Csinos,jól néz ki. A két piros csatlakozó mi, amik között a két ellenállás van?

Köszönöm.. hat sokat seggeltem a gép előtt mire ilyen lett.. Olyan 10kg rézhuzalt tekertem el, mire a nagyfeszültségű trafó is hozta a kívánt eredményt..

A szélső fekete a föld.. A középső kimenet egy 650 Ohmos ellenálláson át kapja a nagyfeszt, így ha rákötsz egy karámvezetéket, - ami közel 600 ohm impedanciát képvisel - akkor feszültségosztóként működik, és kb felezi a kimenő feszültséget. Ott terhelésen csak 5 -5,5 kV van.. Sajnos nem volt itthon egyben, így kénytelen voltam kettőből megcsinálni De a havernak jó lesz így is.. A jobb szélén van egy optikai érzékelő.. amint besötétedik gyorsítja az impulzusokat.. nappal lassítja.. Így nappal 1,2-2 sec - éjszaka 0,5 -1 sec az impulzus idő. A doboz teteje plexi, és a nyákon lévő sárga led pedig az impulzusok ütemében kialszik.. Így este sárga az egész doboz.. kilométerekről látszik. Még 8 V-ra lemerült akkuval is üzemel, de akkor az impulzusidő már duplázodik..

Hali. A klasszikus kapcsolánál,az autó gyujtó trafónak a fémházát le kell kötni a földeléshez ha hálozati adaptert használunk tápnak vagy nem??köszönöm.

Igen, feltétlenül kösd le, akár aksiról megy, akár hálózati adapterről.. Ugyanis ha nem teszed, egyrészt kisebb lesz a kimeneti feszültség, másrészt ha bármi külső gond adódik ( elmegy a földelés, vagy szakad a karámvezeték) akkor képes visszajutni a nagyfesz az elektronikába. És lehet javítgatni..

Csak szintén az okulás miatt teszek fel egy képet. Ilyen az amikor a 18 Joule-os, 10 kV-os villanypásztor kimeneti fojtóját lustaságból csak 0,84 CuZZ huzalból tekertem meg, az eredetileg számított, 1,55-ös helyett. Konkrétan megolvadt az amúgy 130 fokig hőálló csévetest. El lehet képzelni mekkora amperek szaladgálnak, ha az alig 30 menetes -légmagos - tekercs ennyire felmelegedett. Ezen a fojtón keresztül sül ki a trafó primer tekercsére, a közel 780 V-ra feltöltött 60µF-os kondi.

Üdv. Köszönöm a gyors választ.

Üdv!
Nem vitázni inkább tanulni szeretnék,ennek jegyében kérdeznék.


Miért is lesz kisebb a kimeneti feszültség?
Ha van a nagyfesz kimeneten szikraköz az semmit sem ér?
Köszönöm!

Szia.

A kérdések jogosak, megpróbálok rá valami értelmes magyarázatot adni



Nos erre igazán egzakt magyarázatot adni nem tudok. Hoztak egy ilyen trafós pásztort javításra, és egy véletlen folytán vettem észre hogy ha a fémházat lekötöm testre, nagyobbat csattant.. Műszer, terhelés, próba... és a kimeneti feszültség szintje leföldelt háznál 2 kV-al nagyobb volt, mint nélküle. Lehet egyedi esetről van szó, így nem mondom hogy ez minden esetben igaz.

A másik kérdésre a válasz azonban szinte magától értetődik.

A szikraköz elsősorban nem az elektronikát védi, hanem limitálja a karámvezetékbe kijutó feszültség nagyságát. Amit okozhat az elektronika hibás működése, illetve jellemzően karámvezeték szakadás, amikor is hirtelen csökken a terhelés a kimeneten és megugrik a feszültség.
De hogy a fémház leföldelés miért fontos, arra a kép is elég szemléletes. Mi történik ha a földelés oxidáció, vagy egyéb más ok miatt megszakad.
Ha kívül történik - és van szikraköz - akkor szerencsés esetben a szikraközön elmegy az energia teljes egésze.. De sajnos ez a valóságban nem mindig így van. Viszont van a rosszabbik eset, mikor a készüléken belül szakad meg a kimeneti föld pontra menő vezeték.( találkoztam már ilyennel is , amit pont az ionizáció okozott) Nos ebben az esetben a nagyfesz "nem látja a kiutat" másfelé mint az elektronika felé, hiszen neki "arra rövidebb". Ha a fémház földelve van, akkor a nagyfeszültség nem fog eljutni az elektronikáig, mert a fémház felé kisebb az ellenállás, így azon sül ki. Ez kb olyan, mint a fémházas műszereknél, berendezéseknél a védőföldelés. Azt is lekötik a fémházra hogy a hálózati feszültség ha rákerül - extrém esetben - . akkor se csapja agyon a gyanútlan delikvenst. Itt a kettős védelem miatt, jó eséllyel nem jut vissza az elektronikára a nagyfeszültség. A kivitelezése is fontos, a fémházat NEM az elektronikához kell földelni, hanem a KIMENETI csatlakozóhoz, külön vezetékkel

És még egy fontos dolog, az EMI/RFI . A zárt magos, impulzus üzemben működő trafók is okoznak elektromos zavarokat ( Rh rádiókban fehérzaj, illetve kattogás formájában hallható) De az autó gyújtóberendezések, és ezek közül is a gyújtótrafó aztán viszi a pálmát.. Nem véletlen hogy a gyártók fémházba építik, és ezen belül is elhelyeznek még egy permalloy lemezből készült fémcsövet. Így ez még egy ok, amiért fontos a fémház földelése, mert ha a közeledben van rádióamatőr, az nagyon csúnyákat fog mondani, ha kiderül te vagy a rádiózaj forrása Arról nem beszélve hogy így a szórakozását tesszük tönkre, ami nekünk sem esne jól, fordított esetben.

Az autós trafós pásztornál a fémház földelését inkább zavarcsökkentési okok miatt tartom indokoltnak (árnyékolás),mert villamos szempontból fizikai kapcsolat nincs a tekercsekkel,de ettől függetlenül nem akarom cáfolni a mérésedet,tapasztalatodat.Csak a próba érdekében összelapátoltam egy ilyen trafós megoldást,nem tapasztaltam változást földelve a házat vagy sem a szikra erősségében.Mérni nem tudom a kellő felszerelés hiányában.Az tény,hogy a mellette lévő rádióban máshogy jelentkezett a zavarjel.Tehát elfogadom és egyetértek az általad vázoltakkal.A szikraközről is voltak elgondolások itt a fórumon,hogy hova,hogyan,mekkorát kell alkalmazni nagyfesz limitálás illetve védelmi célból.Sajnos igazán zártat házilag nem biztos,hogy ki lehet alakítani.Ha ez a szikraköz a dobozban mint zárt térben van akkor számolni kell a képződő ózon gyilkos hatásával ami rövid időn belül felfal mindent.Ha kívülre kerül akkor az ózon elillan,de tűzvédelmileg lehet kritikus.Saját tapasztalat,kísérletezés alkalmával nem kötöttem be a szikraközt.Az autótrafó oda húzott át ahova éppen akart,képes akár 10cm ívet is húzni,ha nem talál közelebb testet.Az általad mutatott képen sem látok szikraközt a kimeneten,vagy csak elsiklottam felette.
Köszönöm,hogy lehet veled beszélgetni a témában!

Igen, ezért írtam, hogy lehet valami véletlen egybeesés is.. hogy a leföldelt trafó ház után nagyobb lett a feszültség..
A többiben is teljesen egyetértünk

A részletrajz innen, a fórumról származik. Egy jól bevált konstrukció, némi hiányossággal, de a legjobban utánépíthető, és megfelelően kialakítva megbízható, jól kézben tartható kapcsolás. Nyilván sokan megépítették.. De ott is kirajzolta a konstruktőr, hogy a fémház le van földelve a közös földpontra.

Ismét egy példa, most felújításra. Ez egy Alpha Laval 206 -os gyári villanypásztor, amit átalakítottam akkus, és hálózati üzemre. Az első két képen látszik, hogy az eredeti elektronikán eldolgozgatott egy nyári villám Magával rántva minden benne lévő eszközt.. beleértve a nagyfeszültségű trafót. Az eredeti készülék 8kV, 6 Joule-os volt, és csak hálózatról üzemelt. Átépítés után hálózatról, és akkuról is üzemel. Hálózati üzemben az akku csatlakozón 100mA áram van, így a rákapcsolt akkut közben csepptölti is. Most 12 kV - 7,2 Joule-os lett, de akkuról picit kisebb a kimenő feszültség, csak 6,5 kV 380 mA-es áramfelvétel mellett.. Kapott egy új trafót, amivel - hálózatról - akár 15 Joule energiát is képes kijuttatni a karámvezetékre. A doboz szép nagy, így még van benne -gyárilag - hely a kondiknak. Kapott egy sötétedés érzékelőt ez is, ezzel az impulzusok számát gyorsítja ahogy lement a nap..

Bocsánat egy megjegyzésedre nem válaszoltam


Nem siklottál el felette, csak nem látszik Ugyanis a trafón belül van, közvetlenül a szekunder kivezetésekre forrasztva.. Cserélni sosem kell, mert gáztöltésű, 14 kV-os.. csak plusz biztonság miatt van beépítve, ugyanis az elektronika tartja szinten a kimeneti feszültséget. 1:15-ös a trafó, és az elektronika 800 V-on igyekszik tartani a primer feszültséget, gyakorlatilag stabilizálja +/- 2 % pontossággal. Így a trafón üresjáratban 12 kV-van, ez terhelés függvényében leesik akár 7 kV-ra is ( 50 km vezeték ) De ha elszakad a karámvezeték, akkor sem tud felszaladni, csak max 13 kV-ra egy impulzus erejéig, utána stabil 12 kV marad. Most készült el nemrég ennek az elektronikának a módosított változata, ami figyeli a kimeneti terhelés hatására történő feszültségesést is. Így stabilizálni lehet +/- 5 %-on belül a karámra jutó - beállítható - nagyfeszültséget, bármilyen körülmény is változna az üzemelés alatt.. Hasonló elven működik, mint a kapcsoló üzemű tápok feedback rendszere, csak a megvalósítása kicsit körülményesebb volt, de a prototípus már üzemel

Köszönöm a válaszod,gondoltam,hogy van a dologban egy kis turpisság.
Jól látom az egyik képeden (javított,átalakított pásztor),hogy egy kapcsolóüzemű tápról van táplálva? Ez most azért "érdekes" számomra,mert itt a fórumon olvastam,hogy nem igazán szeretik egymást állítólag.Okot ne kérdezz,nem tudom.Ezt a kapcs. üzemű táplálást ki fogom próbálni,mert eddig még nem tettem.

Igen, csupán ennyi a turpisság

Hát vannak konstrukciók amik nem tolerálják a kapcsoló üzemű tápokat. De ez is - minden egyéb a fejlesztés során - rengeteg kísérlet és kudarc után lett majd nem tökéletes.
Az érdekessége a dolognak, hogy a relatív drága kapcsi tápok nemigazán tolerálták az ingadozó áramfelvételt. Egy 15 J villanypásztor 1 sec alatt 0, 12 -1,2 A közötti áramfelvételt ingadozik ( töltés -kisütés ciklus ) Ezt a legtöbb kapcsi táp nemigazán jól viselte.. Úgyszintén változtatnom kellett a villanypásztor vezérlésén is, mert az meg az olcsóbb kapcsoló üzemű tápok magas frekvenciás zaját nem viselte jól.

Ez a kapcsi táp egy közönséges, eredetileg 2 A, 12V-os LED tápegység, amiben van egy galvanikus leválasztás a hálózat irányából. A tápfeszültségét megemeltem 15 V-ra, ezzel természetesen az áramlimitet lejeb vittem 1,5 A-re. Így ha valami meghibásodás adódik, és túl magas lesz az áramfelvétel, a táp leáll, nem süti meg az elektronikát és saját magát sem. Eredetileg is rövid zár védett, és ezt jelzi is ( villog a led a panelen ) így a készülék hiba behatárolása már kibontás alkalmával egyszerű szemrevételezéssel is megoldható. Hiszen a vezérlésen is van egy üzem jelző led, sőt az impulzusokat is led jelzi.. Maga a táp amúgy nem vészesen drága, 1200.- forint, de eddig ez a legjobban bevált. Eredetileg egy műanyag dobozba volt "befullasztva" így hűtése gyakorlatilag semmi.. viszont kibontva játszi könnyedséggel ellátja a feladatát.. még csak meg sem melegszik túlságosan.

A képrészleten bekarikáztam a galvanikus leválasztó trafót. Ez mondjuk csak az autótrafós készülékeknél elengedhetetlenül fontos! Jelen esetben csak a biztonságot növeli. A bekarikázott leválasztótól balra a pufferkondit kicseréltem az eredeti 220µF 400V helyett egy 470µF 450V-os került bele. Illetve a kis panel jobb oldalán elől az eredetileg 11 V-os zennert 12,4 V-ra ( 2 db 6, 2 v sorba kötve ) Így a kimeneti feszültsége, 14,9 re állt be. Ez már bőségesen elegendő, hogy az inverter akár 60µF -ot is feltöltsön 1- 1,2 sec alatt 700-750 voltra. A magasabb feszültség természetesen jobb lenne, azonban akkor az Akkus/hálózati üzemű készüléknél lennének gondok.. Mert így a hálózatról 15J is lehet a pásztor, akkuról viszont csak 10 J mivel az áramfelvételt limitálni kellett akkus üzemnél 600mA csúcsáramra, hogy ne kelljen az akkut hetente tölteni

Amúgy a Hálózati/akkus kombinált készülékeket preferálom.. mert nekem már szöktek el lovaim az EON jóvoltából, mikor is egy éjszaka elment az áram, és a karám védelem nélkül maradt. Így mindig rá van csatlakoztatva egy 44 Ah-ás akku a pásztorra, és ha áramkimaradás van, akkor sincs tragédia. Átvált akkus üzemre, igaz kisebb teljesítménnyel, de védi a területet...

Én inkább ferritmagos zavarszűrőnek nézem,ami a bemenő 230V AC oldalon van.

A bekarikázott az innen nézve is hálózati zavarszűrő...

Igazatok van, én néztem be, Most vettem jobban szemügyre a nyákot.. valóban csak zavarszűrö..

Szia, mit hasznaltal a 14Kv-os szikrakoznek, ha nem titok?

Udv., Karcsi

Sziasztok ismét egy javításra hozott gyöngyszem, aminek az inverter trafója zárlatos.
Tettem bele saját készítésű új vezérlőt viszont a maszek nagyfeszültségű trafótól többet vártam volna.

Szia. Természetesen nem titok.. Velük gyártattam le egy hasonlót, mint ami a Itt is is van. Sorozatban csak 12 kV-ig gyártanak, de az valójában már 10-11 kV-nál átüt. Ezért kellett 14 kV-os. Sajnos a minimális mennyiség 100 darab, így elég kockázatos volt.. de szerencsére a gyártási szórás miatt csak 6 darab esett ki a 100 ból

Szia!
Mekkora feszültséget adsz neki,mert ennek kell legalább 600 volt.

Inkább 700

Igaz lehet,nem akartam túlzásba esni.

Szia a kondi 400v ot bír tehát a 600v bukik
350v ra töltöm az reállis

A kondi 900-at is kibír Csak nem a leggagyibb típust kell venni.. Alapjáraton 2x es túlfeszültséget is kibírnak, de van amelyik 3x-ost

Ez a gagyi mert próbáltam volt ami egy órát bírt és 300v töltéssel
Kár túltölteni mert rövid életű lesz .

Ha az a kondi a szokásos motor üzemi kondi akkor annak bírni kell a 600V egyen feszültséget.Eddig egy ilyen meghibásodott darabbal találkoztam,a gazda szerint vagy 10 évig ment.

Igaz, amelyik az olcsó kategória, az hamar elfárad.. De ez a trafó meg legalább 600 voltot kér, hogy terhelésen ne essen le a feszültsége 6 kV alá.. Azontúl meg ha csak 400V-al töltöd, hogy fog energiát is kiadni a karámra? Ezek a trafók jó ha 40-50% hatásfokkal dolgoznak.. 400V-nál 30 µF még csak 2,4 J tárolt energia. ebből jó ha kijut a fele ezzel a trafóval. 600V-nál már a feszültség is, és a Joule érték is jobb lesz. 5,4 J tároltból csak kijut 2 a karámra is

Igen nekem is úgy tűnik a kimenet kb 6000v és 2,5J
de ez a max viszont kíváncsi lennék mennyi lehet a beszerzési ára illetve hol készül.

Szia!
Pálmonostorán készül, és 17 körül adják. -Bővebben: Link

Hát jó eseteben valóban kimehet a kerítésre 2 joule, 6 kV. De ennek ezzel a trafóval ára van. Akkuról nem hiszem hogy tovább üzemelne, mint egy hét. Ha 30µF-os kondit fel akar tölteni 1 sec alatt, akkor oda bizony az inverternek áram kell, nem is kevés. Gyanítom, 1 - 1,5A körül van a csúcs árama. Az átlag áram olyan 800mA körül lehet. De ez hálózatról nyilván nem gond, viszont az akksis üzem erősen kérdőjeles. Nem véletlen, hogy a gyáriak 8-900 voltal töltik a kondikat, és 1:12-es zárt vasmagos trafóra sütik rá ezt a feszültséget. Így kisebb kapacitás is elég, amit akkuról is fel lehet tölteni gyorsan, relatív alacsony áramfogyasztás mellett. De az átlag árama ezeknél a gyáriaknál is eléri a 4 -500 mA-t. Viszont így már kijut a kerítésre 4-6 Joule 10kV mellett ami már több mint elég