Nagyon köszi. Gondolom ilyen is jó lehetne? https://www.jofogas.hu/budapest/6kg_porolto_porral_olto_tuzolto_kes...47.htm

Akkor olcsóbb, ha lopott.Bővebben: Link Ha csak rövid időre kell palack bérelni kell, de a vásároltnál hatékonyabb nincs. Kell egyet nézni Jófogáson, megtöltetni és hegeszteni.

Miért lenne jó?A nevében benne van. PORRAL oltó. Nem CO2 oltó. Utóbbi újan kb 20 e Ft.. Ennyiért van használt palack, ami cserélhető telire.

Nem jó! Nem porral oltó kell, hanem széndioxiddal (Co2) oltó. Ilyet szerintem nem árulnak csak elvétve. A fickónak úgy van, hogy ilyen helyen melózik, és a lejárt nyomáspróbájú palackokból tud hazavinni magának x darabot. Ezeket előtte még a cégnél ugyanúgy felújítják, ha kell lefestik, átnézik, megtöltik. Szóval ugyanolyan mint a bolti új, csak nincs hivatalos papír a palack nyomáspróbájáról. Megnézem mindjárt a képek között, mert tettem fel róla régebben, csak nem tudom hogy azon mennyire látszik a palack.
Én is úgy voltam vele, hogy a fene fog tízezrekért palackot venni...

Így néz ki a gépem és a palackom.

Köszi értem. Valami ilyesmi https://www.jofogas.hu/bacs_kiskun/Regi__Retro__CO2_tuzolto_keszule...65.htm Jól néz ki a hegesztőd.

Akár az is jó lehet ha van benne gáz. Ha nincs, akkor nulla forintot ér. De ha van, még akkor sem árt kideríteni azt, hogy milyen a feje, illetve annak a menete, hogy tudják-e tölteni. Meg egyáltalán rá tudod-e majd tenni a reduktort. Na meg hivatalosan neked egy ilyet sehol nem fognak megtölteni nyomáspróba papír nélkül, tehát a töltésére is kell találni valami forrást.
Én könnyen beszélek, mert ha kiürül a palack akkor bedobom a csomagtartóba, elviszem a fickónak, ő meg a kezembe nyomja a másikat, ami meg van töltve.

Mekkora nyomással kapod a teli palackot?

Sziasztok! Van nekem itthon 1db kis teljesítményű valami TESCO-ban vásárolt Einhell co hegesztő. Karosszériázáshoz kellene 0.75-1.5mm vastagságú lemezek hegesztéséhez. Menyire használható ez hozzá ? Esetleg ha másik trafót tekercselnék hozzá jobb volna ?Persze cserélném a diódákat is.
Milyen típusú vasmag használható erre a célra? Kérhetnék rajzot konkrét leírást valakitől ?

Ha jól értettem, amit eddig írtál.
Vettél a boltban egy hegesztőt. Mielőtt még kipróbáltad volna, megfelel-e az áhított célnak, nekiállnál ~0 tudással egy újat barkácsolni. Eközben teljesen biztos vagy benne, hogy amit összebuherálsz, jobb, mint amit a gyárban összeállítottak.
Einhellek között is akadnak elfogadható kivitelűek, kasznizásra meg jóformán bármi használható.

Rajzok: "Új hozzászólás" alatt lefelémutató nyílra kattintva "Csak képek keresése"
Leírás: Ez az egész topic csak arról szól.

Az első gépem egy ilyen einhell volt, valószínűleg azért van ennyi őszhajszálam...
Ha már új trafót tekercselsz hozzá, új diódákkal, stb, akkor érdemes venni egy normális toló mechanikát normális munkakábellel, mágnesszeleppel, stb.
Nekem egy Hetra 200,as trafója van átalakítva, újratekerve, ez kb 40 négyzetcentis, bőven jó co-hoz.
Pár hónapja láttam valamelyik hirdetős oldalon 160-as Hetra-t 7-8 ezerért.
Ehhez, minden adat megvan.
Ha kitalálod, mi legyen, szívesen segítek.
Ha magad csinálod, a bolti ár feléből, vagy kevesebből ki lehet hozni, egy jól működő co gépet, feltéve, ha van némi fogalmad a működéséről.

A gépet 15000ft ért vettem egy ismerősömtől használtan. Erősáramú vill.szerelő vagyok hagyományos ívhegesztőt tekercseltem már, de a co ról keveset tudok ,nincs tapasztalatom hozzá. Hagyományos ívhegesztőm vasmagja 50négyzetcentiméteres 400 volt primer feszültségű és a szekunder oldalon55voltot ad le üresjáratban.Az ív áramot a primer tekercsen tudom szabályozni a csapolásoknál. Teljesen hagyományosan építettem meg,tehát ennek tudatában írtam. A karosszériázás hobbi kezdő szinten érdekelne inkább csak az autó alját szeretném ki javítani ,egyszerűen érdekel az ilyen javítgatás az autón,de ebben segítenek tanáccsal ismerősök.

Szia !
Az áttekercselt Hetra adatai engem is érdekelnének... Köszi !

Meg nem mondom fejből. Amire emlékszem, csináltam vele a nyáron egy gyalugép állványt, 6m 60x60-as vastag falú zártszelvényből, szögvasból egy utánfutót quad-hoz, meg itt ott csináltam kisebb nagyobb varratokat. A mutató kb. ugyanott áll, talán éppen csak megmozdult lefele, tehát nem nagyon csökkent a nyomás a palackban.

Ez éppen ugyanúgy készül mint az ívhegesztő trafója, csak a laza helyett a lehető legszorosabb csatolásúra kell csinálni. Az ívhegesztő trafójának olyannak kell lenni, hogy magas üresjárati feszültsége legyen (hogy gyújtson be koppintáskor), majd az ívfogás után essen le a feszültsége az ívfeszültség környékére. Tehát nagy feszültségesés és kisebb rövidzárási áram szükséges, ami a két tekercs (primer-szekunder) laza csatolásából adódik.
A Co trafónak meg épp az ellenkezőjének kell lenni. Alacsony üresjárati feszültség, kis feszültségesés, nagy rövidzárási áram. Ezt úgy lehet a legkönnyebben elérni, ha a vasmagnak nem csak 1 oszlopát használod fel tekercselésre hanem kettőt. Ezt meg lehet tenni, függetlenül attól hogy milyen a vasmag típusa! Legfeljebb ha köpeny típus (elvileg az EI-t hívják annak), tehát EI vasad van, akkor nem a középső oszlopra tekersz, hanem a két szélsőre, a szárakra. Ott ugyan fele csak a keresztmetszet, de eleve csak fele huzal (115-nyi) kell, plusz kétszer annyi huzalt tudsz így feltekerni mintha csak a középső oszlopra tekernél.
És bele kell kalkulálni a pufferkondit is! A pufferkondi a feszültség csúcsértékére fog töltődni, ezért azzal is számolni kell. Értékeket nem tudok mondani, de majd ha jobb idő lesz megmérem az enyémen.
Az viszont biztos, hogy egy rendesen elkészített Co trafó pufferfeszültsége alig lesz 30V felett a legerősebb állásban is. Tehát amikor olyan 1 fázisú Co-t akarnak neked eladni, aminél ilyen 40V feletti feszültségeket mérsz a kábelen, akkor arról tudhatod hogy azt nem kell megvenni, mert azzal csak a szívás lesz majd. Olvasd el a régebbi hozzászólásaimat is trafókészítés témában, szerintem minden szükséges infót megtalálsz.
Jut eszembe a karosszériázás egy más történet, oda a silány trafók is meg szoktak felelni. Én az enyémet nem arra építettem, nálam a cső meg a zártszelvény a minimum, vékony dolgokat nagyon ritkán hegesztek.

Létezett az 1 fázisú gyári verzióban is egyébként. Nincsenek egymáson a tekercsek, de nagyon jól hegeszt.

A palackokat nem nyomáshatárérték alapján töltik, hanem súly szerint. Tehát pl. egy 5 kg-os palack azért van úgy elnevezve, mert abba megközelítőleg 5 kg folyékony állapotú szénsavat tudnak tölteni. Hogy annak mennyi lesz a nyomása én se tudom, talán olyan 20 bar körül. (nem jó a reduktoromon a belépő nyomás órája..)

Ezzel tisztában vagyok. Csak kíváncsi voltam, mit bír az a fajta palack. Nekem egy 10kg-os palackom van, most 20 Bar körül mutat a reduktor, de augusztusban volt ez 40 Bar is.
(kicsit átgondolva a palack eleve CO2-re van kitalálva, csal éppen tüzet oltani használják, ennek megfelelő falvastagsággal).

Ez a fajta palack amit a képen mutattam vastag falú, hogy mennyire azt nem tudom, mert éppen egy sem volt szétszedve amikor a fickónál voltam. Viszont ha jól emlékszem azt mondta, hogy éppen ezért ezt 250 barral nyomáspróbázzák. Emlékeim szerint 60bar van benne, de majd megnézem.

Így már tiszta sor. Köszi!

Szerintem meg nem folyik a palackban lévő CO2, minden adat itt:
Linde CO2

A Co2 palackban folyékony állapotban van a széndioxid, csak annyi gáz halmazállapotú, amit enged a palack adott térfogata párologni, a külső hőmérséklet függvényében, az ahhoz tartozó nyomáson!
Nem véletlen van Kg-ban megadva a töltet tömege!
Általában a külső hőmérséklettől függően, nagyjából állandó a nyomás mindaddig, amíg el nem párolog a palackban az összes co2, ezután kezd el esni a nyomás rohamosan!
Ha tudni akarod, mennyi van még benne, meg kell nézni a palack tara súlyát, és fel kell tenni egy szoba mérlegre.
Az oxigén, pl átlag kb 150 bar-on van tele, mert az nem cseppfolyósítható standard körülmények között.

Szerintem meg folyik. Lásd az általad belinkelt adatlap alsó sor közepe,ami a folyékony halmazállapotra vonatkozó adatra utal. Egyébként ha kézbe veszel egy tele palackot(már ha elbírod) és elfordítod, magad is érzed a folyadék helyváltozásából adódó súlykülönbséget.No nem egészen úgy,mintha víz lenne,de érezhető a folyadékként helyváltoztató gáz által okozott súlypont áthelyeződés.

Így van!!!!!

Biztos, hogy folyékony....Az általad linkelt adatlap alapján ki is lehetne számolni a gáztörvény alapján. (csak én 45 évvel ezelőtt jártam gimibe....szóval nem emlékszem... No meg gyakorlatból is tudom, mert nekem ismerős szikvizes szaki tölti és voltam már ott a töltésnél. Bazi nagy akárhány köbméteres tartály aljáról érkezik a cseppfolyós széndioxid és egy kétirányú csappal csatlakozik a kis palackra. Azt ráteszi a mérlegre, enged bele x kilót, aztán nagy csap elzár és a kis palackból enged ki egy kis nyomást, ami gáz állapotú. És ezt ismétli 2-3 alkalommal.)

Ha már nem lötyög, van kb fél órád...

Fénykép, típus, adatlap.

Megelőztél ati790731.Pont ezt akartam én is irni.
Egyszerű,de szerintem mindenki számára érthető szóval.
Ha megmozgatod a plalckot (és van még benne elég töltés)akkor LÖTYÖG.
Tehát cseppfolyós.

Nekem úgy lett megcsinálva, hogy szétvágtam a csévéket, ki lett téve a vasmag két szélére, a köze meg bakelit lappal lett kipótolva, így teljes szélességében lehetett rá tekercselni.
Mindkét oszlopon szétterítve, belül pimer, fele-fele, a szekunder mindkettőre fel van tekerve, és egy-egy diódán keresztül van párhuzamosítva.
A primer 3mm átmérőjű zománchuzal, 6 megcsapolással, a szekunder ugyanez négyszeresen egymás mellett.
A folytó egy régi ruszki csöves tv trafója, kb 3mm légréssel, ha jól emlékszem.
Majd kapott kb 120000uf kondenzátort.

CO2 fajsúlya 0 C fokon ~1,98 kg/m3. Számold ki, 40 kg CO2 hány köbméter és ez mekkora nyomást adna egy ~40 l-es palackban!