Akkor el kell kezdeni a hibakeresést, a végfok táplálását pedig valamilyen áramkorláton keresztül kell biztosítani.

Sziasztok!
Valakinek van megépítve dracula végfokja?
Kíváncsi lennék egy pár dologra vele kapcsolatban.

Ennek az oldalnak a címét elárulod? Beszéltem tegnap cimborámmal, ő is azt erősítette meg hogy lévén túl sok kapcsolástechnika nincsen, és a félvezetőkön kívül gyakorlatilag kommersz alkatrészekből épül fel, így a félvezetők megválasztása és azok összeválogatása a 'titok'. Saját tapasztalatom hogy egy hatalmas agyonsztárolt gyártónak is van pocsék hangú erősítője. Példa egy Harman-Kardon AVR300, és egy Yamaha RX-V795-ös házimozi erősítő közötti különbség. Hirtelen ötlettől vezérelve cseréltem le a HK-t. Megérkezett a Yamaha, beüzemeltem, és nem értettem hogy hogy eddig miért felelt meg a HK. Megjött a Yamaha-val a tér, előjöttek a magas és mély hangok is persze hangszín szabályozás nélkül. Tegnap összeválogattam az alkatrészeket az erősítőhöz, jövő héten pénteken érkeznek. 1-2 eltéréssel mint Panasonic elko. Kap a kis Proton egy védelmet is, szerencsére még korábban találtam egy ügyes ic-t, amihez csak néhány alkatrész kell és megcsinál mindent. Koppanásgátló, dc védelem és ac megszűnésére relé lekapcsolás.

Kapcsolástechnikán kívül még létezik a méretezés is mielőtt megérkeznénk a misztikus "alkatrészek hangképéhez".

Nem, mert nem szeretnék magamnak ebből semmilyen problémát.

Egy adott alkatrész nem ad semmilyen garanciát a "jó hangzásra", azt az összes alkatrész eredő hangképe fogja meghatározni, vagyis lehet hogy a "rosszabb" kondival lesz "jobb". Erről KD szokott komoly eszmefuttatásokat rögtönözni, aminek van is némi alapja, csak amiért nem szokták (nem lehet) komolyan venni az az előadás módja. Kicsi, néha alig észrevehető leheletnyi különbségek ezek, amiket ő valami oknál fogva gigászi jelzőkkel illet (porig alázza és hasonlók ).

Amíg valami füllel hallható, addig számomra az nem misztikus. Ha nem hallható, vagy csak meg akarom magyarázni hogy hallható, akkor már lehet misztikus. Méretezni meg valamennyire talán nem csak a neves gyártók mérnökei tudnak hanem mindegyik, bár ezen (meg egyéb) képességükben egy ideje kételkedem.

Értem hogy nem akarsz problémát, de üzenetben vagy emailen tudsz ebben segíteni? Akár úgy is ha a rajz ott fent van akkor letöltöd és átküldöd nekem? Így nem kell felfedned az oldalt.

A hallás szubjektív (így átadhatatlan, leírhatatlan), a belőle levont következtetés (amit aztán a hallgató a hangérzet helyett kommunikál) pedig az esetek 99 %-ában nem logikus. Ja, és nem a fülünkben jön létre a hangérzet, hanem az agyunkban.

Persze ettől még nem misztikus, csak onnantól, amikor a demonstrálhatóság érdekében azt kell mondani a hallgatónak, hogy "ugye hallod"? És amikor olyan különbségeket "hallanak", amik hallásküszöb alatt vannak. Mellette pedig nem veszik észre hogy recseg a kontakthibásan bekötött magas hangszóró.

Sehol nem írtam hogy annak a rajza is ott van, sőt szinte biztos hogy nincs, mert erről a készülékről most hallottam először. Ha meglenne a rajza akkor nyilván elküldtem volna. Az elektrotanyán találsz néhány Proton rajzot, de ez nincs köztük.

A zene (és a hallás) nem is a logikáról kell hogy szóljon. Mindazonáltal én is azt mondom, hogy van az alkatrészeknek saját hangjuk, csak ez közel sem okoz akkora változást mint ahogy azt gyakran írják, de "jól" hallható. Ha nem így lenne, eszükbe nem jutna a tömegeknek csöves erősítőt építeni, meg kondenzátorokat csereberélni, mert minek. Az már megint egy másik kérdés, hogy a "csöves hang" ami nekik bejön az nekem nem, tehát mégiscsak van az alkatrészeknek saját hangjuk, de ez nem ennek a topiknak a témája.

Tudom hogy nem írtad. Reméltem hátha ott van. Mindegy. Az elektrotanyán fent lévő rajzok egyike hasonlít rá, de az alkatrészek értéke eléggé eltérő. Talán az 520B erősítő végfokja hasonlít rá leginkább. De a többi része már nem. Az enyémnek az előfok része tranzisztoros, ic csak a RIAA részben van.

Az nem, senki nem is állította, hogy arról kellene szóljon. De tudsz zenélni és hallani a fórumon keresztül? Nem. Itt és élőszóban is csak gondolatokat tudsz megosztani, amik következtetések. A következtetések pedig ha nem logikusak, viszont ellentmondóak (ahogy tapasztalni lehet e témakörben), akkor marad a misztika.



Nagyon szép logikai hibát mutattál be itt. Azért kezdenek el csereberélni, mert majd a csere után meghallották a különbséget. Némi kauzalitási hiba van itt, nem? Az okozat megelőzte az okot.



Egy alkatrésznek akkor van saját hangja, ha azt az alkatrészt egy másik erősítőbe áttéve, és onnan a neki megfelelő másik alkatrészt emezbe betéve mindkét alkatrész viszi magával a rá jellemző hangot. Ehelyett te két teljesen eltérő kapcsolástechnika közti eltérésből vontad le a következtetést az alkatrészek saját hangjáról.

Azt, hogy két tökéletesen különböző erősítőnek más hangja van, nem kellene gondolkodás nélkül alkatrészhez kötni.

Köszönöm, jól demonstráltad amit írtam; "a belőle levont következtetés (amit aztán a hallgató a hangérzet helyett kommunikál) pedig az esetek 99 %-ában nem logikus."

Ez a végfok a VF2-höz, vagy valamelyik testvéréhez hasonlíthat. Kapcsolási rajz hiányában nem egyszerű a javítás. Ha nincs rajz, akkor néhány jó fotó kellene mind a két oldalról, lehetőleg merőlegesen. Minden alkatrésznek látszani kellene, az sem baj, ha több részletben kerül fel a kép. Utána megmondjuk mit kell mérned. Csak ezek után jöhet az új fet. Van rajta valami munkapont trimmer is, majd annak lesz később szerepe.

Szia, megmertem a tranzisztorokat, es a diodakat a panelen, bazis emitter diodakat neztem, nem mertem sem szakadást sem rovidzarat. Kepet toltok majd fel holnap.

Udvozletem!
Ismeros itt valakinek ez a két nyák?

A jó öreg TBA810 erősítő egyenirányítóval szűrőkondival kompletten.

Oh..., hogy az a...
Hogy nem esett le elso ranezesre?
Koszonom!
Van is meg jo par IC valahol, kisfiam jovore lesz 10eves, jol jon az elektronikaval kapcsolatos gyakorlati megkozeliteshez. Magam is kb ennyi idosen epitettem az elso ilyen vegfokomat, persze az sajat nyaklap volt...
Koszi!

Ha nem találod meg, szólj; most találtam meg az enyéimet. Visszatartok párat neked (amúgy ifjú kollégának kerítettem elő).

Koszonom szepen, de meglesz az.

Azért még mindenféle segítség nélkül be tudnám ültetni. Itt lebeg előttem még a belső kapcsolása is. Nem lehet elfelejteni ezt a bogarat. Mondjuk akkor nem is volt nagyon más alternatíva. Viszont egy külön élmény hűtést csinálni neki.

Élmény a mély hangátvitelt szkópon szemlélni.

Hát igen... általános iskolásként nekem is ez volt az első erősítőm sztereóban...
én igazából megvoltam vele elégedve.
Sok suli buli, házibulin szólt 2db orosz hangfallal.

Egy erősítő építése mindig is egy nemes feladat lesz, Mint Frodó küldetése a gyűrűvel.
De a gyűrű mindig is a hangfal és a hangszóró lesz.

Volt hűtésnek való az Europa Stereo-ban, vagy Europa Star-ban elég..

Úgy látom, mindenkinek köze volt hozzá. De hát akkoriban ez volt. Meg a LADA. Vagy Trabi.

Megneztem az elofokot, az normalis,hogy a tl084 melrgszik ? Ezt leszamitva mukodik neztem az elofokon a kimeno jelet es az alapjan az mukodik, viszont a segedtapban van ketto fesz szabalyzo ic 7815-7915 ezek erossen melegednek.

Csak kellene a fotó, aztán fetek nélkül néhány pont feszültsége, amiből kiderül hol van a hunyó. Lehet hogy a TL084 zárlatos, ami melegíti a stab IC-ket. Először ez kell rendbe tenni. Mekkora a feszültség a fesz stabilizátorok kimenetein?

Ha a TL084-es IC melegszik, akkor gerjed, vagy a táp nem kellően hidegített, vagy a visszacsatoló hurok nem él, vagy hiba van benne.
A nem használt fokozat +bemenetét testpontra kell kötni, a kimenetet pedig a - bemenettel összekötni, hogy fix, stabil állapotban legyen, ha fölösleges, "üres" erősítőrész maradt a TL084-ből.
A táp IC-k is hidegítendők a lábukhoz közel beforrasztott 220-470nF-os MKT, vagy egyéb fóliakondenzátorokkal, a ki- és bemenetükön egyaránt. Azok is begerjedhetnek és átviszik a gerjedést a további áramkörökbe, ezt gátolja meg a hidegítésük.

Üdv!

Biztosan gerjed, viszont az elofok kimeneten van jel, ha masik vegfokot kotok oda akkor rendesen szol.

Sziasztok. Érdeklődnék hogy egy erősítőnél a damping factor (azaz a csillapítási tényező) mennyire számottevő.
Főleg úgy érdekelne hogy mondjuk PA hangosításban (tehát mondjuk 300W RMS mellet) és mondjuk 10W mellet HI-FI -nél (elektroncsövek) mennyit számít. Mindkettőre kérnék valami magyarázatot és hogy ez miben is nyilvánul meg pontosan a hallgató részéről. A válaszokat előre is köszönöm.