Hello! Valami nem "tiszta" nekem...
A kérdésedre egy jósnő pontosan tudja a választ..adjak egy emelt díjas tel. számot?!

Hello
A frekiváltót Nem én kötöttem kidobásra volt ítélve én meg elkértem . Az előéletéről kb ennyit tudok. elkezdtem szétbontani a betáp környékén korom van illetve volt ott valami alkatrész (lehet varisztor ? )

Szia - szétszedve, átnézve - meglátod.
Én azt csinálnám.
Lehet, hogy egyenirányítás, puffer, hátha ennyi.
Varisztor a biztosan volt az elején...

Persze, hogy nem kell annyi táp, de én így tartottam kellően biztonságosnak a próbakapcsolást. Ha kiforrott és biztosan jól működő, nem összenyitásra hajlamos a végfok és a drájver, akkor mehet a csizmahúzó táplálás is.

Egyébként miért van az, hogy a motor a frekvenciának megfelelően "zenél" legalább is a házi készítésűek, míg a gyári komoly frekiváltók még 6-8kHz-en is csendben tartják a motort?
Van ez a motortól is függ? Gondolom a lemezelés és a tekercsek rögzítése befolyásolja valamilyen szinten.

Még nem találkoztam "házi" készítésű készülékkel így nem tudom milyen mértékben/hogyan zenél.
De a gyári frekiváltóval is zenélnek a motorok (vagy inkább sípolnak). Az lehet hogy nem annyira.
A nem mechanikus akusztikus zajnak nagyon sok köze van a kimeneten levő szűrőhöz és a PWM vivőfrekvenciához. Pl. ha nincs is szűrő, akkor biztosan jobban zenél a motor.

Az én tapasztalatom, hogy a régebbi motorok szebben zenélnek...
Az újak meg egyáltalán, igaz 1kW alatti a zöme.

A zúgás a motortekercselés gyors ide-oda mozgásából fakad. Ez a Lorentz erő miatt van. Ha nagy a hullámos áram akkor nagyobb a vezetékre ható erő megoldás nagyobb fojtó kell.

Fojtó? Kicsit tudnád ezt részletezni? Külön kellene a frekiváltó kimenetére valamilyen fojtó/szűrő?

Egyébként lehet abban valami, hogy a régebbiek jobban zenélnek, de talán a minőségtől is függ vagy attól, hogy lakozott a motor tekercse vagy sem, ha pedig lakkozott akkor mennyire jól van kiöntve.

Mindjárt mutatok három linket. Mindegyik homemade frekiváltó egyik elég "hangos" míg a másik kettő viszonylag csendben viszi a motort. Milyen szűrőt szoktak rakni a kimenetre?

Első
Második
Harmadik

Igen. Fojtó. Elegendő két fázisra betenni 1-1-et Teljesítménytől függően 2kw-os-ból szedtem ki 2db 1940uH-s 13,4A-s fojtót. Konkrétan a gyári frekiváltók belsejének felét kb az a 2 fojtó teszi ki.

Igen a gyári készülékekben mindig van valamennyi szűrő.
Amikor ez kevés, akkor lehet tenni a frekiváltó és a motor közé további LC szűrő egységet. Ezzel a motor már majdnem teljesen szinuszos áramot kap.
Így a motor teljesen csendben van, nem sípol. Ilyet pl. akkor használnak amikor meg akarják előzni a csapágyáramok kialakulását.

Hátránya hogy a mérete kb. akkora mint a frekiváltóé, csak 4x nehezebb. Jelentősen melegszik.
És a motor ugyan nem sípol már, de ez a szűrő nagyon.

Nem mindbe. ABB-hez külön kellett vennünk miután megölte a DDC-t Tanulópénznek jó volt.

Csapágyáramok? Az pontosan mi?
A szűrő felépítését tekintve sima fojtótekercs vagy LC szűrő? Esetleg van valamilyen méretezés? Egy homemade frekiváltóhoz fog majd kelleni, nekem az is elég, ha nem is tökéletesen szinuszt fog kapni, csak a sípolást csökkentse valamennyire. Minimális "zenélés" belefér, főleg azért is, mert nem akarom növelni a helyigényt, így egy kisebb szűrő is megtenné. Bár, ha maga a szűrő is sípol az nem valami jó hír.

Néhány gondolat a "zenéléshez":
A gyártók gyakran kisebb nagyobb mértékben változtatják a vivőt, ezért a sípolás nem fix frekvenciájú, hanem egy kicsit jitterel. Az ABB-nek van olyan családja, ami már inkább sistereg, annyira széles spektrumban teríti a vivő.
A középkategóriás frekiváltókban én meg csak egy Siemensben találtam a kimeneten RF szűrés céljából fojtót. Ez a "zenélésen" nem sokat segít. A frekiváltókban lévő fójtó, főleg ha 2db, szerintem a DC körben van, a kondenzátorok áramát formálja.
A frekvenciaváltók kimenetére a gyártók jellemzően csak akkor ajánlanak fojtót, ha valami különleges eset van (pl.: nagyon hosszú kábel, és annak már túl nagy kapacitása), egyébként csak árnyékolt elvezetést kérnek.
A csapágyáram nem frekvenciaváltós motor probléma, hanem általános. Inkább a gép mérete, konstrukciója szabja meg a mértékét. Kisebb gépekben jellemzően nem foglalkoznak vele, inkább erőművi gépek problémája.

Ha a motor "hajlamos" csapágyáramok produkálására, akkor az jelentősen megnő ha a motor PWM-et kap.
Igen ez nagyobb teljesítményű motoroknál probléma.

De mi ez a csapágyáram? A csapágyban ébredő feszültség, vagy a rezgőstől kialakuló káros hatás a csapágyra nézve? Bár nem feltétlen ide tartozik, és ha jól értem inkább nagy méretű motoroknál probléma, de ha már felvetődött jobb tudni róla.
Arról tudtok valamit, hogy a frekiváltó hogy méri meg a motor paraméterit? Már majdnem minden gagyi frekiváltón is van autotune, pár adat megadása után pár paramétert megmér és már tudja is mi a helyzet. Főleg a feszültség-frekvencia függvény miatt érdekes, mert minden különböző típusú motornál más leginkább alacsony frekin.

Nem csak a rövidrezárt forgórészben ébred indukált áram, hanem a forgórész többi részében is, így a csapágyban is. A frekvenciaváltó "multimétere" pedig ellenállást és induktivitást mér és ezekből az adatokból kitalál egy optimálisnak mondott beállítást. Körülbelül ennyi.

A motorcsapágyakon átfolyó elektromos áram.
A motor fém állórésze és az azzal két oldalon (pajzs) a csapágyakon keresztül érintkező forgórész (tengely) egy zárt hurkot képez.
Ebben a hurokban az állórész tekercseiben folyó áram miatt elektromos feszültség jön létre, ami a csapágyakon keresztül rövidre van zárva. Ez a feszültség a hurkon keresztül jelentős áramot hoz létre. Ez a feszültség alacsony, de a hurok nagyon kis ellenállása miatt jelentős lehet az átfolyó áram.

A gördülőcsapágyakon átfolyó áram hosszú távon károsítja a csapágyat, mert a csapágygörgők (vagy golyók) és a futófelület érintkezési pontjainál szikrázik. Minden ilyen apró szikra anyagot távolít el a görgőből és a futófelületből. Egy kis krátert hoz létre.
Ez az "erózió" tönkreteszi a csapágyat. A fokozott kenés nem segít rajta, a csapágy "morgós" lesz, melegedni fog, súlyosabb esetben beáll.

Nagyobb teljesítményű motoroknál fokozott valószínűséggel alakul ki a probléma, mert azoknál ez az áram jelentősebb. Ez azét szép, mert épp az ilyen nagy motorok csapágyazása igen nagy költséggel és termelés kieséssel jár.
A jelenséget a motor állórész/forgórész felépítésének aszimmetriája teszi lehetővé, így nem minden esetben jelentkezik súlyos mértékben.

De erőművi gépek ide vagy oda, a frekvenciaváltó gyártók (pl. ABB, Omron, Danfoss) 110kW teljesítmény fölött javasolja a szigetelt csapágyazást és/vagy a szűrő alkalmazását.

Kösz a részletes leírást. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jelenségek is léteznek.

Ez az induktivitás és ellenállásmérés pontosan, hogy kivitelezhető? Legalább is elméleti szinten. Lenne egy külön áramkör ami csak paraméterméréskor működik, mert az IGBT-kel nem igen lehet.

Ha egy fázissal megtáplálod, ha a kijelzés megy, akkor csak az erősáramú rész lehet rossz.
Ha a relé rákapcsolta a "nagyfeszt" akkor nem sok esély van. A kimenet minden bizonnyal intelligens modul. Ez itthon biztos nem kapható, sőt EU-ban sem biztos, az ára távol keletről eredeti alkatrészként elég drága. Ha a jelzett készülék itthoni használt piaci, akkor ezen árfolyamon biztosan újabb használt piaci, cseredarab a nyerő. Én ENC-t használok az 35e körül ér ide hivatalosan levámolva, (unom az "iroda Kft-k árduplázó és ártriplázó árszabását) -ugyanilyen paraméterekkel, azt jól ismerem, kevés reklám, de kb 250db és mind megy még... A frekiváltók általában védve vannak túlfeszültség ellen, de ennyire nagy(?) Egy eldurrant varisztor, egy biztosíték stb ...csere, egy próbát megérhet. Vigyázz a nagy feszültségű elektronika nem tréfál(!)

Pedig az IGBT-kel csinálják.
Az ellenállás mérés esetében a mérendő vonal kimenetén DC áramot hoznak létra értelemszerűen PWM-mel. A kimeneti feszültség és áram értékből az ohmos ellenállás meghatározható. Ha pedig egyfázisú váltakozó feszültséget hoznak létre, szintén az IGBT-kel, annak álló helyzetben nincsen forgató nyomatéka, de a létrejövő áramból a terhelő impedancia visszaszámolható.
Nagyon sokféle kivitelezés lehetséges, váltakozó feszültség helyett egységugrás jellel is meghatározható a villamos időállandó, és abból is visszaszámolhatóak az értékek.

Ha az impedancia ismert akkor hogyan tovább? Milyen elmélet szerint határozzák meg, hogy adott frekvencián milyen legyen a feszültség?

Utána kellene olvasnod az aszinkron motor helyettesítő képének.
A szabályozás/vezérlés minőségétől függően egyszerűsítik a helyettesítő képet. Általában első közelítésben kis frekvenciákon az ohmos tagokat kompenzálják. Már egy törésponttal is elég jó közelítés érhető el.

Jó, de az is elég problémás, hogy alacsony frekvencián a hűtés is elég gyér, úgyhogy valahogy ki kellene találni mi az aminél még a motor nem melegszik jelentősen, de azért van nyomatéka.
Valahogy csak kikalkulálják ezt, a helyettesítő kép ebben nem sokat segít, valami támpontot ad, de azért elég nagyolt közelítés. A hűtés pedig erősen kérdőjel, ráadásul függ a motor konstrukciójától, van rajta hűtőborda nincs, egy masszív öntvényház vagy alumínium a külseje, vagy csak valami vékony borítás. A tekercselés méretezése, vasmag minősége. Elég nehéz kitalálni, merre is kéne haladni. A próbálgatással is meg lehetne határozni valami függvényszerűséget, de gondolom a komoly frekiváltókban van valamilyen táblázat és a paraméterek alapján csak kiválasztja a megfelelőt.

Sziasztok!

Egy újabb kérdésem lenne. Milyen függvényt kell kiíratni a PWM modullal, hogy bármely két fázis között szinusz hullám legyen? Az ilyen egyszerű 6 lépéses és társai dolog nem érdekel, csak a normális modulált szinusz.
Ha csak egy szimpla szinusz függvényt küldök ki, akkor két fázis között nem ugyan olyan szinusz lesz, hanem egy szaggatott alacsonyabb amplitúdójú szinuszhoz hasonló valami. Van egy másik függvény is amivel szép szinuszt lehet csinálni, de elég komplex és elég érzékeny a hibákra. Olyan megoldással is találkoztam amelynél a szinusz el van nyújtva legalább is a maximális amplitúdó környékén lesz tökéletes szinusz lesz a kimenetén, csak valami hasonló, de nem annyira rossz. Erről a megoldásról túl sokat nem találtam, csak van egy rossz frekiváltóm valami ezer éves koreai és az ilyet ad ki. Csak pontosan nem tudom milyennek kell lennie. Esetleg erről valaki tud többet, vagy más ötlet?

Elkezdtem visszaolvasni a topic-ban, hogy megértsem a kérdést, de feladtam.

Kérhetem hogy segíts megérteni a kérdést (bár nem értek hozzá)?

A kérdésem az, hogy a mikrovezérlővel milyen függvényt kell "kirajzoltatni" egy fázison, hogy két fázis között szinusz hullám legyen. Magyarul, hogy csinálsz PWM-el modulált szinusz jelet 3 fázisú frekiváltóhoz (3db félhíddal)? Tehát mit kell a PWM modulba betölteni?

Szerintem inkább szinusz jellel modulált PWM-feszültségre van szükséged és nem fordítva. Képek, szövegek a témában.

Fordítva! Szinusszal modulált PWM jelet kell előállítanod, méghozzá rögtön három PWM jelet, amiket egyenként 1 szinusszal modulálsz meg (3db PWM, 3db színusz ). Ennek a három moduláló színusznak egymáshoz viszonyítva 120° fáziszögre kell legyenek.
Ha értesz a programozáshoz, akkor ki tudod találni a módját, hogy csináld meg.
(Én így próbálnám elsőre: előre kiszámított PWM értékeket tárolnék egy tömbben leprogramozva, aztán csak ezeket az értékeket kellene megfelelő sorrendben kiszedni és kiírni a PWM kimenetekre).