Fórum témák
» Több friss téma |
Nos itt van egy modernizált akkucella hegesztő, nagyon jól teszi a dolgát a szabályzás külön az időt 20-1000msec.-ig a teljesítmény 30%-99%-ig, az elektronika meghajtása egy 9V-s AC táp. Lábkapcsolós működtetésü, a szabályzó 40A-s, a szekunder kábel 16-s 3 menet.
Frankó!
(Azonban az akkucellákat kisüléses technológiával hegesztik, hogy véletlenül se melegedjen meg. A melegedés ugyanis tönkre tudja tenni a benne lévő anyagokat + gázok keletkeznek, ezért sem ajánlatos még forrasztani sem.)
Tévedés! A kisütéses hegesztésnek a melegedéshez semmi köze. Egyszerűen arra a kis áramra olcsóbb a kondenzátoros technológia.
Naponta javítok és újítok fel ellenálláshegesztőket. Profi cuccon tudsz áramerősséget és hegesztési időt is állítani. Ugyanis hegesztés szempontjából létezik lágy és kemény munkamenet. Ugyanazokat az anyagokat 2 féle képen is össze tudod hegeszteni. Nagyobb árammal rövidebb hegesztési idővel....illetve kisebb árammal és hosszabb hegesztési idővel. Akkucellázásnál a kemény munkamenet kell, nagy áram rövid ideig.
Sziasztok! Egy mikró trafójából terveznék ponthegesztőt csinálni. Igazából csak akkuk és elemek rögzítéséhez használnám, nagyobb lemezekhez nem. Terveim szerint nem lesz benne időzítő, szerintem anélkül is lehet használni, egy rövid nyomás a gombon és kész.
Kérdésem az lenne, hogy ezt a kapcsolót a primer körbe célszerű tenni? Valahogy ez a rész nem látszik a képeken, videókon... Köszi szépen előre is.
A hozzászólásod előtti hozzászólásban van egy videó, amiben kapcsolási rajz is van, abból kiderül minden.
Az induló áramfelvétele elég nagy, a nem gyors és határozott kapcsolásnál ívet fog húzni, én azt a nyomógombot nem markolásznám, merthogy mindkét kezedre szükség lesz a művelethez, esetleg lábkapcsolóval megoldható.
Javasolt hozzá az időzítő. Ja és igen a primer körbe célszerű tenni. A hozzászólás módosítva: Nov 26, 2018
Sziasztok Mesterek!
Megépítettem egy akkucella ponthegesztőt, és hibàtlan. Kicsit hitetlen voltam, ezért a 4db bontott MOT-ból a legkisebbet àldoztam be, és csak bontott szemetet voltam hajlandó beleàldozni, mert ki tudja ugyebàr. Abszolut a fent làtható kiskínai verzió kondis időzítéssel, és mivel jól működik, nem is kívànom tovàbb bonyolítani. Alu dobozolàst kapott, pc hd visszajelző tüskepàr anya biztosítja az előlapon a kondicsere lehetőségét, és egy 120l-es hajdu visszajelző glim az előlapon a primerre kötve mint kontroll làmpa. A kàbelek kijàratàt egy itthon talàlt Ford Orion kormànymű gumiharang adja. A haverok orrmànyosnak hívjàk . Mivel rövid üzemidők vannak, így a dobozolàsnàl inkàbb a pormentességet tartottam szem előtt, mert gyakran köszörülök a műhelyben.A làbkapcsoló is magyar gyàrtmàny. Ezen sikeren felbuzdulva meg szeretném építeni a nagytesójàt, ezzel kapcsolatos kérdéseimet kérlek ne nevesséten ki! Szóval: Legyen 2 trafó pàrhuzamosan, vagy vàlasszam ki a legnagyobb dögöt, és bazi vastag szekunderrel, és hűtéssel szàmoljak? Tudok szervàlni berillium bronzot. Elektród hűtésre felhasznàlható klímàs làgy rézcső ràtekerve, mosógépszivattyù, és autó utastér radiàtor mikró ventivel hűtve? Ugyebàr azt írjàk sokan, hogy 90 fokos fàzisszögnél érdemes bekapcsolni, és nullàtmenetnél kikapcsolni a primert. A vezérlőkört a meglévő ponthegesztőmnek egy 9V-os kistrafó adja. Költségkímélő lehet,ha a graetz előtt kistrafó színusz csùcsàhoz igazított zener volna a làbkapcsolóval sorbakötve, és az adnà a bekapcs jelet egy monostabilnak, aztàn ha lejàrt az idő, akkor egy nullàtmeneti opto adnà a kikapcs jelet, mindezt ùgy, hogy amikor az időzítés folyamatban van akkor az opto mindkét làba hi szinten van, és nem működik, visuont ha lemegy lo szintre akkor az opto tàpot kap, és vàr egy nullàtmenetet, majd belet ad. Egy utolsó téma. AWI hegesztéskor ugyebàr a wolfram elektródàt ùgy kell köszörülni, hogy a csiszolat nyomok hosszanti irànyban legyenek, mert ha körkörös, akkor még 90A-nàl is indukciós veszteséget okoz, ugyanis a csiszolat nyomai tekercsként viselkednek. Elképzelhető, hogy ponthegesztésnél is szàmíthat ez az esztergàlt csùcsoknàl? Bocs a hosszùsàgért, és köszi, ha vàlaszoltok.
Idézet: „... a wolfram elektródàt ùgy kell köszörülni, hogy a csiszolat nyomok hosszanti irànyban legyenek, mert ha körkörös, akkor még 90A-nàl is indukciós veszteséget okoz, ugyanis a csiszolat nyomai tekercsként viselkednek.” Nem kötelező ám minden hülyeséget elhinni. Az áram az elektródában hosszirányban folyik, induktivitás legfeljebb akkor keletkezne, ha vasalátéteket fűzögetnél rá. Ez még akkor is jelentéktelen lenne a több méter kábel és az egyenirányítók utáni fojtóhoz képest. A kilépő elektronok irányítottsága - szóródása miatt jobb a hosszanti köszörülés. Szűkebb ívet ad. Mivel ponthegesztésnél az érintkezési felületen folyik az áram, nem gázkisülés ioncsatornájában, így ez értelmetlen. Vannak zavaros kifejezések a szövegben, amit nem értek.
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a trafóba vezetett őrült vastag kábel mennyire "kötelező"? Értem, hogy nagy áramok indukálódnak benne, de ez a nagyon vastag vezeték mondjuk 60-70-80 cm hosszú, és alig 30- 50 milisecre van áram alatt (mondjuk talán max. 0,1 sec), a hegesztő végén pedig egy vékonyabb kábelre csatlakozik, ahol a konkrét forrasztás történik. Ha melegszik, akkor a "kézben tartott" résznél is melegedne. Vagy ez a 70 CM-es hossz ennyire sokat nyom a latba, az ellenállása miatt? Esetleg ez csak azért kell, hogy ha nem akku-kat forrasztunk vele 0,1-0,2mm-es lemezvastagsággal, hanem vastagabb 1-2 mm-es lemezekre is lehet használni, ahol hosszabb üzemidő is előfordulhat? Laikusként kérdezem, csak kíváncsiságból... UI: Pl a fenti kondis időzítéssel tuti nem lehet 1-2 másodperces üzemidőről beszélni. Ilyen esetben is indokolt az a nagyon vastag kábel? A hozzászólás módosítva: Jan 31, 2019
Vékony kábel = nagyobb ellenállás = nem fog elég áram folyni...
Ha csak akku pakkot akarsz HEGESZTENI és nem forrasztani, akkor elég egy vékonyabb kábel is, mivel ahhoz nem kell nagy áram. Vastag kábel akkor kell, ha nagy áram kell, vastagabb lemezekhez. Amúgy a vastag kábel is tud rendesen melegedni, persze nem tizedmásodpercek alatt; nekem kb. olyan 15 sec a max beállítható időm.
Köszi mind2 választ.
Nem tudom milyen árammal kellene számolni, hogy pár Li-ion akksira rá lehessen fogatni azt az egészen vékony (elvileg a kínai munkások ehhez gyártott) lemezét. Ha csak akupakk hegesztésről lenne szó, akkor egy 2,5mm2-es rézkábel elegendő lehet? Amit a konnektorokhoz szoktak húzni. Azt vezetném át a mikro tarfóján és az lenne egyben a hegesztő "végpont" is. Persze a puding próbája az evés, de elvileg beválhat?
Az vékony lesz, inkább 16 mm2 vagy 25 mm2 -es 800 A is folyhat.
itt egy videó a segítséghez. Bővebben: Link 2:08-nál látni a kábel méretet : 25 mm2-es. A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2019
A 800A nagyon erős túlzás, ha csak akkupakkot akar csinálni. Ekkora árammal kb. 1mm-es lemezt lehet már hegeszteni.
Nem túlzás, itt egy gyári készülék adata :
Bővebben: Link Rövid ideig és impulzus szerűen kell hegeszteni nagy árammal. Itt 900 A-t ír a legkisebb teljesítményű gépre akkuhoz. A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2019
De itt egy másik példa, itt is 25 mm2 kábel van :Bővebben: Link
Ez egy egyszerűbb deszka modell, könnyen kipróbálhatod. A hozzászólás módosítva: Feb 1, 2019
Amit a kérdező kérdezett: 0,1-0,2 mm-es lemez. Ehhez nem kell 800A. A gyári készülék tud ennyit, mert alkalmas vastagabb lemezekhez is, de attól még nem kell a max. árammal a legvékonyabb lemezt szétégetni.
Az a gyári készülék erre az akkucellára van tervezve, célgépnek, ez a legkisebb.
Van 1,4 kA-es változat is.
Az a kábel melegedni fog, ezért egyszerűbb a vastag kábel a megfelelő szigeteléssel. De te tudod, majd rájössz magadtól.
Ellenállás hegesztésnél van lágy illetve kemény munkamenet. Egyiknél nagy árammal, de nagyon rövid ideig melegítjük fel a hegeszteni kívánt anyagokat. Másiknál kisebb árammal de hosszabb ideig. Anyagfajtától függ, illetve felhasználási célból.
Sok anyagnál, ötvözetnél az ellenállás hegesztés nem annyiból áll, hogy a hegesztőheggyel összeszorítjuk a két összehegeszteni kívánt anyagot majd rákapcsoljuk t ideig az I áramot. Zárás (megfelelő nyomóerő kialakítása) után előbb egy kisebb I1 áramot adunk rá t1 ideig (előmelegítés ill. kilágyítás) céljából, majd utána t2 ideig a I2 hegesztőáramot ami gyakorlatilag összeolvasztja a két anyagot, majd t3 hűlési idő után t4 ideig I3 áramot adunk rá, temperálva/zömítve a kész ponthegesztést/ellenállás hegesztést. És sok esetben még az összeszorító erő is mérve van mert szerepe van az anyag zömítésben, összeolvadásban. Ugyanígy a hegy anyaga és a formája is fontos, attól függően milyen anyagot/ötvözetet akarunk hegeszteni. A hegesztő kábeleket az áram dinamikai hatása miatti elhasználódásból kifolyólag illik időnként cserélni. Az elemi szálak elöregszenek, a sok felmelegedés-lehűlés következtében anyagszerkezetükben károsodnak, ellenállásuk megnő. Ezek tükrében akkucella hegesztésre a nagyobb áramú a jobb. Az akkucellák károsodásának elkerülése végett kemény munkamenet javasolt magas hegesztési árammal és minél rövidebb hegesztési idővel. Kérdés hogy érdemes-e ilyent építeni mikor 100-200 USD áron Kínai teljesen jó akkucella hevederező hegesztőket kapni. Ezek már kondenzátorosak....az elmondottak miatt. Nagy áram rövid ideig...hátrányuk..hogy kell várni a kondi feltöltésekre, és így nem egy "varrógépek" de még nálunk is megfelel a cégnél s sebességük sokszor. https://www.aliexpress.com/item/SUNKKO-737G-Double-Pulse-Spot-Weldi...3.html
Sunkkoban úgy néz ki trafó van. Bővebben: Link Kiváncsi lettem volna ha kondis lenne, mekkor kapacitás van egy gyáriban.
Nekem is gondom volt a topicban népszerű mikrótrafós hegesztővel. Fix árammal, egy időzítővel és az összenyomó erő variálásával 2 mm-es acélhuzalokat próbáltam rács alakban hegeszteni. Egyrészt lassú volt maga a hegesztés (kb 1-1.5 mp), a keresztezési pont 4-5 mm-es körzetben vörös izzásig felmelegedett, az anyag ezzel együtt kilágyult és meghajlott, másrészt a kötés, ami a két huzal között keletkezett, elégtelen szilárdságú volt. Sajnos itt elakadtam, nem tudom hogy merre változtassak, hogy használható legyen. Már gondoltam arra is, hogy két trafót összekössek, így megduplázva a teljesítményt, de sajnos nincsenek egyforma mikrótrafóim. Nem mellesleg úgy tudom hogy a feszültség sem mindegy, függ a hegesztendő anyagtól.
Belinkelek egy videót: Bővebben: Link, az én hegesztőm is hasonló, csak nem Arduino, hanem egy analóg timer vezérli. A hegesztés maga és a végeredmény is nagyon hasonlít az én próbálkozásaimhoz.
Mivel mikróból van 700 W-os, és van 1500 W-os is, nem mindegy, hogy milyened van.
Nagyon nem mindegy, hogy milyen szekunder kábelt használsz, és milyen az elektródád: kellene fényképeket mutatnod! Vastagabb anyaghoz nem nagyobb feszültség, hanem nagyobb ÁRAM kell! Lehet, hogy vékony a kábeled, és lehet, hogy hosszú. Szerintem, ha az anyag vörös izzásig hevül, de mégsem tapad össze, akkor az nincs megfelelően egymáshoz szorítva. Az, hogy kilágyul, szintén azt jelenti, hogy kevés az áram, lassan melegszik csak át. Látatlanban kb. ennyi.
Egyetértek Qvasz2 hozzászólásával. A ponthegesztésnél törekedni kell a minél rövidebb és nagyobb áramra (nyilván több tényező is korlátja lehet), hogy a keletkezett hő ne tudjon elterjedni. A hivatkozott filmen is nagyon lassú a hegesztés. A betonacél háló gyártó gépek a 10-es vasat is gyorsabban hegesztik össze, mint itt azt a kettő szeget. Érdemes lenne technológiának után olvasni.
2 mm-es huzalhoz kevés 1 db mikrotrafó. Korábban többen is készítettek párhuzamosított trafóból ponthegesztőt. Nem kötelező egyforma trafókat használni. Változatlan primerrel összefűzött szekunderrel a gyengébb trafó kisebb feszültséget, az erősebb trafó nagyobb feszültséget ad a rendszerbe. Menetszám/V arány szerint. Nem kell meneteket fűzögetni, hanem egyetlen U alaku menet kell a lehető legvastagabb keresztmetszettel, ami befűzhető. Az általam megmért mikrotrafóknál ez akár a 200 mm2-t is meghaladhatja. Ha van rá lehetőség, tömör négyszögszelvényt, (hasábot) is át lehet fűzni. Szigetelésnek előre behajtogatott prespán megfelel.
200 mm2 a ponthegesztés másodperceire akár 2000 Amperrel is terhelhető. Ugyanúgy kell hűteni, mint a mikróban.
Anno én már ott elvesztem, hogy miért mindenki mikrosütő trafót hajkurászik mikor adott esetben a padláson/nagypapánál ott figyel egy 2 oszlopos biztonsági trafó. Pláne hogy a régi mikrók 1000-1200W-os szörnyek voltak....nem akármilyen telítést bíró vasanyaggal, a mai verziók meg jó ha a felét tudják...de láttam már 300W-os mikrót is és a trafója majd ugyanakkora volt....csak pocsékabb vassal.
TRAFÓ 20 ezerért ilyen kapni és adott esetben igény szerint a 220V-os..más igény szerint a 380V-os tekercset hagyod meg primernek. A kivágott helyére meg mehet az 1 menetnyi hegesztőtrafóról "lelopott" testkábel szekundernek. Nálunk a cégnél a gyári hegesztők mind ilyenek. 2 oszlopos trafók, egyiken 2 fázis (régen 380V ma 400-410V ) másikon hüvelykujjnyi rézkábelből 1 menet, vagy 10cm széles rézlemez kötegből 1 menet. Jövő héten csinálok képeket meg videót hogy lássátok. Szekunder feszültség 2-3V nyitott kapcsokon, de fontos a hegesztőhegy alakja és anyaga is. Ha nagy a fesz. esés akkor hegyezni kell a hegyet hogy kisebb legyen a ponthegesztésnél az áram átfolyás felülete (A/mm²) ...így kisebb felületen ugyanakkora áram fog tudni olvasztani. Ugyanolyan anyagok esetében 8mm-es lapos hegynél 20KA is szükségeltetik hogy a beolvadás létrejöjjön és a tépés-teszten átmenjen a hegesztés. |
Bejelentkezés
Hirdetés |