Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Vitatkozzunk! / Beszéljük meg!
Moderátorok által fokozottan megfigyelt, és moderált topik!
Kulturáltan, egymást észérvekkel meggyőzni vágyók témája!
Idézet: „a hőt a legnehezebb visszaalakítani más energiává.” Seebeck-effektus? Azaz hőelem
" hőt a legnehezebb visszaalakítani más energiává." Stirling motor , gőzgép, gőzturbina könnyen átalakítható mozgási energiává, a hatásfok az más kérdés.
Ki kell fejleszteni a transzduktorlebenyeket.
(Isac Asimov)
Azt a könyvet nem olvastam Isac Asimov-tól amelyikben erről ír. Mi a lényege az eszköznek?
A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2017
Hűtőszekrény vagy klíma elven is lehetne, de sok a veszteség. Pld.: klímával lehet lakást fűteni, de sok energia kell működéséhez. Olyannak lenne nagy haszna, mint a villamosságban a transzformátor egyszerű, kis veszteség. Kinti 0 fok-ból lenne lakásban 20 fok ingyen. Mert elvileg lehetne, csak átalakítót -transzformátort- kell kitalálni.
Az Alapítvány és Föld című regényben Golan Trevize rátalál a rég eltünt solariaiakra, akik génmanipuláció révén rendelkeznek két transzduktornak nevezett kinövéssel, melynek segítségével a bolygómagból hővezető rudakkal felhozott hőt közvetlenül villamosenergiává tudják alakítani, ráadásul fizikai kontaktus nélkül. Így működtetik a birtokukat.
Hőszivattyúnak hívják. Fűteni simán lehetne még vele.
Ahhoz sok energia kell. Másra gondolok Bővebben: Link
Érdekel az eszköz mert gondolom nagyon jó hatásfokkal működik. )
Mondjuk a klíma pont jobb mint a transzformátor, mert jóval 100% feletti a "hatásfoka", mivel nem termeli a hőt csak átcsoportosítja...
"mert jóval 100% feletti a "hatásfoka"," Nem túlzás ez? A transzformátor 98%-s hatásfokú a klima jóval kevesebb.
De kell hozzá a konnektor, ahonnan sok villamosenergiát igényel az átcsoportosításhoz. Hőtranszformátor (ami még nincs) külső energia nélkül alakítana sok 0 fokosból arányosan kevesebb 20 fokost. Mint a villanytrafó, pld.: nagyfesz. kis áramból csinál kisfeszt nagy árammal, nem kell más energia az átalakításhoz.
" nagyfesz. kis áramból csinál kisfeszt nagy árammal, nem kell más energia az átalakításhoz." Nem, csak a mamatek..
Nem vagyok még 82, de én is voltam gyerek (valamikor). Mondogatják mostanában, ilyen meleg, olyan vihar. Amiket gyerekként megéltem, az se volt kellemesebb. Igaz, akkoriban még nem ment ritkaságszámba az áramszünet, mindenhol kéznél volt a petróleumlámpa, gyertya. Na meg nem olvadt ki a fagyasztóláda, nem csapta agyon az autót a faág. Pedig akkoriban még a fa volt több, mint autó. Amerre jártam akkoriban, nem a bádog vagy a zsúptető volt a divat, hanem a nehéz cserép, mert elég szeles környék volt (Pilis).
Egyébként a tudósok egyik fele szerint éppen egy kisebb jégkorszakba megyünk belefele. Idézet: Ezért nem hiszek a tudósoknak és a történészeknek. Még ha az emlékek meg is szépülnek. Amúgy kimondtad a kulcsszót. Több volt a fa. Ez rengeteget változtat az ember hőérzetén. Mert lehet, hogy a városi flaszteren nagy volt régebben is a hőmérséklet, de itt vidéken kiegyenlítettebb volt, nem voltak ilyen szélsőségesen magas értékek. „Egyébként a tudósok egyik fele szerint éppen egy kisebb jégkorszakba megyünk belefele.”
Olyan nem volt, hogy tegnap 40 fok, ma 22, két nap múlva pld.: 33. Manapság ez a drasztikus változás már állandósul.
Idézet: „Ezért nem hiszek a tudósoknak ...” Ne higgyél! Mondd meg te a tutit! Akkor te leszel a tudós, akinek senki nem hisz.
Nem a hatásfoka nagyobb 100%-nál - ez lehetetlen -, hanem a CoP-je, azaz teljesítménytényezője (Coefficient of Performance). Az lehet nagyobb 1-nél.
Azaz a kis energiabefektetéssel nagy energiákat lehet átcsoportosítani.
Meg is mondom. Előre. Mégis a tudósokra hallgat mindenki. Meg is van az eredménye
Ezen egy jó éve én is megakadtam, de rájöttem, hogy valóban így van!
Mert a bent létrehozott hőt (szándékosan am hőtermelést írtam) nem a készülék állítja elő.Ebben az esetben azt kell nézni ,hogy hány Joul befektetssel hány Joule kerül be a lakásba. És ez bizony sok esetbe közelíti a 3x értéket. _BIG_ -nek teljesen igaza van ebben. A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
Az igaz hogy a gyerekkoromból én is másféle időjárásra emlékszem mint a mostani. Viszont ami elég fura, hogy amikor nézem az adott nap hőmérsékleti rekordjait, hideget és meleget egyaránt, akkor a legtöbb esetben 100 éves rekordok dőlnek meg, ami elég hihetetlenül hangzik. Néhány hete néztem éppen az egyik kánikulai napot, és az addig 40 fok feletti rekord 1905-ben volt, de az az napi hideg rekord (5-6 fok körül) is valamikor az 1920-as években...
A városok nyilván teljesen más kategória, ahol a beton az úr, az egy cseppet máshogy adja vissza a meleget mint a föld vagy az aljnövényzet. Nem is értem, hogy a nagyvárosok aszfaltrengetegével miért nem termelnek energiát, ha már úgyis forró.
A termodinamika második főtt étele szerint nem lehet.
A hatásfok nem más kérdés hanem egészen pontosan erről írt proli007.
Gyerekként másként viseli az ember a meleget, hideget. Mikor én már összeesek a 40 fokban, nekik meg se kottyan, vígan szaladgálnak. Ezért csalóka ez az összehasonlítás, főleg a vidék-város összehasonlítás. Valamennyi melegedés biztos van, de nem 15 fok.
Már feltalálták ! Hőszivattyú- klíma-hűtőgép ....
Így nem lehet megoldani, külső munka befektetése nélkül nem lehet 0°-ból 20°-ot csinálni.
Ott tévedsz el, hogy transzformátorban gondolkodsz. Az nem csinál energiát, a P=U*I szorzat állandó marad (mínusz a veszteség). Ha a teljesítményhez időt is adunk, akkor energiát kapunk (Ws, leánykori nevén Joule). De a trafó nem ad hozzá energiát a bejövőhöz, csak az áram-feszültség viszonyt változtatja meg, arányuk állandó marad, ha a veszteségtől eltekintünk. Az általad gondoltban viszont energiakülönbségről beszélünk, a 0° kevesebb energiát képvisel, mint a 20°. Így ahhoz, hogy 0°-ból 20°-ot csinálj, energiát kell befektetni, hozzátenni, vagy ahogy akarod. Lehet a hősugárzást komprimálni, de a kompresszió is energiabefektetés: minimum a növekvő sugárnyomást kell legyőzni. Erő-ellenerő, időben, térben haladva: energia.
Egy végtelennek tekinthető hőterhelésű közegből állítasz elő egy speciális spirálkompresszorral és villamos energia befektetésével magasabb hőmérsékletet egy kisebb, fix mennyiségű hőközeggel rendelkező helyiségbe. Talán így világosabb. Ez sima fizika. Nem ördögtől való. Ha egy sima kompresszorral egy nagyobb csőből egy kisebbe fújod a 0 fokos levegőt - bármilyen fura melegedni fog a cső. Nálam így dolgozik a cucc. 24kW-os gázkazán helyett egy 4,6kW-os levegős hőszivattyúval látom el a ház hőigényét. Ráadásul a 4,6kW nem állandó fogyasztás, csak időszakos. Nem tudom mit nem lehet ezen érteni. Az energia itt arra kell csak, hogy a kompresszor folyamatosan tudjon pumpálni. Egy erőmű hulladékhőjét is simán lehetne használni. Hőszivattyú+ Stirling motorral azonnali villamosenergia lenne előállítható, azaz primer energia.
Idézet: Ez sem csinál energiát, a hőmennyiség azonos marad. 0 fokos sok levegő hőmennyisége lenne 20 fokos kevés levegőével azonos, ebbe átalakítva. Eddig rendben, energiamegmaradás törvénye nem sérül, csak Itteniek szerint nem megy. „Az nem csinál energiát, a P=U*I szorzat állandó” A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
|
Bejelentkezés
Hirdetés |