Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK tervezési kérdések
Szia!
A 7,5kV az nem üzemi feszültség, hanem úgynevezett próbafeszültség csúcsértéke. A MSZ is előírta az elkészített készülékek feszültség próbáját, ami biztonsági leválasztásnál legalább 2,5kV (230V-os készülékeknél), de a 400V-os készülékeknél már 4-5kV-tal kell leellenőrizni 1percig tartó teszttel. Az MSZ nem csúcsértéket, hanem effektív értéket ad meg, ami a TIL11 esetében max. 5,3kV lehet. A KTamás66 által adott link amerikai szabványon alapul (IPC-2221A szabvány). Az MSZ közismerten sokkal szigorúbb volt a nyugati ajánlásoknál.
Magára a tokozásra adja meg a határértéket. A DIP300 tok magában eleget tesz a 7.5 mm szigetelési távolságnak (a tok körvonala mentén kell mérni). A panel tervezésekor, a beültetésnél, a bekötésnél is be kell tartani az előírásokat:
- A tok alatt lehet készíteni egy minimum 1 mm széles kivágást. A kúszóutat így a kivágást megkerülő legrövidebb, a panelen vezető úton kell mérni. - A DIP tokot sok gyártó széthajlított lábakkal is forgalmazza. Ekkor a lábtávolság már 10.16 mm lesz, ami megengedi a forrszemek kialakítását is. A lábsorok között további vezetékek elhelyezése nem megengedett. - A kettő kombinálható is. Írjátok be a keresőbe: safety creepage and clearance Sajnos maguk a szabványok fizetősek (10 - 20 ezer forint / szabvány). Aki ilyen készüléket fejleszt, de főleg forgalomba hoz (elad), annak bizony meg kell vennie. A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2015
Az "indító" gondolat lemaradt. A vonatkozó részletet ide másolom:
Idézet: „"... A szigetelési távolságok tényleges értéke homályos téma, irodalma nagyon kevés, és vitatható. Kétféle alaptávolságot javaslok betartani. 1. A megbízható működéshez szükséges "ne üssön át" távolság az 1mm/100V. 2. Ha kis én nagyfeszültségű részek közös panelon vannak, akkor ezek közé más elvek szerint kell szigetelési távolságot választani. "Életvédelmi távolság" hálózati feszültség esetén 7,5mm. Mint utaltam rá, ez is csak egy homályos szabály, és pl. a direkt erre kitalált optocsatoló lábai sem tudják teljesíteni, de azért jól közelítik ha kicsik a forrszemek."” A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2015
Sziasztok!
Lenne egy nyákom, ami hamarosan gyártatásra kerülne és lenne valami, amit szeretnék megkérdezni. A nyákom kétoldalas, mindkét oldalán földkitöltéssel, az alkatrészek kb. 95%-a SMD. Mostanában láttam olyan nyáktervet, ahol minden egyes, a földhöz csatlakozó alkatrész pad-je (termikus izolációs keresztje) mellett van egy via, amely összeköti a kétoldali földet. Érdemes-e ezzel bíbelődni vagy elegendő-e ha egy 50x70 mm-es nyákon elszórva kb. 5-6 helyen össze van kötve a két föld?
A NYÁK-od funkciójáról nem írtál, így kicsit nehéz egyértelmű választ adni.
Két dolog miatt érdemes a pad-hez minél közelebb tenni az átkötő VIA-kat. 1. Nagy áram folyik a panelon, és ezt át kell vezetni a másik oldalra. Ez szokott ritkábban előfordulni, ilyenkor egymás mellé több VIA-t is szoktak rakni, hogy a két réteg közötti ellenállást csökkentsék. 2. A másik, ami gyakoribb: a föld felé minél rövidebb vezetékek kialakítása a minél kisebb zaj miatt, pl. nagyobb sebességű/nagyfrekvenciás, vagy érzékeny mérőáramkör, vagy mondjuk Hi-Fi erősítőkben. Ezek áramkörének tervezése sok tapasztalatot és kísérletezést igényel. A válaszom: ha csak LED-eket villogtatsz az áramkörben (amit egyébként nem hiszek), akkor ne bíbelődj vele, ha zajra érzékeny cuccról van szó, akkor pedig jó mulatást kívánok a zajszegény GND megtervezéséhez.
Ez egy teljesen analóg áramkör, egy fajlagos vezetőképesség és hőmérséklet (4-20 mA) távadó. Igazából nem nagy fáradtság a viák lerakása csak, hogy megéri-e, de megcsinálom mindenképpen, rontani boztos nem rontok rajta.
Ha csak DC-k vannak a panelon, akkor kevésbé lehet érdekes, de annál a "fajlagos vezetőképesség-mérőnél" ha mondjuk mikroamperek is futnak, akkor már figyelni kell a táp- és jelvezetékek elválasztására. Ennek a része a földelés átgondolása. Az első lehet, hogy minél rövidebb vezetékekkel földeld az alkatrészeket (pl. a pad-hez közeli VIA-k a teleföldhöz), aztán lehet fokozni hidegítő kondikkal, majd a GND szétválasztása jel- és tápágakra, vagy csillagpontos elrendezése, stb. Tehát a teleföldes megoldás sem mindig jó, nagyon messzire vezethet ez az út. Attól is függ a helyzet, hogy milyen hosszú vezetékek, mekkora jelszintek, erősítés és frekvenciák vannak az adott áramkörben.
Ha a rövid válaszra vagy kíváncsi: ártani nem árthat.
A nyákon lévő IC-k nagyja +/- 12V-ról megy, mindkét tápág egy-egy csillagpontba van kötve a táp puffer után. Minden egyes IC táplábához a lehető legközelebb ott a hidegítő kondenzátor a teleföldre kötve. Minden alkatrész a top oldalon van, a bottomon csak vezetősávok és szintén a teleföld. A nyákon egyedüli váltó az 1 kHz-es 100 mVpp mérőjel, amely megy ki az elektródhoz. Sajnos képeket most nem tudok mutatni , mert a munkahelyi gépemen vannak.
Idézet: „Életvédelmi távolság" hálózati feszültség esetén 7,5mm. Mint utaltam rá, ez is csak egy homályos szabály, és pl. a direkt erre kitalált optocsatoló lábai sem tudják teljesíteni, de azért jól közelítik ha kicsik a forrszemek.” A DIP tokozású optocsatolókat ilyen felhasználásnál 4 raszteresre kell beültetni. Sok gyártó ilyen válozatot is forgalmaz. Valamint nem lehet a lábsorok között vezetéket (fémezett részt) elhelyezni. A 3 raszteres optocssatoló alatt kivágással lehet biztosítani a megkövetelt minimális kúszóutat. A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2015
Igen, de ez csak részprobléma, és nem csökkenti a világos szabály hiánya körüli űrt.
Én kimondottan igényelném, hogy egészen konkrétan legyen szabályozva a szigetelési távolság is, hasonlóan a vezetőréteg terhelhetőségéhez. Eddig ez az első irodalom, ami a témával foglalkozik, de ennek hitelessége is csak feltételezés, olyan mintha csak magának hozta volna létre egy érdekeltség, de valóban nagy körültekintéssel jártak el.
Egy különleges alakú nyák tervezéséhez szeretnék segítséget kérni. Egy tönkrement panelt kellene újra gyártani. A képen látható panelhez képest kissé kisebb méretű és kevesebb alkatrész számúra lenne szükség. Már elkezdtem a tervezést, de nagyon régi (2000-es) tervezőm van, amivel lassan haladok és már szükségem lenne a kész panelre. A gyártást megoldom, azaz legyártatom műhelyben, mivel a kontúrmarást házilag nem lehetne megvalósítani.
Ma akadt a kezembe ez a nyák. Nagyon érdekesnek találtam ezt a katonás alkatrész elrendezést. Nem tudom ez valami filozófiai irányzat volt, vagy csak forrlécen tanulta a szakmát az illető.
Több rétegű, kétoldalas nyákon neked se kellene sokat ügyködnöd, hogy így nézzen ki a műved. Amikor a furatgalvános nyák gyártatva van, ott a vezetővastagsággal sem kell foglalkozni, és a galvánok számával sem. 1000x könnyebb így a tervezés, és szebb is.
Az szeretném megtudni, SMD ellenállások közül a 0 R-os példányoknak mekkora a terhelhetősége. Konkrétan a 1206 méret lenne most nálam esedékes. Itt-ott találtam utalást 2 A terhelhetőségre, de nem egyértelmű az adat.
Csupán okoskodásként ha valóban nulla az ellenállása, vagy ehhez közeli, akkor azon akármekkora áram is folyhat, hiszen ha nem esik rajta feszültség, akkor teljesítmény sem lesz ami melegítse.
Az adatlapok tartalmazzák, de általában 2A (1206). Az ellenállása <50mOhm, tehát nem 0, de ugye a sima réznek is van terhelhetősége a vastagságtól függően.
Ez riasztó érték. Ha 50 mR az ellenállása, akkor az 0,05 R, amin 2 A áram hatására már 0,1 V feszültség esik. Ez szokatlanul sok! De legalább közelítőleg lefedi a 0,25 W-os terhelhetőséget, az így keletkező 0,2 W hővel.
Ütközik az valamilyen elvárással, hogyha magam készítek SMD átkötést, pl. 0,25 mm vastag rézlemezből. Az SMD itt azt jelenti, hogy a rézoldalon van, és csak a két vége ér le. Ez akár lehet éppen valamilyen járatos méretben (pl.1206-nak megfelelő) vagy akár egyedi is.
Jól gondolom, hogy ennek a terhelhetősége sokkal nagyobb lehet, és a várható ellenállása sokkal kisebb?
A furatszerelt áramköröknél "drótot" használtak átkötésnek az sem sértett semmilyen szabályt , nem ütközött elvárásokkal . Csak arra kell vigyázni hogy a lemezke alatt legyen valami szigetelő anyag ha olyan helyen van az átkötés ahol mechanikai behatás érheti . És jól gondolod egy ilyen lemezen sokkal nagyobb áramok szaladhatnak mint a nyák vezetőrétegein , ezért sem tartom szerencsésnek a dolgot (egy zárlat esetén a nyák villan el nem az alkatrész) ...
A hozzászólás módosítva: Aug 13, 2017
A gyári söntök is ilyenek, pl:
Kaqkk és Ktamas66!
Köszönöm a megerősítést. Töprengek melyik megoldást találom a legígéretesebbnek.
Sziasztok!
Piptrace-ben hogy tudom beállítani, hogy egy oldalas nyákot huzalozzon automatikusan? Köszönöm.
Sziasztok!
Tudom, nagy kérdést teszek fel, de valakinek lenne ideje és türelme ehhez egy nyáktervet kapcsolási rajzzal készíteni? Sajnos nincs tapasztalatom tervezőprogramokkal, és kapcsolási rajzom sincs ehhez a PWM kártyához. Természetesen minden kérdésre válaszolok, méréseket elvégzem ha szükséges. Az IC egy LM324N típusú műveleti erősítő, amely tokozást fog kapni (azaz cserélhető lesz), a tranzisztor típusa BC301. Előre is köszönöm a segítséget!
Esetleg ha egyszerűbb, rakj be 2-3db-ot párhuzamosan. Én megmérném, mekkora feszültség esik 2A-nál, az 50mOhm-ot nagyon nagy éttéknek gondolom, de lehetséges, hogy ekkora...
Sziasztok!
Éppen tervezés alatt ál egy NYÁK-om. Az eszközben egy ICM-20948 is helyet kapott. A problémám, hogy elképesztően kicsi ez az IC. A sarkainál található lábak nagyon közel vannak egymáshoz. A távolság mindössze ~0,035mm. Ezt hol lehetne emberi áron legyártatni? A kínai gyártóknál a minimális távolság 4mil...
Változtasd meg a PAD méretét. Ha rövidebbre veszed (akár csak a sarkoknál lévőket), akkor nagyobb lesz a távolság.
És tényleg van rá lehetőség.
Köszi a tippet.
Nem ajánlottam volna, ha nem működne a dolog.
Sziasztok!
Én egy olyan panelt tervezek, amin van egy USB HUB és két USB-UART konverter. Az lenne a kérdésem, hogy az usb 2.0 differenciális érpáron mekkora a maximum elfogadható mismatch? Mindenhol mást írnak. A circuitmaker amiben tervezem, nálam 0.55mm különbséget jelez, szerintetek ez okozhat gondot? Az impedancia illesztés az OK. (4 rétegű pcb, gnd plane adott.) A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2020
Sziasztok!
PNG fájl milyen módon nyomtatható valós méretben?
Megnyitod pl a paintben vagy valami jobb grafikus editorban, beállitod a méretet és elmented jpg-be vagy pdf-be.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |