Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű tápegység
Témaindító: Rendszer, idő: Feb 18, 2006
Témakörök:
Ne ugyanolyanra cseréld, mert az is sípolni fog, hanem teljesen másikra, más típusra. Ha van helyed, rakj be trafós tápot, vagy amit akarsz. Mérd ki, mekkora feszültségek kellenek, a teljesítményt is meg lehet saccolni, és ez alapján keress tápegységet.
Másikra cserélni nem tudja, mert ahhoz egy ugyanilyen kellene, vagy egy hasonló méretűt méretezni hozzá, adott menetszámokkal, ugyanakkora légréssel. Azt megpróbálhatja hogy valami kétkomponensű ragasztóval átragasztja a ferritmagot, de szerintem attól nem fog megszűnni a nyöszörgés.
Lehet hogy a snubberkörrel is bajok vannak, bár akkor már a kapcsolóeszköz is megadta volna magát. Tehát. Vagy kilazult a trafó magjának a ragasztása (erre elég kevés esélyt látok de nem lehetetlen), vagy alkatrész (kondi, dióda) hiba van. Harmadik verziót nem tudok elképzelni. Azért az esetek 90%-ában elkó hiba szokott okozni bármilyen egyéb problémát. Konkrétat akkor lehetne mondani, ha meg lett volna nézve szkóppal a kapcsolójel a hiba előtt és után, így ha azokban eltérés van akkor az látszana.
Ha a táp pl. 12V 2A-t meg 5V 0.5A-t készített, akkor meg lehet csinálni pl. külső adapteresre is, ami utána a szerkezeten belül, kapcsoló üzemben előállítja az 5V-ot. Én erre gondoltam. Nem kell ugyanolyan táp, csak egy olyan, ami tudja azt, amit a régi.
Miért kellene neki kapcsolóüzemű tápot készítenie, ha venni is lehet, és az megoldja a sípolás problémáját? A hozzászólás módosítva: Dec 30, 2018
A mai világban amikor egy ilyen tápot néha már pár száz Ft-ért lehet rendelni az ebay-ről, azóta nem nagyon van értelme javítani. Mondjuk az a kategória is ilyen 1-2 évig működik csak, ami rendesen meg is van csinálva az nem annyiba kerül.
Szia, gondoltam rá de sajnos nem járható, külső táp nem lenne esztétikus, készülék belsejében pedig nincs hely. Egyébként 24V + 12V(24V ágban van egy 20A os TO220 as tokozású dióda, 12V ágat egy SMD diódával egyenirányítják). Kár érte de úgy nézki hogy e-hulladék lessz.
Én is elkókra gondoltam gondoltam, sajnos nem az. Sajnos nincs kép a jó állapotáról. A képeken a 12V -os ágon mértem az egyenirányító diódán. A folytó után már szép sima a feszültség. Telefonnal próbáltam felvételt készíteni a jelenségről, 9kHz es zajról.
A hozzászólás módosítva: Dec 31, 2018
Én továbbra is a visszacsatolásnál néznék körül, hátha kapacitását vesztette néhány kis kondi és túl gyors a visszacsatolás.
Nem tudni hogy mennyi a táp üzemi frekije. Ami a képen látszik az alapján egyértelműen burst-öl a táp, tehát vagy nincs terhelve, vagy ha terhelve van akkor valamelyik alkatrész hibás, mert ez nem lehet neki üzemi állapota. A hang, meg a 2,5 év használat alapján én azt mondom, hogy 1000% hogy nem a trafó hibás, hanem valahol egy elkó vagy dióda. Az elkónál nem mindig elég az ESR mérés, pláne ha az ember nem tudja hogy mennyi volt új korában. A gyári ESR mérőkön lévő diagram fabatkát sem ér, még közelítésnek sem jó. A visszáramos dióda meg csak kivéve a helyéről mérhető, akkor sem multiméterrel, mivel azok kis feszültséggel mérnek, és az ilyen dióda jellemzően 2-3V-nál nyit ki, fordított polaritáson. AVR-es alkatrészteszter általában észreveszi, kettős diódának látja. Ezt a tápot én így nem használnám, mert nagy rá az esély hogy rövid időn belül tönkre is fog menni.
Adott egy makita dc18rc s típusú akku töltő. Ebben egy szabályozható tápegység van, ami 7,2-18V közötti tartományba szabályzott, akku függvényében, milyen van rajta.
Ezt a tápegységet manuálisan szeretném beindítani. Jelenleg a vezérlő IC indítja (D78F0501A), és állítja be a tápfeszt ill szabályoz. Ezt szeretném megkerülni, és manuálisan indítani a tápot. A segédtáphoz MIP2k2 IC tartozik. A fő táphoz 6C12804 feliratú IC tartozk, de erről a neten nem találtam semmit. Ezt a részt kellene valahogy beindítani, és 16,7V környékére belőni. A hozzászólás módosítva: Jan 1, 2019
Volt nálam egy monitor+tv hasonló problémával. A gazdája botfülű, nem is zavarta, csak amikor eladásra kínálta, minden vevő a kerregése miatt lépett vissza. 60kHz körül ment a tápja, de készenlétben annyira kicsi volt a fogyasztás, hogy néhány impulzus után pár ms időtartamra leállt a táp. Végül is csak az IR vevőnek kellett a feszültség. Ez a bust viszont hallatszott. Először leterheltem a tápot, de legalább 10W felett lett csak folyamatos a kapcsolójel, amit viszont sokallottam a 22W-os maximális fogyasztáshoz képest.
Más megoldást választottam. Készenlétben az 5V-os ág alig 20mA-t, a 12V-os pedig semmit sem evett, ráadásul készenlétben csak 3,5V mérhető az 5V helyett, ezért adtam az 5V-os ágra egy telefon töltőből feszültséget. Ha 3,5V felett volt a feszültség, akkor a fő táp el sem indult. Egy 47 Ohmos ellenálláson keresztül lett megtáplálva az 5V-os ág, így 4V lett a készenléti fesz. A kis töltő meg elfért a burkolat alatt. A hozzászólás módosítva: Jan 1, 2019
Amit szeretnél, kb olyan, mintha elektronmikroszkóppal vernéd a tuskóba szorult fejszét.
Miért is?? Mert ha esetleg valaki ismeri a fő táp IC-t, és ismer valami meghajtást, akkor beindítható is lehet...
Lerendem azt a pár elkót és majd kiderül. Amelyik diódát le tudtam forrasztani azt ellenőriztem az AVR es teszterrel, de a SOT23 -asokra már nem vállalkoznék hogy kiforrasztom őket. Szinte 90% -a felületszerelt, SMD kondenzátorok értéke ismeretlen.Burst-öl mert mérés idejére nem indítottam el semmit rajta tehát a végfok(nagyobb terhelés) nem használja a tápot de halkabb zene közben is jelen van a sípoló hang, nagy hangerőnél nem hallani a zenétől de megpróbálhatom terhelni a tápot pl. izzókkal hogy akkor hogyan viselkedik.
Pedig épp ezek az apró diódák szokták megadni magukat, nem a nagyok amik hűtőn vannak.
Hőlégfúvó híján tartok tőle hogy letöröm a lábát vagy túlhevítem a pici alkatrészt. Esetleg van bevált módszer az eltávolításra vagy a melegít , óvatosan feszít a járható út?
Ónszívó szalaggal kell leszedni az ónt a felületszerelt alkatrészek forrasztásairól és lejön.
Persze, ne az olcsó vackot vedd, hanem amiben folyasztószer is van. Minél finomabb szálú, annál jobb. A felszívandó ón mennyiségéhez kell választani a szalag szélességét. A szélesebb vastagabb szálú szokott lenni.
Vékony szárú csipesszel megfogod, a pákába beteszed a szélesebbik hegyet, teszel rá egy kis gombócnyi ónt, a két oldalát gyorsan felváltva melegítve 2-3 másodperc alatt le kell neki jönni. Az ón leszívása itt nem működik, mivel a láb alól nem fog kijönni az ón, az ott továbbra is tartja.
Én, ha több darabról van szó, két (kattógós wellerutánzatot) pákát használok smd-k leszedéshez kétkézzel, (egy-két darabnál még leszedem egy pákával is, de kettővel jóval egyszerűbb). Az egyik pákának végén rajta szokott maradni az alkatrész, így azt oda kell koppantani valamihez és akkor leesik róla (rendetlenség nem előny mert leveszik a rengetegben az alkatrész, és sokáig melegíteni sem érdemes a páka végén lógva).
Visszarakni is lehet két pákával, ezesetben megspórolható az ónszívószalagozás (folyasztószer kellhet hozzá egy kicsi).
Ez a kétpákás megoldás nem semmi, nem is rossz ötlet, főleg, ha van két páka. De van egy hasonló megoldás, mostanában tervezek egy ilyen pákát beszerezni:Bővebben: Link
A (hideg) pákára, a hegy vége közelében tekerj szorosan 1.5mm2 átmérőjű szigeteletlen réz huzalból pár menetet, az egyik végét úgy hajtsd meg, hogy a páka eredeti hegye mellé kerüljön és tőle a SOT-23 tok távolságával legyen oldalra. A másik végét szépen dolgozd el a pákán. Vedd le a pákáról és csavard egy kicsit szorosabbra. Húzd fel újra a pákára, melegítsd be a pákát - egy kicsit tovább, mint szoktad. Használd ezt a "kétfejű" pákát a SOT-23 és más SMD alkatrészek levételekor. Ha a réz huzalt még 90 fokban meg is hajtod, a SOT-23 tok egy oldalon levő két lábát a huzallal, a harmadikat a pákaheggyel melegítve könnyel lejönnek.
A sima kattogós wellerhez is van smd kiforrasztó hegy ami u alaku két csucsban végződik...
Köszönöm Ge Lee és mindenki másnak is aki segített. Én már feladtam volna az SMD végett de megadtátok a szükséges lökést hogy egyen engem a fene és neki essek kiforrasztásnak. 2 ellenállás volt szakadásban a feedback résznél, gondolom a szilikon ragasztó nem tett jót nekik a hőátadás tekintetében. Egyik ellenállás értékét csak párhuzamosítással tudtam elérni.
Helyesbítek, az egyik ellenállás kódját elnéztem, 68C helyett 62C -t láttam(49,9k - 43,2k), cseréltem a megfelelőre és holnap elindítom huzamosabb ideig megnézem hogyan viselkedik
A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2019
Snap-in kondikat is két pákával szedem ki (8as heggyel).
A panelt gépsatuba állítom. De itt már a két pákát egy kézzel motiválom és a másik kézzel a kondit fordítom majd, ha mocorog, akkor húzom. Így a legvalószinűbb, hogy a furatgalván túléli sérelem nélkül, csak ezután ónszippantózom és ónszívószalagozom ki a lyukakat! Valamint hőlégfúvót is be szoktam vetni, ha egész hűtőbordát kell kiszedni alkatrészestül furatgalván+többrétegű nyákból, rendszerint használható marad a panel. Persze néha kipotyog más lábas jószág is (többnyire snubber cuccai, amik nehezek és nagyok), de az smdk nem szoktak lepotyogni. Megéri ezzel trükközni, pl mikor a félvezetőket le sem lehet választani a hűtőbordáról, mert túl sok bizbaszt kellene kipakolni, hogy hozzáférhetők legyenek a csavarok, ilyenkor jön a húlégfúvó és némi vaslemez "maszkolásnak", panel alkatrészoldallal lefelé, felbakolva, melegítve mozgatva, aztán egyszer csak koppan a borda az asztalon... A hozzászólás módosítva: Jan 2, 2019
Szervusztok .
D osztályú erősítő tápjaként használom majd a kapcsolóüzemű tápot . Hogyan lehetne a kimenetének a szűrésén javítani ? Elvisel egy nagyobb szűrőelkót ? Előre is köszönök minden információt .
További LC szűrővel, de attól sem lesz jobb. Ha meg pwm a táp akkor nem is nagyon érdemes próbálkozni mert annyi zavart termel hogy kevés rá az esély hogy az erősítő csendben lesz róla.
Diódás kondenzátoros szűrés nem játszik? Kapcsolóüzemű tápegységekre szoktam ilyet rakni ha a terhelése PWM. Ez igazábol a tápegység miatt kell, frekvenciától függően igen-igen tud hullámozni a kimenet. Erősítőkben nem vagyok otthon.
A hozzászólás módosítva: Jan 5, 2019
PWM lesz a terhelés . A tápoknak van valami jellemző frekvenciájuk amin működnek ?
Köszönöm .
Kipróbálom majd / ha meg jön a táp és az erősítő /.
Sziasztok! A véleményetekre lennék kíváncsi. Ha egy "szokásos topológiájú" kapcsolóüzemű tápot rövidre zárunk, a "kelleténél" egy picit hosszabb időre, akkor melyik alkatrész szokott elsőre "elszállni"? Az otocsatoló, vagy az ő tl431-e, vagy a primer köri kapcsoló FET, vagy annak az IC-je?
Köszönöm előre is a válaszokat! |
Bejelentkezés
Hirdetés |