Külföldön lakom, de megnézem, hasznos tipp. Talán küldenek is.

Nem tudtam. Elvileg nem lehet feszültség a hegyen. Akkor lehet gond, ha azon tesztelem a panelt.

Jön egy ilyen tartó is, ezzel kapcsolatosan nagyobb reményeim vannak, mint az alátéttel. Problémát okozott az IC lábak közül a folyatószer maradványok eltávolítása. Selejt (gyakorló) panelnál fogkefével működött, éles IC-n nem próbálnám meg. Sokat kerestem, végül egy ilyen ESD kefekészlet lett belőle. Valószínűleg elég lett volna csak a "fogkefe" is (külön drága, a többi majdcsak jó lesz valamire). Ha valakit érdekel, beszámolok róla, amikor megjött.

Engem majd érdekel mire jutottál a kefékkel. De ahogy elnézem a képeket ezek is pont olyanok, mint amihez nekem volt szerencsém. Túl vastag és kemény a szőrük, egy TQFP lábait kimosni lehetetlen ezekkel. Én inkább egy ultrahangos mosóban gondolkodok izopropil alkohollal.

Van kimondottan finom szőrű fogkefe (ilyet használok), biztosan menne vele a TQFP, csak nem antisztatikus. SOIC-ra és TQFP-re kellene. Finom szőrű állatszőr ecsettel (fa nyéllel biztosan nem töltődik fel) nem érdemes próbálkozni?

Ha nincs értelme ezeknek a keféknek, inkább lemondom a rendelést most, még nem adták fel.

Nem ismerem ezeket a típusokat, úgyhogy biztosat nem tudok mondani. A képen sem látszik rendesen, de a méretekből ítélve olyan szőre lehet mint az enyémnek. Az ugyan antisztatikus de meg sem közelíti egy fogkefe szálvastagságát.

Használok még direkt nyák lemosó spray-ket is, aminek kefés a vége. Nem hinném hogy antisztatikus de az legalább vékony szőrű. Viszont ezzel is csak elkenni lehet a folyasztó szert, úgy igazán lemosni nem.

Rég feltenném ezt a kérdést. Hogyan lehet gyári minőségűre alkotni egy panelt? Pont az ónban lévő folyasztószer ami miatt taknyos lesz a panel mindig. Ha lemosom akkir meg ilyen fehér maradékanyag lesz rajta. Denszesz nekem jobban beválltint az izopropil.

Én is tapasztaltam hasonlót a denszesszel is, fehér maradvány marad utána, én azt szoktam, hogy ilyenkor többször átmosom denszesszel pl. egy fogkefével és úgy hogy mindig a tisztába mártom a fogkefét és a panelról lecsorgó egy másik edényben landol. Igaz én nem szoktam gyári kinézetű nyákokat készíteni, de ha lehetőség van rá, akkor a denszeszes mosás előtt egy picit átmosom benzinben (lakkbenzint nem próbáltam még, lehet az is jó) az leviszi a folyasztószer döntő többségét és a denszeszes öblítés után már teljesen tiszta lesz. Igaz én nem szoktam feliratokat tenni a panelra, így nem tudom a benzin mit visz le belőle.

Na igen. A denszesz az kímeletes minden mással csak az a bajom hogy nagyon sürün belakott panelnél nehéz mindenhez hozzáférni pláne fogkefével illetve ha le is mostam akkor is foltos marad a panel illetve ragad is. Akár hányszor mostam. Amivel sikerült foltmentessé tennem az egy kompresszor. Eláztattam denszesszel a panelt és lefújtam róla hirtelen. Így a foltok javarészt eltűntek de a eagacsosság megmaradt

Az alkohol magában nálam sem viszi le. Próbáld meg alkohollal átitatott papírzsebkendővel dörzsölni. Amikor már csak maszatol, akkor érdemes egy tiszta zsebkendőrésszel folytatni.

Én az ultrahangos mosóban látom a megoldást. Anno találtam is ebayen akciósan valami 2000Ft-ért a kis ékszerész, 160x80-as mosót. A legtöbb nyákomhoz elegendő is lenne ez a méret, csak épp kiszállítás közben elkeverték valahol az enyémet... Úgyhogy konkrét tapasztalatokat nem tudok róla írni, továbbra is csak elmélet marad a használhatósága.

Jelenleg nekem is a letörölgetős vált be a legjobban. Átkefélem majd valami törlővel felitatom róla az alkoholt. De egy sűrű smd nyákon pilanatok alatt szétszakad a papírtörlő, inkább csak a szabad felületekre jó.

Nyilván a denszesz kíméletes, de épp ezért nem képes tökéletesen leoldani mindent, vagy legalább is hosszas áztatás dörzsölgetés szükséges. Ezért írtam, hogy ha lehetséges akkor egy kicsit agresszívabb oldószerre lenne szükség. Nekem a benzin mindent maradványt levisz, persze ha van erre érzékeny felirat akkor kiesett.
Ha csak denszesz jöhet szóba 3-4 áztatást mosogatás szoktam csinálni, úgy hogy fogkefével megdörzsölgetem kicsit áztatom, majd kompresszorral lefújom, aztán friss denszesz ismét mosogatás aztán újra lefújom. Ha a denszesz felold valamennyi folyasztószert és a panelon szárad meg akkor ilyen porszerű fehér lerakódás marad azért érdemes többször mosogatni és cserélni a használt oldószert, de ez sem tökéletes módszer. Ha pedig valamilyen alkatrész alatt van ilyen folt azt kész rémálom eltávolítani.

Denszesz nem igazán jó, víztartalma van, alkonek jobb, nincs víz benne, nem hagy foltot.

Én ilyen paneltartót nyomtattam magamnak.

Ügyes vagy, használd egészséggel! Bevált, használtad már élesben?

Köszönöm! Már fél éve használom.Minden rendben vele.

Mivel már használod és bevált, megkérlek mond el nekem milyen előnye van egy ilyen eszköznek, miért jobb így beültetni a panelokat.
A legkevésbé sem akarom a konstrukciót vagy a kivitelezést leszólni, mert láttam már ilyet másnál is, és az is hasonló elvek szerint készült.
A kérdésem mégsem oktalan, mert mikor én próbáltam ki egy hasonlót, akkor képtelen voltam használni. A huzallábas alkatrészek kiesnek belőle ha megfordítom forrasztáshoz, az SMD-nél meg olyan magas a panel, amihez a nagyítómat már annyira fel kell emelni, hogy nem tudok belenézni, mert az ajkam magasságában van a lencse.
Ha a huzallábas alkatrészeket magasság szerint beteszem, mondjuk az összes ellenállást, akkor azt egy közönséges farostlemezt használva letakarom és megfordítom, így az bent tartja az alkatrészek mindegyikét. Mostanában már olyat is szoktam csinálni, hogy a panel sarkai alá beteszek, 5-ös vagy 6-os anyákat, és így azok megemelik a panelt, amivel elérem, hogy az ellenállások ne érjenek hozzá az esetleg lakkozott panelfelülethez, hanem 1mm -el felette legyenek, méghozzá mindegyik pontosan egyformán.
SMD-nél pedig szintén indokolatlan a panel emelése és forgatás mert csak lepotyog róla az alkatrész.

Tudni kell, hogy erősen remeg a kezem. Csak úgy tudok forrasztani, ha kitámasztom a kezemet. Könyököm felfele van a páka lefele úgy forrasztok. A szerkezet ehhez a pozícióhoz ideális magasságban van. Általában ezt a szerkezetet kiforrasztásra használom.
Próbálok vele beforrasztani „lábas” alkatrészeket is, de csak az a módszer jó, amit te is leírtál. Bár én egy szilikon lemezt csíptetek mögé és úgy fogatom be, de az elv ugyanaz.
SMD-vel nem próbálkozok az teljesen esélytelen nálam.

Másnak van véleménye, gondolata, esetleg tanácsa az ilyen és hasonló eszközök praktikussága kontra céltalansága kapcsán.

Ahogy Bagodi kolléga leírta (a használatát), nagyon gyakorlatias, hasznos. Én gyakran alkalmaztam hasonló eszközt. Aktív koromban, de mióta "ráérős" lettem, azt sem tudom hol van. Mindig van más dolog..

Én sem használok ilyet pontosan azért amiket leírtál, de szerintem hibakereséshez hasznos lehet, amikor a kész panelt kell folyton forgatni itt mérni, másik oldalon mérni.

Hasonló, gyári van nekem is, én nagyon szeretem. Furatszerelt alkatrésznél akkora furatot szoktam készíteni, amelyikből még nem esik ki az alkatrész, kényelmesen megtartja. Ha ez valamiylen oknál fogva nem megy, akkor enyhén meghajlítom az alkatrész lábát.

A furat nálam nem tudja megtartani az alkatrészt. Pl. Az ellenállás-dióda lába kb. 0,5-0,6 mm-es huzal, a furat pedig hozzá jellemzően 0,8-as. Egy egyszerű sablonnal előre meghajlítom az alkatrész lábát, ami egy teljesen pontos lábtávolságot eredményez, így azt ha a furataiba beteszem, az konkrétan kizuhan belőle ha megfordítom. Teljesen hasonló a helyzet mondjuk egy precíziós IC foglalattal, ami ha a furatok jó helyre vannak fúrva, szintén kizuhan hiába van akár 10-től több lába.
Az alkatrész lábának elhajlítása azért problémás, mert szinte lehetetlen vele egyenletes távolságot tartani az alkatrész és a panel között, nem lesz a beültetés egyenletes.
Számomra ez az eszköz továbbra is teljesen céltalannak tűnik, mert nincs semmilyen értelmes funkciója, kimondottan hátráltatja a hatékony munkát. Egyetlen előnyét azért látom, mert ha valaki meglátja az ezzel való kínlódást, akkor az tudományosnak és szakszerűnek tűnik, de ez csak a látszat.

mMár nagyon nem ideillő téma de a válaszod tartalmához kapcsolódik. Mekkora távolságot hagynak a gyártók a furat és az alkatrészláb között? Mi a gyakorlat és mi az esetleges előirás?

Ezt minden olyan eszközre/folyamatra ráhúzod, ami egy mákszemnyit is eltér az eddigi elképzeléseidről a témában.

De vannak érveim, méghozzá olyanok, amiket eddig csak megerősítettek, illetve támogattak.
Amit Te írtál módszert, az minimum kérdéseket vet fel. Azért megemelni a panelt, hogy el kelljen a lábakat hajtogatni, mikor az asztalon hagyva automatikusan a helyén marad minden, erősen vitatható megközelítés.
Én pusztán tájékozódok, hátha elkerüli valami a figyelmem, illetve esélyt adok magamnak a meglévő véleményem formálódására. Sajnos eddig a "mellette" serpenyőbe nincs értékelhető információ, az "ellene" serpenyő viszont megtelt. Ezek alapján hogyan lehetne másképp minősíteni az eszközt?

Nem szeretnék beszállni ebbe a vitába, mert te már rég eldöntötted, hogy ez egy semmirekellő dolog, úgy sem lehet eltéríteni ettől a véleményedtől.
Ettől függetlenül sokan elégedetten használják. Ezek pedig egyenesen hibás következtetések:Az asztalon hagyott panel csúszkál össze-vissza és nem azért emeli meg az ember a panelt, hogy az alkatrészlábakat elhajlítsa.

Ahhoz képest, hogy nem akarsz beszállni a vitába ...
Kívánom, hogy használd még sokáig egészséggel.

Én nem győzködtelek, csak a hibákra mutattam rá.

Fogalmam sincs.
Azt gondolom, a panelgyártót egyáltalán nem érdekli mit raksz a furatba. Amit kérsz, azt fogja kifúrni.
A kétoldalas panel furatgalvános furatainál nem hagynék túl nagy távolságot mert a forrasztáskor "átcsúszik" egy nagy ónpaca a túloldalra. Teljesen a tippelés szintjén, kb. 0,1-0,3 mm-t hagynék rá az alkatrészlábra, törekedve egy viszonylag egységes lyukméterre.

Beültetéshez talán kevésbé jó, de mint írták már: méréshez, és kiforrasztáshoz kifejezetten hasznos, mert tartja a panelt helyetted.