Egymást fogják megjavítani, illetve gyártani. Szerinted ha házat építenek majd, egymáson ne tudnának segíteni?
Ez egy hibás ideológia amit sok mindenkivel be lehet etetni, hogy ez mennyire jó már nekünk embereknek hogy robotok dolgoznak majd helyettünk... Egy kis ész kellene csak hogy átlássunk ezen az egészen...
Arra is kevés az esély hogy akkor majd az új iparágakban több emberi foglalkoztatásra lesz szükség. Ez sem lesz, mert egyre kevesebb embert alkalmaznak a jelenlegi iparban is.

Hogy minden mindenkinek alanyi jogon járna, az egyáltalán nem biztos.
Ebben a világban biztosan nem.
De természetesen értem a mondandódat és igazad van. De így előbb utóbb eltűnnek az olyan szakmák is, amiből ma még rengeteg van.

Sajnos ez így van, csak érdekességnek tettem be.

Ha a teljeset nem is , de szerintem az ipar több, mint felét biztosan egyszer átveszik majd. Nem véletlen fejlesztik ezeket a robotokat. Persze, vannak "hasznos" robotok is, pl. különböző mentőrobotok. Lehet második ipari forradalom lesz!?

Miért ne engednék? Hiszen a multiknak megvan a tőkéje, hogy megvegyék őket. Így nem kell fizetni nekik, illetve csak a fenntartásukat. Ők nem fognak fizetésemelésért sztrájkolni, lehet többet bírnak, mint egy ember stb.



Szerintem ez csak a második özönvíz után következne be, addig biztosan nem.

S felébred a Skynet

Jó, rendben, a termelés kipipálva. De ki, és miből fog vásárolni?

Na ez jó kérdés. Ezzel megfogtál.

Gondolom örök szakma marad a rendőr, pszihológus, ügyvéd..., ha sok unatkozó ember lesz, ezekből is több kell. Azután jön még ezer szakma amiről még elképzelésünk sincs, mint a géprombolóknak az informatikusról.
Ami még biztosan emberi privilégium marad sokáig - bár nem igazán pozitív dolog - öncélúan a robotok nem fognak háborúzni.

2. özönvíz nem lesz többé.

Mivel a robotot is ember teremtette, miért ne háborúznának? Bár ne tegyék...
A technológia elérte azt a csúcsot aminél már nem sokkal van feljebb. Olyan mint egy Brabus, amit 800 lóról még feltudnak 850 re húzni, de utána már dugattyú törés lenne.

Ügyvéd? Gyors eljárás. Pszichológus? Idő sincs rá.

Az Én a robot kb 10 éves film, de ugyanakkor ma is elgondolkodtató. A technológiai fejlődés egy szinten túl az emberi élet rovására megy.

Kérjük, a KRESZ témájú vitát ebben a témában mellőzni!

Szerintem sem.

Amit egy közel hetven éves könyv alapján készítettek

Vertical Video Syndrome - ezt érdemes minden telefonon filmezőnek megnéznie

Teljes mértékben jogos! Így szélesebb látótér fér bele a képbe és nem csupán mobil eszközökön lesz egyáltalán élvezhető a végeredmény! Persze sajnos a telefont használók többsége magasról tojik az egészre!

Csak azok ? Valaha volt a 16:9 meg a 4:3 harca. Egyik TV-s szolgáltató bemutatóján szuper TV, szuper Set-top box a TV-n meg egy tojás alakú labdával fociztak. Szerintetek hol volt az igény. De egyik nagyobb áruházban is simán azt mondták a laposfejű hájas szinésznőre (Julia Roberts) , majd megszokom.

Nekem már a múltszázadban gyártott CRT TV-m távirányítóján is volt olyan gomb, amivel át lehetett állítani a képarányt, pedig az nem egy csúcskészülék volt (Thomson, de apámék Orionján is volt ilyen). Persze, olyankor volt egy keskeny fekete sáv a képen alul-fölül, de a kör kör maradt.
Az igazi az volt, amikor a 4:3-as műsort a szolgáltató átalakította 16:9-re, én meg a TV-n vissza 4:3-ra, aminek eredményeképpen körben mindenhol fekete sáv volt, a képernyő közepén pedig a kisebb méretű, de legalább tökéletes arányú kép...
Azután a újabb (LCD) TV-men már volt erre is megoldás, az ú.n. nagyítás, ami ilyenkor teljes képernyős, helyes arányú képet produkált. (Persze az átskálázás miatt romlott a minősége, de analóg jel volt, így annyira nem tűnt fel.)

Már a 16:9 is átverés, nemhogy a még nyújtottabb.
Hajdan, a filmezés hőskorában nem azért voltak 16:9-es képarányú filmek, mert az többet nyújt, (más kérdés, hogy a mozikban nem levágták a kép alját, tetejét, hanem nyújtották a vásznat) hanem filmtakarékossági okokból.
A 4:3 képarány úgy jött ki eredetileg, hogy az ember nem kör hanem némileg ovális látótérrel rendelkezik. Ezt az oválist legjobban egy 4:3 arányú négyzet tölti ki. 16:9, vagy nyújtottabb képarány esetén vagy alul-fölül zavaró látvány jön be, vagy a széleken lévő események fölött sikkadunk el. Egyébként a 16:9 a mozi világából már kezdett kikopni, mikor a számítástechnika elérte azt a szintet, hogy alkalmassá vált videó anyagok rögzítésére. Ekkor ismét előtérbe kerültek a megvágott filmek, hogy kisebb helyen elférjenek.
Majd jött az igazi marketinges parasztvakítás a széles képernyős tévékre. "Többet adunk!"
Persze jóval kevesebbet adtak. Miért is?
A TV adás 768x576 képpont volt akkoriban. Ez 4:3-as képarány. 16:9-nél ez így néz ki: 768x432.
Ez lenne a "több"? Ráadásul egy 80cm képátlójú 4:3-as TV kb. 3072 cm2 míg egy ugyanekkora 16:9-es csupán kb 2730 cm2 látható felülettel rendelkezik.

Nálam minden számítógép monitor 4:3 -as, direkt ilyen.

CRT monitoraid vannak? Vagy nem natívan hajtod meg őket? Csak azért, mert az LCD hagyományosan 5:4-es felbontással készült (1280*1024) Tudom, kákán is csomó...

LCD monitorok, két laptop egy asztali, 1400x1050 felbontás mind. Ez a kedvencem kijelzőben. Szövegek, programok, inkább a függőleges nagyobb méret.

Én a w500-as lenovo 1680*1050-es felbontását is imádtam a maga 15"-os méretéhez. Most viszont egy fullHD (1920*1080) 25"-os monitor mellé van függőlegesen feltéve egy 17"-os monitor 1024*1280 felbontásban - így tényleg klassz (az állított elrendezésben kényelmesen lehet olvasni a pdf adatlapokat NYÁK/alkatrész tervezésekor)

A függőleges monitor akkor is hasznos, ha gyakran írsz hosszú kódot, de manapság ez elég ritka.
Nem véletlen alakult ki, szinte minden kultúrában, hogy vízszintesen írják a sorokat, ugyanis az ember szeme úgy van kialakítva, hogy sokkal kisebb erőfeszítés oldalra mozgatni, mint fel-le.
Ezért is sokkal jobban preferálom a széles monitort, illetve egymás melletti 2-3 monitort, nagyon hasznos, amikor több ablakon kell szimultán dolgozni. Pl. a Labviewban alapból két ablakot kell egyszerre kezelned, ha még mellette használod az NI-MAX-ot, vagy olvasod a specifikációt, akkor egyáltalán nem túlzás a 3 monitor.

Én sok A4 álló papírméretű rajzokat tartalmazó dokumentumot csinálok, oda is a függőlegesen nagyobb méret jobb.

Ma 61 éve, hogy Lajka, a kutya bolygó körüli pályára állt.
Bővebben: Link (Tavalyi cikk.)

Vajon magyar nyelven miért 9 pontban kell az embereket tájékoztatni, mikor minden más nyelven 5-6 pont, rövid, pár szavas mondat elég?

Adott egy elemtartó, a két kivezetésére 1-1 vezeték forrasztva, a vezetékek másik vége egy nyákba ültetett csavaros csatlakozóba megy. Az elemre rámérek, van neki X feszültsége (pl. 1,2V). Rámérek az elemtartó kivezetésénél, ugyanazt mérem. Rámérek a nyák csatlakozójánál, 0 V. Kiveszem az elemet, ellenállásmérővel végigmérem a két vezetéket, mindkettőre 0,0 Ohm, rövidzár.
Ugyanezt a mutatványt egymás után többször is megcsináltam, és még mindig nem értem...

Gondolom máshol elég azt nagy vonalakban leírni, hogy ne legyél hülye, itthon pedig konkrétan minden hülyeségre kitérnek.
Vagy azért, mert a hatóságok ennyire képesek szőrözni (és büntetni), vagy csak túlbuzgó magyar fogalmazó (jogász?) kezébe került a feladat. Esetleg karatkerszámra fizették

Egyébként a metró is érdekes, itthon a "Kérjük hagyják szabadon a biztonsági sávot!" dumát mondják be, az angoloknak elég annyi, hogy "Mind the gap!".

Szerintem hülyeségeket nem írnak.

Elemtartó két kivezetésén a multi két mérőpontja, itt van feszültség. Csak az egyik mérőpontot lépteted előrébb a nyák csatlakozó felé, másik marad. Ha nincs hiba, ugyanígy kezdve a másik mérőpontot lépteted előre, amíg a hiba jelentkezik.