Majd az admin eldönti, hogy lehet-e véleményed. Én speciel semmi erre vonatkozót nem írtam. A stílusod, ami sértő, azzal van a baj. Elég bunkó, hogy értsed. Józsit kérdezem, te meg nekem jössz, hogy égetem magam, meg az egyéb gúnyolódásaid. Szóltam én hozzád egy rossz szót is? Nem. Szóval szállj már le rólam. Jó?

Igazad van, mert közben a csévét megfordítottam még pluszban...
Egyhuzamban megcsináltam az összes 2 kamrás hálózatit és aztán felejtésbe merült a mód pontosan.
Mert így a jó, az egyik tekercs fordított a másikhoz képest, akkor lesznek jók az áramirányok.
Elnézést mindenkitől, kimaradt a cséve fordítás!
Az alátekerés csak képletes, persze, hogy nem lehet...

Tehát nagyon is jó volt a meglátásod! Elnézést még egyszer, én voltam megtévesztő.
A cséve fordítás nélkül is lehetne jól kötni, de csak a cséve fordítással érhetjük el, hogy bármelyik kezdő - alsó szálra jut a fázis, szimmetrikus a dolog.

Ja! így már más. Így jó lesz az áramirány. Nagy kópé vagy te.
Viszont szerintem nagyon sok túl munkát jelent ez, és kézzel fogható előnye nincs. A zavar jelek mégsem gyengítik egymást. Szóval megéri a bonyolítást? Már mint a hangminőség felől nézve.

Egyike azoknak a dolgoknak, ami olyan kevés plusz fáradságba kerül, amit simán bevállal egy amatőr. Egy régi "szállóigém":
Az amatőr villamos szék sokkal jobban ráz, mint a gyári.

Amúgy kioltásról szó sem lehet, a menetirány és a 2 primer, mint írtam, nem ezért van így kialakítva.

Ezt most a trafó témába kellene áttenni de ide írom. Lehet valami tévedés az ohmos ellenállás számításba?

Lehet én nem értek valamit, de sehol nem látok a képeken ohmos ellenállást. Az első képen induktivitás mérést látok, a mérőfrekvenciát viszont nem. A második képen az induktív reaktancia számítást látom, amibe ha jól értelmezem behelyettesítetted a mért induktivitást és a mérőfrekvenciát (eszerint 1kHz?). De ohmikus ellenállást nem látok sehol.

Nincs spéci műszerem mérni az ilyesmit így most a kalkulátorra hagyatkoztam.

Még mindig nem értem, hogy mire gondolsz. Sajnos nem vagyok tudatlátó.
A számított induktív reaktanciának (ami csak azon az adott frekvencián igaz) semmi köze nincs a trafó ohmikus (egyenáramú) ellenállásához. Még csak következtetni sem lehet rá a reaktanciákból.

A tápegység kész és a mérési adatok is itt vannak. A kérdés csupán az hogy az Ebl21 kibírja e vagy mindenképp előtétezzem. A trióda csak az előfok és a könyvbe 350-re van kiszámolva.

Az EBL21 pentóda Tungsram-katalógus szerinti anódfesz.: 150V, segédrács: 250V.

Nincs "szerintem"!
Az I. ÉV osztály gyakorlatilag előírja, hogy az elektromos hálózatra csatlakozó trafó vasszerelvényét földelni kell, persze a helyes értelmezéshez nem elegendő egy netes fórumra beírni, hogy "tudok gondolkodni". Egyébként az alábbi butasággal pont az ellenkezőjét igazoltad:

Kéretik újragondolni az ok-okozati összefüggéseket, ezúttal kellő alapossággal.

A direktfűtésű csövek (ahol a katód maga a fűtőszál) sokkal érzékenyebbek, és léteznek olyan "Formula-1" manufaktúrák, melyek szigorú követelményekhez kötik az ilyen csöveikre vállalt üzemidőgaranciát.

Vagy mehet az 300-300V-al is, de 130ohm katódellenállattal, és -7V előfeszejjel - ellenütemben így 9Kohm a javasolt terhelőimpedancia.

Azért ott sem a fűtőszál a katód, legalábbis nem a szó szoros értelmében. A katód ezesetben is a fűtőszálra felvitt katódbevonat. Pont a Tungsram közvetlen fűtésű telepes csöveihez kidolgozott katód bevonat miatt fele fűtőteljesítményt igényeltek, mint más gyártók hasonló csövei. Pl. míg az 1T4 50, az 1T4T csak 25 mA fűtőáramot fogyasztott.
De pl. az AD1 -nek olyan masszív fűtőszála volt (4 V/0,95 A) hogy közvetlen fűtése ellenére váltóárammal lehetett fűteni.

Mit kezdjünk akkor a toroid trafóval???

Egy gyártó szerint kettős szigetelésnek számít, 4 kV-val vizsgálja a toroidjait, megadja az olvadó betét értékét a primer oldalon.
Azért vannak gyártók hőbiztosítékkal (klixon) szerelt és pr/szek közti "árnyékoló" 1 sor huzal, zöld-sárga kivezetéssel szerelik (kérésre) a trafóikat.

Végig néztem pár kapcsolást ahol a végfok katódja közösítve van. Van különbség ahhoz képest mintha két katód ellenállást kötnék be?

Amennyiben láttok rajta vasszerelvényt, földeljétek le

Igen, ez így szabatos. (Csak funkcionális értelemben ugyanaz.)

PP végfoknál a közösített katód == Auto Bias.
Magyarul önbeálló, melyen ritkábban, illetve nem kell a munkapontot utánállítani.

Nagyon könnyen létrejön egymenetes rövidzár.
Így járt egy vill.szerelő ismerősöm.

Szerintem neked kellene megtanulni olvasni. A gondolkodást nem is említem. Mindenki tudja, hogy a rézlemeznél mire gondoltam, csak te nem. Dugulj el légyszi velem kapcsolatban.

SZVSZ. Igen van. De semmi köze ahhoz, hogy milyen osztályban működik a végcső. Ha a katód közös, és egy katód ellenállás van, akkor differenciál erősítőként működik a két végcső. Ezért is használják ezt a kapcsolást, mert megpróbálja kiegyenlíteni az ellentétes módusú jelek közti asszimetriát. A másik megoldást nem igen alkalmazzák.

Mod: Kérjük, hogy a chat szlengeket próbáld meg HE fórumán kívül tartani. Köszönjük.

Teljesen mindegy mire gondoltál; akkor is baromi nagy butaság, ha valamért nem ég ki a biztosíték. Természetesen nem kötelező újragondolni! Személyeskedhedhetsz is - engem nem zavar, viszont attól tutira nem leszel okosabb.

Az ellenütemű végfokozat mindkét esetben a bemenőjelek különbségét erősíti, de ez még nem ok arra, hogy diff.erősítőnek csúfold!

Nem próbál meg az kiegyenlíteni semmit. Az ellenütemű végfok csövei lezárásban (B), vagy lezárás közeli állapotban (AB) dolgoznak. Vagyis egyidőben csak az egyik csövön folyik áram. A közös katódkomplexumot hol az egyik, hol a másik oldal használja. Ez az ütem.
A differenciál erősítő pedig ellenfázisú (A), egyidőben mindkét csövön folyik áram.
Nagyjából, és durván ennyi a különbség. A közös katód komplexumnak igen jelentős visszacsatoló, ahogy mondtad kiegyenlítő hatása van.
Hogy rajztechnikailag hasonlóak, az csak a véletlen műve.

Engedelmetekkel, had térjek vissza a sasszi-földelés összekötésre.
A két ellenpárhuzamos FET (szerintem) biztosítja a lehető nagyobb zárlati áram (Negatv -> Sasszi) kialakulását segít a biztit kiolvasztani, emellett növeli a lehetséges földhurok impedanciáját.
A másik rajzon a Bryston cég ajánlása szinte ugyanez, csak a híd mellett ott az RC tag, ami szintén az impedancia növelés végett van.
Részemről nem vitatott, mindezen, félvezetőt tartalmazó pótlások a rossz földelést hivatott kijavítani, de ha csak ez segít? Mankónak nem rossz.
A Bryston rajzon van egy hálózati DC blokkoló is, nagyobb toroidoknál jól jön.

Üdv újra a Fórumon, Dyscus, vagy Bigfunk, vagy ki tudja milyen nickekkel másztál vissza sokadszorra, miután kitettek innen.
Nekem kicsit unalmas, hogy jössz, adod a tudatlant, majd elkezdesz alázni mindenkit.
Ezért "kedvelnek"annyira az audiós fórumokon. Kezd kicsit átcsapni messianizmusba a jellemed.

Nem igazán értelek, de nem baj.

Köszi a felvilágosítást. Végül is igaz. "A helyre billentés" meg úgy működik szerény véleményem szerint, hogy az egyik cső katódból vezérli a másikat. Az OPT-nek ehhez talán nincs is köze. Jól gondolom?