Tartalékon tartalékot értek, bármilyen hihetetlen. Attól, hogy egy erősítő A osztályú, ütemű, még vannak korlátai. Erre pedig főrumtársunk mérése a bizonyíték. Én nagyon tisztelem a tudásod, szakértelmed, de szerintem se Te, se más nem képes olyan végfokot tervezni, ami telnesítményének végső határán is ugyanazt a torzítást produkálná, mint a skála másik felén. Egyszerűen elfogy a kapcsolásban lévő tartalék. Ez még akkor is igaz, ha végtelen áramokkal éreznéd a végfokot. Minél jobban kihajtasz egy áramkört, az amikor eléri a korlátait, torzítani fog. Sorolhatnám a megnövekvő áramoktól megnövekvő tájról, a félvezetők szivárgóáramáig bármit. Nem megoldás az sem, hogy nosza, emeljuk a feszültséget, áramot. Ha feltekered a hangerőt csutkára, megint torzítani fog. Csak nem 12 watton 4% Ot, hanem mondjuk 20 watton. Nem kioktatni akarlak, csak járatom az agyam.

Természetesen a tranzisztoron kell mérni a hőmérsékletet. Nálam ez kevesebb, mint 70 Celsius.
Az erősítő minimum 30 perc után kezd szépen szólni, jól érzékelhetően...
A sztereóban kb. 3-4W, amivel a szobában hallgatom, nekem elég.
A dinamikacsúcsok hiányát csak egy nagyságrenddel jobb (nagyobb teljesítményű) erősítőn vettem észre - Alexander áram-visszacsatolt erősítőjén. Vagy ezen megvannak, ahogy nézzük.
Mindez a hangdobozokon, érzékenységén és a hallgató téren is múlik.
Szerintem a képeken látható tokozású végtranyók hűtés szempontából szerencsésebbek.

Szépek a panelek. Viszont az a pici trimmer hogyan bírja el a végtranzisztorok jelentős bázisáramát?

Nem volt vele gond, 2 kOhmos, van sorba vele egy soros ellenállás.
Elmulasztottam a trimmert fix R-re cserélni, így maradt...

Szerintem azért nem mert a végtranzisztoroknak magas a Bétája. Régi Tungsram 2N3055nél jóval kisebb ellenállás kell, mert nagyobb a bázisáram a kicsi Béta miatt.

Teljesen természetes jelenség, hogy egy erősítő, a tápfeszültséghez közeledve torzítani kezd.
Ebben az esetben, nagyobb erősítő kell, vagy ha az adott erősítő konstrukciója elbír nagyobb tápfeszültséget, akkor meg kell neki adni, és azon a teljesítményen, ahol az előbb még torzított, , ott már nem fog. Persze ha emeled a hangerőt, akkor az is kevés.
Nade: egy 10W-ra tervezett erősítő, ha lead 10W-ot és még 10W-on be sem torzít, akkor nem értelmezhető számomra, hogy elfogy a tartalék. Mert 10W-ra lett tervezve, és 10W-ot tud is.
Ha tartalék kell, akkor nagyobb teljesítményű erősítő kell, amit mondjuk 10-20%-on lehet használni.

JLH-nál maradva, kb 60V tápfeszültésget látok felső határnak, 3A nyugalmi árammal, ebben az esetben lesz egy 20W-on még nem jelentős torzítású erősítő, ami 10W-on hajtva rendelkezik 3dB tartalékkal. Tehát ha elgurul a gyógyszer, egy kicsit emelhetsz a hangerőn anélkül hogy torzít.
Mit kér majd cserébe? kivezérléstől függetlenóül óránként 360W-ot...

Mekkora a nyugalmi áram?

Úgy emlékszem 1.6 A, 26V a táp.

Ja és még valami:
SZERINTEM könnyebb olyan erősítőt építeni, ami nagyobb kivezérlésen kevesebbet torzít. Konkrétan a felső határon a legkevesebbet.
A kis kivezérlések felé haladva kezdődnek a bajok általában a legtöbb AB osztályú erősítőben.
Ezért (is) szeretem én a kis JLH-t szobai meghallgatásra.
A képen az LM3886 AB osztályú végfok torzítása a teljesítmény függvényében.

Aha. Akkor szerintem nekem ki kell dobálnom a szilikonlapokat vagy miket a tranzisztorok és a borda közül, le kell cseréljem csillámra meg szilikonpasztára.

Teljes mértékben osztom a véleményed, a teljesítményt illetően. Jómagam komolyzenét hallgatok, amit nem illik bőgetni, mert egy zenekarnak van egy természetes hangereje, dinamikálya. Ott érzed úgy, hogy jelen vagy. Ezt a JLH biztosítja, nekem ez elég.
Én azt a TO3féle tokozást nem szeretem. Nehézkes vele dolgozni. Elismerem, jobb lehet a hőátadó képessége, de ezt a BD tokozásútpofon egyszerű a hűtő bordára szerelmi. Egyébként tényleg szép a panel.

A képeken még 2 db JLH. Talán nem vagyok egyedül, ha valamiben örömet találok, építek még egy párat belőle...
Itt egy kicsit más tranyókkal, jobbnak reméltekkel építkeztem. Valamelyik téli napon bedobozolom, nagyobb hűtővel, ez kicsit karcsú. A táp, a nyugalmi áram hozzá 4-6 Ohm terheléshez van beállítva.

Táp megoldáson tépelődés van...
A régebbi JLH-m ca. 60ezer µF-al van simítva a két oldal összesen, nyugalmi áram 3.2A.
A hullámosságát sosem néztem a tápnak, búgás se nincs, de kíváncsiságból modelleztem a tápot, rettenetes!!! "C" kép...
Ezzel szemben egy kukából visszamentett 40 mH-is induktivitással sokkal kisebb C tagokkal és nyugalmasabb, nagyságrendekkel jobb kimeneti hullámosságot érhetek el.
A szűrés C1= 3300µF - 40mH - C2=6600µF és a kimenő feszültség sokkal barátságosabb kinézetű.
Ráadásul rábukkantam egy félretett 230VA toroidra, 4x13V szekunderekkel, vagyis mindkét oldal önálló szekundereket kaphat, a szimuláció is egy oldalra készült.
Tapasztalat, mérés, vélemény?

Probalj ki egy kapacitas sokszorozot. Szerintem nagyon jo. 1db bc 141-16 meg egy bc 245 vagyb249 meg 2 ellenallas es 3 kondi. Egyszeru es jo.

Nekem mintha más lenne... de ez is csak szimuláció.
Mi az oka, hogy a bal oldali kapcsolásodban 9 Ohm, az induktivitásosban pedig 17 Ohm a terhelés?
Eleve kisebb a terhelőáram a második kapcsolásnál.

Az első szimu a jelenleg működő JLH-t mutatja, közös táp, összes terhelés 3.2A.
A második már az új trafó alapján 2 külön táp a két oldalnak és csak 1.6A terhelés oldalanként.
Csupán kondenzátoros szűrésbe hatalmas kapacitások jönnek ki és az nem tesz jót az impulzus szerű "áramszolgáltatáshoz". Még így is kisebb értékű, nem elkók lesznek párhuzamosítva az elkókkal. A valós táp kinézetét ellenőrzöm majd szkóppal...
@ Naszrai
A tápba nem szeretnék sokszorozót, érzésem szerint nem olyan jó, kevésbé vélem dinamikusnak.

Az én szimulációm szerint 400mV_P-P a hullámosság.

Tegnap valami nem volt rendben, szerintem sem.
Most ilyet találtam ki:

A szimulációd szerintem nem jó. Úgy tűnik, hogy a trafó szórása kimaradt, ami akár mH nagyságrendű is lehet, és jótékonyan simítja a töltő áramimpulzusokat. Persze, ha teszel be még DC simító fojtót, biztosan javítja a helyzetet.

Addig dicsertem a Jlh-t, hogy eldurrant a bal csatorna. Pedig mar pont bejarodott... Az meg vitte a kapacitassokszorozot is. A kapacitassokszorozot feltamasztottam uj bc141el es egy bd245el, igy a jobb csatorna mar szol. A balban elsokent megprobalom csak a ket teljesitmenytranzisztort cserelni. FAIRCHILD remelem jol irom, errol milyen velemenyetek van? Ilyen gyartmanyu flevezetoim vannak most ujraelesztesre.

A kozepso lab elkekult es a tok meg elrepedt. Hmmm.

A masik is elkekult. Valami sokat kapott

Vajon mekkora hősokkot kaphatott az a szerencsétlen lapka, ha akkora volt a hőmérséklet hogy még a tokon kívül lévő lábrész is megkékült? Az egy durva tévképzet egyesek fejében, hogy 100 fok körül érzi jól magát egy tranyó, vagy valami ilyesmit olvastam. Ha tartósan 60-70 foknál magasabbra melegíted (nem a bordát hanem a lapkát), meg is ástad a sírját.

Nekem maniam a magas hofok, de azt nem allitom hogy a tranyo is szereti. Nekem ez a vegdok egy kiserlet a hatarokat meg ugy talalom meg ha neha atlepem. Csak nagyon sajnalom mert valogatott vegtranyok voltak...

Ha a képen látható módon szerelt és hűtött, valamint 100 Celsiuson ment, akkor hősiesen kitartott a végsőkig. A hűtőlemezt így nagyon vékonynak látom, a hőátadás nagyon gyér, a hűtőfelülete felén van a tranzisztor szerelve. Ezen javítani kell, ha egyéb körülmény - áram-feszültség - marad.

Szia. Szerinted Tesla KD602 jó lehet a 10W-os JLH-ba? 125x125x50mm bordán lenne egy csatorna. 27V 1,2A 8 ohm baűlllításban. Elvileg 16W körül disszipálnak a teljesítmény tranyók. 110V 8A 35W 155C a határadata. Ezek a tranyóim vannak itthon amik eredetiek.

Az csak a 3. Kezem

Jó. És ezt ezzel az offal ki kellett egészítenem, hogy meglegyen a minimum 5 karakter.

Nem értettem soha Nálad, hogy miért jó az Neked, ha összeéget az erősítőd, ha hozzáérsz? Ez a hőfok brutál, a osztály ide, JLH oda. Az enyém 60 C fok, soha nem kapcsolom ki, de nem is kap hőgutát.

Kicsereltem a vegtranzisztorokat, megint el a cucc. Visszevettem az aramot 1.2A-ra, aztan meglatom mennyire melegszik. De igy mintha mar nem szolna olyan szepen. Most bd249 az aramgenerator, bd245 a vegtranzisztor. A betak gyanusan magasak: 180-190-t mertem mind a 4-nel. Gyanitom hogy nem az van a tokban ami ra van irva. A regi ST vegtranyoim 100 koruli betat tudtak...
A homegfutas meg jo lecke volt az A osztaly-t tekintve.