Azért arról sem ártana meggyőződni, hogy valóban fennáll a túlfeszültség, vagy csak egyszerűen gyenge minőségűek azok az izzók.
Szerintem a gyári megoldàs meglehetősen dràga lesz, főleg ha ilyen árban gondolkozol. Arduinoval viszonylag egyszerűen megoldható, szerintem még tanulással is, egy-két nap alatt.

Igen ezért akarom logolni. Viszont az biztos, hogy gyenge minőségűek az izzók, mert már mind az Sokféle járt már nálunk több típus, több gyártó. Csak kicsit idegesítő, hogy 1-2 hetente izzót kell cserélni. Keresem még a jó megoldást ledes cserékre, de jó lenne tudni a hálózat minőségét, mert azokatnak a meghajtása sem atomstabil Azt már kevésbé lenne vicces cserélgetni hetente. Ha nincs más, marad az arduino vagy raspberry a méréshez.

Hát egyik sem. Nálam minden rendben volt. Elég közel lakom a trafóhoz (~120 m), de saját bevallásuk szerint ez volt a gond (az új bekötéseknél, szinte minden új, ugyanarra a fázisra került). Amúgy a téli időszakban, -mikor csak mi állandók voltunk-, teljesen rendben volt a villany. ~3 V eltérés fázisonként a 230 V-tól.

Ahhoz is művészet kell, hogy csak egy fázist terheljenek.

Ügyesek! De kb. úgy álltak létszámmal, mint a MATÁV: 5 dunántúli megyére 7 ember.

A nyaralóban szeretném naplózni a hálózati áramkimaradásokat. Ha már belevágok egy ilyen projektbe, rögtön beugrott, hogy nem lenne több munka a feszültség naplózása.
Azt szeretném elkerülni, hogy közvetlenül a hálózatra csatlakozzak, ezért a fiókban talált Makrai 2x6V, 0,6VA trafón kapott váltófeszültséget mérem egy mikrokontrollerrel.
Azt kérdezem, hogy milyen módszert érdemes választanom: az átszámolt effektív érték, vagy a csúcsfeszültség rögzítése a jobb megoldás a naplózásra? Szükségem van a két félfázis külön-külön mérésére? Használjak valamilyen előterhelést,?

A csúcs- és az effektív feszültség kéz a kézben járnak. Én a melléklet szerint mérném a feszültséget.

Attól függ mennyire akarod precízre csinálni. Régebbi szünetmenetesben amit javítottam ott ha jól emlékszem úgy működött, hogy LM358-ból volt kialakítva egy komparátor, előtte volt egy integráló tag, és az egyenirányított félhullámokat figyelte. Ha 2 félhullám kimaradt egymás után akkor átkapcsolt. De nálad szerintem nincs szükség ilyen pontosságra, mert a kimaradás általában fél másodpercnél is több szokott lenni, bár felénk voltak olyanok az utóbbi időben, hogy a hűtő kompresszora berogyott menet közben, de az órán az LCD nem nullázott le, pedig 1 másodpercnyi hiány körül már az is le szokott.

Én naplózásra a pzem 004 modult ajánlom, igaz fázisonként kell egy, de kontrollerrel egyszerűen lekérdezhető, feszültséget, áramot, teljesítményt mér. Hálózattól független optocsatolós kimenete van. Szerintem elég pontos is.

Ágyúval nem lövök verebet.
Gyorsabb, és egyszerűbb egy adapter a mikrokontroller ADC bementére. Az alkatrészek időtlen idők óta itt vannak a fiókban, tehát nincs bekerülési ár. Amin morfondíroztam, az feszültségmérés mikéntje volt.

Köszönöm!
Arra nem is gondoltam, hogy kimaradt félhullámokkal foglalkozzam. Annyira nem is akarom precízre csinálni, bár érdekes feladat lehet.

Ez lesz a megoldás, kiegészítve egy Schottky (Graetz) egyenirányítóval.
Mivel a trafó gyártási szórása 15%, kalibrálás mindenképp kell, abba meg belefér az egyenirányító feszültségvesztesége, Még azt kell kitotózni, hogy a kondenzátort mekkora terheléssel süssem ki?
Köszönöm!

Na azěrt az marha érdekes mitöl maradhat ki egy félhullám? ( Az egy más kérdés hogyan érzékeli az UPS a hálozat jelenlétét, de az már nagyon kétséges, hogy ez valoban megtörténik-e, vagy csak zavarra reagál az UPS. )
A hálozatba az energia 80-90% mechanikus alternátorokból ( hatalmas forgo gépekböl) kerül, azokon meg kizárhato egy félhullám vagy akár egy egész is, hogy kiessen. A trafok sem tudnak ilyesmit, akkor vajon mi?
Ráadásul a frekit ( fél meg egész hullámokat) rengeteg rendszer méri az ocska digitális orátol kezdve a precizios központi müszerekig, amik alapján elszámolnak a szolgáltatok egymás között.

Ha a bemeneti oldalon nincs feszültség akkor az R2 - R3 ellenállások kisütik. Kalibrálás mindenképpen kell, jól látod.

Inkább az a kérdés milyen felbontásban akarod naplozni ( ha még el is akarod menteni az eredményt). Gondolom a nyaraloban nem az a lényeg, hogy megvan minden félhullám, hanem az, hogy percnyi/orányi/napi/heti/havi távlatban milyen stabil a feszültség.

Csak egy ötlet: Egy percen keresztül folyamatosan mérni (ahányszor csak tudja az ADC) és tárolni a max. és min. értékeket, majd ezeket menteni.

Számold ki mennyi az az adat, és milyen hosszu ideig akarja mérni, gondolom igy télviz idején nem megy le még hetente sem leolvasni az adatokat.
Oránként 60 perc, naponta 1440, hetente 10080, havonta 302400 stb.
Szoval itt könnyen kapacitás gondokba lehet ütközni.
És annak sincs sok értelme tul gyakran mérni, sokkal célravezetöbb lenne csak azokat az idöpontokst regisztrálni amikor a hálozat a ismert határértékeken kivül van. Nagyobb vagy kisebb mint 230V +10%/-15%.

Tömörítetlen szöveges adat 4 GB-os SD kártyára, kb. 20 év. Lehet belőle szép grafikont rajzolni.

Kontakthiba, beégő érintkező.

Minek menjek le ezért, ha már feltalálták az internetet?

Eddig nem mondtod,hogy ilyen komoly monitorban gondolkodsz.. Gondolod, hogy ez ennyit megér….

Csak a mérés mikéntjét kérdeztem.
Nem vagyok kispályás, ha az asszony elzavarna itthonról, bekapcsolom ott a fűtést, és már indulok is oda. Csak nem fogok internet nélkül senyvedni ott?