Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Amit viszont ezeknél még érdemes a választáshoz megfigyelni, hogy a különböző feszültségű típusok terhelhetősége is különbözik.
24V/4A-es tápegységem van, és néha kellene valami kisebb egység, amivel áram/feszültséget tudom szabályozni, illetve rövid zár védett. Van itt ilyen kapcsolás, vagy esetleg valami modult tudtok ajánlani külföldről? (Aliexpress, E-bay stb.)
Veszel ilyet, vagy van kijelzővel együtt is, jelzi az aktuális feszt és áramot, ez 30V/5A-t tud, de 3A felett már melegszik rendesen, szóval kell neki valami plusz hűtés. Hogy a rövidzárat bírja-e azt nem tudom mert sosem próbáltam, lion cellákat szoktam tölteni vele, meg a kijelzőjét szoktam felhasználni máshova.
Persze ennek mivel kapcsolóüzemű van némi zavar is a kimenetén. Vagy építesz analóg labortápot, elég nagy a választék abból is a topikban.
Én ilyet használok ilyesmire: Bővebben: Link
Én ennek a LED kijelzős változatát használom 3-4 éve. Saját dobozt készitettem hozzá.
Ami a lényeg, hogy semmi problémám nem volt vele. Pedig lehetett volna. Többször is napokig volt kapcsoló szekrénybe zárva áramforrásként. Szerviz munkára szerintem nagyon alkalmas.
A kezembe akadt egy az előbb, megnéztem úgy a rövidzárat hogy 16V/2A-t kapott a bemenetére labortápról, a step down-on pedig 9V kimenőt állítottam be és maxra tekertem az áramot. A rövid idejű (néhány másodperc) rövidzárat simán elviseli, akár több alkalommal is, de tartósan nem hiszem hogy bírná, mert el kezd rendesen izzani a söntje is és a fojtó is, meg az IC is melegszik. A labortápból rövidzár esetén 400mA-t vett fel 16V-on.
Addig jutottam, hogy megmaradt LCD panelműszer feszültség osztó ellenállásait kicseréltem, beépítettem feszültség mérőnek. Jól mér, működik elemről.
Rendeltem store-ból még egy LCD panelműszert, az fog az ampermérő helyére kerülni. Gondoltam leellenőrzöm a tápegység panelján (Alkotó által átrajzol verzió) lévő sönt+fesz osztó által leadott feszültséget. Tettem a tápegység kimenetére egy terhelést, sorba kötöttem egy multimétert (ampermérés)(bal oldali műszer), valamint a tápegység amper mérő csatlakozási pontjaira egy másik multimétert (milivolt mérés)(jobb oldali műszer). Azt látom, hogy nem "futnak együtt". Azt kellene látnom, hogy a voltmérőn hasonló értékek (csak más léptékben) vannak mint az ampermérőn? A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2018
Inkább rajzoltam hogy ne kelljen számolgatni. A rajzon ott van a sönt, az ellenállásosztó a kapcsolóval, és az egésznek adtam 1A áramot egy áramgenerátorból. Az osztó azért került oda abban a formában, hogy a 200mA végkitérésű feszültségmérő műszer éppen végkitérésben legyen 2A átfolyó áram esetén, illetve átkapcsolás után 20A esetén. Majdnem sikerült is a dolog, mert 99,72mV-ot jelez ki a 100mV helyett 1A átfolyó áram esetén ha az alkatrészek értéke pontos.
Ez az átkapcsolás elég bugyuta dolog, mert 2A környékén folyamatosan kapcsolgathatod a műszert ide oda, hogy ne csorduljon túl. Árammérésre (ha már 5A a végkitérés) olyan műszer kellett volna (amiről beszéltünk azé éppen annyi), aminek éppen akkora végkitérése lesz kapcsolgatás nélkül is, még azon az áron is, hogy az alacsony tartományokban nem lesz pontos, vagy éppen ki sem jelez mondjuk 3mA-t. Szóval amikor 0,5A áram folyik a táp kimenetén, akkor ott az árammérő kapcsokon (a 47 ohm sarkain) zárt kapcsolóállás mellett pont 50mV-ot kellene mérned a multiméterrel, nyitott kapcsolónál pedig a tizedét. A hozzászólás módosítva: Dec 14, 2018
A rajzon lévő osztótagok akkor helyesek, ha a sönt értéke, és az osztótagok értékei is pontosak. Ebben szokott lenni szórás, főleg a sönt esetében. E miatt van két párhuzamos tag, amivel lehet hangolni az osztást.
Az árammérésnél van egy kapcsoló. Nyitott állásban tudod az 5 A-t mérni, ami "5.00" ként jelenik meg, amihez 50,0 mV mérhető a műszer bemeneti pontjainál. Ha ebben az állásban 1 A áram folyik a kimeneten, akkor a jelzés "1.00", és 10,0 mV van a bemeneten. Zárt állásban 2 A-ig tudsz mérni, ami "1.999" ként jelenik meg, amihez 199,9 mV mérhető a műszer bemeneti pontjainál. Ha ebben az állásban 1 A áram folyik a kimeneten, akkor a jelzés "1.000", és 100,0 mV van a bemeneten.
Oké, köszi. Tulajdonképp mindketten azt mondjátok, amire én gondoltam, csak lehet, hogy nem jól fejeztem ki magam. Szóval azért nem kapok jó értékeket, mert az ellenállás osztó, és a sönt nem pontosak. A fenti képeken "nyitott állásban" van az átkapcsoló, mivel nem is építettem be.
Esetleg trimpotikkal az osztóban be tudnám lőni, hogy pontos legyen?
Vagy azzal, vagy ellenállások csereberéjével. Nem vagyok benne biztos, de lehet hogy az egész ellenállás hálózatot el lehetne hagyni, és a söntön egyetlen trimmerrel is be lehetne állítani. Fogsz egy pár száz ohmos, vagy egy 1k-s trimmert, a két végét ráteszed a söntre amin nincs semmi más, a műszert meg a sönt vége és a trimmer csúszkája közé, és addig tekered amíg az adott értéket kapod.
Mint a képen, de szerintem így nem fogod tudni pontosan beállítani csak helitrimmerrel.
Ha csak a nyitott kapcsoló esetét vizsgáljuk (ami egyébként az első lépés), akkor az R25a=27kR helyett tegyél be egy 47kR-os trimmert középállásba tekerve. Ezzel beállítod a kívánt értéket, majd a trimmert lemérve mehet helyette ellenállás.
Előfordulhat, hogy valamilyen nagyon fura érték jön ki, amit nehéz lefedni szabványos értékkel. Ilyenkor szóba jöhet akár két soros ellenállás használata, amivel már gyakorlatilag bármilyen érték létrehozható egy értelmes tűrésen belül, de ha nem zavar a lengő szerelés, akkor a trimmer is bent maradhat.
Megjött az új panelműszer. Sikerült beállítanom. Csináltam a két műszernek egy 2*9V-os tápot , teljesen külön. Jól működnek.
De! Rátettem a kimenetre két db 24V-os izzót, tesztelés céljából. A feszültség potival gyönyörűen tudtam állítani a feszt. Tekertem az áram potit lefelé, szépen bevillant az áramkorlát led, tekertem egyre lejjebb, ment is lefelé az áram és a fesz is. Aztán egyszer csak megszűnt a szabályzás, és a max fesz( 40V, mert nem tud többet a toroid) megjelent a kimeneten. És úgy maradt. Nem lehet szabályozni. Mi történhetett? Mit csináljak?
Hi!
Az áteresztő tranzisztorod lapkája nem bírta a rajta lévő teljesítményt eldisszipálni. Elment a vadászmezőre zárlatba. Azt ellenőrizd! Üdv. M.
Honnan és milyen műszert rendeltél ilyen gyorsan ? Lehet, nekem is kell egy pótlás miatt ... Köszi.
A műveleti erősítő utánira gondolsz? A rajzon BC559C jelöléssel? A beültetési rajzon BC307B van. Én BC307A tettem bele. Az lehet a hunyó?
HEStore kitett magáért.
Pénteken adták fel, szombaton itt volt.
Ha a tápfesz kint ül a kimeneten akkor nagy eséllyel valamelyik végtranyó zárlatban van. Vagy mérd végig, de én inkább azt csinálnám először, hogy kiemelném a T2-t a helyéről, az áteresztőket kikötném, és megnézném egy külső tranyóval hogy az mit csinál a T2 helyén, lehet-e vele szabályozni a kimenetet. Ha igen, akkor az 5db tranyóból valamelyik vagy több is zárlatos.
Ugyan nálad csak 40V a bejövő, de azért én D6-ot is kicserélném, nem tudom ki volt az az okos, aki egy 50V kimenőfeszültségű tápba betervezett egy 50V csúcsfeszültség tűrésű diódát. UF, HER, SF sorozatból tennék oda valamit, de megteszi egy rossz PC tápból bontott FR155 (600V/1,5A/250ns) is ha csak az van kéznél.
Jogos a D6. Elírtam, pontosabban nem írtam át mikor másoltam a segédfeszültségektől a dióda szimbólumot. Nálam azért nem derült erre fény, mert csak 1N4007-et használok, mivel általában azt lehet kapni.
A D6-ot itt megbeszéltük. BY550 -t tettem be.
Most arra jutottam, hogy az egyik 3055 elszállt. Kiforrasztottam, kipróbáltam terhelés nélkül szabályzott. Rátettem ismét a terhelést, erre meghalt még egy 3055. A terhelés 2db 24V/21W -os izzó párhuzamosan. Mielőtt meghalt a technika 1.8A folyt 24V-nál. Mi lehet a hiba? Idézet: Ha engem kérdezel akkor a 3055, ha semmilyen egyéb anomália mint pl. gerjedés nincs. Ha visszaolvasol elég sok a topikban a 3055-tel kapcsolatos negatív tapasztalat, hamis tranyó vita és egyebek, ami nem véletlen. Én éppen ezért, a hasonló tapasztalatok miatt döntöttem úgy sok évvel ezelőtt, hogy lehetőleg inkább csak olyan dolgokat építek amibe nem tranyó hanem FET kell, azokban eddig nem csalódtam.„Mi lehet a hiba?” De ha már ezt a tápot sikerült összehozni, akkor ezt kell rendbe tenni, bár hosszabb távon még mindig jobban járnál ha kidobnád a dobozból és tennél bele inkább egy LPSU-t. Boltban 3055-öt egyáltalán ne vegyél, se olcsón se drágán. Vagy olyat vegyél ami nekem is van még itt a fiókomban néhány darab, amit még a 80-as években gyártottak, ezek még a katalógusadatokat is túlteljesítik, ugyanis 90V-ról működő Quad 405-ben is láttam ilyet működni. A másik alternatíva, hogy veszel hasonló tokozásban más típust. Ez nyilván drágább lesz, cserébe nem fog tönkremenni. Amit nyugodt szívvel, tapasztalatból tudnék ajánlani az az MJ15003. Idézet: „... Aztán egyszer csak megszűnt a szabályzás, és a max fesz( 40V, mert nem tud többet a toroid) megjelent a kimeneten. ... A terhelés 2db 24V/21W -os izzó párhuzamosan. Mielőtt meghalt a technika 1.8A folyt 24V-nál. ... Ráadásul tök hideg volt minden. Nem melegedett semmi.” P = (40 - 24) * 1.8 = 28.8 W Valaminek melegednie kellene.
Akkor nem volt rá ideje, mert ez kb 30mp alatt történt.
Másik tranzisztort is berakhatsz, ami tudja a 3055 specifikációját, tehát minimum 60V-ot. Keresgélj a TO220-TO247 tokozású NPN tranzisztorok között. Én ár szerint rendezem pl. a Hestore listáját, és a legolcsóbbtól kezdve nézegetem az adatlapokat. Érdemes a hőátadási tényezőből is az alacsonyabb értéket keresni (Thermal Resistance, Junction-to-Case, az MJ15003 kiváló értéket tud 0.7C/W-tal!).
Két dolgot tudok elképzelni, persze ezen kívül bármi lehet, hiszen nem láttuk szkópon hogy mi történt ezen idő alatt. Az egyik, hogy esetleg van valami apró kontakthibája az árampotinak (attól hogy új még előfordulhat), és azon rövidke idő alatt akár jóval nagyobb áram is folyt. A másik, hogy egész egyszerűen ennyit bírt a gagyi tranzisztor. Plusz még az is lehet, hogy nem elégséges a hőátadás a tok és a hűtőborda között (túl nagy a hőellenállás), és egyszerűen megfőtt a lapka még mielőtt a borda akár csak melegedni is kezdett volna.
Normális esetben (rendes, minimum adatlapi paramétereket teljesítő félvezető, korrekt tervezés, méretezés, kivitelezés) egy ilyen tápegységnek azt is túl kellene élni, hogy az egész olyan hőmérsékletre hevül, hogy konkrétan már jön a szaga az egész felépítménynek. Nyilván az ilyet nem kell megvárni, és egy hőkapcsolóval vagy akármivel be kell avatkozni. A félvezetőknél, írjon bármit is az adatlapjuk, azért azt figyelembe kell venni, hogy itt akár extrém disszipáció is kialakulhat, ennél fogva ne akarjuk már egyetlen tokra bízni 6db forrasztópáka fűtőteljesítményének a lesugározását mert nem fog összejönni. Én azt szoktam mondani (gyakorlati tapasztalatok alapján), hogy az a 60W/tok körüli elfűtendő teljesítmény még nem túl irreális, nem áll messze a valóságtól. Tehát minimum három végtranyó.
Sziasztok, én 2 éve használom EZT a tápot, meg vagyok elégedve vele, csak az enyém még nem tud kommunikálni a számitógéppel de nem is hiányzik. Nekem itthoni hobbizásra tökéletes.
Mielőtt elkezded komolyabban terhelni a tápot azt sem árt megnézni, hogy a párhuzamosan kötött tranyókon milyen arányban oszlik meg az áram. Tehát átfolyatsz rajta mondjuk 400mA-t, és megméred az emitter ellenállásokon hogy a várt 100mA-hez képest melyiken mekkora áram folyik, a 22mV-nál mennyivel esik több vagy kevesebb a 4 ellenálláson.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |