Köszönöm szépen! Ez volt a gond. Nekem még ez volt az első "bonyolúltabb" kapcsolásom amit egyedül szerkesztettem meg.
Így már frankón müködik!

Bocsi, most akadt még egy gondom. A panel egyik fele teljesen jól müködik. Viszont a másiknál, zárlat esetén, csak 2-3 másodperc után feszi le a feszültséget a kimenetről, és csak ekkor világít a led is.

Ilyen hibára nem lehet ésszerű választ adni. Mert ilyen lassú változásra csak nagy időállandójú tag (pld. ha a kimeneti 4,7µF-os kondit 1Mohm-on keresztül töltenénk), vagy hő képes.
leginkább valami szakadást kellene keresni a panelen.
De ha van két egyforma áramkör, és egyik működik, akkor pld. a kettő összehasonlításával lehet eredményre jutni.
Egyébiránt el kellene már felejteni ezt a szikroszkópos hibakeresését egyszer és mindenkorra!
Igen egy labortápnak túrni kell a teljes zárlatot, csak nem az üzembe helyezése alatt. Ha már az áramkorlát teljes tartományában igazoltan működik, akkor lehet ilyesmivel próbálkozni. Előtte értelmetlen. Lehet keresni terheléseket pld. izzó és azzal vizsgálni. De az is megtévesztő lehet, mert hidegen az ellenállása akár ötször is kisebb lesz,mint felfűtve.
A konnektorban sem úgy vizsgáljuk a feszültség meglétét, hogy beledugunk egy drótot és ha jó nagyot szikrázott, akkor volt feszültség..
Lehet hogy a bizti kiveretése már hasmenést is okozott a végfokozatnak.

Sziasztok!
A 2.7.4 V2 labortápban a feszültség és áram állító 10K potméterek helyett jó minőségű 1K 10 fordulatosaim vannak.
A referencia előállító része az OPAnak legfennebb 10mA-rel lenne terhelve. Mennyire befolyásolná ez az össz műküdését?
(P4 elé ugyan tehetnék egy plusz ellenállást, viszont akkor a fesz szabályzó referenciája csökkenne.)

Hello! Nem befolyásolhatja, csak egyes alkatrészeket kell hozzáigazítani a poti értékéhez.
A P3-at és P4-et a tizedére kell csökkenteni, R10-et 10kohm-ra.
Az R2-őt 470ohmra, hogy a 24V-os táp bírja is a plusz terhelést.
Egyébként nem lenne kötelező 10V referenciát előállítani, csak az R3/R9 osztót kell a kimenti feszültség és a referencia feszültség aránya szerint megváltoztatni.

Sziasztok !!

Nemrégiben kaptam egy CAI 20-1084 power supply-t . Ha valakinek volna kapcsolási rajza , és némi javítási tapasztalata hozzá azt nagyon megköszönném.

JT

Köszönöm.

Üdv!

Szeretnék egy tápot csinál(tatni)ni 12v ledcsíkhoz(kb 30-50 méter ilyen típusú), de olyat amin tudnám szabályozni a csík fényerejét
Tisztában vagyok a ledek műküdésével és avval is hogy nem lehet olyan mértékben csökkenteni a fényét mint egy izzónak de némi szabályozás fontos lenne
Pc tápom van, ha lehet ezt használnám. De ha ez nem megfelelő bármi trafóval megoldom.
A kérés-kérdés: hogy lehetne ezt kivitelezni? Egy egyszerű potméterrel semmi kijelző, nem kell kíírni mennyi feszültség jön ki belőle
Tudna valaki csinálni, vagy valami nagyon egyszerű kapcsolás van amit én is meg tudok csinálni? forrasztani tudok, meg tudok különböztetni egy ellenállást egy ic-től de kb itt véget ér a tudomány, nyáklap maratás és hasonló műveletekre nincs eszközöm
Köszi!

A LED-nek ugyanúgy (vagy még jobban) lehet csökkenteni a fényét mint egy izzónak. A PC tápot át lehet alakítani egyfajta labortáppá, ahol adott értékek között szabályozható lesz a feszültsége és az árama is. Egy LED-nél utóbbi, míg a szalagnál előbbire van szükség.
Mivel a leírásod alapján nem gondolnám hogy ezt meg tudod csinálni, egy pl. ebay-ről beszerezhető step down konvertert javaslok, aminek tudod állítani a feszültségét, azaz a ledszalag fényerejét. Természetesen ennek feltétele, hogy az a 12V (illetve valamivel kevesebb) valóban elegendő legyen a szalag számára. Nem túl nagy áram esetén (nem tudjuk hogy mennyi) egy analóg áteresztő is megfelelhet, azt néhány alkatrészből össze lehet rakni.

Azt tényleg nem tudjuk pontosan, de 50 méter LED szalag, az már nem "Nem túl nagy áram"

10,8 - 14,4 Watt az efféle LED szalagok fogyasztása...50 méterhez már 50-60 amper kellene. Talán egy ilyen szabályozót is lehetne használni, persze kell egy "combos" 12V-os LED tápegység is a megtáplálására...

Ez a kütyü 10-50v betáp mellett 5-100% feszültséget ad ki, szóval 12v betápnál 0,6v-12v között szabályozható a kimenő feszültség
Jól értelemzem?

Megmértem a led szalagot (akkuról 12,8v) 0,4 amper volt egy méter csíknak a fogyasztása
Azon agyalunk több részletben kellenen meghajtani a csíkokat, ez egy mini házi stúdió fényei lennének(zöld háttérhez a fény több oldalról árnyék mentes fények)
Ezt a típust néztük ki: átalakító
Ha 20 amper van ráírva 10 ampert csak bír...... így több részletben meg lehet a fényt oldani akár valami lomis pc tápokkal is
Ettől jobb ötete van valakinek?

Ötlet.
Ge-Lee - től javaslat: " pl. ebay-ről beszerezhető step down konvertert javaslok, aminek tudod állítani a feszültségét, azaz a ledszalag fényerejét"
Miért nem ezt választottad?
Általad kiválasztott típus pl.: 40V betáp esetén rövid időre 40V ki, majd 0V, 40V, 0V és így tovább.
Ehhez mit szól a LED sor ?

12v-ról lenne üzemeltetve a ledsor
Szóval amit én linkeltem nem ugyanaz a működtetési rendszerű mint a Ge Lee által linkelt?
igazándiból azért gondoltam arra amit linkeltem mert jobb lenne több darab (és egész olcsó) így a fényeket külön lehetne szabályozni és a tápokból is kisebb kellene
Amúgy az aliról kellene rendelni az ebay-ról bonyolultabb kivitelezni nekem

Üdvözöllek ! Itt :javascript:aid('2086326')írod: "A két műszereknek két egymástól galvanikusan elválasztott tápfeszültség kell. (Két Ac8V egy trafón.) " Ez azt jelenti, hogy ha egy kettős tápegységet akarok mérni akkor négy szekunderről kell a műszereket meghajtani? Van 2x6V-os azt hiszem 20W-os körüli puskás trafóm amiről gondoltam meghajtani a 4 műszert (két amper, és két voltmétert). Akkor ez így nem megy?
Köszi a választ !

Hello! Gyakorlatilag azt jelenti, hogy négy külön táp kell. De a kérdésre a magyarázat az, hogy akkor lehet közösíteni két mérés tápfeszültségét, ha a mért értékeknek van közös GND pontja. Ekkor nyilván lehet a műszerek tápja is közös. Ha nincs közös pont, akkor "bukta van" és galvanikusan elválasztott táp szükséges.

Akkor ha van egy tápegység (külön toroidról), ennek a kimenő feszültségét, és áramát kívánom mérni egyszerre, és egy külön trafóról adok + ; - ; GND-t.... ?

Arra, hogy "van egy tápegység" nem lehet válaszolni. Mert nem mindegy annak felépítése milyen. A feszültség és árammérésnek van-e közös pontja. Problémát szokott okozni, hogy vagy külön helyen van a feszültségmérő negatív pontja mint az árammérésé, vagy Az árammérés a közös ponthoz képest negatív. Tehát az sem mindegy mivel mérsz (mármint a műszeráramkör felépítése) és annak milyen változtatási lehetőségei vannak, vagy nincsenek.
Tehát csak konkrét tápáramkör és műszeráramkör rajz ismeretében lehet korrekt választ adni..

Létezik olyan labortáp és műszer kombó (723-as plusz ebay-es step down kijelzője) amihez semmilyen plusz tápfeszültség nem kell, méri az áramot és a feszt is, a táplálása a labortáp nyers bejövő feszültsége. Valamelyik mérésnek lesz egy kevés hibája, de ha jól emlékszem némi trükkel be lehet úgy is kötni hogy ne legyen.

Üdv Mesterek ! Az e-bay-ról jött a tápegység ilyen Bővebben: Link... 3db TL071 a lelke, mintha láttam volna rajzot a topikban. Ezen (szerintem) nincs semmilyen kialakítás áram, vagy feszmérésre. Ezért szeretném kiegészíteni az ICL7106-os áramkörökkel.

Azt kellene kiderítened, hogy a sönt a pozitív vagy a negatív ágban van-e, de emlékeim szerint ezeknél a pozitívban, ami bonyolítja a helyzetet, és akkor valóban kellenek a plusz tápfeszek. Illetve az ICL-hez szerintem mindenhogyan. Az erről a konverterről lebontott kijelzőnek nem kell plusz tápfesz, egy hátránya van, nem kaphat 35V-nál magasabb tápfeszt.

Nem is szeretnék nagyobbat (35V) ! Csak az ICL-hez meg van szinte minden..! Mennyit kajálhat egy 7106 ?

Fogalmam sincs, sosem használtam, de gondolom az adatlapja arra is kitér.

Hello! Egy ICL7106 maximum 2mA áramfelvételű. Egyébként ahogy nézem ez a kapcsolás, a "népszerű" három TL081-es IC-re épül. Ha az, akkor a táp kimenetének negatív pontján van a sönt ellenállás. Így a két műszernek ugyan külön táp kell, de a kettőnek egy is elég. A két műszer COMM pontja megy a táp negatív kimeneti pontjára. Így mérheti a táp kimenti feszültségét, és áramát is. Annyi gond van, hogy a táp negatív kimenti pontjához képest a feszültség pozitív, míg a söntön az áramjel negatív polaritású. Tehát árammérésnél a műszer negatív előjele jelez. De ha magad készíted a műszert, akkor nem szükséges bekötni az első digit "g" szegmensét az IC "pol" kimenetére. És akkor nem fog az előjel zavarni. Természetesen a feszültség méréshez, úgy mint az áramméréshez külön osztót kell méretezni és beépíteni. Valamint a referencia trimmerrel kalibrálni a mérést.

Köszi minden segítséget! Akkor összerakom.

Sziasztok!

Mi a véleményetek egy ilyenről, mint labortáp?Tápegység
A potikat és a visszajelző ledet kivezetném előlapra. Kapna egy 24V-os trafót pufferelve és kész is.
Szerintetek mennyire alkalmas ?

Tàpegység de nem labortàp !

Egy labortáp miben különbözik egy olyan tápegységtől, amin lehet állítani a kimenő feszültséget és a maximális áramot, vált a CC és CV mód között konstans árammal ?
(a félreértés elkerülése végett nem cinikus kérdés, hanem tényleg komolyan gondolom a kérdést)

Ha a kimeneti feszültség és a kimeneti árammaximum beállítható, akkor az lehet labortáp. De kulcsfontosságú kérdés hogy az értékek illenek-e az elvárásokhoz, illetve a kimeneti feszültség "minősége" illik-e a rákapcsolt eszköz igényeihez.
A labortáp éppen attól válik "laborrá", hogy nagyon széles körben lehet felhasználni, azaz viszonylag széles a beállíthatóság, lehetőleg ideális a kimeneti jelalak, gyors a szabályozása, és nagyon megbízható. Figyelj fel a 'széles', 'ideális', 'gyors', és 'nagyon' szavakra. Ezek egyike sem konkrét műszaki paraméter, hanem ködös utalások.
A tápegységek paramétereit általában megadják (vagy meg lehet mérni), és ez alapján a felhasználó dönti el, hogy az általa kitűzött célhoz megfelelő-e vagy sem.