Eszembe jutott erről egy kérdés, amit már rég fel akartam tenni.
Ha egy tápegységben több nFET-et használok sorba kötve, akkor egy opamppal kimenetével vezérlem az összes gate-jét?

Inkább párhuzamosan kösd őket, és minden G-re tegyél egy-egy 100 R-ot.

Nem tudom hogy a sorba kötésüket mi indokolná, hiszen akár 500-800V-os FET is kapható. Plusz mivel eltérő potenciálon lennének, a vezérlésüket is eltoltan kellene megoldani. Ha a teljesítménynövelés a cél akkor párhuzamosan kell őket kötni. Van is erre példa, ha rákeresel az EM-1 kifejezésre itt a topikban, akkor az a táp az éppen ilyen. Az áteresztője 3db FET párhuzamosan, és egy OPA kimenete hajtja meg őket.

Ha az áramfigyelés miatt nem lenne rá szükség (EM-1), akkor a 0,47R-ok nélkül is párhuzamosan köthetőek a FET-ek? Vagy ennek ennél a félvezető fajtánál is van indokoltsága?

Köszi, az EM-1-et megnézem.
Nem a feszültséget szeretném megnövelni, hanem az eldisszipálható teljesítményt. De valóban, minden FET-nek máshol lenne a source feszültsége.

Nem sok ez irányú mérést végeztem, de a szakirodalom szerint az azonos típusú fetek minden további nélkül párhuzamosan köthetők, source ellenállás nélkül is. Hogy ez mennyire van így nem tudom, mert azért más gyártók termékei között lehetnek eltérések, de az biztos hogy az azonos gyártási szériából valók között nagyon minimális szórás van.
Valahol mértem is, itt a topikban is, adatot is írtam de most nem keresgetem. A lényeg, hogy néhány százaléknál nem volt nagyobb eltérés, aminek a fele is az 5%-os tűrésű ellenállások szórásából adódott. Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy mondjuk egy ilyen táp esetében (3db FET párhuzamosan) az átfolyó áramban nem lesz 5%-nál nagyobb eltérés, de ez akkor biztos ha az ember méréssel is igazolja.

Külföldi fórumon láttam olyan analóg áteresztős tápot, amiben 8db FET volt párhuzamosan kötve. Jól jön ha éppen gázszünet van és nincs mivel fűteni.

Biszont minden FET-nek egyéni meghajtás kell! Ha összekötjük a gate-eket, akár soros ellenállással, akkor az áram nagyon aránytalanul fog megoszlani a FET-eken, rossz esetben az egész elkezd gerjedni. De egyenletes áram megoszlás nem lesz, ez tuti!

Én sem mértem, de szerintem éppen egyenletes lesz az áramelosztás. Pont ez a lényeg benne.

Kell a frászt. Láttál bárhol erre példát? Nem hinném. Ráadásul mezei analóg tápról beszélünk, ahol ez szinte el is hanyagolható, mert nem 50ns alatt kell kapcsolni a fetnek, sőt kapcsolnia sem igazán kell, csak követni a szabályozást. Még a dinamikus viselkedéskor (durván változó terhelés) is épp hogy csak kapcsol, inkább nem is nevezném kapcsolásnak, nézd vissza a szkópfotókat amiket feltettem a tápjaimról, vagy akár a szimulációkat. A műveleti erősítő 20mA (vagy amennyi) körüli max. kimenő árama (vagy egy adott értékű ellenállás) tölti illetve süti ki a gate-et. Számold ki, hogy ha a 3 FET gate töltésében van mondjuk 20% eltérés, akkor az mekkora eltérést fog okozni abban a DS feszültségben, ami egyébként sem képes csak ilyen 100us-os nagyságrendben megváltozni emiatt. Kb. semekkorát. Épp a lassabb szabályozás miatt is gerjed kevésbé egy ilyen táp.
Egy hegesztő inverterben is simán párhuzamosan kötnek 2db fetet vagy IGBT-t, aztán ott át kell nekik kapcsolni 20-30A áramot, mondjuk ilyen 40ns alatt.

Több éve készítettem egy elektronikus műterhelést, 3db párhuzamos FET-tel, soros 100Ohm, LM358 hajtotta. Az áram a FET-eken nem egyenletesen oszlott meg. Egyiken 1.2A folyt, másikon 400mA, harmadikon 600mA. De ki lehet próbálni, csak a FET-eket kell összerakni hűtőbordára, a gate-et 0-3V-tal meg kell hajtani, és lehet mérni az átfolyó áramokat.

Ha van lehetőséged sok darabból válogatni nem feltétlenül igaz. Sokat mértem borda nélkül hőmérsékletet a válogatott cuccok nagyon szépen futnak együtt, ami nem volt válogatva ott inkább "megfutás" volt...

Szerintem te tisztában vagy a FET működésével.
"hegesztő inverterben" - ahol a FET vagy vezet, vagy nem, nincs probléma a párhuzamosan kapcsolt gate-nek. De analóg üzemben kipróbálható, hogy a gate-re 2.500V-ra mekkora áram folyik, majd 2.505V-nál mekkora (a FET nincs teljesen nyitásba vezérelve!). Nem lineáris a változás, a FET-ek között eltérés van. A FET-ek gate-RDS-on függvényét kell vizsgálni, ami FET-enként változó.

Azért nem releváns a mérésed, ugyanis nagyon kicsi feszültségléptékeket használtál. Ott már könnyen megeshet az a dolog, ha van a fetek nyitófeszültségében eltérés, hogy az egyik még szinte ki sem nyit, a másik meg már javában vezet. Egy ilyen tápban ez nem nagyon fordulhat elő, annak ellenére sem hogy analógban működik. Megtaláltam az akkori beírásomat, ezt írtam szó szerint: Tehát brutális az eltérés ugye? -3 és +4,5% a középértékhez képest, és ebben a mérésben az 5%-os source ellenállások tűrése is benne van! És kb. mindegyik ilyen nagyságrendű eltérést produkált.
Hozzáteszem a fetek nem innen onnan amonnan vannak, hanem azonos gyártási szériából.

Idézet: "ha van a fetek nyitófeszültségében eltérés, hogy az egyik még szinte ki sem nyit, a másik meg már javában vezet." - tökéletesen egyforma FET nem létezik, tehát van eltérés.
Egy analóg labortápban a FET-ek gate feszültsége tizedvoltokat változik, hiszen pl. 2.5V-tól még egyáltalán nem vezet, 4V-nál meg már telítésben van (logikai FET), erre az 1.5V-ra jut az összes áram, 0-tól mondjuk 1-2A, vagy ami áramot max. kapcsol, és egyáltalán nem lineáris a gate-RDS-on függvénye.
Mindegy, abban biztosan igazad van (igazatok van), hogy ha a FET-ek egy gyártásból, egy szériából, esetleg válogatva is vannak, akkor használhatóak közös gate-tel, soros ellenállással, és minimális lesz az eltérés az átfolyó áramban. Én nem ezt tapasztaltam, biztos nem volt szerencsém. Én viszont ezt a közös gate dolgot nem tartom korrekt megoldásnak. Egyik FET kimegy a 4-ből, aztán ismét lehet 4 újat venni (válogatni, imádkozni, hogy 4 ugyanolyat küldjenek...), mikor csak egyet kell cserélni...

Mértem egy másik ugyanilyen tápon jóval kisebb áramnál ahol kevésbé vannak nyitva a fetek, ahol közelebb vagyunk a nyitófeszültségükhöz, hogy nehogy ebbe is belekössön valaki. Szóval, az átfolyó áram kb. 100mA, ami így oszlik meg a 3 feten: 33,6mA-33,2mA-31,8mA. Ez sincs még 5% sem a középértékhez képest (-4,4% és +1,8%). Az ellenállások ugyanúgy 5% tűrésűek, tehát ez az eltérés adódhat akár az ellenállások értékének szórásából is!!! Mivel ugye nem az átfolyó áramokat mértem, hanem a 3 source ellenálláson eső feszültséget. Ha van 1% eltérés az ellenállás értékében akkor ugyanúgy 1% eltérés lesz a rajta eső feszültségben is.
Ha netán elő is fordulna olyan eset amiről beszélsz (szerintem nem fordul elő), az akkor is olyan tartományban jelentkezik csak ahol lényegtelen. Mert kb. mindegy neki, hogy 1mA vagy annál is kisebb értékű áram hogyan oszlik el rajtuk, lévén elenyésző disszipáció lesz belőle. Ezen a tápon éppen be sem tudok annyit állítani, 9,5mA a minimum áramkorlát.
Hidd el, a tranyókkal sokkal sokkal több szívás van.

FET-eknél azért nem katasztrófa a kiegyenlítő ellenállások elhagyása, mert szemben a bipoláris tranzisztorokkal, ezeknél inkább pozitív a hőfokfüggés jellege. Tehát a jobban melegedő tranzisztor automatikusan kevesebb teljesítményt fog magára venni, így bizonyos korlátok között elfogadhatóan kiegyenlítődik a disszipáció közöttük.

Találtam itthon egy marék Tungsram 3055. Az egyik haver pedig ajánlott ESM114-et . Nem sok mindent találtam róla csak egy ilyen és egy ilyen adatlapot. A haver szerint inkább ezt használjam. Szerintetek?

Szia! A sajátomba a Tungsram 3055 tennék, ha már ott van. Az ESM114 Darlington, nem hinném, hogy kell oda 3000-es béta.

A linkeid alapján az ESM114 darlington. Az nem jó ide.

Nem akarom elkiabálni, de úgy néz ki, hogy működik. A tungsram tranyókat tettem be. Mértem feszt a 22 ohmos ellenállásokon. 99-100-110-101mV okat mértem amikor a kimenő áram 1.8A volt.

Off Szétszedtem egy régi, és egy mostanában beszerzett tranyót. Van különbség a kettő között jócskán. On.

Na igen. A 2 tranyó képének méretét igyekeztem azonos méretűre hozni a képszerkesztőben, majd kivágtam az új chip méretét és odatettem a másik mellé. Úgy sacc/kb a negyede méretű. Szerintem ez valami kisebb BD-nek vagy hasonlónak a chip-je lehet, valami 3 vagy 6A-es tranzisztoré. Ha van rá lehetőség, hozzá lehet annyira férni, én kíváncsiságból megnézném azt, hogy annak az új csipnek a bevezető szálán átküldenék néhány A áramot, illetve megnézném hogy mekkora áramerősségnél kezd el már izzani, világítani az a szál. Mert hogy azon nem megy át 15A az olyan biztos mint ahogy itt ülök.

Elkészült, bedobozolva ... Kezdődhet a tartós tesztüzem !

Köszönöm mindenkinek aki segített összehozni. Remélem jó szolgálatot tesz majd és sokáig használja Dávid fiam (12). A következő project egy "Huye Baby" csöves végfok. Az alkatrészek már itt sorakoznak a szekrényben. De ezt majd a megfelelő topicban. Köszi még egyszer mindenkinek!

Jó lett , csak a feliratot hiányolom kicsit.

Ha ebben az LPSU3A50V van (vagy akármi más), a LED-ek nagyon fényesek. Ha a fotó reális, akkor határozottan zavaró.
LPSU esetén, terhelés nélkül stabil kimeneti feszültséget várnánk (sárga és zöld jelzést), de a nehezen felismerhető színek alapján ez inkább sárga és piros.
Vagy a LED-eket kellene kevésbé érzékenyre cserélni (én a legolcsóbb diffúz LED-eket használtam és rendben volt a fényerő), vagy az áramukat csökkenteni az előtét ellenállás növelésével.
Itt nagyjából látszik az elvárt fényerősség.
Miért nulla a kimeneti feszültség? Erre ritkán van szükség. Esetleg DC-OFF állásban van? Látszatra (itt is jobb lenne egy jó fotó) a kapcsoló középállásban van, ahol a kimeneti feszültségnek élnie kellene.

Az nagyjából azonos árameloszlás javarészt a source ellenállásnak köszönhető. Annak hogy mekkora a source ellenállások egymáshoz képesti szórása és hogy relatíve mekkora feszültség esésre vannak méretezve. Pl ami 0,1V feszültséggel hoz 1A- ott sokkal eltérőbbek lesznek az áramok a fetek közt mint ami mondjuk 1V-al hoz 1A átfolyó áramot.

A gate-eket össze lehet kötni másként nem is kapnának egyforma meghajtást és nem lenne értelme a source ellenállások balanszírozó hatásának.

Helyes észrevétel. A LED -ek színe - a bakalogikát követve - a kijelző színeihez lett igazítva. Az áramkorlát LED -je kékre, a stabil fesz jelzésére piros LED került beépítésre. Mivel kék ledből csak víztiszta ( átlátszó ) volt itthon - szintén a bakalogikát követve - a többi is ilyen lett. A zöld - ami a csomagban jött és a próbákhoz be lett építve - átkerült a főkapcsoló fölé. ( Ennek látni is a fényén, hogy gyengébb. )
Valóban zavaró, ha tudok kisebb fényerejű kék ledet venni mind a 6 -ot kicserélem. Nekem is feltűnt egyébként ...
A kimeneti feszültség azért "0" mert a helipot le van tekerve teljesen. Engem sokkal jobban zavar, hogy a másik nem megy le "0"- ra - valószínű az ellenállások tűrése miatt. Kézi műszerrel rámérve a " 0" sem teljesen "0" - valami 0.02. És ami nem "0" az sem sokkal több 0.05 -nél. Később írok pontos adatokat is ...

Ha lesz időm szétszedni, vagy inkább kedvem majd feliratozom. Inkább a kedv a meghatározó. Sajnos van egy olyan jelenség, amit nem tudok hová tenni, de előbb konzultálok a tervezőjével utánna kivánom közreadni. Ez adódhat alkatrész problémából vagy építési hibából vagy valami egészen más ... Vagyis a szétkapás elkerülhetetlennek látszik.