Hello! Mielőtt még túlságosan "beleesnétek" a mV-okba, érdemes néhány dolgot ismerni..
- Ez a kapcsolásnak igazából csak inkább játék, mint függvénygenerátor. Ugyan is működéséből fakadóan, csak nagyon kis frekvencia tartományban teljesítené a feladatát. Hiszen egy változtatható frekvenciájú generátort, frekvencia függő kapcsolások követnek. Így a négyszögjelen kívül, az többi kimenti jel amplitúdója a frekvenciától fog függni. (Na ezért függvénygenerátor ez..)
- Az első fokozat egy egyszerű négyszöggenerátor. De ennek kimenti feszültsége és a jel szimmetriája a 100k/22k visszacsatoló osztótól és a műveleti erősítő kimenti feszültségétől fog függni. Az LM324 eleve rossz választás. Mert az OPA "féltápos" így a kimenete képes lemenni a negatív tápra, de fel már nem tud menni oda, csak 1..2V-ra tudja megközelíteni. (A kimenti feszültség természetesen a tápfeszültség függvénye is.)
Tehát hiába a pontos féltáp beállítás, mondjuk +-12V esetén Az OPA kimenti jele, kb. -12V alul, és kb. +10V lesz felül. Tehát a négyszögjel amplitúdója is ilyen lesz, valamint továbbá az összes fokozat kimenti jele is örökli ez. Tehát pld. egy TL084 sokkal célszerűbb választás, mert a kimenti feszültségének maradék értéke közel egyforma a plusz és mínusz oldalon.
- A második fokozat egy aktív integráló áramkör. A jel fel-le futási idejét (meredekségét) alapvetően a 10k és 33nF határozza meg. könnyen belátható, ha a frekvenciát a felére állítjuk be a pillanatnyinak, akkor kétszer annyi idő alatt, kétszer magasabb feszültségre fog felfutni a háromszögjel. Vagy is a kimeneti feszültség csúcsa, a frekvencia függvénye lesz. (Persze míg "bele nem botlik" az OPA kimeneti feszültsége a tápba.)
- A harmadik fokozat egy alul-áteresztő szűrő. Egy háromszögjel az alap-harmonikuson kívül páros felharmonikusokat tartalmaz exponenciálisan csökkenő amplitúdóval. Ha kiszűrjük az összes felharmonikust, akkor csak az alap-harmonikus marad, vagy is a szinusz jel. Csakhogy a szűrő töréspontja állandó, a frekvencia meg változó, akkor gond van. Mert vagy megmaradnak a felharmonikusok (torzul a jel), vagy ha az alap-harmonikust is szűri a szűrő, akkor a frekvencia változással a jel amplitúdója is változni fog.
- Azt sem szabad elfelejteni, ha a szimmetrikus tápot "felezéssel állítjuk elő", akkor az összes kimenti jel, nullpontja a fél tápfeszültség lesz. Tehát a kimeneten egyenáram lesz, vagy a kimenet GND pontját is a virtuális fél tápfeszültségre kötjük.

Tehát korrekt jel nem oly könnyen állítható elő, mint első ránézésre látnánk. Arról nem beszélve, hogy az oszcillátorban az 1µF meglehetősen alacsony frekvenciát eredményez, ahol a két következő fokozatnak szinte semmi hatása nincs a négyszögjelre. De feltettem egy szimulációt, ahol 22nF-ra cseréltem a kondit, hogy a működés láthatóvá váljon. (Egyébiránt a témának van saját topikja, így nem sok keresni valója van itt a kapcsolásnak.)

Ha a kimeneti áram az OPA kimenetéből a föld felé folyik az nem terheli a virtuális földet?
Hol folyik 10mA nagyságrendű áram a föld felé az első OPA környékén?

Idézet:
„(Egyébiránt a témának van saját topikja, így nem sok keresni valója van itt a kapcsolásnak.)”

Igazából nem is a kapcsolásról van itt szó, hanem arról, hogy hogyan lehet tápot adni neki... És ez láthatóan a kezdőknek való kérdés.

Nyilván terheli, nem is kérdés, ezért írtam azt, hogy az 1. opa-nál van folyik érdemi áram a föld felé.
Az opamp kimenete a neminvertáló bemenet felé 100+22k-n keresztül folyik, ez ugyan "valódi" áram, de kicsi. Az invertáló bemenetnél viszont egy 100k-s potin és egy 1µF kondin keresztül folyik áram - bár a rajz rossz, mert a poti "középső lába" be van kötve, lásd a breadboard rajzot itt: Link.
Szóval a potit eléggé "letekerve" nagyobb áram is folyhat, _akár_ 10 mA nagyságrendű is - már feltéve hogy nem nullára tekered, hanem megállsz valahol a 100 Ohm nagyságrendben.
De nem ismerem ezt a kapcsolást, lehet hogy valós körülmények között sose lesz a poti mondjuk 10k alá tekerve, akkor nyilván nem fordulhat ilyen elő.

Mondanám, hogy 9V-os elem (pontosabban telep) szolgáltatná az energiát, az elképzelés/rajz szerint...

Csak a „ha“ maradt ki.... amit pótoltam is.
Arra céloztam, hogy a 12V -os tápot nem használhatja a generátor kimenőjelét feldolgozó áramkörhöz, mert a két testpontot is össze kelkene kötni.

Nyilván a 12V táp pozitív és negatív pontja közötti lesz a kimenő jele, ez egyértelmű. A két testpont összekötése pedig az egész játékot elrontaná, nem is kérdés.

Miért ne használhatná? A 12V-ra, valamint a virtuális földpontra rakott elegendően nagy kondenzátorokkal az összes tápfeszültség pont (12V negatívja, 12V pozitívja, virtuális földpont) váltakozó áramúlag földpont lesz. A generátor kimenete (melegpontja) a 12V negatívjához képest egyenáramúlag el lesz tolva, (12V "féltápfeszültségén" lesz) de ez pont jó, mert el lehet hagyni egy esetleges csatoló kondenzátort. A feldolgozó áramkör kimenetére viszont célszerű a csatoló kondenzátor, hogy ott ne maradjon egyenkomponens.

Szerintem jó lesz és elég a fázisba tenni egyet.

Sziasztok!

Köszönöm szépen a válaszokat , megpróbálkozom valószínűleg ezzel az áramkörrel azért , megnézem mit tud , több szimmetrizálást is kipróbálva. Lehet átnézek a függvénygenerátoros topikba is lehet átnézek hogy tudnak-e valami bevált egyszerűbb kapcsolást ajánlani , jelenleg csak egy alap jelgenerátor szükséges nekem.

A kérdés az, hogy milyen széles sávban szeretnéd használni illetve mennyire fontos a jel alakhűsége, amplitúdója stb. Vagyis valójában az, hogy mire kell. Bár én a négyszögjelet előállító fokozatot LM331-el oldanám meg, én is mostanában kezdtem vele foglalkozni. Ez egy V/F konverter, ami a bemenetére kapcsolt feszültséggel arányos frekvenciájú négyszögjelet állít elő. Ugyanúgy DIP8 tokú mint a szimpla műv. erősítők. Cserébe a magasabb frekvenciákon (50kHz és felette) sem trapéz meg majdnem szinusz jel lesz a kimenetén ellentétben egy általános műv. erősítővel.
Én mostanában fogom befejezni az alacsony frekvenciás jelgenerátoromat ami tud 100Hz-100kHz szinusz és 100Hz-30kHz négyszög és háromszög jelet, utóbbiak azért csak 30kHz-ig mennek, mert hiába vettem szerintem megfelelően gyors műv.erősítőt a célra, lassúnak bizonyult (bár előszámításokat nem végeztem, kellett volna...). Ráadásul nekem a teljes sávban tartsa a műszer a beállított amplitúdót, csak minimális eltérés van, hogy pontosan mennyi azt meg nem tudom, csak ezután fogom lemérni. Ez meg a NYÁK-ja, jól ki van tömve alkatrészekkel.
De ezt tényleg a függvénygenerátorosban kéne megbeszélni.
Ha a függvényesben leírod, hogy mire kell, mik az elvárások stb. akkor szívesen segítek amit tudok, szeptember óta fejlesztgetem a sajátomat, most fogom befejezni és nekiállok egy egyszerűbbnek a fentebb jelzett LM331-el amit csak azért építek meg, mert fog tudni vobbulátorként üzemelni, ami szűrők beállításakor nagyon hasznos segítség lesz.

Ha átmegyek a másik topikba ott kitárgyalhatjuk

Sziasztok. 15V AC csengőt szeretnék megrelézni. A kapcsolt oldalon 3,3V DC pár miliamperrel ami átmenne. Hosszas keresgélés után sem találtam megfelelő relét erre. Tudnátok segíteni? Köszönöm

Hello! Előbb tisztázni kellene mit szeretnél kapcsolni mivel. Mert a "megrelézni" és a "kapcsolt oldalon" szövegből számomra ez nem derül ki.

Szia, ha csengetnek az ajtónál, akkor kéne átengedni 3,3Voltot egy Raspberrynek az egyik GPIO bemenetére. A csengőnél 15V AC-t mértem.

Nem kell ehhez relé. A 15V AC-t egyenirányítod (egyutas bőven elég ide), majd azt egy feszültségosztóval a Pi szintjére leviszed. A 15V AC olyan 21V peak-et jelent, ezt egy 68k-10k feszültségosztóval kb. 2,5V-ra csökkented és így mehet a pi GPIO-ra.
De még jobb, ha egy optocsatolón keresztül kötöd be a pi-re.

Üdv Mindenkinek!
A műhelybe beakarok rakni egy biztosíték táblát amiben 3x25A-os kismegszakító és egy FI relé lenne. Nekem 40A-os és 63A-os relém van. A kérdésem az, hogy a 40A-os jó lenne-e és hogy kellene bekötni??

Én mindenképp optocsatolót használnák. Nem tudom, hogy milyen csengője van, de ha hagyományos szaggatós akkor az olyan túlfeszültség impulzusokat generál, amik agyonlövik a PI-t. Sőt én biztosan tennék bele túlfeszültségű tüskék elleni védelmet is.
Ha relét szeretne használni akkor egy 12V AC tekercsű példány bőven meg fog felelni.

A fentebb leírtak nekem egy kicsit bonyolultnak hangzanak. Maradnék a relénél. A 12V AC relé jó lesz a 15V-hoz?

Igen. Nem fog leégni ha arra gondolsz. Egyrészt azért mert ipari környezetben sem stabil 12V-ról járnak (tipikusan kicsit magasabb a tápfeszültség attól függően, hogy mennyi relé van meghúzva) illetve nem hiszem hogy lesz olyan elvetemült aki órákon keresztül nyomná a csengőt.

Egy ilyen akkor megfelelő lenne?
Relé

Szerintem igen.

Köszönöm a segítségedet!

Nem eszik azt a kását olyan forrón. Azokat a tüskéket egy RC taggal simán el tudod tüntetni.

Hello! Az optocsatolóval sokkal jobban jársz, mint a relével. Nem komplikált, jobb és sokkal olcsóbb lesz. Lerajzoltam. De ha szoftverben le tudod kezelni az 100Hz-es kapcsolgatást (mert ugye relénél is azért pergés-mentesíteni kell), akkor használhatsz PC814-es AC optót és akkor csak a két ellenállás kell és az opto..

Sziasztok!
Az alábbi kis megoldásba szeretnék tőletek segítséget kérni.
Adott egy viszonylag modernebb PC (2012-es konfig, talán atx-es) .
Ez a PC bekapcsolás szempontjából eléggé rossz helyen van.
Ezt megkönnyítve szeretnék egy olyan megoldást, hogy a gyári bekapcsoló gombról (gépházon) ráforrasztanák két különálló vezetéket, és úgymond egy alternatív kapcsolót kivezetékeznék.
Ami a kérdésem lenne:
-kb. 6m hosszú vezetékre lenne szükségem, ezt direktbe megoldhatom (azaz 6 méter vezeték és rá a kapcsoló) vagy esetlegesen inkább relésen oldjam meg?
-első körbe egy régebbi tekercs audio/hifi kábelre gondoltam, mint vezeték, de esetlegesen patch, azaz UTP kábel is megoldható lenne?

Ha 2012-es akkor tuti ATX-es. Itt a tápegység standby-ban van, és az alaplapon van a be/kikapcs pin, ezeket összeérintve bekapcsol, illetve a shutdown signal-t küldi (hosszan nyomva pedig kikapcsol). Szóval a bekapcsológomb egy nyomógomb, elvileg elég lehet hozzá, ha rákötsz két vezetéket és teszel a végére egy nyomógombot. Én stereo hangkábelt használnék, az árnyékolás menne a gépházra, és a 2 meleg ér menne a nyomógombra.
Már ha nem lenne jobb ötletem, pl. a wake on lan. Nem működne ez nálad?

Sziasztok.
Nixie csöveket vezérelnék logikai szinttel, multiplexelve, mind katódban, mind anódban. Az anód rész a kérdéses, optocsatolóval oldanám meg, szükséges-e ide "nagyfesz" típus?
Ha pl. 200 V a tápfeszültség, 150 V a nixie égési feszültsége, akkor ha jól gondolom, 50 V marad a katódnál levő tranzisztorra és az anódban levő optocsatolóra.
Vagy a nixie begyújtásának pillanatában megjelenő feszültség csúcs miatt kell a nagyfesz tranzisztor és optocsatoló?

Soros ellenállás kell a Nixie csőhöz, az korlátozza az áramot.

Három érték kell az ellenállás meghatározásához. A cső gyújtási feszültsége (a tápfesz ettől kevesebb nem lehet), az égési feszültség és égési áram. A tápfeszből kivonod az égési feszültséget és osztod az égési árammal.

A nagyfesz tranzisztor azért kell, mert a tranzisztor zárt állapotában a kollektor és emitter lábakon mérhető a tápfeszültség, ezt kell kibírnia. A nyitott tranzisztor kollektora és emittere között már csak pár Volt mérhető, jó esetben.

Köszönöm válaszod.
Az áramkorátozó ellenállást elfelejtettem említeni. A gondolatom onnan indult, hogy a "felső" optocsatoló és az "alsó" tranzisztor között van a nixie, ami nem vezérelt állapotban szakadásnak tekinthető, tehát pl. a felső optocsatoló emittere lóg a levegőben, hisz ott a nixie.
(+ ; ellenállás ; opto kollektor ; opto emitter ; nixie anód ; nixie katód ; tranzisztor kollektor ; tranzisztor emitter ; test)