Nem lehet hogy pont emiatt döglenek az IR-ek? Ha elég számottevő a zavar a bemeneten akkor könnyedén kialakulhat olyan rövid impulzus, hogy megfájduljon az IR hasa...

Köszi szépen a szabadalmakat. Majd megnézem alkalom adtán.
Rajzok is jöhetnek, hátha rávezetnek valami okosságra.

Más a BCA mint amin a fejemet töröm, de hasonló irányba mutat.

A drive3 zéneres rajzhoz.
Az alsó zenernek nem kellene 12V-osnak lenni?
A trafó szekunder feszültsége csúcs-csúcsig mindig a komparátor csúcs-csúcs feszültségével azonos (szorozva az áttétellel, de az célszerűen 1).
Akkor a negatív, azaz a komp lefutó és a felfutó él közötti pulzus beleveri magát az 5V1 zénerbe.
Mit fog ez okozni?
A szekunder negatív fesz-idő területet megkurtítja, annak pedig kötelezően egyeznie kell a pozitív f-i területtel (mind a primeren, mind a szekunderen)!
Másképpen egyenáramot, akar venni a trafóból, az pedig tilos.
Miért baj az, ha a fet gét -12V-ra kapcsol ki? Hamarabb kikapcsol, és késöbb kapcsol be, segíti a tranyókat nem összenyitni.
De ha mégis -5V ra kell kikapcsolni, akkor inkább az alsó PNP bikázó kollekorához kellene betenni egy 6V8 zenert. A tápfesz megfogó zener 1db 24V-os a két széle közé.

Matekra vágytál:
Bővebben: Link
Bár ez csak az impulzus fázis modulációra vonatkozik, de a többi sem egyszerűbb.
Egyébként:
Bővebben: Link
Azt azért szögezzük le, hogy ha impulzus vivőről beszélünk, akkor annak frekvenciája állandó, hacsak nem impulzus frekvencia modulációról van szó. Ezt is csak fázisdetektorral lehet demodulálni, és nem szimla aluláteresztő szűrővel.
Pont ez a bajom az UCD .vel, mert ott a vivőfrekvencia nem állandó.
Ettől kezdve azt nem tudom micsoda, de nem is kívánok beleszólni.

Majd megnézem Őket, köszi!
Amit leszögeznél én sehol nem vitattam... Pusztán tisztába szerettem volna tenni a digitális jel és kvantálás definícióját. De ezen nem veszünk össze! Lehet nem jól kezdtem neki...

Az hogy az UcD vivője nem állandó hoz is meg visz is. Az én szempontomból is elég bosszantó most pont ez, mert a korábban felvázolt teljes híd kívánja az UcD elvét, de nagyon megszenvedek a visszacsatolással. Milliószor könnyebb dolgom volna ha a freki nem mászkálna. De ugye akkor meg más nyűgöm lenne.

Először is mindenkitől elnézést kérek ha nem kronológiai sorrendben válaszolok. Mire ugyanis megírok egy választ, addig előfordul hogy már egy újabb kérdés jelenik meg.

PWM: Ha a minimális Pulse Width Distortion értéket veszem figyelembe, akkor az 3,6 ns. ez 277MHz vivőre utal. Egy 550kHz kapcsolójelű erősítőnek 50%-os modulációnál 1818ns hosszúságú kapcsoló jele van ha csend van a bemeneten. Ennek 500-ad része a meghajtó IC hibája. Ez -54dB szintű zaj+torzítás teljes kivezérlésre vetítve. Ha nem alkalmazunk hibajavítást, ez -20dB szinten -34dB bizonytalanság. Persze nem ennyire rossz a helyzet, mert időben ez átlagolódik. A hangfrekis sávban már annyira összemosódik, hogy talán nem is lehet hallani. A puding próbája....

A gyors optocsatolóról is azt hittem hogy jó (6n137) de aki ebből építkezett az azt állítja hogy a késleltetés változékonysága miatt zaj jelenik meg, és zavaró.

Fojtó: mindenféle induktivitás szór, még a toroid is. Csak az egyiket tehetem 5 cm-re,addig a másiknak kell 20.

A rajz valóban zavaros, de nem is jó. Viszont ha van hangulatod, szívesen veszek minden javaslatot. Talán követed a diskurzust, és megvan a feladat. Ha nem, akkor leírom:

Adott egy 200-600 kHz frekvenciájú négyszögjel, amit át kell vinni trafón. Ezt a jelet egyenirányítva kell előállítanunk egy lebegő referenciaponthoz képest egy kettős tápot, amiről egy gate meghajtó bufferfokozat üzemel. A vivő kitöltési tényezője 10-90%, de ezt az értéket akár 10kHz-es négyszögjel is modulálhatja. Ebből a modulált vivőből kell valamilyen uniformizált jelet kapnunk, ami a buffereken keresztül kapcsolja a feteket. Nehezíti a feladatot a változó kitöltésű vivő két felének idő-fesz terület miatti folytonos vándorlása.

Már nem ment el a módosítás, de a lényeg, hogy nem szükséges az aszimmetrikus táp, az csak egy lehetőség volt.

Tartok tőle, hogy a kapcsolójel is meg segédtáp is nem egyszerű ugyanazzal a jellel.

Az okfejtés korrekt, de annyival kiegészíteném, hogy ez nem zaj hanem torzítás, amit ugye nulla bemenő jelnél nem igen tudunk értelmezni. Mindazon által a lehető legrosszabb esetet közelíthetjük így. Viszont a vivő maradéka a kimeneten sokkal nagyobb lesz mint ez. Bár ez lehet hogy csak több csatorna esetén kerül majd képbe, de ez szerintem nagyobb problémát fog okozni mint a meghajtó késése.
Ha végre oda jutok veszek már egy ilyen kis dögöt és nekilátok megmérni. De az itthoni szkóppal nem fogok tudni ilyen messze mérni. Majd kigondolok valami elrendezést erre.

Fojtó: Pont ezt írtam én is. A légmagosból több fog kijönni mint egy akármilyen magosból. Feltéve hogy nem telítés közelében jár.

Trafós gate:
Általában a Vgs mehet szimmetrikusan pozitív és negatív irányba is 20V-ig. De a kondi töltögetése ugyan úgy probléma lesz mert akkor adott esetben -12V-ról kell áttölteni +12-re. Ez kétszer annyi töltést jelent.

Azért kerülöm az egzotikus alkatrészeket, mert nem jó ha nincs cserealkatrész. Itt várakozik vagy egy tucatnyi erősítő javításra, csak nincs hozzá valami. Már STK-kat klónozok kínomban.

Nem biztos hogy lehet már mérni azt amit hallunk. Ezért néha nem is érdemes tovább méregetni attól, mint ami szükséges a jó működéshez.

Régen elég volt, ha elég hangosan szólt a zene. Aztán kellett hogy a sávszélesség is meglegyen. Majd zavart a zaj. Később már nem volt mindegy, mekkora a tere a zenének. Ma már ott akarom érezni a színpadot a lakásban.

Karesz egyszer beszámolt arról, hogy ott repült a légy a szobában, mikor a művész játszott a hárfán. Korábban nem hallotta egyik erősítőn sem. Na meg is fertőzött vele, és azóta fülelek mindig, hátha valami új részlet jelenik meg a zenében.

Sokan úgy tartják, hogy a PWM nem lehet hifi, de kiderült, hogy lehet. Csak ezért érdekel a kapcsolóüzem, mert várom hogy meghozza a legyet.

Én személy szerint azt hiszem, hogy elég a gate feszültséget a biztonságos lezárási, és a biztos nyitási feszültség között mozgatni. Viszont nem ennyire egyszerű a helyzet. A mosfetnek nem csak CGS kapacitása van, hanem CGD is. Ez ugyan kisebb mint a CGS, többnyire tizedénél is kisebb, de a miller plató feszültségén ez a kapacitás a gate meghajtón keresztül töltődik, és sül ki. Olyan, mint egy invertáló opa kapacitív visszacsatolással. Amíg lineáris üzemben van, addig keményen visszadolgozik. Viszont jó gyorsan telítésből telítésbe kell hozni a fetet, mert így lesz alacsony a kapcsolási veszteség. Ez az igazi kihívás a meghajtónak. De nem vagyok guru, így elfogadom a tapasztaltak véleményét.

Üdv!

Ez az lm311 az őrületbe kerget , akármennyi pwm végfok kapcsolást nézek meg , mindben ott van a kis aranyos , ami azért irritál , mert erre felénk nehéz beszerezni , és nem is szeretnék sokat várni míg ideér! Nem lehet valamivel kiváltani , miért nem lehet mondjuk egy lm339 komporátorral megoldani ? Lassabb lenne ? Egyáltalán működne másik komporátorral ?

Az LM311 sokkal gyorsabb, mint a 339.

Aha értem . Működne egyébként?

Nem tudom, ki kéne próbálni. Többszáz kHz en biztos nem. 100 kHz alatt talán.

Nem oldható meg a posta? Békés nem a szomszéd, de Szegeden kapsz, ha megoldható az utazás, vagy valakit el tudsz ugrasztani érte, eldobom privátban a pontos lehetőséget.

Az egzotikus alkatrészek kérdésében tökéletesen egyet értünk, mindazon által vannak dolgok amiket csak komolyabb áron lehet megoldani "kerülő úton". Nem lenne egyszerűbb az STK helyett valami mást oda darabolni? Azokkal a kis mocskokkal vagy 15 éve én is sokat szívtam. Főleg ilyen himi-humi "hifikben" voltak.

Én soha nem kételkedtem a PWM minőségi lehetőségeiben. Nyilván csak adott topológiák kerülnek ezekbe a magaslatokba, de úgy gondolom hogy igen is van keresni valója egyik másik megoldásnak nagyon komoly minőségi elvárás esetén is. Én a legyet nem feltétlenül várom. De a hangfalakon a megítélésem szerint ma még sokkal több múlik mint a végfokon. Erről azonban itt ennyit, lévén vékfokos témában vagyunk.

A kapcsolóink parazitaelemei egyelőre ott vannak, élni kell velük. Én sem vagyok tapasztalt (legalább is nem tartom magam annak) de amit a fentiekben írtam, csak arra írtam, hogy ha több töltést kell ide-oda húzogatni, az több időbe fog telni.

Van olyan, hogy csak később értem meg a lényeget. De elképzelhető, ekkora frekvencián már minden vezető induktivitás.

Érdemes megnézni egy nagyfrekis teljesítmény elektronikát. Mindenhol zárlat, mégis megy. Ahol meg szakadás, ott meg wattok mennek át.

Üdv!

Nekem ezzel mindössze annyi a problémám , hogy én itthoni alkatrészekkel szeretném megoldani a problémát , mivel több mázsa alkatrészem van itthon , köztük pár kilónyi ir2110s fetmeghajtó , mivel sok a plazmatv alkatrészem , és azokban gyakran alkalmazzák , az ir típusokat , ennek reményében kezdtem el kutakodni d osztályú végfok kapcsolások után , mert lehetséges , hogy akadna itthon sokkal ,de sokkal jobb komporátor is mint a fent említett, de sajnos nem látok olyan kapcsolást ami működik is , és nem lm311 a lelke !

Tranyók csak vannak otthon, csinálj egy komparátort tranyókból akkor. Az elég gyors lesz.
De az LM311 is durván 50-60 forint. Nem hiszem, hogy ez jelentené a gondot. Meg ugye ott vannak a végfetek. Azt is venni kell a legtöbb esetben. Már próbára éppen nem, de attól függ ugye, mi a cél.
Ha próbálgatni szeretnél valamit, akkor egy sima diszkrét komparátor ki fog húzni a csávából és ezek szerint tuti van otthon hozzá alkatrészed is.

Egyébként fent ezt írtad:
"...mert erre felénk nehéz beszerezni , és nem is szeretnék sokat várni míg ideér!"
Erre leírtam, hogy Szegeden van. Arra meg az a válasz, hogy otthoni alkatrészek. :O

Azért volt ez a válaszom , mert nem hinném , hogy itthoni alkatrészekből nem lehet kivitelezni , nagyon sok van itthon mindenféle felhasználásra , és ráadásul , a plazma panelek jófajta alkatrészekkel vannak ellátva, nem 50 forintos komporátorokkal van tele, csak éppen az a bibi , hogy nem tudom , mely alkatrészeket használják annak , vagyis a típusokat nem ismerem! A tranyós kivitelezés meg olyan , hogy minimalizálni szeretném az alkatrészeket , nem pedig 20 tranyóval bővíteni egy meglévő kapcsolást! Körülnézek hátha van használható ic! Egyébként találtam egy rakás ir2106s ic-t azzal is lehet valamit kezdeni, jó lehet az ir2110 helyett ?

Ha nagyon sok kerékpár alkatrészed van otthon, abból nem fogsz tudni építeni motorkerékpárt, bármennyire is szeretnél. a motort, csak meg kell venned.

Ez azért eléggé viccesen hangzik! Ugye tudod !?
A kettőnek mi köze egymáshoz , a hasonlat eléggé rosszra sikeredett ! Helyesbítenék egy kicsit, ha nem haragszol . Akinek van egy elektromos rollerja , az még építhet belőle elektromos kerékpárt , mert ugye adott minden , mint az én helyzetemben is , csak nálam nem a mechanikai problémák jelentkeznek , mint az adott hasonlatban !

Csak épp a megfelelő motor (LM311) nincs meg, van helyette pici motor, amivel csak 10 -zel fogsz tudni menni. (csak arra próbáltam rávilágítani, hogy különbség van a lehetőségek, meg a szeretném között)
Jelen helyzetre, az LM339 -el tudsz építeni olyan PWM erősítőt, ami mondjuk 1 kHz -ig tud átvinni, motor hajtásra jó, de hangfrekis erősítőbe nem. Az LM311 meg jó 20 kHz -ig is.
Nem biztos hogy ezek a számok megállják helyüket, legalább számolni kéne, de leginkább kipróbálni. De gondolom nem véletlen, hogy nem találsz 339 -el kapcsolást.

Tessék !

Bár összeraktam , és egy forintot nem ér, azért próbálnék még egy két kapcsit!

Ez a rajz hibás. Nem is egy helyen! Ha így megépítetted abban a 20 percben akkor nem csodálom hogy nem jó.

Pucuka példája meg korrekt és pont erről van szó. Kapcsolást keresel egy olyan eszközhöz ami NEM felel meg egy audio célra szolgáló végfokhoz. Motort el tudsz róla hajtani, meg talán egy SUB erősítőként elketyegne, de akkora induktivitás kell a végére, mint az öklöm.

Temérdek lehetőséget felsoroltunk, egyik sem tetszik. Mit tegyünk?
Tranyóból nem akarsz komparátort építeni, venni nem akarsz komparátort. Rajz kell audio célra szolgáló erősítőről, amiben olyan komparátor van, ami nem felel meg audio felhasználásra.

Most komolyan?!

Ráadásul könyörgöm, egy 50 jó magyar forintos alkatrészről beszélünk. Még ha végfetek lennének az áldozatok - mivel azokra simán el lehet költeni több ezrest hogy jó paraméterűeket vegyen az ember - de ez a nyamvadt komparátor...

Milyen komparátorok vannak otthon? Írj egy listát, rábökünk valami jóra!

Roppant bonyolult beszerezni egy LM311-et, de mint írtam inkább egy gyorsabb változatban (LT1016) érdemes gondolkodni. Ha 2110-ed van otthon, meg vannak tranyóid, akkor ez garantáltan működik. Koppanósabban indul mint a 311-el, a torzítása 1kHz-en 1W-on mérve nagyjából ugyanakkora. Azt ne kérdezd hogy a képen látható próbanyák mekkora tápfeszről ment mert meg nem mondom (talán +/-28V), de a nagyobb változatú nyákon a félhídból lazán kijött a 200W 8 ohmra, ami a hidalt kimeneteknél látható. Ebből szerettem volna összehozni az 1,5kW-os verziót de félbemaradt a projekt, és ha rajtam múlik már nem is lesz folytatva.

Szépmunka ! Gratulálok hozzá !!

Lehetséges , hogy megépítem ezt a kapcsit! Köszönöm a rajzot!

Az mmbta42 a ksp42-nek az smd megfelelője ?

Meghajtó trafókat tekergetek, kondikat cserélgetek, második napja (délutánonként). MOSFET-eket gyilkolászok hetedik napja. A (volt) készleten lévők már az örök vadászmezőkön tárgyalják ki egymás között a trafós meghajtás hátrányait. Ma már vennem kellett két párat (vagyis 4 db-ot). Ma, amikor az első párat tönkretettem úgy éreztem, óvatosan leteszem a gubancot a földre és kicsit ugrálok rajta páros lábbal. De inkább kikapcsoltam a műszereket és bejöttem olvasni, mintha mi sem történt volna.

A lényeg: három összesodrott szállal tekertem a magot. 1 primer 2 szekunder, 1:1 áttétel.
A hét menetesnél megállapítottam, hogy könnyen telítésbe megy - összenyitnak a fetek és meghalnak. A tíz menet elég volt két független trafóval is, tehát ez volt a második tekerés, majd végfet csere. (A vivőfrekit minden estben 500 kHz-re állítottam be.) 14 menet. Megnéztem 100 Hz-es szinusszal a kimeneti jelalakot klippelésig kivezérelve és most beszakad a jel. Két független trafónál ez soha nem fordult elő. Tehát az a bizonyos visszahatás a két szekunder plusz a primer között nagyon nem tesz jót a meghajtásnak. A 22 V-os Zener semmit nem csinál. Teljesen felesleges bele. Továbbra sem tudom biztosra megmondani mitől szállnak a fetek a pillanat tört része alatt. Most arra gyanakszom, hogy a komparátor élmeredeksége kicsi és emiatt téves kapcsolások alakulnak ki. Mint már írtam, fel tud "ugrani" a vivőfreki 2.5-3 MHz-re. A legkeskenyebb impulzusok közelében ez előfordulhat, de lehet, hogy több 10 MHz-es gerjedés lép fel ilyenkor és a fet belső kapacitásain folyik akkora áram, hogy rövidzárba megy miatta a drain-source csatorna.

@Béla: Nem a felső fettel és a lebegő táppal vannak gondok, hanem inkább az alsó FET-tel. A felső fet source követő, míg az alsó földelt source-ú. Átkapcsoláskor ennek Ugs feszültségét rángatja a felső fet és a fojtó önindukciós feszültsége. Mindig ez a melegebb. Ha pedig meleg, akkor összenyitás is kell legyen, csak nem tudom kimérni. Dehamegviszont összenyitás van, akkor a melegedés mértéke arányos kellene legyen a vivőfrekivel. 100- és 600 kHz közötti fix frekvenciás meghajtásnál csak 3 fokot változik a végfetek hőmérséklete (mértem).
Minél többet mérek, annál kevesebbet értek az egészből.

Ugyan nem nekem szántad, de ha nem haragszol belekontárkodok. Valószínűleg gondoltál mindenre ami most következik, de hátha nem.
Ha az alsó FET számottevően melegebb, akkor annak nem túl sok oka lehet.
Vagy többet kapcsolgat mint a felső, vagy lassabban kapcsol, vagy magasabb pillanatnyi áram alatt kezd kikapcsolni, mint a fenti.
Magam részéről ha tényleg ilyen durván visszahat a fojtó, akkor a többszöri ki-be kapcsolgatást tartom a legvalószínűbbnek.

Hátha el tudsz indulni valamelyiken...

A sodratot nem feltétlenül tartom jó megoldásnak, bár kapacitás szempontjából nem hiszem hogy lenne (számunkra) számottevő különbség ilyen méretek mellett, de nem lehet hogy jobb lenne egymás mellett tartani őket szorosan mintha lapos keresztmetszetű vezeték lenne? Középen a primer szál, két oldalán meg a két szekunder. Nem tudom megítélni hogy lesz jobb a csatolás, de a kapacitás kisebb kell legyen. Bár ha gyűrűre tekersz akkor ez halott ügy. Még egy kis bobbinon meg lehetne csinálni, de gyűrűn kétlem.
A legnagyobb hátulütője a toroidnak hogy ott lesz a legnagyobb a kapacitás, míg egy sima E magon ha az ember csak egy rétegben teker, akkor a kapacitás elenyésző marad.

Amennyiben van (valamilyen mértékű) összenyitás, - nem emlékszem pontosan, de mintha valamit mértél volna deprez műszerrel - akkor szerintem a legvalószínűbb a kapacitív csatolásból eredő áthallás a két szekunder között.

Lehet ez is egy oka annak, hogy az alsó oldali FET-ed jobban melegszik. Nem feltétlenül nyit ki teljesen, de talán kinyit annyira hogy folydogáljon valami.

Még mindig légmagos a fojtó? Nem beszél bele a gate trafó vasába?