Az távolról sem egyértelmű mekkora egy trafó teljesítménye. Az esetedben ismert huzalátmérő az egyik legjobb bázisadat a számolgatáshoz.
Az 1,5 mm-es szekunder 1,767 mm2 keresztmetszetet jelent, ami pl. 4 A/mm2 áramsűrűséget megengedve 7 A áramot jelent. A 2x29V-ot beszorozva ezzel 406 W-ot kapsz.
De ez még nem a dolog vége, mert ekkora terhelésnél biztosan esni fog a feszültség, és jó eséllyel melegedni is fog a trafó. És ez az a pont, ahol eléggé szétcsúszik a kép, mert a feszültségesés mértékének elfogadhatóságát neked kell eldönteni, illetve a melegedés fokát szintén te minősíted.
Általában a 4 A/mm2 még jó, de a korrekt trafógyártók 2,5-3 A/mm2 körül igyekeznek a huzalvastagságnál számolni.

Kiindulhatnál először a 0.8 mm-es primerből, hogy ott milyen áramsűrűséget engedsz meg, utána jön a szekunder, levehető teljesítmény csak.

A feszültségesést és azzal együtt a vezetékben fejlődő hőteljesítményt az ellenállásból pontosan lehet számítani míg az átmérőből csak saccolni, így egyértelműen jobb az ellenállásból számolni.

Természetesen bármely módszernél csak akkor lehet konkrét teljesítmény értéket meghatározni ha a megengedett feszültségesés mértéke ismert, ez nem a trafótól, hanem az adott alkalmazástól függ általában.

Te kedveled az ellenállásos módszert, de szerintem -mégha ezt mindig meg is cáfolod- nem olyan egyszerű megmérni.
Az ellenállásból melegedést számolni szintén nem egyszerű, mert a trafó belsejében a környezeti hőmérséklet is magas, tehát egészen kis hőfejlődés is hozzáadódik a környezethez.
Ezzel együtt, ha a trafó egyéb adata nem ismert, mégis erre kell hagyatkozni.
A huzalátmérő és egy értelmes áramsűrűség tartomány egyszerűen és nagy biztonsággal ad információt, ezért hozakodtam elő vele.

Nagyon kis ellenállásokat multiméterrel nem lehet pontosan mérni. Keresztmetszet alapján jobb az arány. 3,52 (keresztmetszet) - 3,98 (feszültségáttétel). Hozzá lehet számolni, hogy a szekunder jobban hűl, mint a primer. Toroidnál nyugodtan mehet a 4 A/mm2, primeren ez 2 A = 460 VA. Szekunderen bőven levehető 400 W.

Mitől nehéz áramot és feszültséget mérni? Soha nem értettem.



P=R*I². Áramsűrűségből számolva viszont a hosszúság is kellene, ami egy már kész trafó esetén ismeretlen.


Pontosan ugyanez a helyzet az áramsűrűségre alapozva is. Valamiért azt gondolod hogy az áramsűrűségre alapozó számolás ezt a problémát kikerüli, pedig nem.



Csakhogy ez sajnos nem igaz. Egyrészt az általad megadott 2,5...4 A tartomány brutál széles, hiszen a négyzetével arányos a melegedés, nagyon nem mindegy hogy 62 vagy 160 fok a melegedés. Másrészt figyelmen kívül hagyja a másik fontos kritériumot, a feszültség stabilitását.

Ellenállásból ennél pontosabb érték számítható, egyszerűbb módon (a logikája átláthatóbb), és közvetlenül megadja a feszültségesést.

Az áramsűrűség eredendően csak egy köztes számítási eredmény a feszültségesés és melegedés meghatározásához, önálló értéke nincs. Ha a melegedést és feszültségesést máshogy egyszerűbb meghatározni, akkor egyszerűen szükségtelen ezzel a részeredménnyel foglalkozni.

"
-Irrelevancia
- Betűzné kérem?
- I mint Imola, R mint Rauschburg..
- Bocsánat, R mint kicsoda?
...
- Irrelevancia"

Hát kicsit lehangoló hogy az R=U/I-t nem képesek alkalmazni emberek egy ellenállásmérésnél, de a keresztmetszetekből következtetve valószínűleg tényleg simán rosszul lett mérve az a 0,4 ohm.

Kezdőknél jó, ha van egy gyengébb dig. multiméter. DC tápegység vagy kisebb akku nincs kéznél. Már ahhoz, hogy elfogadható pontossággal lehessen mérni, egyszerre kellene mérni áramot és feszültséget az ellenálláson. Persze még egy 1,2 V-os Nimh akku is pontosabb egyedményt ad, mint a közvetlen mérés. Még akkor is, ha tudom, melyik műszeremnél mennyi a rövidrezárt állapotban mutatott érték. Ott még mindig lehet majdnem 1 digit = 0,1 Ohm csúszás.

A legegyszerűbb módszer nagyon kis értékű ellenállások mérésére.
Rx az elem képességeihez mérten lehet 1, 10, 100 Ohm kerek érték. Ezen mérve megkapjuk a pontos mérőáramot. A mérendő ellenálláson mért feszültséget már csak osztani kell vele.
Elég egy multiméter, nem befolyásolja a mérést a táp, elem, akku, mérősönt feszültségesése. Nem folyhatnak váratlan túl nagy áramok.

Ha nincs DC forrás akkor általában a feszültséget sem tudja adattábla nélkül, így az átmérővel sem tud teljesítményt számolni. Ha van adattábla, akkor meg általában van teljesítmény specifikáció is.

Nem kell egyszerre mérni az áramot és feszt ha a mért kör belső ellenállása jóval nagyobb mint az árammérőjé. Ez pedig nagyon könnyen teljesíthető. Egy soros izzó, vagy kb. bármilyen ellenállás megfelel hozzá, akár maga a primer is (szekunder mérés közben is).

Látod, már kétféle egyszerű módszer is van! Ez nem lehet akadály!

Hanem inkább tolómérő?

Találkoztam már olyannal, akinek semmilyen elektromos mérőeszköze nem volt és úgy kért tanácsot javításra.

A hifi "varázslatos" világában többek szerint érzékelhető a transzformátor fázis-nulla csatlakozásának mikéntje.
A fáma szerint a fázis menjen a vashoz közel, vagyis kezdésnek.
A trafóim egy részéhez vannak 2 kamrás csévetestek, ahol a célom, hogy mindkét kamrában lesznek primerek és szekunderek is. Készített így valaki már trafókat? Pontosabban biztosan csinált már más is, vélemény érdekelne.
Ezzel a módszerrel és bekötéssel a fázis-nulla forgatásra érzéketlen(ebb?) lesz a trafó.

Én már készítettem ilyen trafókat, nem is keveset, de nem hálózati trafókat. Erre a mutatványra akkor van szükség, ha nagyon szimmetrikus (középleágazásos) trafókat akarsz csinálni, pl. ki, és bemeneti trafókat a távközlés technikában kábel érpárok meghajtására, hibridekhez. (2/4 huzalos végződésekhez)
Ezeknél nagyon fontos, hogy a tekercseknek minden paramétere (ellenállása, szórt induktivitása, kapacitása, csatolási tényezője) a lehető legnagyobb mértékben azonos legyen.
Hálózati trafóknál nem vagyok biztos abban, hogy szükség van ilyen mutatványra, de ki kéne próbálni.

Köszönöm!
Én sem vagyok biztos benne, hogy én érzékelem a különbséget (remélem van), de a tudat, hogy szinte semmi plusz munkával teljesítettem egy ilyen megoldást, az is megnyugtat, érdekes.

Azt elfelejtettem, hogy biztonsági ntrafóknál van az egyik kamrában a primer, a másikban a szekunder. Így nagyobb az átütési szilárdság.

Koszonom mindenkinek a segitseget! Raprobalok egy 400w-nyi zenei terhelessel.

Igen, tudom. Itt egy mono csöves erősítő trafóról lesz szó, árnyékoló és védőföldhöz kötött rézfólia lesz a pr-szek közt érintés és zavar védelem végett.

Majd felejtem: A két kamrában, hogy egyirányú legyen az áramirány, meg kell fordítani a csévét, hogy a fél primerek végeit összekötve létrejöjjön a "szimmetria".
A tekercselő gépem csak egyirányba funkcionál rendeltetésszerűen - előtolás, szálvezetés.

Sziasztok!

Egy meglévő trafó áttekeréséről szeretnék kérdezni:
A alap felállás mint szekunder kimenetek:
1x48V 2,5A
1x37V 5A
1x 24 5A

Namármint.....
Ha összeadjuk a folyamatos mind a 3 kimenetet mint terhelés.......
Akkor elméletileg a trafó úgy 425W-os lenne?????
Az egyszerű VOLT x AMPER-al számolva.

A méretei jelen állapotban:
Külső átmérő: 133mm
Belső átmérő: 53mm
Magasság: 55mm
Súly: 2,5kg

Nekem csak egy 2x28 vagy 2x29v, 300-320w-os trafó kellene.
Pluszban 2x12v max:1-1A-es segédekkel.

Szerintetek?
Letekerném az összes régi szekundert.....
A primer maradna!
Azt újra tekerném a szekundereket.
Ok tudom, nem olyan egyszerű. mert tudni kellene a pontos vasmag méreteket + anyagát!

De esetleg így sacc/kb-ra????
Minthogy....
A 2x28v 2x5,4A-al, milyen átmérővel + menetszámmal kellene megtekernem?

+ Ugyan így a segédtápokat?

Éééés ha szerencsém van, akkor újra tudnám hasznosítani a letekert régi szekunder huzalokat, ha nem sérül a zománc!!!!!!
Elsődlegesen a 48 és a 37v-os ágat nézve.

A segítséget előre is köszönöm.

Letekered a szekundereket, mindegyiket gondosan megszámolod, felírod. Aránypárral kiszámolod a neked kellő feszültségeket (az eredetiből). Huzalátmérőt (keresztmetszetet) a régiekből ugyanígy. Pl: a 48 V-os tekercs huzalja, párhuzamosan, megfelelhet az új, -kb. 2× akkora-, áramhoz. Az 5 A-re méretezett huzalok elbírják az 5,4 A-t is. Kevesebb lesz a külső tekercs, jobban hűl, nagyobb áramsűrűség megengedhető. Ha nagyon biztosra mennél, ~5%-kal növeld meg a kapott menetszámokat, akár megcsapolás formában.

Én inkább mérnék. Letekered az összes szekundert. Visszatekersz 10 menetet, és megméred üresjáratban hány volt van rajta. A kapott értéket elosztod 10 -el, így megkaptad egy menethez hány volt tartozik. Ebből könnyen kiszámolható a szükséges feszültségekhez tartozó menetszám. Ha egyenirányítás is lesz, vedd figyelembe, hogy nőni fog a feszültség. Ha van valami műterhelésed, pl teljesítményellenállás, akár terhelt feszültséget is mérhetsz az ideiglenesen feltekert 10 meneten...

A helyedben én biztosan nem tekerném le a szekundereket mert minek, ha egyszer már feltekerték. Azzal kezdeném, hogy akár még nagy szerencsém is lehet, ami akkor következne be, ha a szekunderek közül a 48V-os van legalul. Ebben az esetben a 37 és a 24V-os tekercsekből alakítanám ki azt a 2x28-at, az egyiket megtoldva a másikból meg letekerve (lecsípve). Minden azon múlik hogy mekkora feszültség van egy sorban, mert ha sok, akkor még bontani sem biztos hogy kellene, csak a szigetelést itt ott, meg egy két helyen el kellene vágni valahol a huzalt. Hogy melyik tekercs van kívül az látszik, ha mégsem akkor az egyik mérőzsinórt egy gombostűben kell végződtetni, és átszúrva vele a szigetelést és a huzal lakkrétegét máris lehet mérni.

Szia!

Lehet, megpróbálom.
De a lényeg, hogy a teljesítmény elméletileg valós lehet amit leírtam?????
Az alap felállásban (425w)?
Mert az is lényeges!

Igen. Számodra most a teljesítmény lényegtelen, az a lényeg, hogy kevesebb ne legyen mint amennyire szükséged van. Ha több az csak annyiban baj, hogy mondjuk 1-2mm-rel nagyobb a trafó átmérője és a magassága a vastagabb huzal miatt. A 48V-os tekercs nem jó, mert annak a huzalja vékony, neked az 5A-es huzalokra van szükséged (2x28 azaz 56V 5A-en az 280W).

Most kezdtem letekerni.
Közben számolom, hogy az egyéb kimeneteknél mennyi menet van.
A 48v-os ágat, azt én is néztem. Átmérője 1mm.
A többi 1,5mm-es.

Hát nem volt egyszerű letekergetni.
De a lényeg, hogy megvan!
24v: 68menet
37v: 97menet

Ja és a PRIMER az 1mm-es huzalból van.
Ezt el is felejtettem írni.

Mint írtam: párhuzamosan elég. Még 5.4 A-re is.