9V is tökéletes neki, amit egy adapter szolgáltat. Csak miért xar az átvitel?

Mert a konstans feszültség az konstans, söntöli a jelet. Ismétlem: nagy impedancia kell!

Rossz a kérdés. Azt kellene megérteni hogy hogyan működik normál esetben. Akkor azt is tudnád hogy mi a gond most.

Bocsánatot kérek, de nem teljesen értem hogy mit szeretnél csinálni, mivel és hogyan. Tudnál segíteni?

Tulajdonképpen intercomot szeretnék csinálni vagy kettő telefonból (csak piros és zöld erekkel) vagy telefon-lehallgatóval (adapter), amihez egy adapter adja a 9V-ot. Az átvitel búg és xar, a beszédnek esélye sincs!

Söntöli a jelet??? Akkor mit építsek még be, hogy jó legyen? Vagy mit csináljak, hogy jó legyen? (Az adapter marad, mint 9V forrás!)

Az adapterrel sorba egy ellenállást.

Nagyjából mekkorát? Pozitív vagy negatív ágra vagy mindegy?

Pafi már írt feljebb egy értéket: 600 Ohm. Ha nem 48V hanem csak 9, ahhor lehet, hogy ez nem ideális, de akkor próbálgass, a nagyságrend jó. Szerintem kisebb irányba.
A Kirchhoff törvények pedig - ha még érvényesek - azt mondják, hogy két elem sorba kötésénél (Táp és ellenállás) a sorrendtől függetlenül ugyanannyi áram folyik át rajtuk és a feszültségeloszlás is ugyanaz. Szóval röviden: mindegy.

Köszönöm!

Tehát összesen két ered (kis szerencsével lehet ott még mellette fekete/sárga is) van a két telefon között?
Csak beszélni akarsz a telefonokon, vagy csörögnie is kellene (mint hívásjelzés)?

Ne sokat játsszál az adapteres táplálással, mert utána nemsokára arról fogunk beszélni, hogy hogyan javítsam meg az elrontott telefonomat

9V-nál nem fog soha többet kapni, és egyenlőre legalább a beszédátvitel működjön, ha mindkét oldalon egyszerre veszik fel a kagylót.

Nagyon szépen köszönöm!

Tehát pl. 12V AC-ből kétutas egyenirányítás után lesz 12xgyök2=17VDC, és esik a rajta a két dióda nyitófesze ami 2x0,8V= 17-1,6=15,4VDC lesz a Vpp-m?
Jól számolok kb?

Kicsit több lesz, mert az a 0.8V kicsit el van túlozva, de igen, alapvetően jól számolsz.

Jól számltál. A levonandó feszültség kétutas egyenirányítás után kb. 1V, de ez az egyenirányító típusától függ elsősorban. Erre a feszültségre töltődik fel a kondenzátor, már ha van az egyenirányító után.

Terheléskor csökken a feszültség ha van az egyenirányítás után kondenzátor, számoló itt: Feszültség hullámzás.

OK, akkor induljunk ki ebből.
Ugyan nem írtad, hogy milyen a két telefon, de szerintem joggal feltételezem, hogy elektronikus.
Ugyanakkor, ebből kiindulva azt is feltételezem, hogy áramfelvételét tekintve olyan 7V-os zener dióda jelleggel bír.
Próbálgatáshoz mindenképpen javasolt (néhány) 100 Ohm-os ellenállás a dugasztáppal sorosan.
Ekkor búgás nélkül kellene hallanod halkan a "kifúvást" (ami az jelenti hogy belfújsz a kézibeszélőbe).
Ekkor a telefonon néhány volttal kisebb feszültséget mérhetsz, mint dugasztápon.
Ha nagyon "búg" a telefon, akkor a dugasztáp kimenetére kell még tenni elektrolit kondenzátort (4700µF 16/25V, vagy ami akad a fiókban).
Ha eddig rendben vagyunk, akkor ugyanezt a másik telefonnal is.
Ha mindkét esetben van rendes "kifúvás", akkor (halkan) már akár hallhatjátok is egymást.
A "halkságon" segíthet egy nagyobb (nem polaritásfüggő/elektrolit) kondenzátor a két telefon közé. Nagyobb -> 470nF...1uF.
Röviden:
- Dugasztáp testpontja el a zöld vezetékkel, a két telefonhoz.
- Dugasztáp másik vége ellenállásokon keresztül a telefonok piros vezetékéhez.
- Telefonok piros vezetékeit kondenzátorral összekötni.
- Ha nagyon búg, akkor nagy elektrolit kondenzátor a dugasztáp sarkaira.

Már 100Ω ellenállás is rendbe tette az átvitelt!

Akkor örülés van

Nano farádos kondiknál nem tudom a maximális feszültség terhelést. Van erre valami táblázat? Van hogy 250 volt körülit kell beszereljek.

Nem dobáltam, de a kagylóban leesett a hallgató hangszórójáról a mágnes és az leszaggatta a drótokat a hangszóróról, ezért azt kellett cserélni! Láttatok már ilyet?

Rá szokták írni; amin nincs jelzés, 50 V-os. Hálózati, vagy váltakozóáramú oldalra X₂, vagy ~jelzésű.

Helló!

Adott egy mozgatható kamera, melyben hasonló panel található.
Bővebben: Link
A csatlakozók eredetileg piros színű, körömlakk-szerű, leszedéskor nyúlós ragasztóval voltak megfestve kihúzódás ellen.
Van erre valamilyen spec. ragasztó, nem végleges rögzítéshez? Vagy lehet, hogy nyákjavító tollal lehetett megoldva?

Szia.

Ragasztópisztollyal óvatosan, kis mennyiséget adagolva rögzíthető a csatlakozó.
Tart, de azért el is távolítható. Én ezt szoktam alkalmazni.
Bővebben: Link

Ennek nagyon alacsony az olvadáspontja. A kamera kültéren van, a procija is fűt, félek hogy elcseppfolyósodik.

Én még nem láttam megfolyni leégett (lángoló) tápban sem.

Csak nem lesz 150-200 fokos az a kamera....

No, akkor leírom az én tapasztalataimat.
Nem tudom Ti milyen ragasztórudat használtok, de énfelém a gyárilag ezzel összeragasztott napelemes lámpákból kifolyik. Amit pedig én használok ragasztórudat, azt hajszárítóval meg tudom olvasztani. Nem mértem, de ha a kezemre nyomok az éppen felmelegedő ragasztópisztollyal, meg sem érzem, közel sincs a 100 fokhoz. 50-60 fokon ez már olvadhat.

Nem jó taknyot használsz.

Szerintem nyugodtan használhatsz ide tubusos szilikont, az nem fog kifolyni kötés után 100°C -nál sem...

Valami ilyesmit.: Tubusos szilikon...

Ezt nem kartusosnak hívják?
Van tubusos is kéznél, bár ecetsavas sajnos. Bővebben: Link

Ahogy nézem, még ennek a jó drágának a dobozán is 60°C szerepel. Bővebben: Link