Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Az a trafó abban a formában kb. semmire nem jó, mivel elég nagy a szórása, vagyis laza a primer és a szekunder tekercsek közti csatolás, lévén hogy az egyik tekercs az egyik oszlopon, míg a másik a másikon van. Vagy osztottra kellett volna megcsinálni, és mindkét csévén egymás mellé tenni a két fél primert és fél szekundert, de ha terhelni is szeretnéd akkor ahogy már előttem is leírták, alulra a két fél primer a két csévén, majd rajtuk a két fél szekunder.
Ezért is merült fel bennem a kérdés,ez a mag leginkább az elektródás hegesztők láncszem vasmagjához hasonlítható ami ugye eső jelleggörbével rendelkezik. Viszont számomra érthetetlen hogy akkor miért gyártanak ilyenre egy viszonylag nagy terhelhetőségű leválasztó transzformátort.
Attól függ mire használják a leválasztó transzformátort. Nekem is laza csatolású leválasztó trafóm van, mert legtöbbször javításhoz használom. Ha a készülékben valami túláramot okoz, akkor nem veri le mindjárt a védelmet, és az áramkorlátozó hatás a javítandó készüléket is védi valamelyest.
Egyébként ha mind a kettő oszlopon van primer és szekunder egymás fölött, akkor jobb a csatolása mint egy köpeny trafónak a geometriák miatt, és jobbak a hűlési viszonyai is.
Ez így van. Azt tenném még hozzá, hogy sokkal nagyobbak így a szigetelési távolságok, ami a biztonsági transzformátor alkalmazáshoz kifejezetten előnyös, illetve egy esetleges túlfesz a vasmag felé üt át (ami földelhető, így hiba esetén sem okoz balesetveszélyt), nem pedig a szekunder felé, valószínűleg ezek miatt alakították ki így.
A hozzászólás módosítva: Szept 5, 2017
Nem a vasmagnak van eső jelleggörbéje, hanem az a tekercsek lazább csatolása miatt lesz olyan. Egyébként ezzel az elrendezéssel már hegeszteni sem lehet, annyira kicsi lesz a trafó rövidzárási árama, illetve nagy lesz a feszültségesése.
Azért csinálják olyanra, hogy egy szekunder zárlat esetén - ahogy már írtam - kisebb legyen a kialakuló zárlati áram, ennek az is velejárója hogy a terhelésre nézve lesz egyfajta "lágyindító" jellege, tehát a nagy árammal induló fogyasztónál (motor, toroid trafó) valamelyest korlátozza az induló áramlökést, illetve mivel kellően nagy távolság van a primer-szekunder tekercsek között, a minimálisra csökkenti az átütés (áramütés) veszélyét, ha feltételezzük hogy maga a csévék anyaga egyébként tökéletesen elszigeteli a tekercseket a vasmagtól. Úgymond megspórolnak egy rendes primer-szekunder közti szigetelést.
Nem is írta senki hogy a vasmagnak lenne eső jelleggörbéje. A hegesztőnek van, csak ki kell választani értelemszerűen a hivatkozott alanyt. Ha az egyikkel nyilvánvaló butaság, akkor próbáld a másikkal! Csak pár szónyi távolságra van.
Egyébként ilyen elrendezésű volt a valaha legjobban használható hegesztőtrafó amit egy haverommal készítettünk, ami aztán a jó munkás embereknek is annyira megtetszett, hogy haza is vitték. A szórási reaktanciát nem csak az elrendezés, hanem a vasmag geometriája és a tekercs méretezése is befolyásolja. Ahhoz képest hogy 3 órája még "semmire sem használható" volt, most hirtelen előnyei lettek (miután megírtuk). Nem megspórolták a szigetelést, hanem máshogy, jobban alakították ki, és végeredményben nem kevesebb, hanem több anyag felhasználásával érték el ugyanazt a teljesítményt, így spórolásnak nevezni szerintem félrevezető.
De akkor megfelelően elkészítve,a két primert egyként egybe kapcsolva és a szekundereket rájuk tekerve használható lenne normál transzformátorként? Nyilván nem érhet utol egy toroid kivitelűt,de a veszteségeket tekintve nem lenne rosszabb mint egy EI magos átlagfelhasználásra szánt trafó? Vagy azért nagyobb terhelésnél még így is vészesen esne a kimenő feszültség? A kérdések egyébként csak költséghatékonyságból és a kivitelezés egyszerűsége miatt vetődtek fel. A fent említett darab fele áron megkapható mint egy kisebb teljesítményű toroid,és a kivitelezésből adódóan könnyen kialakítható rajta tetszőleges feszültségű szekunder tekercs.
Igen, használható, csak nagyon kell vigyázni hogy a primer-szekunder szigetelés megfelelő legyen. És hát igaz ugyan hogy a primer terhelhetősége brutális lesz, a szekundernek viszont már nem sok hely maradt ha azt is figyelembe vesszük hogy a menetek hossza sokkal nagyobb, így nagyobb az ellenállása, amit növelt keresztmetszettel kell kompenzálni. És olcsó sem lesz a drót ugyanezen okból.
Sziasztok!
Tudom hogy vissza kéne olvasnom, de most sajna nem tudok böngészni. Az lenne a kérdésem hogy egy régi EI magos trafónál mennyire sok vagy kevés ha menetenként 0.2- 0.3 volttal számolnék. Amúgy ez egy csöves rádió táptrafója, csak valószínű hogy menetzárlattól kezdve minden hiba van benne.
....hány éves a kapitány? Ha közölted volna a trafó fizikai méreteit, akkor is csak saccolni lehetne a menetenkénti feszültséget. Nagyon függ a tervezésétől; mekkora gerjesztéssel számolták anno. Néhány mérési módot már leírtak itt: elvégezted? Ha bármilyen kétséged van, újratekercselés a megoldás; már csak a szigetelőanyagok öregedése miatt is.
Tudom ez így egy kicsit érdekes kérdés volt. Csak lusta vagyok elvinni trafóshoz. De a szigetelése tényled xar.
A helyesírási hiba nem ment fel a trágárságért, és a lustaság sem azért hogy sem értelmesen válaszolni, sem egy vonalzót elővenni nem vagy képes. És most finom voltam.
Annyiszor le lett már írva ez ebbe a topikba, hogy elég lenne megszámolni, de szerintem a gugli is adna jó néhány találatot. A számolásnál a mérést még korrektebb dolognak tartom, annak a módja is le lett írva párszor...
A valószínű az azt jelenti, hogy mindenféle mérés (feszültség, áram, szigetelésvizsgálat) nélkül, szemrevételezés alapján állapítottad meg ezeket a hibákat? A nagyon öreg trafókkal olyan problémák szoktak lenni (de ezt is leírtam már párszor), hogy egyrészt a huzalon lévő lakkréteg (csúfnevén zománc) olyan mértékben elöregszik (kiszárad) hogy repedezik, a hajlításoknál akár le is pattog a huzalról, másrészt a szigetelésre használt prespán szintén öregszik, és ha nagyobb feszültség van két szomszédos tekercs között akkor képes átvezetni. Hogy írjak példát is. A ma használatos korszerű szigetelőanyagok (poliészter, poliimid fólia) egy rétegben legalább 5-6kV-ig szigetelnek, a szigetelési ellenállásuk valahol az nx100 Gohm tartományban van. Van egy öreg EI magos trafóm, ami a hálózatra kötve még normálisan működik. Viszont ha a szigetelésvizsgálóval csinálok rajta 500V-on egy PI (polarisation index) vagy DAR (dielectric absorption ratio) tesztet, a végeredmény az lesz hogy a szigetelés már nem jó, az értéke 130 Mohm körül van. Annyira nem, hogy a tesztet 1000V-on már el sem lehet végezni, mert átvezet a prespán. Az ide vonatkozó szabványra már nem nagyon emlékszem, de egy hálózati trafó szigetelésének minimum 4kV-ot el kellene viselnie.
Üdv!
Az imént szedtem szét - szakszerűen! - egy BEAG M85 C vonali trafót. Műgyanta lepte szegényt. A méretsorban 32-45mm-es pakk van (70-100VA), ez 53 mm-es, saccolom 120VA-nek. Mindenesetre a 2x10W-ra becsült csöveshez elégnek kéne lennie. 250V anód és a két csatorna 0.14A-t szív, valamint 4 db ECL(PCL)86 fűtést kell tudnia... Akinek bármi ellenvetése van, most szóljon, vagy halgasson mindörökre...
Ha bele tudod szuszakolni a 120 VA-t az ablakba, akkor jó. Látom csévét nem tudtad megmenteni.
A hozzászólás módosítva: Szept 7, 2017
A cséve elnyerte méltó büntetését...
Egyébként van egy trafó saccoló, ezt az ajánlatot tette:
1-2 adatot nem értek a táblázatban, -nem érdekes-, de csak <110 VA, a pr. áram szerint. Annyi biztosan belefér az ablakba (mondjuk azt sem értem: fél ablak a 2.31 cm2?). 1 sor vékony huzalt tekerj a pr, és a sec. közé (vagy rézfóliát).
Én mindig egyedileg méretezem a trafóimat, nem szeretem a méretező táblázatokat, mert nem (is lehetnek) széles spektrumúak. A hozzászólás módosítva: Szept 7, 2017
Igen, kicsit kisebb, 106 VA a primer áram, szerintem az alul szereplő 85 VA az adott értékekkel átvitt teljesítmény, valamint kellően alágerjesztve. Van rézfóliám, tervbe a berakása. Ebben a méretezőben az a szimpatikus, hogy az áramsűrűségeket, gerjesztést lehet variálni.
Akkor, az a 85 VA baromság, ekkora trafónál nem több 10%-nál a veszteség (jól méretezve 5-6%, általános trafóvasra). Valójában mekkora az ablak (cséve-vastagság levonásával)? Én általában (ha a nagyfesz-szigetelés nem indokolja) teleméretezem az ablakot, amennyi drót belefér (0.8-as kitöltéssel számolok). Vagy teljesítményre több, vagy kisebb gerjesztés/áramsűrűség. Üzemmód függő.
Helló!
Debrecenben tud valaki olyan helyet, ahol foglalkoznak trafó impregnálással? (az nem baj ha vákuumos). Csak magát a tekercset kellene (3Kg) a vékonyabb huzalok miatt, nehogy lelazuljanak.
Sziasztok!
teljesítmányt tudnátok jósolni az alábbi paraméterekhez? Toroid, 3,4kg primer: vezeték átmérő 0,8mm R=3,5Ohm Sec: 2x 29V váltó a két szekunder együttes Rdc: 0,4Ohm vezeték vastagság: 1,5mm Mennyit tudhat kb?
A szekunder átszámítva primer oldalra 6,1 ohm, vagyis sajnos túl gyenge a primerhez képest. 5 % droppal 11,5V/9,5ohm*215V=250VA.
Feltéve ha a terhelés szimmetrikus.
Az áttétel négyzetével arányosan transzformálódik át az ellenállás.
Jelentem, az a trafóbecslő progi egy vicc...
Az alapján készített trafó messze nem lett jó, de nem csak az ő hibája. Egy előtte műgyantával impregnált vasat használtam, a lemezek közé folyt műgyanta miatt még egyszer nem lehetett, csak kb. 85% vasat berakni a csévébe. De egy nap alatt megtekertem és máris kiderült.
85 % nagyon durva. A műgyantás lemezekről leverem a mutrát, vagy lecsiszolom. Nem tudsz vaszárlatot okozni (persze ésszel, finoman). Nekem emiatt még nem melegedett egy trafóm sem. Tanult (okostojás) kollégám, -anno-, több trafómat is után-mérte, de nem jött össze neki.
A csel: ha nagyon sérült az eredeti cséve, kissé nagyobbra gyártom az újat (néha az eredetit is sikerül bővíteni; van, hogy kireszelek kicsit, s a két belső oldallapot cserélem. A tekercselési helyből nem vesz el).
Ezert tetszenek nekem jobban a készre szerelt vasak, azt egyrészt nem kell rakosgatni mert egyben van, másrészt a párban síkba köszörült felületekkel jóval kisebb légrése lesz az összeszerelt vasnak mint amikor egyenként rakosgatod a lemezeket. Azoknak csak annyi bajuk van, hogy a zömét össze is hegesztik, ritka amit csak ragasztanak vagy szorítanak.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |