Olvassatok el meg egyszer amit irtam. Sehol nem irtam hogy a brumm miatt csinaltam ezt a foldelesi modot. Ez az egesz jlh beleertve ezt az alkatreszenkenti foldelest, egy szimpla kiserlet reszemrol. Sokadik erositom ez, en sem vagyok rezbanya tulaj hogy mindenhova ilyen foldelest rakjak. Ezen az eggyen kivul Minden erositom sima csillagpontos ahogy ti is irjatok.

Kicsit kipihentebben az egész történet:
Amikor megtaláltam a JLH CLASS-A kapcsolást, kerestem hozzá lehetőleg magyar irodalmat, tapasztalatot.
A búgást mint jelenséget a netes cikkekben megtaláltam.
többek között itt is:
https://www.hobbielektronika.hu/cikkek/10w-os_a_osztalyu_vegerosito.html
de Ágoston Lajos is említette, mint problémát az Audifoil erősítők építése c. könyvében.
Mivel a saját JLH-m minden panele próbanyákra épült(ezért is nevezhető kísérletnek, próbának, kiinek hogy tetszik), így a végére maradt hogy össze kéne fűzni a földeket. Ágoston a JLH panel földjének "felszakítását" javasolta, amit nehezen tudtam magamévá tenni.
Gondoltam, ha minden földre menő pontot a külön kábellel viszek, okafogyottá válik a földeléstől való félelmem.(tehát nálam nem az volt hogy először a brummolt és emiatt kezdtem el áthúrozni a földelést, hanem eleve a brummot megelőzendő- ha lett volna ha nem- próbáltam eleve kiiktatni ezt a lehetőséget)
Ennek kezdtem utána nézni, hogy valaki folglakozott-e már ilyen "hülyeséggel".
És meglepetésemre lett találat, van aki bolti erősítőt épített így át(hogy van-e értelme, ki tudja)
ekkor dőlt el, külön vezetéken fog menni minden földpont a csillagpontra.
Hozzátesztem, hangfalak tekintetében nem vagyok "szerencsés" búgás szempontjából, mert ami a kis szobai hangfalaimon a 88db/1w/1m érzékenységgel már nem hallhatóan búg, az még a 98db/1w/1m hangfalaimon jól hallhatóan dúrúzsol. Így talán érthető a félelmem.
Megpróbáltam mindent beleadni ebbe a JLH-ba: minden ellenállás, minden kondenzátor és minden tranzisztor "jobb-bal" csatorna szempontból párba van válogatva., az ellenállások is irányba rakva vannak beforrasztva(remélem a gyárban nem keverték )
Sőt, a vezetéket a levágás során jelöltem irány szerint, tehát minden vezeték ugyanazzal a húzásiránnyal van beforraszta(tudom, ne is mondjátok, túltoltuk Béláim)
A hűtőbodákon a tranzisztorok "extrém" magas hőmérsékleten mennek a hőrotzítás minimalizálása érdekében(amit sikerült a hétvégén elsokaltatni, az egyik csatorna elhallgatott... ezek szerint megvolt a 150'C)most épp vágják a nagyobb bordát méretre.
Igyekeztem mindenben a saját magamhoz viszonyított "legek" erősítőjét építeni, persze vannak kompromisszumok is bőven(lásd pl. a erősítő belső elrendezését, vagy lehetett volna csatornánként külön graetz és kapacitás sokszorozó..)
Röviden összefoglalva ennyi.
Egy kísérlet, hogy a jelenlegi tudásommal, hozzáállásommal mire vagyok képes(és mint kísérletnek, a határok keresése is a része, lásd a hőmegfutást...)
Mindenki hozzászólhat, nem haragszok senkire, a leírtakból látom, hogy nem mindenki ért velem egyet, ami így is van helyén.

A hivatkozás, amit megosztottál, nekem az első volt, amit gondosan tanulmányoztam, nagyon sokszor elolvastam, mikor a NYÁK ot terveztem, jó nem a nulláról indulva. Korábban mint írtam, sokszor meggyűlt a bajom a búgófeszültséggel, és bizony előfordult olyan is, hogy más oldotta meg a problémámat (nem vagyok elektroműszerész, de még villanyreszelő sem). De ennek az erősítőnek, a kapcsán annyira pontosan leírták, hogy ha ez van, akkor azt kell tenni, ha meg ezt csinálod, akkor az fog bekövetkezni, hogy az olvasottak és tanultak alapján két sztereó erősítőt is tudtam építeni úgy, hogy bekapcsoláskor (élesztés) gyakorlatilag a brummal semmi gondom nem volt. Magam is alig hittem el, hogy ez igaz. Hálistenkedtem is eleget az itt önzetlenül segítő Mestereknek. Szóval ebből azt akarom kihozni, hogy ha van egy működési leírás, egy megszívlelendő forgatókönyv, akkor az ember azt tartsa be. Lehet másként is, de akkor a végeredmény nem biztos hogy a kívánt lesz.
Nem értek egyet Veled továbbra sem, hogy zenélő szivargyujtót készítesz, mert szerintem ez már harmatos túlzás. A sokat emlegetett Mesterek itt világosan leírták, hogy ez az erősítő 60 C körül muzsikálnak a legszebben. Azt is leírták, hogy lehet emelni a nyugalmi áramot akár 3 A ig is, de akkor gondoskodni kell a keletkező hő eldisszipálásáról, hogy belül maradj a 60-70 C fokos sávban. Érted? Nem azt mondták, hogy akkor szól az erősítő a legszebben, amikor a tranyó éppen plazma állapotba akar váltani. Az én erősítőmet figyelve pl. amikor ezek a szörnyű melegek vannak, a borda sokkal forróbb, mint amikor mondjuk normális a szoba levegője. Van itt valaki aki azt mondta, hogy ez az erősítő hajlamos a hőmegfutásra. Igen, ha nincs biztosítva a megfelelő hűtés, és képtelen termikusan egyensúlyba kerülni.
Ami a választott minőségi alkatrészeket illeti, megértelek, de nem garancia a sikerre. Egy Brazil HI-FI fórumon egy illető beszámolt arról, hogy meg akarta építeni a létező legjobb QUAD405 öt. Ő is minőségi alkatrészeket használt, gyárilag gyártott maga által tervezett NYÁK ra történt a kivitelezés. Azt summázta, hogy a QUAD az általa épített legjobb erősítő lett. De amikor a nagy duellum ideje eljött, elvérzett a gyári eredeti konstrukció mellett. Az jobb volt mindenben. Nem sokkal, de jobb. Az ok pedig egyszerű, ahogy Ő fogalmazott. Egy erősítőben minden mindennel összefügg. Az Ő NYÁK jának a vonalvezetése, alkatrészelhelyezkedése a NYÁK jának az alapanyaga más volt mint a gyári eredeti példányé. A NYÁK üvegszál/műgyanta lapja, és rajta a rézvezeték felfogható mint egy kondenzátor. Ennek van egy kapacitása. Az eredeti QUAD pl teflon alapú panelen van szerelve, ezért más a kapacitása. Ha a vonalvezetés más, és más a panel hordozójának az alapanyaga, a beültetett ellenállásra az alatta elfutó rézvezeték hatással van. Ugyanígy hatással van a két szomszédos alkatrész egymásra. Bár esztétikailag szép, de nem biztos hogy szerencsés a katonás sorrendben falankszot alkotó egymásnak vállt vetve álló ellenállások, diódák, kondenzátorok. Mert ezek is kölcsönhatásba kerülnek egymással. Emmek az illetőnek a következtetése (amivel egyet értek) az volt, hogy az eredeti áramkör paramétereit csak akkor tudja valaki reprodukálni, ha mindenből ugyanazt a minőséget, és topológiát vagy elrendezést használja mindenben, mint az eredeti. Ha nem ezt az utat járja valaki, használjon bármilyen minőségű alkatrészt, a művére azt mondhatja csak, hogy ennek és ennek az erősítőnek a kapcsolási rajza alapján készült. Divatos az is, hogy akik komolyan értenek az elektronikához, gyakran "módosítanak" az eredeti elven. Nos véleményem szerint ha igazán szőrszálhasogató akarnék lenni, akkor a modifikált kapcsolás már csak hasonlít az eredeti elképzelésre. Amikor a J.L.H erősítőt tanulmányoztam, azt is láttam, hogy az eredeti áramkör stabilizált tápról működött. Sem én sem senki más szerintem nem építette ezt az erősítőt meg stabtápról. Egyedül Reloop Mester volt az, aki oldalakon keresztül hangoztatta ennek áldásos voltát. Szerintem hasztalan. Pedig ha komolyan rekonstruálni akarnánk J.L.H kis erősítőlyét, bizony korabeli félvezetőkkel, és stabil táppal kéne ezt megépíteni. Itt szeretném megjegyezni, hogy ezzel a szösszenettel nem azt akartam mondani, hogy az utánépítés nem jó. Ellenkezőleg, akár jobb is lehet mint az eredeti. De hogy nem ugyanazt a hangot fogja a másolat adni mint a gyári eredeti, az biztos. Lehet jobb, lehet rosszabb de más lesz. Attól ez még egy csodálatos hobbi marad, az alkotás öröme. S vannak akik pontosan értik,mire gondolok.

Már sokadszorra olvasok brumm problémás panaszt a JLH 10W -al kapcsolatban.
Félvezetősből az utolsó volt a JLH nálam, anno kimaradt, nem is gondoltam, hogy remek kis erősítő, de végül is két példányban is megépítettem. Nem, mintha nem tudnék ennél sokkal bonyolultabbakat is megtervezni, egészséges lustaság és a nekem tetsző, elődök általi nyákot készítettem el, 70 mikronos nyákra. Mint már az évtizedekkel a megelőző erősítőmnél - TBA, Texas (tranyós) STK, Quad405, Mini-Crescendo, Alaxander, JLH - még csak eszembe se jutott, hogy brumm lehetséges és soha nem is volt.
Nem is értem, mások hogyan csinálják...

Ha valaki(legalább 1 ember) velem tartana és lenne kedve mérni, részletesen megosztanám, hogy én hogy szoktam MÉRNI a búgását az erősítőnek(mindamellett hogy hallom is, de azért a mérés az mérés, és egyértelműen lehet megállapítást tenni hogy ez vagy az a módosítás mit változtat)

Akkor nem csak arról lehetne beszélni hogy búg-e vagy nem, hanem arról is, hogy mennyire.
Van jelentkező?

Ó, nagyon könnyű egy erősítőt brummossá építeni. Ezer és egy módja van. Az ember fia rendkívül találékony tud lenni, ha páka kerül a kezébe. Nagyon szép és kultúrált az elrendezése az erősítődnek. Ez az a példány, amit korábban feltettél, és megcsodáltam? Azt írtad róla, hogy egy elhalálozott erősítő porhüvelye. Hadd kérdezzem meg: Látom beleépítettél egy csöves előfokot. Ez szintillesztő, vagy előerősítő? Mert pár sorral feljebb azon nyavajgok, hogy a DVD-Audio lejátszóról álomszépen szól a végfok, de amikor a MacMinire kötöttem, olyan fejbevertté vált a hangzás, a tér is beszorult a hangfalak közé. Nem tudom az okát.

Háááát, ha nem laksz túl messze, én vállalnám a megmérettetést. Veszprémvarsány környékén lakom.

Debrecen mellett vagyok. De te is meg tudod merni! Te irtad hogy nem windows alapu a pc-d? Egy windows pc kellene vagy laptop. A pc-be kell egy hangkartya ha nincs intekralva. A laptop hangkartya talan jo is lehet.

Hát volt egy laptopom, ami windows alapú volt. Ezt írtam is Neked múltkor. Kerítettem bele winyót, hogy tegyek rá oprendszert, de amikor bekapcsoltam felszállt a füst, pedig nem is választottam pápát. Idehaza pedig csak Mac van, igaz abból három is, mert zene, és film editálással, meg kiadványszerkesztéssel foglalkozom. Van egy régebbi MacMinim, amin Win7 fut, abból szerettem volna HTPC-t csinálni, de olyan ramatyul szól a J.L.H val, hogy bűn. Nincs PC-m. Ne haragudj.

Szerintem nem jó a link.

Bővebben: Link

Talán ez ,

Stabil táppal.

Bővebben: Link

Szint illesztésre a válasz részben és képekben .

Szóval egy csöves szintillesztő lenne a megoldás? Jól fejtettem meg? Látom, stabtáppal oldottad meg a tápfeszt.

Amennyiben jelkondicionáló akkor igen csöves.

Nagyon komoly munka. A hangero allitas modja nagyon tetszik!

Tudom javasolni a vezetékek mennyiségét illetően is !

Klasszikus

Lehet itt is mérni a drótok hosszát .

Igen, egy KENWOOD deck erősítő dobozkája.
A kijelzők és a hangerő poti egy NAD, fadobozos kazettás magnó deck nagylelkű felajánlása.
Igen, ez a mániám, "olcsón" megúszni egy dobozolást.
Csináltam sok dobozt én nulláról, ma már nincs erre időm...
A csöves motyó alant:

Felejtsd már el ezt a csillagpontot, épp, hogy nem az a jó, hogy mindent egyenként kötsz a hidegpontra, hanem az EGY-pontba való földelés, amit már leírtam, hogy itt a táp- ELKO negatívjára megy.
Ez az egy pont a leghidegebb, innen megy a panelra és innen megy a hangszóró-kimenetére a negatív.
Nincs tovább, ha muszáj, akkor a fém dobozzal összeköthető az a hidegpont, - ezt az egyet lehet kikísérletezni, hogy kell, vagy nem kell, illetve a védőföldeléssel összeköthető-e?

Üdv!

Igen, teljesen profi kivitel. Erről beszélek mindíg. Gratulálok hozzá.

Ismételni tudom magam: Nagyon szép.Mint egy orig Kenvood. Ennek a csöves motyónak mrre lelem az áramköri raktár?

A táp elko negatívja a csillagpont... Van, aki EGY-pontnak hívja.

Azt hiszem, ez az origin.

Rengetegféle módon juthat be brumm a rendszerbe, szinte semmit nem lehet kapásból kizárni, a közhiedelemmel ellentétben a toroid mágneses terét sem. Egyetlen dolgot lehet kizárni: hogy egymással összekötött GND vezetékekben a 230 V-os vezeték elektromos erőtere érdemleges zavart hozzon létre. N*10 pF 50 Hz-en n*60 nA, ez n*10mohm impedancián n*n*600 pV feszültség...

Ezzel szemben egy toroidnak a külső mágneses tere nem nulla azért, mert a tekercselés körbe megy, és azért is, mert nem tökéletesen egyenletes 1-1 tekercs elosztása a kerület mentén. Más kérdés hogy azért mert van mágneses tere, még nem lesz egyszerű árnyékolni (bár pl. a BEAG ezt az utat választotta).

Én utálom vakon követni mások ki tudja honnan örökölt arany szabályait, hogy hogyan "kell" csinálni, ehelyett a lehetőségek bőséges tárházából az analízis vagy kipróbálás alapján felmerült hibákat elkerülve alakítom az én igényeimnek és lehetőségeimnek megfelelő konstrukciót.

A hiba bejutási helyétől és mechanizmusától függően a brummnak 4 főbb jellegzetes jelalakja és ugyanennyiféle hangja (spektruma) lehet. Ezek is segíthetnek behatárolni hogy melyik szakaszon kerül be a brumm, persze ha több úton is, az megnehezítheti a keresést.

Ja amúgy ez nem JLH specifikus kérdéskör. Max annyiban, hogy A osztályú erősítők a nagyobb tápáram miatt nagyobb zavarforrás mellett laknak, és még annyiban hogy az aszimmetrikus táp miatt a power és signal GND találkozik. Minden ilyen tulajdonságokkal bíró erősítő ugyanilyen probléma lehetőségeket rejt. Na jó, kivéve a szimmetrikus bemenetűeket.

Köszönöm szépen.

Kicsi mókolàst igényel ez a kapcsolàs igy egy az egyben ?

Van egy érdekes probléma vele, amit - megkerültem...
Szkópon néztem a kimenetet, miközben jelgenerátorról impulzusszerűen növeltem-csökkentettem a bemenő szintet.
A kimenet "lengett" erre. Az amplitúdó egyenletes volt a kimeneten, azonban jobb kifejezésem nincs, mászkált, lengett a kimeneti feszültség.
Csökkentettem a kicsatoló kondikat, akkor elmúlt.
Nem tudom az okát, nem is volt sok időm nyomozni.

Erre nem tudok sokat mondani en special nem ezt.epitettem .
Az àltalad megépitett kis cucc viselkedését nem ismerhetem hisz nàlam csak hasonló az elv.
Mondhatnàm hiba az
Ön készülékében van...

A rajzon a 2.2µF os kondikat csökkentetted, ha jól értem? Mekkora értéknél lett stabil? Vagyis mikor gyógyult meg?

Igen, azt. Sajnos nem emlékszem, mekkorára... Elképzelhető, hogy az anódfeszültség kezd el ingadozni a többszöröző nem tud elég stabilt biztosítani. majd az ősszel megvizsgálom... 2 példányban építettem és az egyik még az asztalon van, ezen nem csináltam még semmit.

Ok, addig varok a megepítésével.