Köszi szépen.Mikor nagyobb az ellenállás?Ha hideg, vagy ha forró az izzó?

Melegen nagyobb, hidegen kisebb. De az a "hideg" olyan rövid ideig tart, hogy inkább csak a vezérlés miatt érdemes gondolni rá. Ha ismert az izzó feszültsége és a teljesítménye, akkor abból számítással is meghatározható az ellenállása -amit aztán méréssel lehet ellenőrizni-.
R = (UxU)/P (pl. 12 V - 60 W izzó esetén > 12x12x/60 = 2,4 ohm.)

Természetesen ha meleg. A meleg ellenállás az adódik a teljesítményéből. Ha mondjuk 50W teljesítményt vesz fel 12V-on, akkor az 50/12=4,16A áram, ami 12/4,16=2,88 ohm.

Köszi mindenkinek.

Az izzólámpa egy igen érdekes alkatrész. Pozitív hőmérsékleti együtthatója van (PTK), ráadásul nem is lineáris. Ezt a tulajdonságát sokszor ki is használjuk, pl erősítő élesztésénél, zárlatos áramkör javításánál, vagy szabályozásoknál.
Egyszer legalább érdemes végigmérni egy izzót úgy, hogy méred az izzón a feszültséget, és az átfolyó áramot, (egyszerre két műszerrel) és a feszültség függvényében OHM törvénnyel kiszámolod az aktuális feszültséghez (vagy akár az áramhoz) tartozó ellenállást. Ezt egy grafikonban ábrázolod. (excel tábla kitűnő erre a célra) Minden wolfram szálas izzónak igen hasonló a karakterisztikája.

Jártam úgy is, hogy az üzem/méréshatár váltó tárcsa volt kontakthibás.

Egy ilyen 12V-os mini pumpával szerintetek lehetne hatékony ónelszívót csinálni? (Csak példa, kínai oldalakon a töredékéért is kapható.) 0.8 bar nem kevés? A szivattyút csővel összekötném egy vastagabb filctoll méretű (átlátszó, áttetsző) ón-felfogó tartállyal (akár eldobhatós fecskendő). Ez lenne a kézben tartott munkaeszköz a végén egy rövid szilikoncsővel.

Kizárt. Rendeltettek velem (más célra) egy olyan vákuumszivattyút mint amilyen a mellékletben is látható. Papíron 30 W-os a motor, a valóságban 20 körülit mértem. Még ez is gyenge volt. Elméletileg van 70 W-os változata is, nem teszteltem, az talán jó lehet.

A 0.8 bar nem kevés, elvileg 1 bar lehet a maximum vákum, ha teljesen kiszívná a levegőt, ilyen gyakorlatban nincs.
Úgy lehet jó, hogy egy puffertartály kell neki mert a szivattyú nem tud egy pillanat alatt sok levegőt szívni. Ha egy nagyobb tartályban van 0.8 bar, ehhez idő kell mire a szivattyú előállítja, de ez hosszan ad erős szívást tartálymérettől függően.
Persze egy szeleppel kell nyitni zárni a levegőt.

Köszönöm a gyors válaszaitokat. Emberi erővel, egy puffertartály "felpumpálásával" nem lehetne előállítani a célnak megfelelő vákuumot? Tippetek esetleg lenne honnan szeretheznék puffertartályt, csöveket, összekötőket, stb?

Nem kell túlvariálni. Vastag falú cső, a végére egy ónszippantó hegye (Bővebben: Link), egy befőttesüveg, amibe bele lehet ragasztani a csöveket (Bővebben: Link) és egy nagyobb légszállítást tudó vákuumszivattyú.

A képen akkumulátor savkivezető csöve van. Néha beleragad az ón, ilyenkor párszor odavágom az asztalhoz és készen is van.

Nyílván ez nem precíziós munkára van, oda inkább ónszívó szalagot használok.

Nem írtad mire is kell pontosan, ezért esetleg a kész megoldásokat is érdemes mérlegelni. Pl. itt van néhány lehetőség. Ezekben általában egy kis pumpa van, amit egy rugó nyom vissza, így egy rövid időre jelentős vákuum alakul ki a "dugattyúban", ami jól irányítva elviszi a kis ónodat.
Alapvetően szokatlan, de nálam a fújás is jól bevált abban a néhány esetben mikor szükségem volt rá. Tehát nem szívtam az ón-olvadékot, hanem fújtam. Ez egy sokkal jobban irányított légáramlás, ezért nagyobb az erő, illetve nem elhanyagolható hogy a kompresszor eleve ott van a műhelyemben kiépített léghálózat végén.

Ugyanebből az elgondolásból indult ki az ötletem, rettenetesen zavar az ónszippantó ütése. Milyen szivattyút használsz? Mekkora a befőttesüveg?

Az üveg talán 2 dl űrtartalmú, felesleges nagyobb. A szivattyú egy 230 V-os, kb. 300 W-os, egy hengeres, membrános (diaphragm) kivitelű.

Mivel nem találtam konkrétan a mérővezetékekkel/mérőfejekkel foglalkozó topic-ot, arra gondoltam nyitok a témának egyet külön, ami csak erről szól.
Ki milyen vezetékekkel/fejekkel dolgozik, bemutatásuk/ajánlásuk pro és kontra.
Egyedi mérővezetékek, fejek készítése, leírása, gyári dolgok javítása.
Valamint ezzel kapcsolatos beszélgetés/ kulturált vita.

Oszcilloszkóp mérőfejnél ajánlom az aktív mérőfejet, bemeneti kapacitásuk 0.5 - 2 pF körüli. Tizede, huszada a szokásos passzív mérőfejeknek, ennyivel kevésbé terheli a mérendő áramkört. Sok esetben nincs jelentősége, de néha bizonyos áramköröknél a hagyományos mérőfej terhelése jelentősen megváltoztatja a mérendő áramkör működését, vagy csak a jelalak méretét, mást látunk a szkópon rátapintva, mint ami nélküle van normál üzem közben. Alkalmanként 10-15e. Ft.-ért lehet venni használtat.

Annyiért én nem nagyon láttam, mondjuk nekem olyanra nem is lenne szükségem, viszont egy 1:1000-esre inkább. Most rendeltem egy 1:100-ast de azzal is csak 5kV-ig tudok mérni, és bizony néha jó lenne ha tudnék 20-30kV-ig is, a kerülőutakat meg lehetne spórolni vele. De ezek kínai nevesincsben is egy szkóp ára, aminek meg már neve is van az horror. És sajnos ez nem a legyártom itthon kategória.
Passzívban is léteznek egyébként már jók, és az áruk sem túl vészes.

Szívesen

Most láttam a csövön.SMD forrasztás 100W-os autóizzóval.

Ez azért jó, mert sötétben is lehet vele dolgozni

csak mutatóba:

Oké. Több kérdésem nincs is. Ja, de. Az megvan, hogy azok a fél wattos ellenállások max. 250-300V feszültségtűréssel rendelkeznek? Ide speciális nagyfeszültségű ellenállások kellenek, kell egy arra alkalmas műanyag szár amibe belefér az egész, szigeteli kívül, meg a kiöntés is belül azt a 20-40kV-ot, meg van utána egy rendes kábel csatlakozóval, mondjuk ahhoz szét lehet bontani egy olcsóbb mérőfejet.
Gondolkodtam én már ezen, de még ha lenne is megfelelő ellenállásom, azok a kondikkal együtt nem férnének be abba a nagyfeszmérő műanyag fejbe ami nekem van. Plusz ekkora feszültségen már a szigetelőgyanta minősége sem mindegy amivel kiöntöd belül az egészet. Ilyen helyeken már egy közönséges szigetelő lakk nem játszik, tapasztalatból tudom. Úgy áthúz mint a pinty.

Én már régóta csinálom, hogy azok az apróságok (néha 2x2mm az IC), amiket a hőlégfúvó elfújna, ezzel kerüljenek fel.
Az izzót egy réselt alucsőbe húztam (a szennyeződés és a tapogatás elkerülése miatt), a rés a reflektorral szemben van, az egészet egy PC tápról hajtom. Már kitapasztaltam, hogy amikor a kezem már nem bírja tovább a meleget, akkor jó
Hegesztőszemüvegen át nézem, mert nagyon vakít.

Asztalosok figyelem!
Van egy satupadom, aminek a munkalapja 5 db 50 mm vastag 2000mm hosszú és 160 mm széles pallóból van. De van egy 1000mm x 800 mm x 10mm-es kazánlemezem is. Ezt a kazánlemezt bele szeretném süllyeszteni a mostani munkalapba. A satu felőli végén az padnak. Mivel tudnám én ezt belemarni, gyalulni, vésni...?

Marógép.

Rácsavarozod és körbeszegezed 10 mm vastag léccel.

Ezek a felsőmarók milyen széleset tudnak marni?

Bele tudod marni felsőmaróval, de nem könnyű. A marást középről kifelé, csiga-bigában kell, mert különben a gép bele eshet az általa mart mélyedésbe. A széleket pedig vezető mellett lehet egyenesre marni. 16-20 milliméter átmérőjű maróval hamar ki lehet marni.

Köszi a válaszokat. Befejezem az offolást!

+1 bevonat, sok csavarral ragssztva. Ember soha nem viszi el onnan...