Inkább a csúcsérték lesz az a 300V, mert mi van, ha rövid, de 1000V-os impulzusokat kötünk rá, amelynek az effektív értéke mondjuk csak 50V. Az 1000V-os csúcsokat nem hunném, hogy szeretné ez a bemenet.

Nem tudom. Ha csak szimplán az van írva, hogy 300 V, akkor az a szinusz effektív értékét jelenti. Műszerek használatánál elvárható, hogy a használójának megvannak az alapvető elektronikai, méréstechnikai ismeretei. Annak tudnia kell, hogy a megadott értékből ki kell számolnia a max csúcs feszültséget, amit nem léphet túl. Ebbe bele számít az egyenfeszültség komponense is (ha van) bármely irányba, plusz a mérendő jel csúcsértéke. Úgyhogy ha nagy feszültségű jeleket készülünk vizsgálni, előtte némi számolgatást el kell végezni. Ha ismeretlen feszültségekről van szó (pl egy gerjedő erősítő, nem csak hangfrekvenciás) akkor a mérést a legnagyobb méréshatárban kell kezdeni. Ezért javasoltam Istvánnak a különböző osztású mérőfejek beszerzését. Amúgy a szkóp használatát is megkönnyíti.

Nem is erröl van szo, csak mert manapság bárki bármihez hozzájut és azt hiszi, hogy azzal a tudáshoz is hozzájutott. Ahogy itt a kolléga is irta, sokan hetekig vitatkoznak, hogy melyik müszer jobb ( hány szám van a tizedesvesszö után), arrol fogalmuk sincs, hogy mit is mérnek - vagy hogyan néz ki egy szinuszgörbe. A szkopon is sok mindent le lehet olvasni, és többnyire ez teljesen elegendö még a profivilág feladatainak a 90%-ra is, ha megvan a háttértudás és tapasztalat. Valamikor az ember akkor vett müszert (ha tudott), amikor tisztában volt azzal, hogy az mire is jo, illetve a saját munkájában, hobbijában mire tudja majd használni, milyen feladatot tud vele megoldani. Azaz elöször kellett felismerni a problémát és ahhoz keresni müszert vagy megoldást, s nem ugy mint mostanában a többség teszi, hogy vesz valamit és utánna meg bámul mint a borju az uj kapura. ( Akinek nem inge ne vegye magára ).
Nemrégen is egy kisebb társaságban sokat vitatkoztunk, hogy hogyan kéne egy kb 3-12 kHz-s változo váltóáramu kodot (ami egyben táp is) mérni. Mint kiderült sok embernek fogalma sem volt erröl, igy szinte minden DVM más értéket mutatott ( müszere mindenkinek volt). Holott egy diodával meg egy kis kondival mind a 12 müszer mutatott tényleges és jo használhato értéket. ( és még csak drága müszer sem kellett hozzá).

Vagy készített magának (már ha igen erősen szükségét érezte), mert alkatrészhez így vagy úgy még hozzá lehetett jutni, de a kész műszer elérhetetlen árú volt.
Ha meg már saját maga készítette, (nem csak szkópot) akkor meg is szerezte a hozzá való tudományt. (pl. műszaki könyvtár, internet híján)

Igy van, én is magam épitettem az elsö szkopomat ( kb 6 cm átméröju képcsövel, gondolhatod mit lehetett rajta látni. ). Viszont megtanultuk a szkop minden részletét és tudtuk, hogy mit miért tesz. Ehhez épitettem késöbb egy hanggenerátort majd fügvénygenerátort meg frekvencia és periodus méröt. ( ma szinte egyiket sem használom elmentek ajándékba).

Kétlem.
Bővebben: Link
Matematikailag a szinuszos jel:
U = A * sin (omega * t + fi), amiben az A az amplitúdó. Mivel a sin () függvény felveheti a +1 -et és a -1 -et is, a csúcstól csúcsig mérhető feszültség (2 * A) értékű.

Hogy pontosan mi, azt legfeljebb a gépkönyv mondhatja meg. De tipikus, hogy nagyimpedanciás bemenetre csúcsértéket adnak meg, általában a 0-hoz képest. Mivel itt a legnagyobb gondot az osztó elemeinek az átütése okozhatja. Ez lehet akár frekvenciafüggő is.
Kisimpedanciás bemenetre, meg effektív értéket, mivel itt pedig a lezáró ellenállás maximális disszipációja korlátoz. (Aztán vannak az egészen nagyfrekvenciás bemenetek, amiken gyakran semmi védelem nincs a frekvenciametet miatt, ott nem ritka, hogy akár 1V is kárt okozhat. De ezekről most itt nincs szó.)

Itt egy példa a korrekt speckóról: 400V csúcsértékben ha nagyimpedanciásan használjuk és 5V effektív értékben, ha 50ohmos módban.

Igy van és ennek többek között a BNC bemenet is a gátja. Arra a szabvány max 150V eff értéket mond ( ebböl jön ki a 400Vpp).

Tudom, már korrigáltam magam: Bővebben: Link.

Szegény kérdező -István, ha itt eligazodik.

Nem. Ez 400Vpeak, ami 800Vpeak to peak. Csúcs vs. csúcstól csúcsig. A Tek nyilván tudott nagyob feszre való BNC-t szerezni.
Elővettem a gépkönyvét, ez azt írja, hogy: "400V (dc + peak ac); 800V p-p ac at 10kHz or less."
Tehát a nullához képest maximálisan 400V-ot kapcsolhatsz rá bármelyik irányba, ami pont 800V cs-cs váltófesznek felel meg.

Ettől függetlenül mivel 5V/div a max állása, 40Vcs-cs a max megjelenthető jel direktben, hiába bír ki 20x annyit.

De 1x fejjel úgyis elég ritkán mérünk, egy 1000x fejjel meg már akár már 40kV is megy, ha a fej tud annyit, ami koránt sem biztos.

De ez már tényleg kukacoskodás részemről

Jó link: Bővebben: Link

Ez megint tévedés. 230Vra (eff) min 6 mm távolság kell a test meg az aktiv vezeték között ami a BNC-n nincs meg. Ezért vannak a valodi nagyfeszültségü müszereken, ha kell, Amphenol meg hasonlo nagyméretü csatlakozok. Ezért ha azt állitja a gépkönyv, akkor ott más baj is van ( pl nincs CE).
A kábelen lehet ilyen feszültség, mert ott nincs élö pont ( test is szigetelve van, de a BNC a müszeren nem ilyen).
(De ez már tényleg nem ide tartozik).

Rájöttem, hogy semmi sem az, aminek látszik. Jó kis lavinát indítottam el, akaratom ellenére. Most átcuccolok a harmadik topicra: Oszcilloszkóp, avagy hogyan kell használni?
Köszönet az eddigi és az ez utáni segítségért.

De akkor ne velem vitatkozz, hanem a Tektronix-szal. Vagy mondjuk az Amphenollal: http://www.amphenolrf.com/connectors/bnc.html

Akkor most te kapsz egy lájkot, hogy elolvastad!

Elküldesz egy szkóp képet valamilyen jelről, és közösen kielemezzük a feszültséget, és frekvenciát.

Íme a legfrissebb kép. Multiméterrel 15,78 voltot mértem. A hálózati feszültséget egy 40-50 évvel ezelőtti csengőtrafóval vittem le. Míg működött a multiméterem 52 Hz-t mért.

Ez teljesen megfelel a valoságnak - vertikálisan >40 osztás =>40 Vpp ami kb 15 Vnak felel meg egy multiméteren.
A periodusa a képen mintegy 34 osztás, nem tudjuk milyen az X felbontás,de ezek szerint ez a 3,4 osztás felel meg 20 ms-nak. Azaz vizszintesen kb 0,59 ms egy osztás

Nem veled vitatkozom, de egy darabig a hatoság dobálta vissza a gépeket, mert az amerikai gyár ilyenekre akart CE márkát. S nem a szigetelésen veszekedtek, hanem a fizikai távolságokon.
Aztán én hagytam ott öket...

Azt kell tudni, hogy milyen állásban van a bemeneti méréshatár -alsó gombsor, és az eltérítés idő -felső gombsor. Két gombsor között a két poti mit szabályoz? A bal oldali talán a vízszintes nyújtást, ha azt, akkor egyik véghelyzetbe kell állítani. Nézd meg két véghelyzetében mi a különbség a jelalaknál.

A középen lévő (1-től 10-ig) poti elvileg az időalapot állítja, azt úgy kell beállítanod a "pontos" méréshez, hogy a felette lévő nyomókapcsolókkal együtt 20ms legyen 1 periódus hossza. Ha tekergeted azt a potit, változni kellene a jel szélességének az ernyőn.

Most már végleg nem értek semmit. Az 1-től 10-ig poti nincs beskálázva. Ahogy tekerem, tényleg változik a jel szélessége. Ha beállítom 20 ms-ra, akkor hol a mért eredmény?
Mellékelem a gombsor beállítások fényképét.

Olvasni talán még tudsz. A felsö sor elsö 2 gombján ez áll:
x100, x10
Alul meg 1us/del ( ami osztást, div jelent).
Azaz ha a jobboldalit benyomod akkor 100 us lesz egy osztás, ha a másodikat akkor 10 us, ha mind a kettöt akkor 1us ( vagy forditva, de ezt könnyü kitalálni).
Az alatta levö gomb (plavno) meg a poti. Ennek csak az egyik állásában ( lehet, hogy ott kapcsolo is van) érvényes a gombok által megadott idö.
A poti bal oldali állása az 1 a jobb oldali a 10, azaz a gombok osztása az 1-s állásnak felel meg

Normálisabb szkópokon az időalap potijának a végállásához oda van írva hogy CAL, tehát abban az állásban egyezik meg az időalap az ernyő osztásával, ilyenkor lehet a frekvenciát, illetve a periódusidőt "pontosan" leolvasni. Ha el van tekerve a poti akkor nem, de annak a tekergetésére viszont néha szükség van, ha látni szeretnénk a lehető legnagyobb méretben az adott jelet, de nem lényeges a periódusidő pontos leolvasása.
Szóval az a potid "kalibrált" helyzete, amikor éppen 20ms az ernyőn a hálózati 50Hz.

Kedves kollégák, még mielött a modi beavatkozna, olvassátok el a topik cimét és döntsétek el, hogy miköze az jelenlegi diskurzusnak a szkop javitásához. Ez inkább egy gyorstalpalo a szkop használatárol.

Sziasztok.
Szépen működött a szkópom, és egyik pillanatról a másikra a függőleges eltérítés eltünt, magyarán nem reagál a poti tekergetésére.
Eo 201 szkóp. Nem értem mi lehet vele, kondira gyanakodtam, de azok szemre, mérve jónak tünnek.
Nincs valakinek ötlete ezzel kapcsolatban?

Hello! Nem ismerem a szkópodat, de egy kondi nem egyik pillanatról a másikra megy tönkre. (Kivétel ha átüt. ) Munkaponti hibára lehetne gyanakodni, főleg a függőleges erősítő vége felé. Mert az a neuralgikus része egy szkópnak.

Mérni, mérni, csak nézéssel nem fog megjavulni. A hiba a függőleges erősítőben van, tápfeszültségeket kell mérni. Gyanús a végfok, mert az a legerősebben igénybevett rész, de mivel végig differenciál erősítős, és ha az bármitől "elborul", a látvány ugyanaz.

Sziasztok!

Az örökzöld sláger: EMG 1568/A nagyfesszel vannak gondjaim. Nagyfesz és fény van a csövön, de cicereg, pattog és ennek ütemében villódzik a kép is. Kicseréltem a nagyfesz egységben egy 3nF 10KV-os kondit, amihez áthúzott az egyik 500pF 15KV-os kondi kivezetése, de a jelenség maradt. Mik a tapasztalataitok ezekkel az alkatrészekkel? Mely darabok szoktak leginkább tönkremenni? Diódák, kondik? Esetleg tudtok beszerzési forrást javasolni?
Előre is köszönöm a segítséget!