Ha jól emlékszem akkor 400 valamennyi (már lekopott róla, mivel vagy 10 éves).
Egy darab új 74-s biztos elég lesz, ami képes 680A-ra. Tán még sok is (Lehet, hogy több MOSFET kéne bele mint 5).

Köszi, ez is jó ötlet! Nekem is rendelkezésemre áll egy használatbók kivont autoakku, így még Li-Po aksira sem lesz szükségem.

Valami hasonlot akotott ezen a videon szereplő kolléga is! Mondjuk ő LiPo akksival hajtja meg

Sziasztok!
Én is belekezdtem egy ponthegesztő projektbe. Átnéztem a témákat és az lenne a kérdésem hogy van jelentősége a trafó teljesítményének szabályozásának vagy elegendő csak az időt precízen szabályozni? Legfőképp akkucellák összekötésére használnám.

Készítek akkucella hegesztőt, a primer oldalt dimmerrel szabályzom így precízebben lehet szabályozni, természetesen időrelé beépítésével még jobbá tehető a gép. Van fent most egy hegesztőm a hírdetésben.

Sziasztok ponthegesztősök!
Erbének láttam a 2014.januári, remek kéttrafós rajzát, ahol azt említi, hogy akár egy tömör Ú alakú sínnel is kilehet tölteni a szabadon maradó két nyílást...van két 700W-os mikró trafóm...igaz nem túl combosak, ráadásul, rezezett alus mind a kettő, de ha nem tömör, hanem kötegelt 0,8-as vörösrézlemezzel tölteném ki a teljes szekunder ablakot, az jó lenne? Összefogatnám a lemezeket és Ú alakban, szorosan egymásba hajtogatnám. A végeik természetesen egy síkban végződnének és az egész úgy nézne ki, mintha egy tömör ú-alakú sín lenne. Csak még azt nem tudom, hogy a lemeznyalábokat a végén lággyal forrasszam, vagy ezüsttel, mert szerncsére egyik sem gond. Jól gondolom, hogy egy ilyen cuccnak a 2-db 1mm-es lemez sem jelentene problémát?

Igazából az lett volna a fontos kérdés, hogy a szorosan összekötegelt vörös rézlemezek is hasonlóan működnek, mintha homogén (rúd) anyag lenne? Hasonlóan a trafólemezekhez? Persze, ha a kiálló végek egységes tömbbe vannak forrasztva...vagy rosszul gondolom?

Persze, mert ha nem is érintkeznének egymással (a trafólemezek pont nem érintkeznek elektromosan, az örvényáram csökkentése miatt), akkor legfeljebb olyan lenne, mint a litzehuzal. És az bevált, nagyfrekvencián van előnye, de itt is működik.

Istenem---litzehuzal---, gyerekkorom óta nem hallottam ezt a kifejezést...még kezdő rádióamatőrködésem óta. Már nem is tudom milyen volt. Ez volt az a vékony, zománcselyem szigetelésű szürke?

Szia! Tökéletes, a gyári hegesztők is így vannak készítve, a végek pedig egyszerűen össze vannak fogva réz tömbökkel, csavarokkal. Ott a szekunder 0,75 menet, a primér viszont eléggé emberes, azzal szabályoz(ták)k a teljesítményt.

Akkor nosztalgikus hangulatot sikerült szereznem
A szigetelése többnyire selyem volt, igen (de nem minden selyemszigetelésű huzal volt litze, volt egyszálas huzal is selyemmel szigetelve), a színe változatos (láttam pirosat, zöldet, fehérest is), a lényege az volt, hogy a vékony szálak el voltak szigetelve egymástól, a skin-hatás miatt lecsökkent vezetőképességet kompenzálandó. A szálakat külön-külön kellett csupaszítani és az összeset a végeken összeforrasztani, ha kimaradt szál, az rontotta a tekercs Q-ját.

Egyébként dicséretes, hogy végre valaki nem egy ceruzányi tyúkbélből akar ponthegesztőt tekercselni, ami félcentis szigeteléssel van borítva, hanem combos megoldást készít, ami ide való

Sajnos én a priméren, nemigen tudok változtatni, ráadásul olyan trafókhoz jutottam, amiknél ez a tekercs, rezezett alumínium. Viszont a szekunder combos lesz, ha nem jutok megfelelő rézkábelhez.

A primeren nem is kell változtatni. A szekunder lehet combos, a réz sínnek jobb a helykitöltése. Csak a szigetelés legyen jó, textilszalaggal, vagy hasonlóval, legyen hőálló. A primer és a szekunder közé tehetsz vékony bakelit vagy 0,8-as, lemaratott nyáklemez-csíkokat. Két U-formát szemből becsúsztatsz és tökéletes.

Igen-igen, elméláztam egy kicsit a régi dolgokon...
Mivel rézlemezekkel bütykölgetek itthon, elég sok leeső darab összejön egy idő után, amit nem szívesen adok le színesfémként. Viszont a darabok nagy része, ahogy méregettem, nem elég hosszúak az Ú-alakhoz, mert a "tandem" elrendezésben, a két 700W-os trafóba is kell vagy 55-60-centi. Azt nem tudom, hogy az ezüsttel, élben toldott lemez jó lenne-e, mert különben a darabjaimmal nem sokra megyek. Az ezüst még jobb vezető is mint a vörösréz, igaz "csak" 40%-osat használok, de a többi réz és így talán az áram nem olyan "finnyás"...

Egy menet kevés, legalább kettő kellene.
Az ötvözött ezüst vezetőképessége rosszabb, mint a tiszta rézé, de ekkora keresztmetszetnél nem az fog számítani. Élben ne akarjál forrasztani, tedd a forrasztási pontot vasmagon kívülre! Lapold át legalább 5 mm-en!

Talán érdemesebb lehet ebben az esetben (rövid darabok vannak), ha 90 fokkal elforgatod a rézcsíkokat és úgy rétegezed darabokból átfedésekkel, mint ahhogy az Ei magot lemezelik.
Ezesetben sarka lesz a réz "tekercsnek" és nem rádiusz, de ez mindegy a hegesztés szempontjából. A sarkokon, illetve trafók között, meg ahol még lehet és érdemes összeszorítod átmenő csavarral.
Végülis kötésben (2cm) rakott rétegezés esetén akármelyik orientációval rakhatod, függőlegesen vagy vízszíntesen is, csak az átfedési helyeken össze kell szorítani átmenőcsavarral a rézpakettet, esetleg a végén meg is forraszthatod ezeket a helyeket.

..."Egy menet kevés, legalább kettő kellene"...

Ezt most nem igazán értem...vagy ez az egybefűzött Ú-alak a két trafóval csak a tömör anyaggal "műkszik"?...
Egyébként éppen a Te általad, korábban felrakott rajzból indultam ki. Vagy valamit elnéztem?

A lemezmunkáknál természetesen átlapolva forrasztok, mert ugye a jó forrasztáshoz kell a felület (akár lágy, akár kemény), csak itt azt hittem, hogy az átlapolás miatti "ugrás" nem előnyös.
Ha kívülre teszem az átlapolást, akkor csinálhatom a forrasztást akár lággyal is?

Annyira azért nem rövidek, csak a hosszuk nem adta volna ki a teljes hosszt. Viszont, ha lehet forrasztani átlapolva is, akkor tudom úgy rakni a lemez csíkokat, hogy a vasmagon kívül, lehetőleg két ép lemez fogja közre a forrasztást. Igaz így kicsit vastagabb lesz a pászma, de gondolom kívül az nem annyira érdekes.

Ponthegesztéshez 1,3-2 V feszültség kell. Vastagabbhoz még több, de ez nem az az eset. A primer menetszám az eddig kezembe került mikrotrafókon >1 menet/V volt. Minél kisebb, annál több. 700 W-osnál ~1,2 menet/V. Azaz egy menetes szekunder ~0,8 V lenne, az pedig kevés.
Ezt a "tömör anyagot" nem értem. Miért ne működne bármilyen tekercselőanyaggal?
Ha a rajzon csak egy vonalat húzok be szekundernek, nem jelenti, hogy az csak egy menet. Ha lusta vagyok berajzolni a primer 265 menetét, 5 menetes primert tekersz?
Láttad már a nevem?

Igazad volt. Látod, ennyi idő után már el is felejtettem. Más megoldásról is volt már szó, ahol az I levágása után 2 E magot fordítanak szembe, arra gondoltam először. Az egymás mellé rakott trafókkal valóban elég 1 menet.

..."Ha kívülre teszem az átlapolást, akkor csinálhatom a forrasztást akár lággyal is?"...

A tömör anyagot, (sínként) azt hiszem szintén te említetted, hogy Ú alakban meghajlítva, be lehet tolni a két trafóba...

..."Láttad már a nevem?"...bizony láttam!!...sőt a Te neveddel "fémjelzett" hsz-eid, számomra különösen értékesek voltak, mert az még az ilyen laikus kezdőnek is, mint én egyből lejött, hogy Te azok közé tartozol itt a fórumon, akik már "beszéltek olyan emberrel, aki már látott ilyet"...

Az Ú alak azért is fontos nekem, mert így a maradékot is hasznosíthatom...szándékosan nem "hulladékot" mondok, mert a rézlemez olyan, mint a fa, a legkisebb is hasznosulhat...ráadásul a lemezt elég macerás feltekerni (habár láttam egy videón). Ha viszont így átdugva a két trafón elég erős lesz, legalább két 0,5-ös rozsdamentes lemezhez, akkor nekem ez a járható út...

Szia!
Ha a cél nem több mint amit írtál "legalább két 0,5mm-es rozsdamentes lemez" hegesztése, akkor az amit én csináltam is elég neked. 10mm átmérőjű (szigetelés nélküli réz méret, zsugorcsővel szigetelve), hegesztő kábelből, 1,5 menet. Nekem két db 1mm-es koracél alátétet is korrekten összehegesztett. Nálam nincs semmi szabályozás, lábpedállal kapcsolom és a hegesztési időt szemre határozom meg (mennyire izzik fel a hegesztési pont). Az enyém egy trafós, ventilátorral hűtött, ezért 10-15 pötty után pihenni kell vele, de én csak (meg tudom-e csinálni) hobbiként építettem.

Nos végignéztem az összes oldalt és láttam az egyéb videókat is. A tiédet is (tetszett). Leggyakrabban 2-szög, meg két alátét volt a próba, ami rendben volt ilyen rövid karokkal.
Azért szeretnék egy erősebbet (amennyire lehet a 2x700W-ból), mert egy olyan kombinált kis masinát szeretnék, amivel a karok forgáspontjától kicsit messzebbre is be lehet nyúlni. Pl. egy 50-60-centis palástmagasságú lemezhengerbe, ha össze akarod a palástot pontozni, ugye legalább félig be kell nyúlni. Az meg ugye legalább 30-centi. (mert utána megfordítod).

Az már a tiedből (meg Erbe tanár-úrtól) is lejött nekem, ha hosszúak a csápok, nagy lehet a veszteség. Tulajdonképpen ezért is szeretném, amennyire lehet combosabbra, meg ha lehet kipróbálnám a kézi "csipeszes" változatot is, ami ugye a kábel végén lóg. Ha nem túl hosszúak a kábelok, talán működne, mert annak van egy előnye, hogy jobban hozzáférsz vele helyekre, mert nem mindig csak 2-szöget, meg 2-alátétet kell összegyógyítani. A karossal nem biztos, hogy oda tudod fordítani, ha a hegesztési sík változik. Nem ipari gépet szeretnék, csak egy jól használhatót.

..."Ha kívülre teszem az átlapolást, akkor csinálhatom a forrasztást akár lággyal is?"...
Szerintem igen. Nem lesz egyszerű ilyen méretű rézdarabokat összecinezni, de ha több ilyen forrasztás kerül a hátsó hajtásba (U alja), már a meghajlításkor megmutatkozik az estleges hiba. Ha utána az egész köteget valamivel összefogatod (acél kötegelőszalag), már nagy baj nem történhet.
A valódi nevemre gondoltam. Réz...

A valódit nem, csak a "nickeddel" találkoztam gyakran...

..." Nem lesz egyszerű ilyen méretű rézdarabokat összecinezni"... szerencsére ennél sokkal nagyobbakat is forrasztgatok elég gyakran, de persze nem Weller pákával.
Ezekhez a munkákhoz én otthon egy PB-s, levegős, német ötvös pisztolyt használok, a keményhez meg egy francia PB-s pisztolyt oxigénnel.
A sárga, de főleg a vörösréz lemezek, nagyon "lopják" a meleget, úgyhogy ezeket csak lánggal lehet hatékonyan forrasztani. Annyi "könnyebbségem" van, hogy az átlapolt 5mm-es sávot, 1,4mm-es vörösréz szegecsekkel, 4-5-centinként összefogatom. Így már "könnyebb" a forrasztás, csak egy "kicsit pöcsölős"...

Befűzés előtt beónozni, kicsit vastagabban is, majd amikor helyén van, gázlánykával gyorsan átmelegíteni és összeszorítva hagyni megdermedni. Így forrasztható és az ón sem lesz nagyon vastag. HA van lehetőség, össze ia fogatnám kisebb csavarral, hogy melegítés közben nemozogjon.

Közben azért az is eszembe jutott, hogy a "sima" foszforos rézpálcával, (amit néha én is használok), nagyon jól lehet forrasztani, de csak vöröset-vörössel...az egyik előnye, hogy nagyon olcsó, nem kell hozzá folyasztószer, mert az maga az ötvöző foszfor és ráadásul, főképp az elektromos dolgok forrasztásához használják. Igaz nehezebb vele, (kell egy "kis" gyakorlat hozzá), mert elég magas az olvadáspontja és nem terül olyan szépen, mint az ezüst, de bánja a fene, nem szépségre megy.
Rögtön ki is próbáltam, egy olyan széles 33mm-es szalagon, amit pont beletudok fűzni a trafóba.
Ebben az a jó, hogy a 0,8mm-es lemezt, élben is lehet és csak 1mm -vastag lett a forrasztás után.
Ezt már a forrasztástól 1-centire is lehet 90°-ba hajlítani, gond nélkül.
És még a fonákja sem csúnya...

Valóban nagyon jó az a foszforos forrasz. Ha szerinted bírja, mehet.
Egyébként tökéletesen lehet vele rézhez rozsdamenteset vagy sima vasat is forrasztani. Lánggal nem próbáltuk, mert az AWI egy kategóriával jobb.

Hát igen, az AWI "mindent visz"...van egy ügyes ismerősöm, aki szuperűl hegeszt vele...de olyan gépei vannak, mint egy kocsi ára...nekem csak egy CO-s, inverteres Gorillám van.