Sziasztok!
A kérdés általános része: egy relét hogy méreteznek?
A mágneskör (induktivitás) telítődik-e az üzemi/névleges áram mellett,
vagy a ohmos rész korlátozza-e az áramot annyira, hogy ne telítődjön?

A fenti kérdés akkor merült fel, amikor az alábbira kerestünk választ:
Meghúz-e biztonsággal az alábbi relé, áramgenerátorról?
A relé katalógusadatai:
minimális meghúzófesz =3.75V
legnagyobbb tartófesz = 0.50V
Tekercsellenállás = 178Ohm

Az áramkör, ami meg kellene, hogy húzza:
20mA-es áramgenerátor,
aminek a legkisebb belső ellenállása 250Ohm,
és a belső (forrás) feszültsége 12V

Szerintem érdekes kérdés. Nem is feltétlenül a tényleges megoldásra, hanem a fizikai jelenségre,
annak lefolyására vagyok kíváncsi.
A relé amúgy ez: AXICOM HF6 RF relay, az 53-as jelzésű, monostabil, 5V névleges feszültségű.

12 V 2500 Ω belső ellenállás esetén hogyan jön ki a 20 mA? 12 V/2500 Ω= 0,0048 A, azaz nem egészen 5 mA.

Az 250 Ohm!

Bocsánat, elnéztem.

Csak egy megjegyzés: sokszor zavaró hirtelen ránézve, ha az ohm értékek egybe vannak írva az "Ohm" szóval..
Néha be lehet nézni egy nullának. Mindjárt más olvasni a 250 ohm-ot és a 250Ohm-ot..
Ez sokakra vonatkozik persze.

Igen, engem is ez zavart meg, ezért én mindig az "Ω" jelzést írom a számok után és így sem írom egybe a számokkal.

Meglehet feszültséget a legkönnyebb mérni, csakhogy a mágneskörökben a gerjesztést ampermenetben számoljuk. Tehát a mágnes "erejér" az átfolyó áram határozza meg.
Mivel a relékben többnyire egyenáram folyik, a relé ohmos ellenállása határozza meg az átfolyó áramot. (laborméréseknél is meghúzási, elengedési áramot mérünk) Mondjuk van váltóáramú relé is, ott egy kicsit másabb a helyzet.
Telítés. Ha a vasmag telítésbe megy, akkor a légrésben a térerősség (ezzel az erő) nem nő tovább, ezért a további áram növelése csak a tekercset fűti, tehát olyan nagyon telítésbe nem kell vinni a mágneskört. Szerintem nem is nagyon lehet, mert nyitott mágneskörnél elég nagy a légrés.

A relék mágneskörébe nagyon gyakran nem ferromágneses anyagból készült lemezt is tesznek azért hogy megakadályozzák a mágneskör teljes zárását. Ennek köszönhetően nem, vagy alig megy telítésbe a vas. Azért szükséges ez, hogy meghatározott tartó áram alatt el tudjon engedni. Ha a tartó feszültség nagyon kicsi, az kis beiktatott résre utal, így nagyobb a valószínűsége, hogy névleges áramon már telítésbe megy a vas a legkisebb keresztmetszeténél.

Én is szeretnék ilyen omegás karaktereket, meg négyzetre emelést, meg hasonlókat. Eddig egy szövegből legfeljebb másolás/beillesztés opcióval sikerült.

Én is így csinálom, ez a legegyszerűbb: Ωµβ∅✔°.

Visszatérve az eredeti kérdéshez, a mágneses teret az áram hozza létre.
3.75V és 178 Ohm az 21 mA, azaz nem fog (biztonságosan) behúzni.

A névleges 5 V helyett 7V-ot adnák a jelfogónak,így szerintem a szükséges húzóerő meglenne.
Ez a feszültség még belefér a limitbe.
A Rádiótechnika 1968 évi 9.számában a352-es oldaltól van adat:"Egyenáramú jelfogók(relék)
méretezése"címszó alatt.
Üdv:Laci

Kösz a válaszokat!
Valóban, a mágneskör nem megy telítésbe, mert
- ha nyitott, légréses, azért nem
- ha zárt, azért se lenne jó, mert a remanens indukció zárva tartaná, tapadna.

A névleges feszültség alatti üzemeltetéssel vigyázni kell. Vagy 7éve belefutottam hasonló okokból egy problémába. Egy 5V-ról működő áramkörben, uC-vel kellett reléket vezérelni. Mivel a uC-nek sok lett volna a terhelés, így ULN2803 (v. hasonló) meghajtót használtam. A prototípus jól működött a kicsi 5V-os omron relékkel. Aztán készült vagy 10db gyári nyák, amibe fizikailag ugyanolyan 5V-os relék kerültek, de más gyártmányok. Aztán amikor be lett dobozolva a készülék, elkezdtek jönni a problémák. A dobozban kb 40fok volt, az ULN meghajtón 1V körüli feszültség esett (soha többé nem használom ezt a vackot), a relé tekercs ellenállása is megnőtt kicsit a magasabb hőmérsékletem, ugyanakkor csak 4V-ot kapott, és így a relék kb. fele már nem húzott meg, a másik fele igen. Komoly tanulság volt. A problémát akkor úgy oldottam meg, hogy jó drágán, de sikerült beszerezni fizikailag ugyanolyan 3V-os reléket (amik ráadásul az adatlapjuk szerint max. 6V-ot még kibírnak). Így nem kellett újragyártani a nyákokat. Aztán persze a tervekből kidobtam az ULN meghajtót, a helyén meg elfért egy marék SOT23 tokozású SMD fet, ami jelentéktelen feszültségesés mellett is meg tudta hajtani a reléket. Szóval a relék meghúzását, nem érdemes a névleges feszültség alattira tervezni (a tartás már lehet kisebb), mert előállhatnak olyan körülmények (pl. meleg), hogy nem fognak üzembiztosan meghúzni, esetleg akkor sem, ha a prototípusban még jól működnek.

Még egy apró kitérő: létezik az ULN meghajtóval funkció és láb kompatibilis FET array is, csak sajnos névleges áram mellett azon is eshet akár 1V, persze kicsi áram esetén azért sokkal jobb, mint a darlington tranzisztoros verzió. Azóta kellett más áramkörbe is relét terveznem, de maradtam a sima diszkrét FET-es meghajtás mellett. Az apró SOT23 tokban, akár 4A-es FET is kapható fillérekért, így ezek sokszorosan túlméretezhetők.