Fórum témák
» Több friss téma |
Linkelheted, én kíváncsi vagyok rá.
Magától valóban ritkán pottyan le a vezeték, pláne középfeszültség de kizárni nem lehet. De jóval nagyobb eséllyel belevág a villám, vagy kiviszi az oszlopot egy autó, vagy rádől egy fa és akkor megintcsak leesik. Ja és nálunk többször mint 3 próbálkozik a központ. Szerintem mikor megunta a központ akkor kézileg is visszanyomják egy kis idő múlva aztán ha akkor is leold akkor esetleg végignézik a 20km-eres szakaszt... A kisfeszt meg néhol ránézésre is csak a szentlélek tartja fenn. Igaz ott nincs lépésfeszültség és egy jó kesztyűben arrébbdobod, nade ha bepottyan a kertedbe egy kábel sok sok amperrel, mikor fürdesz vagy a 20 ezer voltos beesik a csatornatetőre meg a kerticsapra, gázcsőre viharban nem tudom mi történne. Pláne közbe az automatika 3* újrakapcsol ha leoldana esetleg, de akkor is resetelik kézzel és kezdődik elölről..
Idézet: „akkor esetleg végignézik a 20km-eres szakaszt” Ehhez csak pár percre van szükség. Létezik ú.n. TDR műszer amivel a földzárlatokat, szakadásokat pár méterre pontosan be lehet határolni. Persze az más kérdés, hogy természetesen a hiba mindig a legmegközelíthetetlenebb helyen van így gyakran az odajutás és a gépek odajuttatása több időt vesz igénybe mint a hiba bemérése és kijavítása (egy több tonnás kosaras emelőnek akár zúzottkőből utat is kellhet építeni, a letalpalás is problematikus lehet egy sárrá ázott szántóföld közepén). Idézet: „Igaz ott nincs lépésfeszültség” Kisfeszültségénél is van lépésfeszültség, akár halált okozó méretű is lehet, bár az igaz, hogy erre kisebb az esély mint a KÖF-nél. Itt nálunk sok oszlop azért dől ki, mert a viharban a talaj átázik, majd a szél könnyűszerrel kidönti. Nem messze innen van olyan KÖF oszlop ami alá egy vihar után 3 betonkeverős autónyi betont öntöttek mire állva maradt.
Ami hozzászólásra "kis késéssel" válaszoltál: azóta újra (06.11.) leszakadt... Csak akkor a korábbi, egymástól néhány száz méterrel lévő hibahely között. Csendes eső kezdődött. Se nagy szél, se villám, de még csak fa sem volt ott a közelében. A helyszínt biztosító tűzoltók több mint egy órán át "csodálhatták" az éjszakai tűzijátékot, hogy majd lekapcsolás után elolthassák az körülötte égő aljnövényzetet. Én egy fasor miatt az erkélyről közvetlenül nem láttam rá (egyébként nincs messze), csak a nagy villogást és folyamatos búgást észleltem. Visszakapcsolás másnap délelőtt...
Az említett cikkben a "felsővezeték" szó használata, csak az egyik hiba említése és az érintett háztartások száma ("kicsit" alábecsülték) nem stimmelt. Amúgy az elmúlt kb. egy hónapban több mint tucatnyi pillanatnyi kimaradás volt (ez csak amit észleltem...). Mondjuk felénk ez nem rendkívüli, csak ritkábban szokott lenni. A leálló PC-ken (felénk az UPS "kötelező...") kívül következménye még: a mikrohullámú internetszolgáltatás néhány percre, a kábeltévés szolgáltatás (net+tv) 10-20-30 percre leáll. Köszi EON...
Ami el tud romlani....naugye..
Itt is sokhelyen lakott terület fölött fut, alatta kerítések, gázcsonk, villanyóraszekrények stb. Nem tudom milyen következményei lennének ha bepottyanna és órákig csattogna a kertben a 20kV. SZóval ilyen eset ellen hogyan célszerű védekezni, illetve ha mégis leesik mitévő legyen az ember?
Úgy célszerű viédekezni, mint repülőgépes baleseteknél: nem ülsz fel rá (nem jársz olyan helyen) illetve ha felülsz, vállalod a lehetséges következményeket. Azért valljuk be, nem egy mindennapi esetről beszélünk.
Sziasztok!
Panel lakásban UTP-hez kábelcsatorna kiépítése közben elfúrtam egy betonfalban futó 220-as MN falvezetéket. Szikra, automaták, de se füst, se más gond, látszólag működik minden. Gondolom ennél a pontnál érdemes szakemberre bízni a dolgot. Ilyenkor van esély azt a pár cm-es részt megbontva kijavítani, vagy az érintett részt újra szokták építeni?
Valamikor a TSZ es időkben a homokbányában a markoló elszakította a nagyfeszültségű vezetéket ,kb 10 perc volt mire a központba értem és szóltam a főnöknek , amikor telefonált a démásznak a vonal végén a hölgy azt mondta : tudunk róla úton vannak a szerelők . Nem kell félni az ilyen nagyfeszültségű vezetékeket a szolgáltató műszeresen figyeli , gond esetén azonnal áramtalanítja és a lehető legrövidebb idő alatt javítja .
A hozzászólás módosítva: Júl 18, 2018
Idézet: „SZóval ilyen eset ellen hogyan célszerű védekezni, illetve ha mégis leesik mitévő legyen az ember?” Egy lábon ugrálva eltávolodni, de semmi esetre sem lapos kúszásban Közben feltolni az internetre, mert ilyet nem sokszor lát az ember élőben
Nem olyan egyszerű... függ a védelem beállításától is illetve mivel nem földelt (közvetlenül nem földelt) hálózat bizonyos feltételek esetén lehet tartani földzárlatos üzemet.
Szia!
Nagyon nem mindegy hol van "elfúrva "--ha gipszelt rész ritkán lehet javitani , azt cserélni jobb. Ha a falban gégecsőben megy ,---1-2-3-új szál behúzása s marad minden , mint előtte volt.
Szia!
A 20kV s hálózaton elég megtartani a leeset vezetéktől a 2,5m nedvesebb talajon az 5m-rt . Onnan már bátran videózhatsz... A hozzászólás módosítva: Júl 20, 2018
A megfúrt részre tegyél kötődobozt és a vezetéket kössed össze. Ez jár a legkevesebb rombolással és ellenőrizhető.
Azt hogy lehet ránézésre megállapítani, hogy hány KV-os a légvezeték? Ott van a 6-8 méteres oszlopon a három vezeték, és kész.
Aki jártas a dologban az a szigetelő hosszából és alakjából tudja megmondani. De a vezetők kialakítása is sokatmondó, mint ahogy az oszlop magassága kialakítása is. De az is segít, hogy szabványosítottak a magasfeszültségű feszültségszintek: 10kV, 20kV(22kV), 110kV, 220kV(250kV) stb.
De sok más is segít megmondani, pl. települések között tipikusan a KÖF (középfeszültség) hálózat 20kV-os, míg mondjuk Budapesten a föld alatti KÖF kábelek 10kV-osak. Az ország alaphálózata 110kV-os, míg a legtöbb erőműből 250kV-os vezeték jön ki, de pl. kisebb nap- és szélerőművek közvetlenül a 22kV-os hálózatba termelnek. A hozzászólás módosítva: Júl 22, 2018
Szia!
Ez alapján könnyen beazonosíthatod a vezetékek mibenlétét.
Atis57, gyuszó, köszönöm szépen az infókat!
Járatos még a 400kV (kevés), és van egy darabka 750kV birodalmi csökevény
Bővebben: Link Idézet: „A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása!” Itt a vége az OFF-nak A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2018
Sziasztok.
Van valami korlát arra,hogy PVC csőbe mennyi vezetéket lehet húzni?Nem arra gondolok hogy fizikailag mennyi fér bele,hanem van -e valami előírás a vezetékek számára vonatkozóan pl melegedés vagy zavar szempontjából? Pl egy 13-as csőbe belefér 6 szál,16osba 9 is. Mindezt csak azért mert itt nagyon korlátozottan lehet falat vésni és egyszerűen nem lehet 3 csőnél többet berakni,MMfal kábel meg nem opció.
Sajnos méretezni kell. Például lehet a vezeték is különböző anyagú, és így tovább.
Az sem mindegy, hogy mekkora a terhelés, és mennyire egyidejű a terhelés... De nem értek hozzá
Hagyományos tömör réz és szabványos terhelés ami egy kis lakásban csak előfordul.Persze ezzel nem mondtam sokat,de az alap dolgokon kívül nem lenne ott más-
mosógép mosogatógép nagy ritkán egy hősugárzó. Semmi nagyfogyasztó,villanytűzhely,klíma vagy bármi ami megközelítené a max teljesítményt.Egyszerűen csak nem lehetséges többet vésni mert ami most van az is necces de ha 1 csőbe 2 kör behúzható akkor már jó lenne,csak nem tudom hogy ennek lenne-e valami negatív követkzménye.
Ha különböző áramneműek vagy feszültségűek a vezetékek, akkor valamennyi vezető
szigetelését a legnagyobb üzemfeszültségnek megfelelően kell kiválasztani. Közös dobozuk lehet a különböző áramkörű vezetékeknek, ha a dobozban a vezetékeken leágazás nincs, és legfeljebb az egyik áramkör vezetékén van kötés. Egy csőbe csak ugyanazon áramkörhöz tartozó vezetékeket szabad behúzni. A régi szabvány 16-os csőbe 6 db 1,5-est engedett meg, úgy, hogy szabványos volt a cső elhelyezés is, ami azt jelentette, hogy: Egyenes vezetékszakaszon 12 m-enként, egy irányváltozás esetén 9 m-enként, kettős irányváltozás esetén 6 m-enként legalább egy dobozt kell elhelyezni. Két doboz között legfeljebb 2 x 90° irányváltozás megengedett." Ennyit tudtam összeollózni. Van egy táblázat, amiben benne volt hogy mennyi vezeték húzható be adott méretű csőbe, de nem találtam meg sajnos. ui: ezt még találtam: Ø 11 csőbe 3*1,5 mm vezeték Ø 13,5 csőbe 5*1,5 mm vezeték Ø 16 csőbe 5*2,5 mm vezeték Ø 23 csőbe 5*5 mm vezeték Ø 29 csőbe 5*10 mm vezeték Ø 36 csőbe 5*16-25 mm vezeték húzható A kötődobozok méretét a várható kötésszám
Idézet: Ez az, amit a gyakorlatban senki nem tart be. „Egy csőbe csak ugyanazon áramkörhöz tartozó vezetékeket szabad behúzni.”
Egy csőbe csak ugyanazon áramkörhöz tartozó vezetékeket szabad behúzni.
Bocs, ez 97 óta nem igaz. Bár én nagyon rühellem ezt az engedményt, de van. Közös dobozuk lehet... ...és legfeljebb az egyik áramkör vezetékén van kötés. Bocs, nem kötés, toldás. Mert, ugye, minden bogár rovar, de...
Új szerelésnél, aki ezt nem tartja, az mindenre képes.
Meglévőnél még a technikumi tanárommal együtt is húztunk bele valami bővítést.
Inkább bevésel nyolc csövet a falba? Az is szép lehet.
Ne bocsozz már itt légyszi.
Leszállsz a magas lóról, egyszerüen ird le te hogy tudod és az a tuti és megköszönjük... Ha intelligens a közlésmód azt nagyra értékelem vagy ha nem akkor esetleg válaszolhatok esetenként ilyen stilusban is. Illetve válasz jöhetett volna a kollégának egyből tőled, nem szükséges engem várni. Senki se tökéletes A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |