Az hogy a tápegység mennyivel lehet egyszerűbb, azt a megépítés után lehet megmondani. Ha a "T3" tökéletes áramgenerátorként viselkedne, akkor minden brummot elnyomna ami a tápfeszültség hullámosságából ered. Viszont ez nem így van. Sokadik ilyen három tranzisztoros kísérletemet bontottam szét, mert nem tudtam eltüntetni a brummot. A labortápom csak 1A-t tud, így akkumulátorról tesztelgettem. Ott minden jól működött, viszont a trafós táppal csak a bajom volt. Tettem próbát hogy egy visszacsatolt opa kijavítsa a hibát, de azzal pont a lényeget öltem meg, a visszacsatolatlan üzemmódot.

Én meg évek óta próbálom "megerőszakolni magam", hogy csináljak valami "A" osztályút, de mindig lebeszélődök róla amiatt, hogy hiába tekerek egy bármilyen "AB" osztályút akkora nyugalmi áramúra, hogy zenével hallgatva (és közben mérve is) még "A" osztályban maradjon, ettől semmit nem változik a hangja. Vagy csak a hallásom rossz. Ha akkora a nyugalmi áram, hogy eltűnik a keresztezési torzítás a kimeneti jelből (70-100 mA), e fölé tekerve - gyakorlatilag - már nem hallok semmi különbséget. Tehát szerintem máshol van a kutya elásva... nem ezen múlik a minőség. De ez megint csak a szubjektív magánvéleményem.

Állatvédelmi okokból szólok belétek, én is amúgy szubjektíven.
Ezt sem én találtam ki, de egyetértve mondanám (a kutyák védelmében),
a jobb hangzás nem annyira az erősítő fajtájától, mint inkább, annak megépítési módjától, és a felhasznált anyagok minőségétől függ.
Mek, mek, vau, vau.

Ezzel most sokat segítettél

Talán az benne a jó, hogy nem jó. Ha semmilyen torzítása nincs, akkor nem ad hozzá semmit. Erre mondják hogy olyan steril.

Gyakran felteszem magamnak a kérdést, hogy az audiofil az hi-end, vagy sem. Amíg a hifi, vagy hi-end a tökéletességre törekszik, addig az audiofil az a hang szépségét keresi. Tehát ebből az adódik, hogy egy gitártorzító nem lehet hifi, vagy urambocsá' hi-end, mert teljesen más jön ki mint ami bemegy, de lehet audiofil, amennyiben olyan hangot varázsol a száraz gitár hangjából, hogy végigszalad a testemen az öröm. Hogy a pánsíp ötödik harmonikusa mínusz 20 decibelen van jelen vagy mínusz 23 decibelen, az akkora különbség, mintha szárazon szólna, vagy a koncert végére már Winnetou jól teleköpködte volna. A kutyabőr is kipuhul ha sokat püföli karvajorr unokája, mégis jó.

Elmentem a gyerekkel egy ruhaboltba. Amíg ő a próbafülkében lomolt, addig én megbolondítottam az eladót egy szakadt farmerral. Kérdeztem hogy miért kell óvatosan mosni, amikor már szegény szét van szakadva, meg a színe is kifakult. Természetesen azért, hogy ezt a szakadt és elnyűtt állagát megőrizze.

Szerintem meg de, attól függ leginkább. A többi csak a sznobista hablaty azoktól, akik nem értenek hozzá és az aránytalanul drága alkatrészekkel próbáljk meg kompenzálni a szükséges tudás hiányát, másokat keményen félrevezetve.
Ez meg az én véleményem, mert hallottam, kipróbáltam. De többen mások is.
Javaslom neked is. Hallgasd össze ugyanazt az erősítőt egy Furutech és egy tized annyiba kerülő Amphenol RCA csatlakozóval. Persze makacsul lehet ragaszkodni az elveidhez, csak az nem visz előre.

Ez azért annál bonyolultabb, a topológia, alkatrészek és az összerakás módja összessége határozza meg a hangminőséget. Ha odaadsz egy receptet a világ 10 legjobb szakácsának a világ különböző pontjain, tuti hogy nem lesz két egyforma ízü étel (csak hasonló ha valakik egy helyen tanultak esetleg).

Nem szándékom okosnak látszani, sosem voltam ilyen. Én csak a tapasztalataim alapján motyogok.
Én is innen onnan olvastam dolgokat, és ezeket nagyrészt hasznosítottam. nekem is csak az értekezések, és a tapasztalatok segítettek a bütyköléseimben.
A megtapasztalt dolgaimat, meg nem szívesen venném, ha valaki el akarná vitatni, mert értelmetlen dolog eleve.
Akinek ez nem jó, mért erőltetném.
Nem vagyok titkok őrzője, csak sok helyen olvasgatok, hátha találok olyat, amivel jobbá tehetem építéseimet.

Egyértelműen. A válaszomból ki is olvasható, hogy a topológiától függ leginkább, ami nem jelenti azt, hogy ne számítana, 5%-os ellenállásokat használok, vagy 0,1%-osakat. De attól már kevésbé, hogy azok a 0,1%-os elenállások audio note ellenállások legyenek...

Ezzel a néhány mondatoddal feldobtad a magas labdát.

Szerintem ha az jön ki egy erősítőből ami belemegy, tehát nem tesz semmit hozzá és nem vesz el semmit belőle, akkor ennek nem steril lesz a hangja, hanem zenei. A gitártorzító is annyira lesz torz a hangszóró kimeneten amilyen a gitártorzító kimenetén volt és benne kell legyen a hangjában a "szőrfelállási faktor". De ilyen erősítőt persze nem egyszerű csinálni. A kis torzításhoz nagy visszacsatolási tényező tartozik, ami valóban eredményezi a steril, de inkább rikácsoló hangkaraktert. Ennél valóban hallgathatóbb a "kellemesen színezett" mosott hang, ha nincsenek nagy hangtömegek a zenében, mint Te is említetted volt. A nüansznyi részletek meg kit érdekelnek? (Engem.)

És ehhez kapcsolódik a JLH elmélet, miszerint akkor szól szépen egy végfok ha csak páros harmonikus torzításai vannak és a magasabbrendű komponensek elvesznek a zajban. De a Fourier-sor spektrumképe nagyon összetett dolog, mert állhat csak páratlan harmonikusokból akkor is, ha klippelésszerű kimeneti jelalak - tehát négyszögesedik - és erre a fül nem különösebben érzékeny. De a keresztezési torzítási is páratlan harmonikusokat produkál, ami viszont "grízessé" teszi hangot. Az utóbbi több száz kHz-es összetevőket is tartalmazhat, olyan magas frekvenciákon ahol a visszacsatolásnak már inkább torzításnövelő hatása van a késleltetések és a fázistolások együttese miatt.

Általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a kimeneti fokozat torzítását a visszacsatolással nem lehet eltüntetni, csak csak csökkenteni, de pl. a keresztezési torzítást a visszacsatolás egyáltalán nem csökkenti, inkább "termeli" magasabbrendű komponenseket.

Az "A" osztályú végfokok sem attól szólnak szépen, mert "A" osztályban működnek, hanem mert jól van kitalálva a végtranzisztor meghajtása, mint pl. a JLH-ben. De ez meg úgy van kitalálva, hogy csak "A" osztályban működik.

Na most megint vitává lett egy dolog, úgy hogy olyanok vitatják, akik nem hallották.
Én itt be is fejeztem, mivel egész évben nem szeretnék ilyet csinálni.

Ez rendben van, de én pl. annyit tudok a munkásságodról, hogy 20 éve építettél egy Quad-ot, azóta pedig néhány VF xx-et. Az utóbbiakban cserélgettél csatolókondikat (de sohasem hallgattad meg ezek nélkül a hangját). És mi is sokat olvasgatunk és sokat építgetünk.

Ha én olvasgatok nem azt nézem, hogy ki írta, hanem, hogy mit írt, és mennyire érzem hitelesnek.
Persze nem titok, 1970 táján hordozható egyenesvevő, 1972-74 TBA810 lemezjátszóba, 1977 első tranzisztoros erősítő, 1978 saját építésü CB, 1993 Quad, 2005 LM3875(Denon osztott táp, a bemeneten a tömör vezetéknek jó a linearitása), 2014-18 VF-k, FH-k. Utóbbiak során járulékosan adódtak a máig olvasott, hasznosított "okosságok", és nem kevés ráfordítással, ha csak a hangfal felújítást nézem is.
Azért a kondikon kívül mást is kipróbáltam, hálistennek, mert mind hozott a konyhára. De ezek helye nem itt lenne.

Ha most félreteszem a hangmódosító gondolatomat és maradok tisztán a minél alacsonyabb torzítás vonalán, akkor az ugrik be, hogy ha van egy visszacsatolt erősítő, annak a keresztezési torzítását vagy a nagy nyílt hurkú erősítéssel, vagy pedig a kimeneti fokozat nyugalmi áramának növelésével tudom csökkenteni. Nyilván nem lehet a nyílt hurkú erősítés végtelen, mert akkor a visszacsatolási törvény értelmében be fog gerjedni. Csak addig lehet az erősítési tartalékot emelni, hogy ez ne következzen be. Tehát gyakorlatilag nem elég a minél nagyobb nyílt hurkú erősítés megléte, vagyis nem lehet a keresztezési torzítást visszacsatolással eltüntetni.
Másik módszer a végfokozat nyugalmi áramának növelése. Tisztán "A" osztályba téve csak akkor tűnik el a torzítás, ha az áramváltozáson belül teljesen lineárisan erősít minden fokozat. Hát ez sem igaz, mert még a jó linearitású tranzisztorokban még az "A" osztályú beállításban is jelentős disszipációs változás jön létre, ami a munkapontot is eltolja.
Végeredményként valamekkora torzítás mindig marad. Az, hogy a páratlan harmonikusok szebbek mint a páratlanok, annak csak akkor van értelme, ha egyetlen hangot erősítünk. Erre írtam hogy ha megváltozik egy hang spektrumképe, attól még nem csikorgatjuk a fogunkat. De egy nemlineáris erősítőn két, vagy több egymással zeneileg nem harmonikus viszonyban álló hangot egyszerre átküldve már a Fourier ábra nem értelmezhető úgy mint egy hang felharmonikusai, mert sok olyan intermodulációs termék is keletkezett, aminek semmi köze a hangszerek hangjához.
Egy erősítő nem fog vitatkozni velünk arról hogy szólóhangszert, vagy zenekart kell erősítenie, de számunkra más lesz a kapott eredmény. Az viszont nem mindegy, hogy a keresztezési torzítás mekkora tartományt ölel át. Megint csak szinuszt véve alapul, nem mindegy hogy a teljes hullám 1% alatti területen zajlik le a kommutáció, vagy 20-30, vagy még nagyobb szakaszon.

Az első ábrán a komplementer Darlington pár erősítésváltozása látható a nyugalmi áram függvényében. Jól látható, hogy a keresztezési torzítást sehogy nem lehet eltüntetni, de mint a második ábra Fourier sora mutatja, van egy optimuma.
Az "a" diagram a túl kicsi, a "c" a túl nagy nyugalmi áram. Eben a két szélsőséges beállításban igen magas fokszámú felharmonikust termel a kimeneti fokozat. Hogy ezt visszacsatolással mérsékelni tudjuk nagyon gyors meghajtó fokozatot kell alkalmaznunk. Szerintem az erősítő nagy sávszélessége fontosabb, mint a nagy nyílthurkú erősítése. Vagyis meg kell találni az optimumot a kettő között. Sajnos csak kompromisszumok vannak, ideális megoldás nincs...

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a nyugalmi áram üzem közben, pillanatról pillanatra változik. Számos szabadalom született már ennek kiküszöbölésére, de egyik módszer sem terjedt el, mivel újabb hibákat vitt be a rendszerbe. Ezek a torzítás kompenzáló fokozatok általában a tranziens átvitel leromlását hozzák magukkal és többet ártanak, mint használnak.

És a keresztezési torzítás problémája csak csepp a tengerben... egy, a számtalan sok közül.

Ejj, hogy ezért itt így leírva mit meg nem adtam volna eddig
Konstruktőrök figyelmébe erősen ajánlott!!!

Mi a kérdés?

Kérjük a téma OFF topic hozzásuzólásokkal való teleszemetelését mellőzni!
(Nem Karesz 50 legutóbbi hozzászólására reagálva...)

Nincs kérdés, vagy kötelező?
Mindössze megjegyeztem, hogy jó olvasni amit leírtál. Nagyon sokszor találkozni "" jellegű hsz-ekkel, közben lehet, hogy azzal ugyanúgy kárt teszünk. Hiraga is írt erről...

Bocs, de kicsit kétértelmű volt, hogy ez most cinizmus vagy dicséret. Az előbbinek hittem, de így örülök ha segíthettem.

adtam egy tetszik jelzést is, gondoltam attól nincs egyértelműbb.
Igazából annyiban segítettél igen, hogy találtál a jelenségről könyvbéli tapasztalatot, így a mondandó tartalommal is párosul. A jelenségről olvastam már, de ott nem volt mérésekkel alátámasztva.

Üdv.! Csináltam már 3 panelt a linken lévő erősítőből, mindegyiknél ugyanaz a hiba. Szól, ráadásul egészen jól, de a tápfesszel nem tudok 12v fölé menni, mert afelett nem tudom a nyugalmi áramot 0,4 amper fölé vinni. 12v táppal be tudom állítani 700mA-re, ahogy írja, de úgy meg a fél tápfesz nem megy 10v alá. Próbáltam az ellenállások értékein változtatni, de sehogy sem jó. Építettem azóta két erősítőt is, mind a kettő nagyon jó, ezért gyanítom, hogy esetleg a kapcsolás nem jó. Valaki ránézne, aki ért hozzá?! Köszönöm
http://www.bsselektronika.hu/index.php?w=2H0S6wtId9

Szia! A beszámolód alapján arra következtetek, hogy kevés a tranzisztorok bétája. Építsd helyette ezt!

Szia! Köszönöm, de nem szeretnék JLH-t építeni. Arra gondoltam, ha már ennyit foglalkoztam a linken lévővel, akkor azt lenne jó rendesen megcsinálni.

A rajzon alsó végtranzisztor bétája legyen 200, 700 mA kollektoráram mellett és életre kel a kapcsolás. Benne van a cikkben, hogy válogatni kell a tranyókat, csak a szempont nincs meghatározva. Nem véletlen az eredeti BD439!
A tápot is megépítetted? Merész elgondolás

Igen, a válogatás az kimaradt, meg a táp sem az, amit ajánl. Köszönöm

Ha bd439-et rakok bele, akkor is válogtnom kell?

Igen kell

Ha jól értettem van 12 V-os tápod. A végtranzisztor emitterét a testre kötöd, bázisát 3k6 (3 mA bázisáram) ellenálláson keresztül +12 V-ra, a kollektor és a + 12 V közé kerül az ampermérő. Olyan tranzisztort keress aminél az ampermérő legalább 600 mA-t mutat. A tranzisztort hűtőbordára kell fogatnod, mert jó esetben 10 W-ot fűt!
Próbálgasd a fiókodban lévő NPN teljesítménytranyókat, vigyázz darlington ne keveredjen közé, mert annál 3-20 A kollektor áram várható.

Akkor ahogy írtad, a rajzon az alsó feleljen meg ennek, vagy mindkettő?