Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Megvan a helye az EZ80-nak de mivel katapultált így pótlás híján diódázok.
Ezt nem írtad. AC oldalról itt is lehet csökkenteni a feszt még, ha mindenképp szükséges. Mivel nem írtad, hogy ez miféle erősítő, és további méréseket sem közöltél, így ezt nem tudjuk.
Erről a végfokról mi a vélemény? Szívmelengetően vastag az anódtekercs huzala a kimenőjéhez, meg van is EL504-em jópár, szerintem megcsinálom. Az eredeti katodin meghajtást kidobnám és helyette egy másik - long-tail - meghajtással boronálom össze. Utóbbi hajtogatónak kész terve van, telifóliás.
Kimenőjén csak kicsit módosítanék, 1-el több szekundert neki. A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2017
Nem egészen így van. Az egyenirányító fokozatnak, az egyenirányító csővel együtt jelentős belső ellenállása van, az egész komplexum kimeneti feszültsége erősen függ a terhelő áramtól. Magán a csövön, mint diódán esik a 40 V körüli feszültség csúcsban, mivel az egyenirányító cső, csak viszonylag rövid ideig töltögeti a puffert.
De miért is kell csökkenteni a feszültséget, mikor szinte minden cső kibír 500 V körül? Csak a puffer kondi feszültség tűrésére kell figyelemmel lenni, hogy az üresjárati megemelkedett feszültség esetén se üssön át. Azzal, hogy megnöveled a táp belső ellenállását, az önmagában nem csökkenti a kimeneti feszültséget csak jobban terhelés függővé teszi, ami pl. egy PP esetén kifejezetten hátrányos.
Sok sikert hozzá!
Üdv!
Ha egy adott árammal terheled, akkor AC oldalra tett ellenállások csökkentik a feszt mindenképpen. Az más kérdés, hogy a csövön is több esik, ha jobban terheled.
Remélem a felső EL504 segédrácsát nem kötöd rá az anódtápra, mint a rajzon van
 A fűtéskör is jobban mutatna, valamilyen potenciálra kötve... Miért EL504? A hangfrekvenciás felhasználása nem volt annak idején szempont, most az? Üdv: TJ.
Köszönöm a figyelmeztetést, jó a szemed. Javítottam a rajzot.
EL504: Amit csak azért favorizálok, mert van 20 db AEG NOS csövem és hasznosítani szeretném, meg tanulni, gyakorolni. A hozzászólás módosítva: Dec 12, 2017
Bár senki nem válaszolt, de szerintem szikrázik a csöved, nekem csinált hasonló zajt szikrázó, rossz EL34. Szép kék fénye volt a cső belsejében
 Próbáld az előfokcsövet kicserélni egy másikra.
Szia! A belsejéről nem mutatsz egy képet? Nálam kábelezés okozott hasonló problémát.
Jó lenne szkóppal is megnézni, mert lehet, hogy a szinte* jól működés közben a hallható frekvencia felett gerjed. Van visszacsatolás amúgy? Kapcsolási rajzot sem közöltél, sem képeket a belsejéről, így csak találgatni lehet, ne csodálkozz, hogy senki sem töri magát a válaszadáson.
Most jövök rá, miért katapultált az EZ-80-as egyenirányító. Összekötötted a katódot és a fűtéskört egy darab dróttal? Ugyanis a fűtőszál és a katód között max 50-100V-os potenciálkülönbség lehet. Ha ráengedted a 350V-ot azzal meghúztad a csőben a katapult kart. Tehát a fűtés egyik szálát rá kell kötni a katódra, vagyis fel kell emelni a fűtést arra a potenciálra amin a katód van.
Idézet: „"Egyáltalán meg lehet oldani egy csővel akkora erősítést csatornánként, hogy nekem jó legyen?"” Miért ne lehetne? Hirtelen nem is emlékszem, láttam-e RIAA-korrektort kettőnél több anódkövető fokozattal. A lényeg, hogy a nyílthurkú erősítés maximuma legalább 5000 legyen. Kérdés, az hogy mi a "jó", avagy szükség van-e másféle fokozatra (katódkövetőre)? Nem muszáj beletenni, de akkor mindenképpen kompromisszumos elektronika lesz, és jól át kell gondolni, "melyik ujjadat harapd meg"  A frekifüggő visszacsatolás és a passzív hálózat másféle problémákat hoz elő... mindent összevetve, szvsz nem éri meg "spórolni". Kivétel talán csak az egybeépített erősítő, de ott is be kell tartani bizonyos szabályokat, hogy elfogadható legyen.
Az EZ80 katód-fűtőszál közötti megengedett max.fesz.: 500V. Persze ezt a csövet ajánlatos külön tekercsről fűteni, ha mégsem így van, akkor meg nem is szabad összekötni, mert így az összes cső fűtőszálja a teljes anódfeszre kerül!
A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2017
Ha jól emlékszek pár rajzon inkább nullára húzták akár közepeléssel akár anélkül.
Az egyenirányító fűtését biztos nem. Az mindíg önálló fűtőtekercsről működött, soros fűtésűekben pedig mindíg az volt az utolsó cső.
Az erősítő csöveit fűtésközepelték. A hozzászólás módosítva: Dec 17, 2017
Tipikus kezdő-hiba... az egyenirányítók áramterhelése nem folyamatos, a diódák nyitott állapotának időtartama alatti átlag pedig a táp kimeneti áramértékének sokszorosa. Ennek megfelelően a trafó belső ellenállásán eső feszültség is sokkal nagyobb, mint amekkorára méreteztetted.
Legegyszerűbb a táp viselkedését lemodellezni, erre remek kis programok vannak. Akkor láthatod, hogyan alakul adott terheléssel a feszültségesés az egyenirányítón, a trafó belső ellenállásán vagy a táp kimenetén.
220 mikroval 342V-ot mértem, 22 mikroval már csak 273-at üresen azt hiszem.
Szia! Valóban, a kapcsolási rajz részt elszabotáltam ama egyszerű oknál fogva, hogy -mint az előző hozzászólásban írtam - a korábban hibátlanul működő végfoknak nem volt olyan passzív alkatrésze, amire egy zajos, picit túlhajtott bemenet bármilyen veszélyt jelentett volna. Emiatt arra gondoltam, hogy valamilyen módon a csöveimben "változott meg" valami, amitől gerjedni kezdett az egész erősítő. Ami szintén legalábbis váratlan. Negatív visszacsatolást egyébként a kapcsolás - legalábbis szándékosan - sehol sem valósít meg, mert a megfelelő alkatrészt (10k) kihagytam. Azóta egyébként a zaj 5-6 bekapcsolás-bemelegedés ciklus alatt megszűnt, ami tovább erősíti azt az elméletet, hogy a bemenő csövek valamelyikének támadt valami " fizikokémiai" (
) természetű (átmeneti) baja. Aztán lehet, hogy a kimaradt kondi miatt az egész RF gerjed, de ez a hangfrekire méretezett szkópommal sose fog kiderülni. Köszi az észrevételeket!  A hozzászólás módosítva: Dec 18, 2017
Ciki. Terhelés nélkül egyforma feszültséget kellene mérni. Az
Idézet: nem egy okos kérdés. „azt hiszem”
Üdv mindenkinek! Tanácsot szeretnék kérni egy most épített 807PP végcsöveinek legoptimálisabb beállításához.
Anódfeszültség 480v Segédrács feszültség 300v Katódáram 45mA (0 jellel a bemeneten) Primer 6600 ohm G 807 - es csövek vannak benne. Ami nem tetszik hogy egy enyhe átizzás látható sötétben a végcsövek lemezein, különben a hangjával nagyon is elégedett vagyok. Ha maximumra felhúzom eltűnik az átizzás. Előre is köszönöm a segítségeteket.
Szerintem sok a 480V, adatlap szerint AB oszt.-ban max. 400V, (ezesetben a G2 is lehet annyi).
Jobban jársz, ha le lehet tekerni az anód tekercsről. 400V lehet az optimális. Második jó megoldás egy fojtótekercs. Harmadik jó megoldás egy félvezetős stabilizált táp. Negyedik/rossz megoldás az általad anódba illesztett ellenállás. PP-ről beszélünk ugyebár..
Nagyszerű!
A harmadik Rascal gördül le hamarosan a futószalagról A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2017
Köszönöm a segítséget, azt hiszem egy tranyós áteresztőt fogok neki berakni, habár 80 voltot ejteni hmm.
Nem tudom a PHILIPS QE06/50 (807) adatai mennyire alkalmazható a G807 -re, de az adatlapján 600 V anódfeszültségre is van javaslat.
Lehet, hogy sok a nyugalmi áram, (kevés a negatív rács elő feszültség) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
