Terhelésfüggően, 2-től 18 percig bírja ezt a teljesítmény leadni.

Megméred a toroid primer tekercsének az ellenállását, egy 160VA-esnek elvileg 8,2 ohm körül van. A teljes terhelésen fellépő feszültségesésre számolsz sacc/kb 6V-ot. Tehát, 6V/8,2ohm=0,73A. A 224V-on a 0,73A (P=UxI) az 163,5VA. Tehát a képlettel a primer ellenállásból is saccolható a teljesítmény, de aki mért már néhány különféle teljesítményűt annak már fejből is megy. Egy 500VA-es primer ellenállása pl. 2 ohm, egy 100VA-esé pedig 13 ohm.

Ha van a trafó előtt lágyindító akkor nem csaphatja le a kismegszakítót. Betettem már egy két helyre ezt a képet, de akkor beteszem ide is, hogy hogy is indul egy toroid, mekkora áramlökéssel, ha nincs előtte lágyindító. Jól látható, hogy a negyedik periódusnál már szinte le is csökken az áramfelvétel az üzemi környékére, tehát ha csak fél másodpercet késleltet a lágyindító már az is bőven elég. Nem úgy mint mondjuk a kapcsolóüzemű táp esetén, ahol ennél valamivel hosszabb idő mire a primer puffer feltöltődik.

Megmértem, 24 Ohm lett, azaz kb 56-60VA teljesítményű? A 160VA akkor mire vonatkozik? A maximális elérhető teljesítményfelvételre ami a 2-18 perc időkorláthoz kötött?

A másik trafó pedig 1,6 Ohm azaz 840W teljesítményű lenne? (Azon csak ennyi adat van kb: 230/22V 630VA
Köszönöm! Akkor ezek szerint azon a fázison lévő többi fogyasztó miatt lesz ez.

Minden kritikán aluli a fotó. Ott van sötét ahol világosnak kellene lennie, mellé van fókuszálva (életlen), és rossz a fényképezés irányai is.
Szakaszos üzemű igénybevételt jelent. 2 perc üzem majd 18 perc pihenő. Az ilyen trafók általános célú felhasználhatósági területe nagyon korlátozott.

A 630-ashoz az 1,6 ohm körüli primer az kb. passzol, meg ugye nem tudni hogy mennyire mér ebben a tartományban pontosan a műszered.
A 24 ohm primerű trafó viszont biztos hogy tartósan csak 60VA körül tudhat. Időszakosan persze túl lehet terhelni, egészen addig amíg nem kezd el melegedni a kelleténél jobban.
A gyártók sem dolgoznak egyformán, meg nem is biztos hogy adott feladatra épp van adott átmérőben huzal, ezért lehetnek eltérések. Ezért szoktam mondani, hogy az a tuti ha hozzáférhető a primer huzal, mert annak az átmérőjéből pontosabb infó nyerhető.
Pár napja mértem és számoltam éppen kettőt, mindkettőnél 2,5A/mm² primer áramsűrűséggel számoltam. A huzalátmérő alapján a 160VA-esre így az jött ki hogy 162VA, a 200VA-esre pedig az, hogy 225VA, tehát utóbbi terhelhetőbb.

Köszönöm a segítséget mindkettőtöknek!

Üdv!
Szerintetek, ha adott egy 230V/ 2x12V 120VA teljesítményű toroid tarafó, amelynek a szekundere közép kivezetéses tehát 12V közép 12V, akkor ha nekem szimplán 24 volt kell tudom ezt a trafót 24V-osnak használni úgy, hogy csak a két 12V-os ágat egyenirányítom?

Lehet bugyuta a kérdés, de nekem 24V-os kellene, de csak 2x12-eset találok, és csak úgy blikkre nem szeretném megvenni...

Szia!
4 diódával ( graetz kapcsolás ) egyenirányítod a 2x12, azaz 24 voltot ( a középkivezetést nem használod ).

Ok! Köszönöm!

Rendben.

És még egy kérdés mert egy dolgot nem értek. A trafó adatai adatlapról:
Szekunder U=2x12V
I=2x5A
P=120VA

Ebben az esetben akkor I=1x5A lesz?

Természetesen... 24*5 = 120 durván...

Ok! Nagyon köszönöm a segítséged!

Sziasztok.
Infót szeretnék kérni egyedi toroid tekercseléssel kapcsolatban.
Kellene nekem egy 120VA-es 230V primer és egy 11V meg további szimmetrikus 2×28V szekunder tekercses trafó.
Gyári megoldásban nem találtam ilyet.
Honnan tudnék rendelni, tekercseltetni?

Több helyen is készítenek toroidot az országban, de az ott elvégzett munkát ki is kell fizetni, akármilyen legyen is az. Szóval én biztosan nem tekercseltetnék sehol. Használtan annak az árnak a töredékéért is kapsz. Mondjuk a 28V az nem gyakori, de nézni kell a hirdetéseket, plusz 2x25V-os és 2x30V-os azért több helyen is kapható. Gondolom a 11V meg valami segédtápnak kell, azt akár rá is lehet kézzel tekerni, de egyszerűbb venni egy 12V-os nyáktrafót, nem nagy összeg.

Pl. itt (lásd melléklet).
Olyat készítenek, amilyent kérsz.
...mint GeLee írta, meg kell fizetni...

Köszi az infókat.
Amúgy ahogy számolgattam ha itthoni céggel tekercseltetnék egy darab 160VA-es trafót.
Picit olcsóbbra jönne ki mint gyáriból venni két 80VA-est.

Nem tudom mihez kell a trafó, így azt sem hogy a majdani helyén elférne-e például ez, de én megfontolnám ezt a lehetőséget is.

Köszi de már találtam egy hazai Mester embert.
Amúgy a súly is nagyon lényeges és szerintem ez a trafó nem 1.5-1.6Kiló?

Sziasztok!
Építek a gitárcuccomhoz egy pedálboard-ot, amihez szükség van 5V, 9V és 15V DC-re, tekercseltettem is hozzá egy 3 szekunderes toroidot 5V, 8V és 12V feszültséggel. A trafó után sima 78xx-es stab IC-k vannak, bemenetükön 470u és 100n, kimenetükön 1500u és 100n kondikkal. Mivel audio célra lesz, ezért direkt zajmentesre kértem, így a vasmagot impregnálták, a trafó alul van gerjesztve és rézfóliával árnyékoltak a szekunderek is. A táp fémházban van, a rézfólia árnyékolást összekötöttem a hálózati földeléssel és a gumialátétek is a helyükön vannak. És amikor bekapcsoltam a cuccot (csak a 9V-os kimenetet), jött a brumm, az az 50Hz-es fajta, jó hangosan.. (amúgy maga a toroid nem zúg, 1-2 centire közel hajolva sem hallok semmit). Gondoltam földhurok, így próbaképpen leszedtem a földelő érintkezőt a tápcsatiról, de a búgás maradt.
Viszont ami érdekes, hogy egy másik DIY táppal nincs egyáltalán búgás, abban hagyományos kialakítású, 1 szekunderes trafó van műanyagházban és 2 pólusú tápcsatlakozóval. Minden más ugyanaz, kondi - stab - kondi. Valakinek van ötlete, hogy megszűnjön a búgás? Ez a cucc így használhatatlan és nem volt olcsó a trafó sem.
Köszi előre is!

Nem tudom mennyi a súlya, de nem lehet sokkal nehezebb. Azt mondjuk nem is néztem hogy a 2db 28V független-e egymástól vagy csak középcsapolásos. De nekem volt valami hasonló, azt simán szét lehetett középen bontani. Abból pl. kettős labortáp készült.

Tuti, hogy nehezebb mert sacc per köbő egy 100VA-es/12Voltos IE magos sima halogén izzós trafó 2-.2Kg ezt mértem.
Egy 150VA-es toroid meg olyan 1.5Kila....

Nem teljesen mindegy? Cipelni úgy sem lehet, mert a madzagot a végén csak be kell dugni valahova. De ha már súly, egy ilyen teljesítményű kapcsolóüzemű táp meg még fél kiló sincs.

Dehogy is nem!
Ennek a doboznak az utódjában lesz beépítve a toroid, aminek most a súlya 8.6Kg.
Jelenleg 2.0 ami 2.1-re lesz új dobozban újjáépítve és a súly nagyon is nem mindegy.
Van egy másik hasonló mobil zenedobozom is ami 20-bútórlapból stb...stb na azt a 20Kg-jával cipelni köszönöm nem.

Jut eszembe "kapcsoló üzemű táp" hangtechnikai lomokhoz???
Ezt te sem gondolod komolyan?
Csak az analóg táp a jó táp!

Ez így több mint tévedés.
Nem csak a táp, maga az erősítő is lehet "kapcsoló-üzemű". És a hatásfok 90% vagy még jobb.

Látom van még hova fejlődni. De igen, nagyon is komolyan gondoltam.

Tudjuk a kínai sza...nál D osztályban TDA, TPA stb......
Kösz de nem.
STK ic-vel? Szerinted?

Én is.
Ez egy ezer éves projekt volt még bőven a mai "boom box" -ok előtt.
Le kellett volna védenem!?
Amit újra gondolok sallang mentesen.......

A TDA meg a TPA az a legalja. De pl. a cikkünkben lévő UcD szól úgy mint egy STK, sőt szerintem szebben. Mellesleg az STK ha megadja magát, már sehol nem fogsz kapni, csak ilyen klónozott akármiket. A trafót illetően ha meg már úgyis 20 kiló az egész, akkor az a plusz 0,5-1 kiló nem oszt nem szoroz a toroid kontra EI viszonylatában, mert kb. annyi lehet a súlykülönbség a két trafó között. Viszont árban meg így óriási. Plusz ha a toroidra nem kérsz primer impregnálást, és néhány év múlva esetleg menetzárlatos lesz, akkor majd jusson eszedbe ez a néhány mondatom, meg hogy mennyit adtál a toroidért...