Na igen, ha esetleg bányászgép farmot akarsz üzemeltetni akkor előfordulhat

Igen ez az ezt érzem a helyes válasznak tisztán induktív tisztán kapacitív ez lehet az az eset.remélem mások is egyet értenek!
Köszönöm

Mivel kell egyetérteni?

Nem is megszakításkor lesz ebből probléma, mert néhány ms időtartamú, (ez esetben max.) 400V túlfeszt mindennek el kell bírnia. A kézi működtetés (akár user általi visszakapcsolás) sokkal problémásabb.

azzal hogy az áram a Nullán akkor lehetne nagyob a fázisáramnál ha tiszta induktiv lenne egyiken másikon tiszta kapacitiv?!

így a közös Nullával ha ráraknak egy porszivot az L1re akkor a L2ön a lámpa villanni fog ugye?

Ezt nem értem. Miért villogna?

jolvan meglátjuk akkor igy fogom csinalni két fázis közös nullával és a 4 pólusu vezetékvédövel levédem köszönöm a segítséget szép napot mindenkinek!!!

Nagyjából követtem, de mostanra végképp nem tudom, mit akarsz... Ha 1F dugaljakban/fogyasztókban végződnek az áramkörök, akkor építs ki több 1F áramkört, 1P kismegszakítókkal és mindnek külön nullvezetővel.
Ha többfázisú fogyasztód is van, annak vigyél saját áramkört, a nullvezetőt lehetőleg ne szakítsa meg semmi.
Többen is írták, de önálló tájékozódásra is van lehetőség: normál háztartási körülmények között a nullvezetőn nem folyik nagyobb áram, mint bármelyik fázison, de ha itt-ott elő is fordul zűrösebb fogyasztó (pl. PFC nélküli SMPS), azok jellemzően kicsi terhelések, miattuk sem túlméretezés, sem túláramvédelem nem szükséges a nullára.

Nem beszélve a 3f ÁVK. Ott, ott is meg van szakítva a nulla. És igen, pontosan azért, van túlterhelés védelemmel ellátva a nulla is, mert hajlamosak a szerelők arra, hogy túlterhelik a nullát. Azt hiszem ez, hogy a nullát is túlterhelés elleni védelemmel lássuk el, kötelező lesz.

Az ÁVK nem túláramvédelmi szerv. Tucatnyian leírtuk, általános használat valamint szabályos szerelés esetén nem lehet túlterhelni a nullát.

Nem tudtam átvinni 6 nál több vezetéket (2kapcsoloszál,L N PE) egy 20 as rosszul berakott csövön!Sajnos egy fázisra túl sok terhelés menne+szelektivitás is elszáll,ezért gondoltam megoldom kétfázissal,tehát L1L2NPE+2, ez volt az alapötlet. Az épület készre gyártott beton elemekböl épült,a padlot és a födémeket egy masik villanyszerelü cég csinalta és olyan törések vannak hogy beleszakadok. A csövek méretei sem megfelelőek. Egy hányás az egész...
Aztán arra gondoltam nem e lehetséges hogy a N-án nagyobb áram fog folyni mint a fázison mivel a harmadik vektor eltünik....

MEgcsináltuk 2 fázissal 1,5ös vezetékkel.

Igen, a Fi megszakítja a nullát, de azon 2P esetén általában, 4P esetén mindig jelölve van az N kapocspár. Bekapcsoláskor először zár, kikapcsoláskor/leoldáskor utoljára nyit az N. Ezt egy több pólusú kismegszakító nem tudja, kivéve ha rendelkezik N érintkezővel. 1 fázis esetén nem nagy probléma, ha a nulla később (de biztosan!) zár, több fázis esetén már probléma lehet.

Gyanítom sokkal hamarabb fogják kötelezővé tenni az AFDD-k használatát mint a nulla túláram védelmét.

ÁVK t tökéletesen tudom mi. Én a nulla bonthatóságra utaltam.

Elmondanád mi a fenének?

Azért, mert ha három fázisú rendszerben megszakad a nulla, eltolódnak a feszültségek a kiegyenlítetlen fázisonkénti terhelések miatt. Könnyen megeshet, hogy az egyik fogyasztóra 300 V jut, a másikra meg már csak 130 V (hasraütésszerű értékek).

Ezt is tökéletesen tudom. De 1f rendszernél mindegy 3f rendszernél meg azt a rövid időt kibírja minden berendezés. U.I. a mai korszerű berendezésekbe tesznek varisztort. Én már találkoztam nulla szakadásos 3 f rendszerrel, nem is egyszer. pár ezer forintból javítható volt minden. Illetve az izzókat cserélni kellett. Sőt ÁVK t is találtunk, vadi újat, aminek az N csatlakozása nem adott át. Tudod miért van az ÁVK n jelölven az N L. 1f nél amúgy nincs is jelentősége. 3f nél?

Bearanyoztad az estém.

Jó neked

Szia!
Nekem két ismerősömnél volt már nulla szakadás. Az egyiknek a TV-je és a digitális "mikrósütője" lelte halálát. A másiknak két TV-je és az összes dugasztápja (modemek,riasztó, stb.), elektromos órák, és a kazánvezérlője ment tönkre. A két esetnél mindössze 1-1 TV volt javítható. Tehát nem minden fogyasztó tűri el a túlfeszültséget.

Nem a tartós túlfeszültségről volt szó, hanem egy másodpercnél rövidebb lehetséges feszültségtüskéről. Ennyit pedig bírnia kell. D fokozatú túlfeszültséglevezető után is van tudtommal 500Vos tüske egy "távoli" villámcsapáskor.

Túlfeszültségállóság esetén néhány 10-100 mikroszekundumról lenne szó. A nem vezetékbe csapó villám és a kapcsolási túlfeszültségek is ilyen hosszúságú impulzusokat hoznak létre. A tárgyalt eszközök kézi működtetésekor ennél sokkal hosszabb ideig fennállhat a túlfeszültség. Egy 400V-os félhullám (10ms) több mint sok pl. egy SMPS dugasztápnak (az már túltölti a pufferét) vagy LED-es fényforrásnak (pl. gondolj egyik fázison vasaló, másikon telótöltő esetére), vagy akár ahhoz is elég, hogy felrobbanjon egy aprócska varisztor, kiolvadjanak a gyors biztosítók.

Nem is volt bennük varisztor

Miért gondolod azt, hogy a varisztor egy csodaszer? Elméletileg sok berendezés kibír némi túlfeszültséget, a gyakorlat viszont többségében nem igazolja ezt.

El tudná magyarázni valaki röviden, hogy hogyan, milyen elven működik az AFDD?
Mivel más mint egy túláram védelmi készülék, kisautomata?

Itt: Bővebben: Link. A sorozatos "áramtüskéket" is figyeli.

Bakman!
Köszönöm a tartalmas leírást, átolvastam. Ezért csak "későn" válaszolok.
El is mentettem.
Nem gondolom, hogy kötelezővé tennék a beépítését, sámli vélte így egy korábbi hozzászólásában elég drágának tűnik még a közel 50e,- forintos árával. Habár nagyon fontos védelem volna tűzesetek megelőzésére.
Ami megfizethetően megvalósítható, a FI relé beépítését csak új kivitelezéskor meg felújításkor (ha egyáltalán beépítik) kötelező alkalmazni. Én minden fogyasztónál kötelözövé tenném mint a kémény ellenőrzést.

Ajánlásként már tartalmazza az MSZ HD 60364. A Fi relénél is így kezdődött. Amerikába már gyakorlatilag kötelezővé vált.