Kedves Alkotó!
Van aki csak mér és vitatja mások tapasztalatait, még ha többen is vannak. Mi is mondhatnánk benneteket mérés mániásnak,de szerintem ez idétlen.
Kihagytad, hogy holmi gagyi Denon hifiben olvastam erről először 2005-ben , és alkalmaztam ezt követően. Gondolkodom rajta, hogy nem kellene-e felhívni a Denon figyelmét a Ti mérési eredményeitekre.

Nem tudom észrevettétek-e, de kezd elfajulni minden témában a posztok hangneme? Eddig azért jártam ide a hobbielektronikára, mert érdemes volt - és volt miből tanulni. De ez az állandó szerszámméregetés és bizonygatás szerintem semmire nem vezet. A verseny viszont igen. Azonos körülmények között ha azonos eszközöket mértek - nem lehet más eredmény. Pont ez a mérés és a mérési hitelesség lényege. Teljesen mindegy ki végzi el - az eredménynek megismételhetőnek kell lennie. Ez az objektív része a dolgoknak. A szubjektív pedig nyilván egyén és személyiségfüggő, arról meg nem érdemes senkit győzködni. Én már túl sok - valóban megélt, nem urbánus legendából táplálkozó spirituális élményen is túl vagyok. Biztosan lehetne erről is vitázni, de ez itt a Quad 405 téma - és ha lehet jó lenne ezzel kapcsolatos hozzászólásokat olvasnom. Ki , milyen műveleti erősítőt használt, milyen tapasztalatok voltak, az opampok tápjának jobb kialakításáról, A melegedő alkatrészek kiváltásáról, az induktivitások pontos és reprodukálható kialakításáról, tápfeszültségek átszabhatóságáról, a kondenzátorok típusairól. Jó lenne rajzokat és mérési eredményeket látnom a rizsa helyett. Egyszóval : Legyen már elég!

Én nem foglaltam állást, tehát nem tudhatod melyik oldalon állok ebben a témakörben.
De jó nyitottnak lenni, jó odafigyelni mások véleményére, és aztán jó mérlegelni a látottakat.

En sem foglaltam allast, csupan egy meresre utaltam, hiszen ez az elektronika alapja, majd ebbol szemelyeskedes lett, nem is ertem. Inkabb valaki bemutatna egy ezt cafolo merest az sokkal erdekesebb es temaba vagobb lenne. Holnap atalakitom a tapot most mar kivancsisagbol.

Végre valami, ami előrébb is mozdul Csak összehasonlításképpen... Volt ismerősöm, aki akkumulátorról hajtotta a végfokait. Az elég egzakt összehasonlítást adhatna egy méréshez. Ma már 18650-es akksik is szép számmal hozzáférhetőek, könnyedén lehetne egy töltős tápot összedobni rá.

Ebbe a trafóba bizony van még kettő 18 voltos szekunder tekercs! ha egyenirányítom akkor az lehetséges hogy párhuzamosan rá kötöm a most használt szintén egyen irányított 2x49 voltra???? Jó lenne tudni mert igy a két telyeítmény eloszlana és nagyobb telyesítményt vennék ki!

Csak azonos feszültségeket lehet párhuzamosan kötni.

Értem! De mi történne? ha mégis megpróbálnám

Bocsi!

Akármi is lesz a véleményed, tetszett a nyitottságod.

Nem értem fórumtársamat!
Nem rég itt írta valaki, az egy trafó, 4 kivezetéses megoldást. Azaz nem jelent nagy problémát, ha a körülmények miatt, az egyik oldal kisebb tápról jár. De azoknak egyforma feszültségűnek kell lenni. Vagyis az egyik oldal tápja mondjuk 2x18V, a másik 2x21V. Hangerő eltérést lehet korrigálni.
Nézd el nekem, hogy nem néztem utána az üzemi táp értékeknek. A két önálló táp ugyan némi többletköltséget jelent, de a jobb működési feltétele szerintem megéri azt, amíg jobbra nem telik.
Ha emellett döntesz, (rajzokat kaptál) Te döntheted el a monoblokkos építést. Azaz külön test lesz a két féltekén, vagy közös csillagpont. A előző esetben két védelmet kell építened.

Így ahogy lerajzoltam működne ? Megcsinálhatom?

Nem lehet eltérő feszültségeket párhuzamosan kötni.

Hát igen... Megy a szájkarate, megy a sok badarság, úgy általában, mert sok dolog van a témában ami teljesen fölösleges. Épp 366 oldalnyi rizsa van, aminek java vagy ismétlés, vagy csak töltelék. Megértem én hogy szépen írjunk... De ettől szakmailag nem lesz színvonalasabb az oldal.

Üdv! A 18 V-ra kötött egyenirányítók nem fognak kinyitni. Ha átrajzolod az egyenirányító kockát diódákra könnyen belátható.

És melyik kondenzátort használjam? A nagyobbikból kellene 10db ráadásul még öreg is!A kisebből viszont elég lenne 2 db 10000µF-os de viszont utóbbinak 2000h üzemideje van véleményeket és tapasztalatokat kérnék

Jó a kisebbik. A nagy már túl öreg, nem tudni meddig bírja még. A 2000h 105C fokra értendő. Normál körülmények között sokkal tovább bírja.

Üdv! Lennének kérdéseim melyekre hátha kapok választ, köszi előre is.
Az első dolog amit nem értek, hogy hogyan jöhet ki 100W a Quadból, mikor ugye elvileg 300VA-es trafó van a gyáriban, nekem is az van, de +-52V egyenirányítva (2x39V AC kb.), ez max hangerőn 8ohmos terheléssel szinusszal vizsgálva +-45V tápfesz.-re csökken, így a kimeneten olyan 37V körüli feszültség jön ki, amely csak 85W?
A másik kérdés, hogy szereztem most 2x36V AC trafót 360VA-est, ez 5A-t tud leadni, viszont belőle csak +-48V-om van DC-ben, teljes hangerőn szintén szinusz jelnél 8ohmon 43V-ra esik le, amiből már csak 34V körüli kimeneti feszültség marad, ami hiába erősebb a trafó, még is kisebb a teljesítmény 72W.
Akkor melyikkel járok jobban, illetve ha mindegyik trafónak esik a feszültsége kb. 5V-ot akkor nem lesz 100W teljesítmény, hiszen +-50V alá nem eshetne a táp, ha jól értelmezem?
Ezeket elvi okokból kérdezném, hogy megértsem, köszi.

Ha (!!) valóban 37 V a kimeneti váltakozó feszültség effektív értéke, akkor az 37x37/8 = 171 W.
A trafó teljesítménye egy szokványos erősítő életében nem kritikus. A trafó éppen egy jól túlterhelhető eszköz, de általában erről szó sincs, mert a valódi zene az időben átlagolva messze elmarad a csúcsoktól. Csak az számít mekkora a tápfeszültség valós értéke (a kisebb trafók feszültsége többet esik mint a nagyobbaké).
Mivel szeretjük hajszolni a wattokat, ezért szokás némiképpen túlméretezni a trafót, de a kimeneti összes teljesítményt nem szokás 50%-tól többel meghaladni (pl. 2x100W-os erősítőhöz elég 300W-os trafó -"nem ég el".

Köszi válaszoltál, ezt a részét nem nagyon értem, én csak egy multival mértem 50Hz-en, és 1kHz-en, valamint a mért tápfesz.-ből következtettem a kimeneti feszültségre (80%), az gondolom nem az effektív érték, ezért 2Rt-vel osztottam, illetve másik lehetőség ebből gyököt vonok, és azt osztom Rt-vel. Ha nem így van javíts ki légyszi.

Szia! A teljesítményt jól számolod, ha kimeneti feszültségnek a jel csúcsértékét nevezed, bár érdekelne milyen eszközzel méred.
A szekunder és a pufferelt tápfeszültség közötti összefüggés így néz ki. Magasabb tápfeszültséget várnék. Kondik, tápkábel keresztmetszet megfelelő?

Szerintem pedig egyszerű - viszonylag a kérdés. Bemeneti oldalon ha 2x50V egyen a tápfesz és 2A -t eszik az erősítő, akkor 100W-os. Csak a hatásfoka kérdéses. Ezt gyanítom 1kHz-es jellel teljes kivezérlés mellett el lehet érni.

Szia! A 2x50 V tápfeszültség és a 2 A tápáram szorzata 200 W-ot tesz ki, ha az áram effektív értékéről beszélünk. Tételezzünk fel 4 Ω-os terhelést, mert a megadott paraméterek mellett a 8 Ω már klippelne. Eltekintve a nyugalmitól, mindkét tápoldal árama a terhelésre kerül, a kivett teljesítmény P=I²R, azaz 4*4*4=64 W. Ebben a terhelési állapotban a hatásfok igen szerény.

Igazad van - Hajnalban már nem megy jól a gépelés. Természetesen 1A-t akartam írni. 100V-on 1A fogyasztás az biztosan 100W és nincs váltófeszültséggel számolgatás csak tisztán egyenáramú - felvett - teljesítmény. Kimeneti oldalon nyilván csak egy része hasznosul, egy része hővé válik. Ha meg tudod mérni a hőt, megmarad a hasznos teljesítmény és számítható a hatásfok. Ez a legegzaktabb számítási mód. Persze adott Ohmikus terhelés mellett (4 vagy 8 Ohm) Lehet mérőműszerrel effektív értéket is mérni mondjuk 1kHz-es jellel megtáplálva, de nyilván ehhez teljesen ki is kell vezérelni - torzítás mentesen. Az effektív érték az egyenáramú egyenérték, azaz amit mérsz - az valós teljesítmény. Nyilván ezt árnyalja a frekvencia is, hiszen az átviteli karakterisztika sem mindegy, de 1kHz-et illik lineáris tartományban átvinnie minden erősítőnek.

3 dolog nem egészen világos nekem, megkérlek pontosítsd ezeket.
1. Milyen előnyt látsz abban ha "hőméréssel" határozod meg a teljesítményt? Egyáltalán nem is tudom elképzelni hogyan lehetne a leadott összes hőt megmérni, főleg abból teljesítményt számolni.
2. Miért kellene a hatásfok méréshez teljesen kivezérelni egy erősítőt? Szerintem akármilyen kivezérléshez meg lehet határozni a hatásfokot. Természetesen a maximális teljesítményhez is, de bármelyik másikhoz is.
3. Miért ne lenne mindegy az átviteli karakterisztika? Ez akármilyen szélsőségesen tér el az elvárttól, akkor is mérhető bármilyen frekvencián a kimeneti teljesítmény és a felvett teljesítmény is, amikből számolható a hatásfok. Persze ez nem jelenti hogy más frekvencián is ennyi lesz.

A kisebb jamicon, ha jól látom. Ne várj tőle csodát, általában újonnan nem tudja ami rá van írva. Méretezd túl.

Nem akartam vitát generálni, csak leírtam egy módszert, amit már másra használnak.
1.) Egzakt, reprodukálható mérési eredményt ad és korrekt - senki nem vitathatja, hiszen tényeken, nem hitvitákon alapul - de igaz, hogy sajátos megközelítés. Ha egy adott kubatúrába zárva, ismerve a kiindulási hőmérsékletet, nyilván egy egyórás méréssel is egzakt eredményt kell kapjunk mérés során. Ehhez csak egy(két) hőmérő szenzor és stopper kell, valamint a jelgenerátor, a táp és a műterhelés.
2.) 100W teljesítmény elég pontos és jó kiindulási alap. Azaz ha 100W teljesítményt vesz fel az erősítő (persze lehet ez épp 75 vagy 80W is), és kivonjuk a megtermelt hőt, akkor megmarad a hasznos teljesítménye a végfoknak. Egyben az is látható, hogy például a 100W felvett energiát mekkora hatásfokkal alakítja hasznos jellé ami az ellenállást fűti - azaz az ellenállást külön kell mérni.
3.) Nyilván nem mindegy, hogy 10Hz-el vagy 160kHz-el hajtok egy erősítőt, hiszen azok már a letörési tartományai után jönnek, azaz biztosan rosszabb hatásfokot produkál itt az erősítő.
De ez csak elmélkedés, nem számításokon, hanem mérésen alapulna. Ha volna 1 órányi időm - le is mérném, mi jön ki.

Köszönöm a választ, de félre értettél. Én egyáltalán nem vitatom hogy meg lehet mérni a hatásfokot 100 W felvett teljesítménynél, és 1 KHz-en.
Azt írtad "...teljesen ki is kell vezérelni..." és "...az átviteli karakterisztika sem mindegy...". Ezekre kérdeztem volna rá, mert szerintem teljesen mindegy. Persze szélsőséges paraméterek mellett, vélhetően szélsőséges lesz a hatásfok is, de az adott paraméterekre az meghatározható és hiteles lesz.

Csak kérdés: Ha hőt akarok mérni, nyilván kell teljesítmény is. Kivezérletlenül hogyan mérném meg a végfok teljes teljesítményét és teljes teljesítményen a hatásfokát, mert akkor nem igazán folyna áram is? Hiszen az lenne a feladat, hogy egzakt módon megmondható legyen - mekkora a tényleges teljesítmény és mekkora az ami hőre fordítódik. Az átviteli karakterisztikán több munkapontban, több frekvencián - akár teljes spektrumon lehet mérni, de ott ahol biztosan rossz az átvitel, biztosan több lesz a veszteség is. Hiszen mi másért lenne rossz az átvitel? Igen - hiteles lesz - hiszen mérés, hitelesített mérőműszerrel, hiteles mértékegységek és rögzített paraméterek alapján. De erről ennyit. Az alapötlet a villámvédelemből jött.

Multival mertem csak, meg a tapfesz csokkenesbol kovetkeztettem ki. Nem tudom miert sajnos csak 48V-om van 36AC-bol. Akkor most az eredeti kerdes szerint egy kisebb aramu nagyobb feszultsegu trafo jobb, vagy nagyobb aram kisebb feszultseg? Valamint akkor mivel esik a feszultseg nem lesz 100W-os (csak 50V-nal lesz 100W ha jol ertelmezem)?