Természetesen elcsesztem a példakódot, bocsánat. Csak simán átpasszoltam a fv-neka ciklusváltozót, az pedig azt olvasta analogRead-del, a szenzorok pin-jeit tartalmazó tömbhöz sehol se nyúltam.
Két módon lehet javítani:



vagy



Ízlés kérdése, hogy melyiket választod, mert mindkettő helyes, de csak az egyiket szabad cserélni. Ha mindkettőt cseréled, akkor hibásan fog működni a kód.

Köszönöm!

Eddig nen zavart, mert nem próbáltam..

Üdv: StMiklos

Engem zavart, mert hülyeséget írtam.

Akadás? De akkor ezekszerint jót írtam a programba vagy nem?

Sziasztok!
A "gyári" Arduino IDE -n helyett tudnátok valamilyen praktikusabb/kényelmesebb ingyenes fejlesztőkörnyezetet ajánlani? Főleg az automatikus kód kiegészítést/javaslatot hiányolom (meg lehet mást is, csak még nem tudok róla... ).

Köszönöm

Ne írja meg helyetted a kódot , esetleg nem tudsz róla és gondolat olvasó is egyben az IDE ?!

Nem írtál oprendszert.
Ha Windows:
Visual Studio Community
Visual Micro plugin
Szintén Windowsra:
Atmel Studio Ez plugin nélkül is kezeli az Arduino-t.

Windows, MacOS, Linux:
Visual Studio Code
VS Code Arduino plugin

Túlzottan mély programozói tapasztalatom nincs, de azért ez az "intellisense"/autocomplete/stb azért szerintem nem egy óriási elvárás, viszont nekem szimpatikus, hasznos.

Nem is egy olyan programozói környezet van, ahol nzozz elvárása alap. Használok én is ilyet, nagyon hasznos is tud lenni. Valamikor elég két karaktert begépelni, majd a Tab gomb megnyomására ki is írja a többit.

???
Az Arduino IDE-nél borzalmasabb dolgot keveset ismerek... Bár az utóbbi időben fejlesztettek rajta. Egy kicsit.

Kódkiegészítés nagyon hasznos dolog. Többszörösére gyorsítja a kód beírását. Nem kell fejben tartani az adott API összes részletét. Nagyjából tudod, hogy mit akarsz, és az IDE felajánlja az adott kontextusban elérhető API hívásokat dokumentációval együtt.

Mindez nem ingyen van Visual Studio ... stb ... rendszerek.
szuvenyír nyihaha nye kukucski protku
Na jó LIN alatt ingyenes.

Akkor ZX - 81/SPECTRUM ott minden billentyűre 4 5 funkció volt és igen ahogy lenyomtad a gombot egyből írta is a parancsot . Érdekes a comodore / amiga PC nem ezt az irányt vette fel ...

Idézet:
„Az Arduino IDE-nél borzalmasabb dolgot keveset ismerek... Bár az utóbbi időben fejlesztettek rajta. Egy kicsit.”

Akkor tessék vi editorban C-t forrást írni , majd gcc-vel parancssorból fordítani ...

> Akkor tessék vi editorban C-t forrást írni,
Láttam már olyat... Nem tetszett.
Nano-t használok, ha a szükség úgy hozza.

> majd gcc-vel parancssorból fordítani
Na, ilyen előfordul rendszeresen.

Hogy érted, hogy nem ingyen van?
Amiket linkeltem, azok mind ingyen vannak.

Nem nyílt forrású mind, de a kérdés nem is az volt.
De a Visual Studio Code például open source (MIT).

Szia! Tudnál esetleg tanácsot adni,hogy tudjam működésre birni ?

Hát egy hibát látok, ami épp okozhatja.



Vagyis a szöveg szerint a 13-as láb lenne a bemenet, a kód szerint a 12. Nálad nem tudom, hogyan van bekötve, ha 13-ra kötötted a komparátor kimenetét akkor ez lehet hiba.

A többit látatlanban elég nehéz megtippelni.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem: Egy relével szeretnék kapcsolni egy villanymotrot 380/220 , ami 220-ról van működtetve. Kép: https://www.kephost.com/image/EKwd
Fázis, nulla, földelés.
Mindegy, hogy a fázist vagy a nullát kapcsolja-e a relé (5V 1ch relé)? Vagy mindenképp csak a fázist kell kapcsolgatnia? Esetleg két relé kellene, hogy egyformán kapcsolja ki-be a fázist és a nullát?

Sorrendben a legjobb lenne, ha két relé lenne és a fázist és a nullát is kapcsolnád. Aztán ha más megoldás nincs, akkor csak a fázist kapcsolod. A legrosszabb esetben csak a nullát is kapcsolhatod, ez azonban érintésvédelmileg aggályos.
Sok minden függ a berendezés beépítettségétől, egyébként áramtalanítható, hozzáférhető-e a motor kapocstáblája, fix a bekötése az egésznek (vagy dugvillás és fordítva is bedugható), stb.

A fázist mindenképp kell, mellette a nullát nem árt. Az életvédelemre figyelj, gondolom nem szeretnél megölni senkit a műveddel.

És persze olyan relé kell, ami biztosan kibírja azt az áramerősséget, amit kapcsolni akarsz. A 2 filléres kínai modulokra nem bíznám rá az életem. A uC-ről optóval válaszd le a relét - gondolom azzal akarod kapcsolgatni, különben mit keresne itt ez a kérdés.

Szerintem nyugodtan használj 2 relét és nem is akármilyent ehhez a motorhoz.
Vagy 1 relé+mágneskapcsoló.
Ha a villásdugót nézem, bármikor lehet valahol úgy bedugva, hogy az se biztos, hogy a fázist szakíttatnád meg 1 relével.

Mindkét áramvezetéket kapcsolnod kell. Mágneskapcsolóval. Az az "5V 1ch" relécske elég picurka, ha meg tudja hajtani az Ardu, eszedbe se jusson közvetlenül 230V-ra kötni a kontaktusát.

A relére az van írva, hogy 10A 250VAC. Üzem közbe 300W-nál többet elvileg nem venne fel a motor. De lehet még a felét se, mert egy hajtóműves motorrol van szó.
Remélem bírja majd ez a relé.

Gondolom a Songle SRD-05-ről vagy hasonlóról van szó. Én biztos nem kötnék ilyenre hálózati feszültséget, de a te életed (szerencsésebb lenne, ha vmilyen nevesebb gyártó bevizsgált/minősített termékét használnád csak életveszélyes feszültségek/áramok esetén [és nem Kínából beszerezve]).

Ami a motorindítást illeti, az induktív terhelés és a relé 10A-es max áramát emiatt nem szabad semmiképp komolyan venni. A kapcsolást ideális esetben nullátmenetkor kellene végrehajtani, ennek érzékelése külön téma (ezzel szintén megölheted magad, ha rosszul csinálod ).

A fázist mindenképp kapcsolnod kell, de jobb lenne ha a nullát is kapcsolnád (jobb eséllyel áll meg a motor, ha az egyik relé kontaktjai már összeégtek ).

A relé(ke)t természetesen nem húzhatod meg direktben az Arduino-ról (kb. egyből elfüstöl). Valamilyen tranzisztoros kapcsolással illik (megfelelő védődiódával, vagy minden elszáll az 5V-os sínen, beleértve az Arduino-t is). Nem tudom, mennyire veszélyes cucc van a motorra kötve (pl. ledarálja az ujjaid ha nem áll meg, amikor kéne). Ha baj lehet belőle, hogy a program nem állítja meg az eszközt (mert pl. beragad valahol), akkor érdemes olyan meghajtó áramkört csinálni a tranzisztorhoz (ami a relét kapcsolja), ami magától lekapcsolja a tranyót ha bizonyos ideig nem jön lábváltozás a mikrokontrollertől.

Szerintem a nullára gondoltál, a földet ne kapcsolgassa...

Igazad van, késő van már.

Hali mindenkinek

Először is Kellemes Ünnepeket

A kérdésem meg az volna, hogy használt e már valaki nagyobb távolságba 18D20-as szenzort.
Nagyobb távot a 1,5m felett értem.

THX

Igen azt (Songle).
Esetleg AR Songle rélét kapcsol-->Ez a relé meg kapcsol mégegyet (Songel) amire már a fázis van kötve? Csak nem tudom, hogy ide milyen relét vagy mágneskapcsolót tegyek a 2. szintre. Ajánlás?

Ha beragadna nem lenne semmi gond csak menne az (adagoló) motor. Ami mellett van egy villanykapcsoló azzal kézzel le lehet kapcsolni. Ha az se működne, akkor meg még mindig van egy nyirócsavar (=puha alu drót) a rendszerbe.

De azért fő a biztonság! Köszönöm a tanácsokat.

Itt a videón elvileg egy 1800W-os hősúgárzót kapcsolgatnak vele.
https://www.youtube.com/watchv=LLFQ8sBWc80
A fásist persze, hogy a sárga-zöld drótra kellet neki rákötni.

*
A lényeg lemaradt, hogy csakis optocsatolós relékkel!

A hősugárzó alapvetően rezisztív terhelés (bár a ventilátorja miatt induktív is picit), az sokkal barátságosabb dolog, az induktív terhelés lekapcsoláskor "visszarúg" és áthúzhat, ezzel tönkretéve idővel az érintkezőket (a tekercseken folyó áram nem szűnhet meg egyik pillanatról a másikra, ha nem tud hová menni akkor feszültséget indukál, ami addig emelkedhet, hogy eléri az érintkezők közötti levegő átütési feszültségét és szikraként áthúz). A dupla relé körnek csak akkor volna értelme, ha a hozzájuk tartozó tápok is meg lennének duplázva (és galvanikusan le volnának egymásról választva). A relé azért kérdőjeles, mert nem lehet róla tudni, hogy a benne lévő szigetelés mennyire megbízható hosszútávon (átjuthat-e valahogy a hálózati feszültség a kisfeszültségű részre és agyonvághat-e téged). Ezért érdemes komoly gyártók termékét választani ilyen feladatokra (lehet, hogy drágább, de azokat független minősítő intézetek alaposan átvizsgálták).