A legtöbb cin alapból gyantás. Webshopban vagy elektronikai boltban kapsz. Ólmosat érdemes venni.

Értem már. A gyantás cin az a forrasztóón-huzal, melynek belsejében gyanta van, ugye?

Sziasztok! Ma hívták fel a figyelmem egy különleges megoldásra. UV nyomtatóval készítettünk műanyagra előlapot. Ott mondta a kolléga, hogy kipróbálta a nyákra nyomtatást. Mivel az UV nyomtató egy vékony réteget nyomtat a nyákra, simán mehet utána a maratóba. A maratás végén nitrohigítóval lemosható a festék. Egy 300x420-as lapra elég sok kis egyoldalas nyák kifér, illetve, pontos pozícionálás esetén simán használható lenne kétoldalas nyákhoz is. Ha figyelembe veszem, hogy kb 5-8000Ft egy ekkora lap nyomtatása 3 színnel, amiből a nyákhoz csak egy szín kell (azaz olcsóbb) - még az ára sem tűnik rossznak. pdf-ben tudják fogadni a rajzolatot. Én simán elgondolkodtam néhány olyan panel sokszorosításán, amik klasszikusnak számítanak: Labortápok, Quad 405 angol panel stb.

Igen.

Az UV nyomtató alatt SLA 3D-s printert értesz? Milyen tipusú?

Nekem is megfordult már a fejemben, de mivel ez UV laserrel dolgozik, egyszerűbb lenne szárazon, direktben egy fotoérzékeny NYÁKra printelni.
Csak valahogyan átverni az érzékelőket, hogy azt higgye, minden OK a gyantával.

A "gyantás cint" találóbb "forrasztó Ón"-nak nevezni. Ezek valódi összetétele többféle lehet, de mint ajánlották is neked otthonra az ólomtartalmúak jól használhatóak (könnyebb velük a forrasztás). A gyanta mint "folyasztószer" kerül a képbe, és vannak ettől hatékonyabb szerek is. Az a lényeg, legyen benne valami ami ezt a célt szolgálja (nem is kell azt nekünk tudni micsoda pontosan).
A gyantával jó forrasztani, de a maradékai esetenként okoznak gondokat, ezért azt mindig célszerű eltávolítani.

Barkácsboltok, alkatrész árusító helyek, villamossági boltok. Javaslom az 1 mm átmérőjűt. Bádogos cinnel ne is kezdj. (Töltetlen forrasztó ón is van huzal formátumban, az sem jó.) Folyasztó szernek, nitro hígítóban oldott gyantát használok, (egy kockacukornyi gyanta, 1 köbcenti hígítóban feloldva, évekig elég lehet. Ujjbeggyel szoktam a rézre felkenni. Pár perc alatt megszárad, (nem ragad), lehet forrasztani. Sokan oldják a gyantát alkoholban. Oldódik, de vizet is tartalmaz. A nitro hígítóval letörölheted a kész nyák-ról a trutyikat.

Sziasztok!
Szeretnék érdeklődni, hogy a Béka kollega oldalán található próba panelt készített-e már valaki?
Vagy valami nagyon hasonlót?
Arra gondoltam, hogy egy nyák-rendelős oldalról talán érdemes lenne néhány tucatot rendelni.
Ahhoz csak fel kellene tölteni néhány fájlt.
(Persze ehhez is jól jönne egy kis segítség attól a kollégától aki rendelkezik a szükséges fájlokat legyártani képes szoftwerrel)
További szép napot.
Zsolt

Én igazából azon csodálkozom, hogy miért nem készített még senki egy gyári panel nyomtatót, ami a tintasugaras, vagy akár a lézer technológiát használja. Gyakorlatilag a technológia már kész, csak egy kis átalakítás kellene, hogy panel nyomtatásra lehessen használni. Videómegosztón látni ilyen otthon készített kísérleteket, szóval nem értem, miért nem hajtott rá még egy gyártó sem.
Pedig biztos lenne rá kereslet, főleg a hobbi szegmensben...

Szia! Nem, Mimaki UV nyomtató, egy nagy dög... (képen). Ezeket használják pólókhoz, illetve műanyagok nyomtatásához. Nekünk az új előlapjaink készülnek vele, mert olcsóbb és jobb, mint a szita, ráadásul nyomdai minőség és színorgia... Tud fehéret és lakkot is nyomni. Japán, de láttam A4-ben kínai változatokat is - igaz azok nem tudom, milyen tintával mennek. UV-vel szárít. Képes egyszerre nyomtatni és lakkozni is. Tollak, bankkártyák nyomtatására is alkalmas, valamint 42 cm-ig műszer- előlap stb. Oldószeres tintája van, komoly rétegvastagságot visz fel, vakon el lehet rajta tapogatni. Otthonra kicsit drága lenne, de gyártani olcsó vele. A3 méretben.

Épp ezt magyarázom, hogy ez tökéletesen alkalmas nyákot nyomtatni - de maratni kell. Azonban elmarad a vasalásos, laminálásos macera, meg a negatívokkal kínlódás. Ráadásul ha megnézem a nyákgyártók árait - ahhoz képest ez a vicc kategória, csak pancsolni sajna kell a maratóval. Azonban ennek nem mar alá és precíz tud lenni. Tigrist is printeltek vele, aminek a szőrét és a bajszait is ki lehet tapintani a vastag réteg miatt. 1440x1200dpi a felbontása. Ráadásul van hozzá a cégnél montír szoftver is, amivel a pdf-eket össze lehet dobálni A3-ra-

Értem én, de típust nem írtál, hogy legalább valami videót lehessen keresni róla.
Egyébként kíváncsi volnék, mennyi az az "othonra kicsit drága", én kb 500EFt -ra tippelek így látatlanba, (de szerintem az már nem kicsit drága, hanem nagyon).

Írtam típust és a képen is ott van: Mimaki UJF 3042 FX. Nem értem miért kellene megvásárolni? Több millió Forint. Az ember a fénymásológépeket sem vásárolja meg a Copy Generaliban például, csak bemegy és lemásolja, amit kel, jelképes összegért. Ha figyeled amit írtam, akkor leírtam, hogy van olyan cég, ahová be lehet nyomtatni. A házi panelgyártáshoz ez bőven elég lehet. Több tárgynyomtatós cég is létezik. Én éppen az LFP Centerben jártam de ez már reklám.

Valóban írtad a márkáját, és a kép kb egy gyufásdoboz méretű, amiről szintén nem lehet leolvasni semmit, főleg nem a típusszámot, de nem is ez a lényeg.

Speciel engem épp azért érdekelne ez az otthoni kinyomtatós módszer, hogy ne máshová kelljen menni, vagy küldeni a fájlokat. Hanem ha készítenék hirtelen egy prototípust, akkor csak kinyomtatom (mint akármelyík dokumentumot egy nyomtatóval), aztán maratás, és megvan össz vissz negyed óra alatt, és már forraszthatom és tesztelhetem is.

A másik, hogy nem biztos, hogy ez bárhol elérhető, akkor megint plusz költség és idő a posta.
Harmadik, (amit nem tudok), ha nekem csak egy 100x50mm es prototípus panelből kell egy, vajon azt is megcsinálják, vagy muszá egy teljes oldalt fizetni?

A kérdésedre a válasz: 1 teljes tálcányit kell fizetni. Azaz mindegy a méret, akkor is A3-at fizetsz, de egy tejes tálca egy színnel 2-3000 Ft körül jön ki azt hiszem. Otthon is sok minden megoldható. De ez elég speciális tinta. Szerintem többe kerülne a leves, mint a hús. EPSON-nak a nyomtatófejeit használják a kínai UV nyomtatókhoz is. Sokan használják panel nyomtatására. Két lineáris sín, a nyomtatófej, sok ingyenes forráskód. De ez biztosan magasabb költség és sokkal több munka.

Hogy tudnám a panelbe forrasztható cső foglalatot betervezni? Sprintet használok.

Tervezd meg magadnak a méretek alapján, de ez nem ebbe a témába való (van a layoutnak saját témája)

Sziasztok!

A tintapatronos hirdetésem kapcsán válaszolok itt, írták/ kérdezték:

Idézet:
„Ez érdekes, én pont fordítva használom, a szinesek vannak kiszáradva és a feketét használom a nyákhoz. Miért színessel nyomtatsz, ami drágább?”

Én egy HP deskjet 1220C tintasugaras nyomtatót használok jó pár éve a filmek elkészítéséhez. Előtte más típussal dolgoztam, Z500-as sorozatból való lexmarkkal, ott is ezt az eljárást alkalmaztam, csak macerásabban, de azt is leírom.

Sokszor olvastam, hogy problémát jelent a film elkésztíése, mert nem fed megfelelően. Több rétegben szükséges kinyomtatni a mintát, egymásra illeszteni, stb.

Először a lexmark nyomtatóm volt, 600x600 dpi max felbontással.
Próbáltam állítani a minőséget a nyomtatóban minél magasabbra, de ezek még nem voltak megfelelő minőségűek. Végülis csak egy nagyon alap, otthoni kis nyomtató... A fekete patron nem fedett kellően, a CMY-ból kevert fekete pedig bár fedett volt, de átlátszó. Utána támadt az ötlet, hogy kell-e ide teljes takarás? Elvégre csak az UV-t nem akarom, hogy a NYÁK-ra jusson mindenhol. Kinyomtattam PIROSSAL fóliára a nyomatot. Amennyire emlékszem, ugyanaz volt, mint a feketével, hogy nem fedett rendesen, ettől függetlenül kipróbáltam és működött. Ezek után jöttek a kínlódások, hogy külön bekevert piros (magenta + sárga) tintával töltöttem fel a színes patron mindhárom színét. Így lett egy fedett, átlátszó, de az UV fény számára szűrt maszkom. Mivel nem volt benne az UV közeli cián színkomponens. Macerás volt, de működött, és szerintem jobb eredményt értem el így, mint a több rétegű fóliákkal.
Ezután volt, hogy egy céges selejtezés keretében hozzájutottam a fenti nyomtatóhoz. Tele volt kifolyt tintával, kétnapi munkával rendbe hoztam.
Ez már picivel komolyabb gép abból a szempontból, hogy nagyobb felbontásra képes, a tinta mennyiséget több szintben lehet állítani a kevéstől a sokig. Így, ha a legmagasabb értékre állítom, fényképes üzemmódot használok (1200x 2400 dpi, enélkül csak 1200x1200 a legjobb minőséghez tartozó érték), az írásvetítő fólián képes megfolyni a tinta, szóval kicsit visszább is tökéletesen fed, nem lukacsos csak piros színnel nyomtatva sem.

Szóval ez a lehetőség is nyomtatófüggő sajnos, ugyanakkor adott nyomtatóval saját esetemben jobb minőséget tudtam elérni piros maszk segítségével a feketével szemben.

Sziasztok!
Van egy kicsi vasalható nyáktervem, pdf. Átrajzolná valaki nyákgyártók által elfogadott használt elfogadott formátumra? Köszi

Kell még? Ha igen, akkor a panel méretét add meg.

Szia! Kell, a méretet nem tudom, de a közepén egy 8 lábú DIP IC van.

Tessék, ellenőrizd le.

Köszi! Szerintem jó!

Sziasztok!
Kínából érkezett sárga transzfer fólia. A feladó tízesével osszetekerte az A4-es lapokat és úgy adta fel. Most olyan mint a rugó.
Van valakinek bevált módszere vagy ötlete a kiegyenesítésre?

Nekem az 500db-os fénymásoló papír alatt fekszik. Szépen kiegyenesedik idővel.

Köszönöm.

Sziasztok!

Szeretnék foto eljárással is nyákot készíteni, eddig csak vasalgattam. Kisebb paneleknél még el is megy, de egy nagyobb nyáknál, főleg ha kicsit meg is van hajolva elég macerás és időigényes, vékony sávokkal pláne.
Azt szeretném megtudni, hogy milyen levilágítót érdemes építeni? Fénycsőnél könnyebb homogén fényt biztosítani és a ledes megoldásról nem sok jót olvastam, de volt aki led szalaggal is tudott használható megoldást készíteni.
Jó minőségű kifejezetten foto eljáráshoz tudok venni philips csöveket 437mm hosszú 26mm átmérővel 4db-ot vagy 288mm hosszú 16mm átmérőjűt 6db-ot, kb. ugyan annyiért. Led szalag kb. felébe lenne e-bayről. A4 méret bőven elég lenne. Ki milyen megoldást használ és manapság melyik megoldásban érdemes gondolkodni?

Teljesen mindegy a fényforrás, akár letört búrájú HGLI is lehet, meg LED is, vagy fénycső. Ugyanígy az is mindegy, hogy fényérzékeny lakk vagy fólia, ki mit szeret.
A filmen áll vagy bukik az egész dolog, ha abból nem tudsz megfelelő minőségűt előállítani, ne is kísérletezz.

Nem igazán akarok kísérletezni, ezért is tettem fel a kérdést, melyiket célszerűbb megcsinálni fénycső vagy led? Lehet inkább úgy kellett volna feltennem a kérdést, hogy az uv leddel is el lehet érni olyan egyenletes levilágítást mint a fénycsővel? (HGLI nem jön szóba nem tudok szerezni.)

Persze LED-el is el lehet érni megelelő megvilágítást. A LED-ek száma és a megfelelő tárgytávolság beállításával. Konkrét adatokkal nem tudok szolgálni, én fénycsöveset építettem.