Fórum témák
» Több friss téma |
Van ott olyan is amiben nincs 555.
Igy néz ki a világ legprimitivebb szinusz oszcillátora (1 tranzisztorral). Valamint egy másik hangolhato ( ebbe már jo a PIC is. ) (A PIC adja a CLK meg a RESET jelet). A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2018
50(100) évvel ezelőtt is készítettünk szinusz oszcillátorokat, pedig még nem volt PIC, IC, de még tranzisztor se. Több(száz) kW teljesítményű adók sugározták. Egy hangolható szinuszoszcillátor erre a frekvenciára, bár nem egyszerű, de megoldható és nem igényel semmiféle speciális szűrőt.
Építs Wien-hidas oszcillátort, egy kettős potival hangolható és kimondottan alacsonyabb frekikre van kitalálva.
Ha ragaszkodsz a PIC-hez, digitális potikkal hangold
Köszi srácok az infókat.
Egyelőre megvan a terv és a tervezet, legyártatom és utána kísérletezek kicsit. Sajnos nem értek annyira az elektronikához, hogy diszkrét elemekből meg tudjam oldani. Mindig van mit tanulni..
"Sajnos nem értek annyira az elektronikához, hogy" PIC-cel meg tudjam oldani.
Ha kirágatsz egy mondat részt, akkor már értelmetlenné válik.
Diszkrét alkatrészekkel nem tudom megoldani, ha ennyire értenék hozzá, akkor PIC nélkül állnék neki..
De értettem, csak nem esik jól az igazság..
Amúgy _BiG_ fórumtársunk javaslatára elkezdtem nézegetni a Wien-hidas oszcillátort. Lehet meg is építem ezt: Bővebben: Link Jónak tűnik.
Épitettél már valamilyen müködö szerkezet?
Igyekszem felzárkózni. Pár dologgal már próbálkoztam.
Már majdnem én is írtam ezt az ötletet, mert épp ilyenen gondolkodom. Van egy régi Wien hidas gyári jelgenerátorom, és azt tervezem felújítani, és a hangolását kettős logaritmikus digitális potikkal megoldani. De nem MCU-s vezérléssel, hanem a direkt gombossal. Még nem találtam megfelelő tipust. Meg kérdéses az osztandó feszültség is ugye.
Mit konkrétan, milyen müszereid vannak? Ilyen dolgok nem olyan pofon egyszerüek mint egy LED villogtatása.
A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2018
Általában digitális dolgokat, analóg rész csak kevés volt bennük. (Sima és RGB bináris óra, forrasztó vezérlő, flash kártyák, időjárás állomás, ...stb)
Pár cuccom fent itt az oldalon a ki mit épített topikban és pár videó is van: Bővebben: Link Műszereim vannak, logikai analizátor, sckópot most veszek.. Ez a történet még új számomra. A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2018
Csak azért kérdezem, mert ha jol olvasom a leirásokban, neked egy igen alacsony frekvenciáju szinusz jel kell ( ráadásul az egyik irásban 2 tizedes pontossággal). Szoval nem olyan egyszerü azért a dolog, mert az ilyen alacsony frekik a wien hidas eljárással nem lesznek nagyon stabilak.
Értem, ezt sajna nem tudhatom.
Akkor még mindig kérdéses, hogy mi lesz a befutó. Igen 2tizedes pontosságú kellene és lehetőleg stabil.
Fogj neki, meglátod mi lesz. Ha egy oszcillator müködni fog, akkor majd lesz egy csomo ötlet, hogyan lehet azt stabillá tenni.
Már irtam, de biztos nem voltál ott: Itt nézz körül. A 8038-s nagyon stabil 1/10 Hz körül is. A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2018
Hello! Érdekes, hogy a számodra legkézenfekvőbb választ egyszerűen figyelmen kívül hagyod. Avagy a DA konverter használatát..
Kerestem rá megfelelő IC-t, de olyan ami ilyen alacsony freikt tudna nem találtam.
Elsiklottam felette, lehet ezt már ott kellene tárgyalni mert ki is csúsztunk ebbe az irányba. Köszi.
Akkor elsőként nézz utána mit is jelent a Digital/Analóg konverter, ha ilyeneket írsz.
Mert az egyenáram elég alacsony freki nem? De akár egy mezei R/2R hálózat is megfelel a PIC kimeneti portán és mehet a próba. Idézet: „nem esik jól az igazság..” Nekem se, mert informatikus mérnök létemre nem erősségem a programozás (pedig levizsgáztam belőle). Ellenben amikor az első szinuszos oszcillátoromat építettem, még azt se tudtam, mi az oszcilloszkóp, vagy létezik-e egyáltalán. Viszont nagyon szépen szólt. Milyen elképzeléseid vannak ezekkel az alacsony frekvenciákkal? Az a kéttizedes pontosság nem igazán számít, hiszen a rezgőkörök ekkora eltérést észre se vesznek. A digitális regisztráló eszközök sebessége meg sokszorosa az eltérésnek. Kb olyan, mintha az almát a tormával akarnánk összehasonlítani.
A pontosság a célkitűzés.
Programozás jobban megy valamivel, de nekem ez csak hobbi, sajna nincs semmilyen előképzettségem..
Miért logaritmikussal? Azok hangerő szabályozáshoz valók - a fülünk ilyen logaritmikus érzékenységű. Műszerekhez (hacsak nem valami spéci helyzet) lineáris potikat használnak.
Építs helipotival, így nagyon finoman szabályozható.
A pontosság csak a célhoz vezető eszköz. De mi a cél?
Régen az ilyen oszcillátorok hőkompenzált kamrában, tokban működtek. Jelentősen fokozta a stabilitást. Ma már sokkal egyszerűbb.
Schumann rezonátor a cél, ehhez kell a pontos jel.
Másik ötlet, de ehhez már kell némi szaktudás és szkóp. Építs két egyforma kvarcoszcillátort és keverővel állítsd elő a kívánt frekit, majd aluláteresztő szűrővel kezeld a jelet. A kvarcok frekvenciája kicsit elhúzható, így az egyiket elhúzod, akkor lesz különbségi jel. Persze mindenképpen tegyél a keverő és az oszcillátorok közé egy-egy elválasztó fokozatot a visszahatás elkerülésére.
Bonyolultabb, mint a Wien-hidas megoldás, de pl. a rádióamatőrök használták ezt az elhúzogatósdit.
A Schumann rezonátor is csak egy eszköz a cél eléréséhez. Ha van néhány ezer hektár érintetlen kihalt tundrád, ott építhetsz olyan stabilitású Schumann rezonátort, ahol számít a két tizedes pontosság. Sivatag nem jó, mert az élőlények nélkül is túl sokat mozog.
Erre a frekire méretezett rezgőkör stabilitásának biztosítása sokkal egyszerűbb. |
Bejelentkezés
Hirdetés |