Fórum témák
» Több friss téma |
sziasztok!
keresek egy 0.22µF-os (nem elko!!) kondit. Csak ahány kondenzátor, annyi féle jelölés  Azt szeretném megtudni hogy a képen (csatoltam) lévő kondi milyen értékű 
22nF. Az sem mindegy,hová kell beépiteni. van ahova jó a kerámia,de sok helyre fóliakondi kell.
Az ilyen tipusú jelölésnél az utolsó számjegy a nullák darabszámát jelzi. Tehát:22000pF=22nF
Sziasztok! Vki nem tudja, hogy mekkora ez a huszonvalahanyeves orosz kondi
 ? Ezt írja rajta:IB K50-12 50B 2000MKΦ 0682 
Hi!
Cirill betűknél a Φ "F"-hangot jelöl, a B pedig "V"-t. Szerintem 2000 µF = 2 mF / 50 V. Elfelejtettem lapozni, már van válasz. 
Na ezt légyszi magyarázza már el valaki nekem, hogy miért más a kerámia és a fólia kondi, mi hova jobb mert ezt sohasem értettem.
Kerámiát nagyfrekvenciás áramkörökben, vagy gerjedés- és zavarvédelem miatt alkalmazzák az átlagos áramkörökben is.
Pl. mikrovezérlős/zavarérzékeny áramkörökben a tápvonalon sűrűn látni 100 nF-os és néha 10-20 pF-os értékű kondikat is párhuzamosan kapcsolva; a zajokat kiszűrik ezzel a tápvonalról (legalábbis nagy részüket).
Nagyfrekvenciás áramköröknél és olyan helyen ahol számitani lehet nagyon gyors impulzusokra (pl tápfeszültségen ülő tüskék) csak olyan kondenzátor hatásos amelynek kicsi a saját induktivitása. A fóliakondenzátorok tekercselt kivitelűek ezért tetemes induktivitásuk is van. Ilyen (induktivitásszegény) tipus például a monolit,és a kerámia kondi.
Tisztelt kollégák!
Az elektrolit kondenzátorok értéke gyári paramétereik szerint sokszor úgy van megadva,hogy a névleges értéktől a gyárilag megengedett eltérés +50%- /-20%. Na most egy 10.000µF-s kondi lehet 15.000µF illetve 8.000uF. Tehát ha egy kettős +/--s tápba az egyik ágban a puffer értéke ha nincs szerencsém majd kétszerese lehet a másiknak.(Nesze neked dinamika,dob+basszus na meg torzítás,impulzus üzem és a stb.) A digit multim tud mérni 200µF-g. Ha egy 200µF-t megmérek majd sorba kötöm egy névlegesen 22.000µF-al akkor a létrejövő mérési hiba miatt az eredmény kiértékelhetetlen. Kinek van javaslata? Kezdők hozzászólását is szívesen veszem Üdv:Linda
Van a neten pár kapcsolás kapacitásmérőhöz, és egy részük annál lassabban fejezi be a mérést, minél nagyobb a mért kapacitás. Ez azért van, mert ismert referenciafeszültségre feltöltik a kondenzátort, majd ismert és nagyon precíz ellenálláson keresztül kisütik, miközben mérik az időt. A kisütés kezdetétől a kb. 37 %-os töltöttségig (egész pontosan az 1/e értékéig, ahol e a természetes logaritmus alapszáma, lsd. itt). Vagyis fel kell tölteni egy feszültségre (megfelelő ellenálláson át, hogy ne tartson ezer évig, de ne tegye tönkre a referencia-feszültséget adó egységet sem), aztán kisütésre kapcsolni, és addig mérni az időt, amíg a feltöltési feszültség 37 %-áig ki nem sül.
Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmedbe ezt az oldalt, elég részletesen leírja ahhoz, hogy össze lehessen állítani belőle egy mérőeszközt. Ha pedig több, elvileg azonos kapacitású kondit akar az ember bevizsgálni, akkor sorba kell őket kötni, feltölteni valamekkora feszültségre, és ebben az állapotban megmérni az egyes kondenzátorokon eső feszültséget, ami fordítottan aránylik majd a valós kapacitásukhoz (feszültségosztó, de a kisebb értékű kondin lesz nagyobb feszültségesés).
Köszi a tanácsot. A végén leírt módszer szerint, sorba kapcsolt kondikon mért feszültség értékéből miképpen tudom kiszámolni a kapacitást?
Jó, feltöltöm a kondit. Megmérem a feszültségét, majd kiszámolom a 37%-nak megfelelő értéket. Egy ismert pontos, lehetőleg nagyobb értékű ellenállással (hogy lassan süljön ki, ez növeli a mérés pontosságát) lezárom és mérem az időt ami alatt eléri a 37%-t. Már csak a NASA számítógéprendszere kell (CIA-é is megteszi)hogy kiszámoljam az értéket. Fejből már nem is tudom, pedig valamikor tanultam, nosza elő a padlásról a régi tankönyveket. Nincs valamilyen egyszerűbb eljárás?Linda
Hello!
A sorbakapcsolt kondik feszültség osztót képeznek, mint az ellenállások. De a kondik kapacitása fordítottan arányos azzal a feszültséggel amire feltöltődnek. A nagyobb kondin kisebb a feszültség. U = Q/C --> mivel ugyanannyi ideig tőltődik mindekttő, azonos árammal mindkettő ugyanannyi töltést tárol el, ezért a kapacitástól függ, hogy ebben az állapotban mekkora feszültség mérhető rajta.
Még egy apróság... ezeknél a méréseknél célszerű egyforma típusú, évjáratú stb. kondikat mérni, mert a szivárgó áramuk esetleges különbsége miatt átvághatnak - ha voltak már formázva gyárilag, akkor is.
Célszerű mérés előtt pár óráig névleges/2-n tartani.
Ha a sorba kapcsolt módszert használod, akkor nem kell kisütni a kondikat, csak tölteni, és töltés végén (amikor a soron a tápfeszültség mérhető) megmérni az egyes kondenzátorokon eső feszültséget, majd hasonló módon visszaszámolni, mint az ellenállások párhuzamos kapcsolásánál. Elvileg akár töltés közben is lehetne egy mérést csinálni, csak akkor egy időben kellene a soron összesen, és a tagokon külön-külön eső feszültséget is mérni, ami már bonyolultabb.
Egy kis segítség, a lap közepén
Hi
nekem van egy hirtelen jött, de annál elvetemültebb ötletem, összeraksz egy 555-ös monostabil multivibrátort az R értékét potméterrel pontosan belövöd 1 kohmra a mérendő 10000uf kondit pedig a C-nek kötöd be. a számítás szerint így az időzítés ideje 11000 msec, ha nagyobb az értéke akkor logikus, hogy az idő is több. Igaz ez így elég nehéz mérni, úgyhogy az R értéke lehetne nagyobb is, de akkor a mérés ideje hosszabb lesz. üdv
Érdekes ez a soros dolog.....
Én is javaslok valamit, ha egyformák a kondenzátorok. Ellenálláson keresztül fel kell tölteni a kondikat egyesével mondjuk 12V-os táppal. Az ellenállás értéke mondjuk 100Ohm/2W. Ezután fogsz egy 12V 3W-os izzót és úgy kapcsolod rá a kondira hogy közben méred az időt,hogy mennyi ideig világít. A kondi tárolja a energiát, és a kapacitás értékétől függ az eltárolt energia mennyisége. Ez szerintem gyors, nem kell számolgatni nagyon.A különbséget úgyis látni fogod,ha valamelyik kapacitás már nem a régi.
Ezt a módszert már csak ki kell bővíteni egy impulzusszélesség-mérő áramkörrel, bekalibrálni egy-két jó minőségű kisebb elkóval és µF-ban írja máris ki.
nekem van más ötletem!
Mi lenne ha vennél egy natúr tarafót, rákötnénk a kondenzátort és a kapacitív ellenálás kiszámolásával megtudhatjuk a kapacitást nem? A hálózat frekveniáját meg ismerjük! Xc=1/2(pi)*f*C Z=U(eff)/I(eff) U(eff)=Umax/2^(1/2) ugyanígy az Ieff
Én áramkorlátos tápegységgel szoktam őket összehasonlítani.Nem pontos ,de szerintem ide elég.Beállítasz valami kis ampert És stoppereled az áramkorlát led mikor alszik ki.(ua mint ellenállással töltöd csak nem kell hozzá csak egy labortáp az meg kéznél van álltalában.) Ha átvezet az is látszik a tápegység műszerén.
Hát... Szerintem a hálózati frekvenciát nem ismerjük, csak van egy névleges értéke, meg egy ígéret a szolgáltató felől, hogy adott hibasávon belül ezt tartja is, ha sikerül.
Amúgy belegondoltál, mekkora ellenállásként látszik az 50 Hz-es táplálásnak mondjuk egy 10000 µF-os kondi (0.318 Ohm)? Elég combos trafó kell már neki
Ilyen körülmények között nem szereti az elkó a váltófeszt..
Szerintem annyira nincsen jelentosege egy erosito tapjaban
hogy mennyire egyformak a ket oldalon a puffer kondik... Velemenyem szerint ha boltba veszel ket elkot akkor azok remelhetoleg egy gyartasi sorozatbol kerultek ki es varhatoan ugyanarra szornak. Masreszrol viszont lehet letjogosultsaga a meresnek/valogatasnak. Lehet hogy egy 555-el be lehetne rezgetni es ha van peiodusido merest tudo frekimerod (vagy szkop esetleg) akkor igy egeszen jol lehetne merni/valogatni. Sajnos azt nem tudom mennyire toleralja az 555 az extrem nagy idozito kondenzatort, de jobban belegondolva nem latom be hogy miert ne mukodhetne...
A hálózati frekvencia kapacitásméréshez több mint pontos.
Én most építek egy kis áramkört ilyen nagy kapacitások mérésére. Ellenálláson keresztül töltöm fel, és közben komparátorral táp/3 és 2*táp/3 feszültségek elérése között mérem az időt. A dolog szépséghibája, hogy egy pic is található a kapcsolásban, de legalább a kapacitást rögtön mikro illetve milifaradban írja ki. Ha nem sürgős, akkor néhány nap múlva kész lesz, mert még van valahol a szoftverében egy hiba, amit meg kell találnom.
ESR mérést nem tudnál belekombinálni valahogy ? Mert akkor tökélets elkó teszter lenne.
Kedves Linda!
Sok érdekes hozzászólást láthattál eddig, egyik bonyolultabb a másiknál. A kézenfekvő megoldás a következő. Minthogy 200µF-ig tudsz pontosan mérni, ilyenekből párhuzamosan összeraksz kb. 10000µF-ot. Párhuzamos kapcsolásban a kondenzátorok kapacitása összeadódik. Az így elkészített "eredő kapacitású" kondenzátorral sorba kötöd a mérendő kondenzátort, és ahogy azt már írták a sarkain mért feszültségek fordítva arányosak a kapacitásokkal. Tehát, ha például pontosan 10000µF a sok kicsi összege, és 15000µF mondjuk a mérendő kondi kapacitása, akkor 5V tápfeszültség mellett a mérendő kondi sarkain 2V-ot, a többin 3V-ot fogsz mérni. És még egy megjegyzés: nagy kapacitású kondenzátorok feszültsége mérhetők nagy ellenállású multiméterrel. Üdv: egy kezdő |
Bejelentkezés
Hirdetés |
