Fórum témák
» Több friss téma |
Úgy zavarnám el a villanyszerelőt (ha nem magam csinálnám) mint a szél, ha nálam tele rakná a falat csövekkel meg dobozokkal Agyhalott szabály volt akkor is amikor még élt.
A hozzászólás módosítva: Júl 26, 2018
Az iskola pedig ahol leirták a kötést toldás helyett...
A mellékletben láthatod az oktatóanyaguk sem szerénykedik a kifejezéstől
Szép vita alakult itt ki és pont az a baj hogy az egyik szerelő így csinálja,másik úgy.Látok képeken újépítésű házaknál 10 csövet is egymás mellett a kimart részen,de ezt egy 30éves kis lakásban kivitelezni már nem olyan egyszerű.A konkrét helyzet az hogy van 2 db 16os cső és 4 kör lenne.Fizikailag beleférne az a 6-7 vezeték,csak a többi szempont érdekelne hogy mi is ennek a 'bezsúfolásnak' a negatív hatása vagy van-e egyáltalán.
Előny:semmi vésés nem kellene csak ki a régi vezeték s be az új.De akárhol kérdezek én erre neten,villanyszerelőt,villanyászboltot,többfélét mondanak.Itt is.Egyik szerint mehet másik szerint nem.
Egy helyen láttam vezetékek terhelhetősége védőcsőben táblázatot, Bővebben: Link . Ez alapján minél több vezetéket teszel bele, annál kisebb szorzóval lehet figyelembe venni a vezetékek terhelhetőségét. pl 3 vezeték 0.7*24 , 10 vezeték 0.48*24A 1,5 kábelre vonatkoztatva. A 2.5-ös kábel szorzója 32A a táblázat szerint.Aztán úgy variálod ahogy akarod. Ez tisztán műszaki szempont, az esetleges jogszabályokkal nem foglalkozik.Mondjuk ami még sarkalatos kérdés a védőföldet beszámítja e kábelnek, de szerintem mivel az nem melegszik, nem kell vele számolni.
A hozzászólás módosítva: Júl 27, 2018
A régi szabvány nem engedte, de akkoriban egy helyiségbe ment egyetlen aljzat, így nem okozott problémát.
Idézet: a melegedés.„mi is ennek a 'bezsúfolásnak' a negatív hatása vagy van-e egyáltalán” Idézet: és még a kéményekről, tartófalakról nem is kezdtünk el beszélgetni „Szép vita alakult itt ki” De megtaláltam neked egy 1985-ös könyvben a lényeget.
Ami még negatív következmény, az esetleges bővítésnek erősen gátat szab a tömött cső. De ha biztosan nem lesz festés után sem bővítés, szerintem elfér az benne. Ha a védővezetőket összevonod , akkor meg még helyed is marad. Ami még kellhet és sok helyet felemészt, az az alternatív kapcsoló.
Köszi szépen a válaszokat és a táblázatot,ezt érdekesnek találom:5 db 2.5 vezeték mehet a 16os csőbe de ha 6 van arra már 23ast ír,amibe viszont 10 is mehet szerinte.Kicsit nagy méretugrásnak tűnik...
Ez a könyv 32A-t ír 2.5re egy másik forrás szerint 21A.
https://www.novill.hu/magazin-fooldal/567-vezetekek-terhelhetosege-...tezese
A gyakorlati tapasztalat az, hogy olyan vezetékeket amik folyamatosan feszültség alatt vannak (konnektor és világításkör kapcsolókhoz menő ágai) nyugodtan be lehet húzni közös csőbe, nem fog zavart okozni. De azokat a vezetékeket amik a kapcsolókat a a lámpákkal kötik össze nem szabad behúzni a folyamatosan feszültség alatt lévő vezetékek közé. Sok mai modern kis fogyasztású lámpa (kompakt fénycsövek, LED-es fényforrások) hajlamosan halványan derengeni esetleg időnként fel-fel villanni a vezetékek között átjutó kapacitív feszültség miatt. Ez sokaknak okoz problémát és utólag falvésés nélkül nehéz megoldani a gondot.
Itt nem foglalkoznak vele hány ér. Mivel általában a vezetékek oda vissza mennek, ezért az én táblázatom szerint is 25,4A jön ki. Ez a két érték viszont ár nincs olyan messze egymástól.
Rendben, köszönöm mindenkinek!
Hát, bocs, az nem volt egy jó könyv, ezt nézte el a szerző:
Az a táblázat - a csoportbeosztással együtt - nem jó, bár az eltérés a táblázatban nem nagy, konkrétan a 2,5-nél csak az első oszlopbeli szám más, 20. Valaki összeollózta így, szomorú, hogy ez kereng a neten, de most látom, lehet oda írni helyesbítést, lehet, hogy felhívom a figyelmét a közzétevőnek.
Bár az egyik lényeg ott van a táblázat feletti vastagbetűsben, miszerint új létesítésnél nem ez alkalmazandó, így ez is jószerivel elméleti beszélgetés.
Már a múltkor is gondolkodtam rajta, de nincs ez a táblázat meg valakinek helyesen?
Aktualizált adatokkal stb... Nekem is például legalább 2 különböző verzióban van meg a gépen -amennyire tudom mind hibás valahol- esetleg a a "segédprogramok" között is lenne létjogosultsága, így ha erre téved valaki akkor egyszerűbben megtalálná amire szüksége van belőle ráadásul a téma szakértői is könnyebben hivatkozhatnának rá ... Vagy ez hülyeség?
Pont ennek nincs aktualizáltabb változata, mint az 1980-as kiadás, amit 98-ban vontak vissza. És volt előtte két régebbi, ezek keverednek, van, ahol a táblázat újabból és a csoportbeosztás a régebbiből, satöbbi. Én egyszer már elhatároztam, hogy összekalapálok egy rövid ismertetést, el is mentem a szabványügyi olvasóterembe, de sajnos már nem lehet oldalakat másoltatni, csak az egészet megvenni, a jegyzetelés meg nem sikerült tökéletesre.
A legrosszabb ebben a táblázatban a utolsó oszlop, aminek értelme nincs is, hiszen minek adunk meg háromféle terhelhetőséget egy vezetékre, ha csak egyféle biztosítóértékeket alkalmazhatunk? Ilyen utolsó oszlop nincs a szabványban, ez az egyik híres villanyszerelő-könyv-író bűne, hogy ezt így hagyta könyvében*, és innen szétterjedt. Volt viszont az előző kiadásokban biztosítóbetét oszlop, csak nem a végén, hanem minden amperes oszlop után a megfelelő. Annak volt értelme. A mostani, nyugatról beszivárgó meg angol nyelvű, de legalább egy magyar nyelvű segédlet van, a Legrandé. A mostani szabványra alapozott terhelhetőség kisebb, ki tudja, melyik a jobb. *Miközben a szövegben is az volt, hogy a terhelhetőségnek megfelelő biztosító...
Látom ez a bocs szó nálad beragadt
A te mellékletedben lévő a pontosabb megfogalmazás de felteszem, hogy a szerző szándéka a kötés szóval helyettesiteni a toldást és elágazást. Szerinted miért nem megfelelő vagy nem helyes ez? Mert ha tartalommal észérvekkel alátámasztod hogy szerinted miért nem helyes a kötés a toldás és elágazás helyett akkor igazad van. De ha csak beböfögöd egy fizikai téma esetében hogy az szerinted helytelen akkor az pont annyit ér mintha én azt mondanám a levegőből, hogy szerintem meg helyes. Szóval ha lesznek tények máris áthúzom a tanulmányom ezen részét és kijavitom az általad előbb ajánlottal. Illetve ez esetben megkérlek nézd el nekem hogy a tanulókönyvemből ideztem.
szerinted helytelen
Nem minősítettem egyéni véleményemnek. A fórum szóhasználata szerint válasznak hívják, nem böfögésnek.
Idézet: „A fórum szóhasználata szerint” Így van, aszerint nem. Idézet: „Nem minősítettem egyéni véleményemnek.” Idézet: „Bocs, nem kötés, toldás*. Mert, ugye, minden bogár rovar, de...” Ha ez nem egyéni vélemény akkor pont arra kértelek fejtsd ki bővebben honnan ez? Lehet kupeckodásnak tűnik de egyáltalán nem az. Komolyan kérdezem. *Az idézett könyved szerint ez pontos akkor lenne ha ezt irtad volna: Nem kötés, toldás vagy elágazás. A hozzászólás módosítva: Júl 28, 2018
Akkor 6db egyenként 20A terhelhetőségű 2.5 vezeték egy csőben kötegelve,befalazva 20x0.65 azaz egyenként 13A terhelhetőségű ha a földvezetékeket leszámítjuk?Mondjuk az is kérdés hogy a kötegelés pontosan mit takar?X úton egymás mellett majd szétváló vezetékek,az áramkör teljes hosszán kötegelten futó vezetékek,esetleg a vezeték hosszában bármikor kötegelten futó vezetékek?
Az óránál meg elosztókban is elég zsúfoltan szoktak lenni. https://joszaki.hu/images/reference/slideshow/buchler-tamas-2015021...58.jpg
Ajaj ha ez egy referencia kép lenne.
Én azért nem venném ilyen szigorúan, gondolom a korrekciós tényező a szabadon álló egyerű vezetékre vonatkozik, így túlbiztosításnak tűnik a védőcsőben elhelyezett többerű kábel terhelhetőségét alapul venni. ( vagy nem két áramkörre gondoltál, hanem 4-re? )
Másrészről meg a melegedés a vezeték teljes hosszában elosztottan jelentkezik, tehát a párhuzamosan futó vezetékek közös szakaszaira kellene vonatkoztatni a hőterhelést, hogy a többi részén mi van nem lényeges, az adott szakasz szempontjából. A hozzászólás módosítva: Júl 30, 2018
Sziasztok!
Beszélünk itt szabványról, védőföldről, IP xx, stb. De mit láttam Horvátországban! Lefotóztam, igen most 2018-ban! A régi utcai lámpák átalakítása nátrium izzósra. Nézzétek a képeket! és működnek, pedig néha eső is veri...kettő kép Sibenik óvárosában, egyik este Vodicében. (ott is látszik a fojtó A hozzászólás módosítva: Aug 3, 2018
A "normális" annyiban különbözik, hogy a fojtó egy fém dobozban van, azt sem igen szokták földelni a karókon. Több példányt tudok, ahol rögzítve sincs benne, mert minek, úgy sem mozog.
Az oké, de így szabadon? Volt amin láttam, hogy egy kábelkötegelő fogja. Olyan is volt, amit már csak a két vezeték fogta, azon lógott... a járda felett. És nem egy ilyen, azon a részen az összes.
Sziasztok!
Láttam illetve hallottam érdekes megoldásokról, érdeklődnék, hogy megszokottak-e ezek és szabványos-e? Ablak alatt (10+ cm-re), vizszintesen elvezetni (csövezve) villanyvezetéket? Konnektortól konnektorig elvezetni függőlegesen (nem gerincen a mennyezet alatt hanem padlótól ~30cm-re) villanyvezetéket? Régi MMFAL szürke külső köpeny, belül két fekete egy kék, melyik a védővezető? Köszönöm szépen a tapasztalati és elméleti válaszokat!
Az említett vezeték színkiosztás kiválóan alkalmas alternatív kapcsolók közé.
Cserébe ezzel érkezik be itt a lakótelepen kb minden lakásba a táp a lakáselosztóba.
Arra gondoltál szerintem, hogy ez így akkor nem valami szabványos?
Csak arra írtam példát, ahol szabványosan is felhasználható.
2 fekete és 1 kék vezeték : régebben használtak 2 fázisú villanyórát.
Ezek jellemzően kis áramú, 2 x 10 A-esek voltak. Mára ezek már a mérőcserékkel teljesen eltűntek. A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2018
|
Bejelentkezés
Hirdetés |