Ez jó IC-re enged következtetni. Haladjunk innen visszafelé! A hangerő potit tekerd középállásnál valamivel feljebb és érintsd meg fémes tárggyal az IC 7 illetve 10 bemeneti lábait. A hangszóróban búgást kéne hallanod, lehet akár eltérő intenzitású is. Ha a lábak egyike nem reagál akkor ismét az IC-re gyanakszunk, de újabb mérés következik.

Szia! Az első idézetemre amit említettél ha nem tudod a választ, és idejössz lerohanva engem és másokat is több 10 éves tapasztalattal, akkor szerintem ezt máris befejezettnek tekinthetjük!
Kettő: az élettartam és minőség között igenis lehet párhuzamot vonni, nem is akárhogyan!
Három: Nem értem az értetlenkedésed...
Négy: Hobbielektronika: Vélt vélemény kifejtése+okozat..Ráadásul ha idejön egy kezdő nem az alapján dönt hogy egy ember mit ír le, legalábbis én nem az alapján határozok hanem utánajárok mérek és próbálok! Písz!
Ui: Írtam hogy rossz a kapcsolóüzem? Nem! de van egy készülék amit megjavítok!
Nem értem mit nem értesz...
Lezártnak tekintheő a téma részemről. 1000 óra 30 fokon? Ezt hol olvastad? Melyik Kínai elektrolit kondi adatlapján? Ne!! Akárhányszor idejövök valami problémával, vagy csak éppen megpróbáljuk kifejteni többen mi lehet az ok, megjelenik egy hozzád hasonló, és próbál lerombolni érvtelen érvekkel olyan dolgokat amik már rég bizonyítottak...

Reagál mind a kettőre. A hetesre jóval hangosabban. Ugye ez az oldal működik.

Már csak egy jó rajz kéne, de elleszünk nélküle is. A 10-es lábtól követve a vezetősávot, ezzel a piszkálós módszerrel haladj a csatoló kondin keresztül a hangerő poti csúszkája felé. Ahol nem kapsz visszajelzést az érintésre ott keresendő a hiba.

Végig kapok visszajelzést egészen a poti lábáig.

Szia,
Kérlek ne vedd lerohanásnak, amit írtam. Volt pár kijelentésed, amit szerettem volna tisztázni, mégha nem is a legjobb formában fogalmaztam ezt meg.
Tényleg szeretném tudni, hogy mire gondoltál a 15 év kapcsán. Esetleg arra, hogy 15 éve jobb kondenzátorokat gyártottak, mint ma?
Továbbra is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül rossz egy kondenzátor csak azért, mert 1000 üzemórás, megvan annak is a helye. Az élettartam is csak egy parameter a sok közül.

A 25 eves MM kondik mai kapacitásáról pedig szerintem nem lehet azt gondolni, hogy a mai kondenzátorok rosszabbak, teljesen más körülmények között kell helytállniuk és pár mintából könnyen téves feltételezseket kaphat az ember.

Tudom, hogy nem írtad, hogy rossz a kapcsolóüzem, de az írásodból esetleg ez jöhet le valakinek.

Ne haragudj, de sehol nem írtam 30°C-ot. Azt írtam, hogy 8000 üzemóra várható 55°C-on egy 85°C-os 1000 üzemórás kondinál, ezzel próbáltam alátámasztani, hogy csak azért, mert egy kondi 1000 üzemórás még nem feltétlenül rossz, ha megfelelő helyen használják.

Akkor a korábbi kísérlet a csatornák közösítésével nem volt valamiért sikeres.
Haladj tovább ezzel a módszerrel a bementi csatlakozó felé, a hangerő potit tekerd fel teljesen!

Vastagabb jobb fegyverzettel számos példa van erre, egyértelműen minőségbeli különbségre gondoltam. Nem feltétlenül rossz, de azért ha belegondolunk vérlázító...
1000 óra bármilyen körülmények közt, legyen az kapcsolóüzem, esetleg magasabb hőterhelésnek kitett környezet pl 50-60 celsius fokos átlag, vagy akár szimplán egy erősítőbe ahol például
a bemenethez én évek óta csak elkót használok az 1000 óra édeskevés és ha például az az 1000 óra hamar eljön sajnos, nem gondolná az ember hirtelen hogy okozhat esetleg az is gondot a hangminőségbeli romlásban...
Ez az 1000 óra egyébként nem régóta létezik cca 7-8 éve kb...
Kicsit nekem olyan érzés mint annó az 5-6000 óráig vagy a végtelenségig használható izzók, a 40 éves ndk hűtők,aztán jött a tervezett elavulás villanykörte elmélet... És már csak 1000 órát garantált a kartell.. Itt is egyértelműen kezd bejönni a használd és dobd el.. Ugyanazon fet tranzisztorból több százat lerendelve szétszedve többet egyik másikban látni ahogy spórolnak a szilícium lakán pár mm ert a sz..ét láda csíkszemű csak hogy nyerjen valamennyit.
Az a baj a részletekbe már én sem szeretek belemenni, mert feleslegesnek érzem.

Hallatszik egészen a Jack csatlakozóig. Csak ugye már az IC-től kezdve halkabban mint a másik oldal.

Ha ilyen egyértelműen az IC erősít keveset az egyik csatornánál, akkor a 11-es lábhoz kapcsolódó alkatrészt, alkatrészeket vizsgáljuk meg. Nálam 200 Ω és 100 µF/16 V vannak beültetve. Az ellenállást mérd meg a kondit pedig cseréld ki!
Szerk.: az ellenállás értékének a párjával, mely a 6-os lábhoz kapcsolódik, kell hasonlóságot mutatni.

Én viszont úgy látom, hogy az elektronikai ipar folyamatosan fejlődik és egyre jobb és jobb paraméterű alkatrészek készülnek, olyan alkatrészek vannak amikről régen csak álmodtak, az audio alkalmazásra itt most nem térek ki, ahhoz nem értek.
Az persze más kérdés, hogy ha a gyártók csak arra mennek, hogy a garanciaidő végéig még éppen működjön a termék és nem úgy méretezik az alkatrészeket ahogy kell, mint ahogy te is írtad.
Igen, az 1000°C-os kondi nem ilyen helyekre való.

Ezer fokos a fémöntödébe kell

Szia!
Természetesen félrevezethet egy kezdőt ha valaki kétértelműen fogalmaz. Sajnálom szegény kezdőt ha két hozzászólás elolvasása után úgy dönt hogy már mindent tud, majd milliós projektbe kezd. Viszont sok fórumozó azért kerüli a topikot, mert nem kíván magyarázkodni egy esetlegesen félrefogalmazott mondat után. Szép lassan áttérnek privát levelezésbe, majd a fórumot kikerülve email vagy egyéb segítségével kommunikálnak. Csak mivel ezeket nem látjuk, nem ad nekünk hasznos információt. Néha napokig látszólag semmi nem történik a fórumon, pedig van élet a háttérben.

Teljesen értelmetlen ezen a kondi kérdésen lovagolni mert eléggé összetett a dolog. Csak hogy egy idevágó példát is mondjak. Volt egy szkópom amit Japánban gyártottak még a 80-as évek elején. Mondom most már kellőképpen öreg, át kellene mérnem a tápjában az elkókat, és ami rossz azokat cserélni. Amikor levettem a tetőt, és megláttam a gondos szerelést, a minőségi Elna elkókat, akkor már sejtettem hogy sok munkám nem lesz. Nem is lett, semennyi sem. A 30 éves használt Elna elkók jobb állapotban voltak mint az újak amiket kivettem a zacskóból... Nyilván az új közel sem az a minőség volt, G-Luxon és hasonlók.

Egyetértek én is így tapasztaltam sok esetben, inkább a magam megnyugtatására szoktam ellenőrizni. Persze kapcsitápokban extrém körülmények közt müködőkben sokszor más a helyzet, hogy egy ellenpélda is legyen, Behringer keverő kapcsolóüzemö tápjában az összes elkó mérésre rossz volt még a kis 2,2 mikrósok is gyakorlatilag mindet cserélnem kellett, persze akkor már jobbra cseréltem. Fordítva egy régi Yamaha keverő tápjában viszont mind jó volt... tervezés, hütési megoldás alkatrészminőség... A Behri tápja nagyon rosszul hül és persze rendezvényeken meg napon eléggé meleg tud lenni...egy plussz venti csodákat tehet sokszor

Ebből az is következtethető, hogy a megfelelő pozícióba megfelelő kondenzátort. Nyilván ha már a tervezés-gyártás során mindössze a kapacitás és feszültségtűrés szerepelt a kritériumok között, nem garantált a hosszútávú működés.

A számolásodat nem értem? Így megtévesztőnek gondolom.


Én nálam ez, 85/55= kerekítve 1,6, 1000x1,6 az = 1600 üó, és nem 8000 üó.

A számításod (mint lineáris interpoláció), csak akkor igaz, ha az élettartam pontosan lineárisan arányos a hőmérséklettel. De nagy valószínűséggel ez az összefüggés nem lineáris, az alacsony hőmérsékleti tartományban akár többszörös is lehet a két érték közti összefüggés.
Nem tanulmányoztam a témát, de akár még élettartam/hőmérséklet diagramot is el tudnék képzelni. Illetve azt vélelmezem, hogy itt nem is az állandó hőmérséklet a lényeg, hanem az ingadozás nagysága és sebessége, mert ez okoz térfogatváltozást.

De ugye ez is csak feltételezés,mert erre semmiféle tanulmány, és írásos dokumentáció nem létezik hogy térfogatváltozást okoz a hideg majd meleg együthatása, pláne hogy az időbeni eltérés ugye egyáltalán nem lineáris, mert ha reggel befűtök van 26 fok a szobában akkor reggelre ha kinyitom az ajtót lesz 10 perc alatt 20 fok. De aztán ha egész nap nyitva hagynám, akkor lehetne akár - 3 is, de akár +30 is. Szóval igen csak ingoványos ez a dolog Az élettartam szerintem a dielektrikum mennyiségétől és már lehet hogy a minőségétől is nagyban függ.Ez persze ismét csak feltételezés. Ami biztos! Hogy az 1000 üzemórát amit garantálnak az nem lesz se 20 fokon, sem -15 celsius fokon kevesebb, és vagy több. Azt ugyanis nem adott hőmérsékletre adják meg hanem kimondottan ennyit ír a gyártó mint élettartam. Az hogy 85 celsius van ráírva az csak a megengedett maximális üzemi hőt jelenti.Szerintem.

Igazad van.
Közben én is utána néztem, előbb kellett volna.
Azért ez egy kicsit bonyolultabb, mint elsőre gondoltam.
Mea culpa e tézisemért!

Ezt olvasva, elég nehéz tőled bármit is komolyan venni. Szögezzük le, a hőmérséklet változás biztosan térfogatváltozást okoz.
A gyártó a megengedett legrosszabb körülmények esetén garantálja az élettartamot. Ha körülmények nem érik el a szélső értéket, akkor hosszabb élettartam várható.

Lehet. De a kondenzátornál pláne vegyünk egy poliészter kondenzátort miféle térfogatváltozás következik be? Egy elektrolitnél még csak csak elhiszem, de ezek amiket leírsz valljuk be ezek találgatások! Hol lehet erről olvasni hogy adott kondenzátornál a térfogatváltozást kiváltja egy +-15 celsius fokos hőingás? ha ilyet mutatsz, akkor elhiszem! Addig ez mind csak találgatás és részedről sem veszem komolyan amit írsz! Ne légy hirtelen. Ezek azért súlyosan megtévesztőek is lehetnek...

Szia! Itt egy online élettartam kalkulátor.
Szerk: Nem bíbelődve a fordítással, a Google translate:
A működési feltételek közvetlenül befolyásolják az alumínium elektrolit kondenzátor élettartamát. A környezeti hőmérséklet a legnagyobb hatással van az életre. Az élet és a hőmérséklet közötti összefüggés az Arrhenius kémiai aktivitásról szóló kémiai reakció képletét követi. Egyszerűen fogalmazva, a törvény azt mondja, hogy a kondenzátor élettartama megduplázódik minden 10 Celsius fokos hőmérsékletcsökkenésnél (határokon belül).

A feszültségcsökkenés növeli a kondenzátor élettartamát, de sokkal kisebb mértékben, mint a hőmérséklet-deratációk. A belső fűtés, amit az alkalmazott feszültségáram okoz, csökkenti az alumínium elektrolit kondenzátor várható élettartamát.

A kondenzátor élettartama és a működési feltételek közötti összefüggést a következő egyenletek alapján lehet kiszámítani:

A hőmérsékletemelés hatása a meghibásodásra nem a térfogatváltozás miatt érdekes főleg, hanem az elektrokémiai folyamatok felgyorsulása miatt inkább. A kémiai rekaciók sebessége meg nem lineárisan nő a hőmérséklet emelkedésével, hanem inkább a négyzeteshez közelít...10 fok kb duplájára növeli a reakciósebességet. Az elektrolit kondiknál ez is jelentős tényező.

Köszönöm, korrekt.

Szerencsére azért nem feszültség és hőfok valamint hőmérséklet változás független az élettartam, mert ha így lenne, akkor egy 1000 órás kondenzátor másfél hónap alatt tönkremenne. Mire ideérne az ebay-os vásárlás után, dobhatnánk ki. Tény, hogy nem mindig értelmezhető egyértelműen mit is jelentenek ezek az adatok.

Azért nem ennyire rossz a helyzet, meg vannak adva hogyan mit mérnek, az 1000 óra az maximális feszültségen, és maximális hőmérsékleten mért érték és nem azt jelenti, hogy ekkor meghibásodik, és azt sem, hogy ezt mind túléli, hanem ekkor maximálisan hány % eshet ki azaz statisztikusan mennyi lehet ugyanannál a szériánál ami kihullik, elromlik de a többség sokkal tovább bírja. Alacsonyabb feszültségen és pláne alacsonyabb hőmérsékleten az élettartam megtöbbszörződhet átlagosan is. Az előző példánál maradva 10 fokkal alacsonyabb hőfokon az átlagos élettartam duplázódik kb 20 fokkal alacsonyabb hőfokon kn 4x lehet, de ezt a részletes speckókban van ahol meg is adják

A PC tápom pufferkondija (24*365*15év) 131400. órája van 325 V-os feszültségen és még működik a gépem (le is kopogom az asztal alatt, feltétlenül bal kézzel).
És ebbe még bele sem számoltam a szökőéveket.

Szerintem az emberi élet is valamilyen hasonló elven van definiálva. Van néhány jó pillanatom és úgy gondolom hogy abban az állapotban 100 évig élnék, viszont néha már nem merek venni tartós tejet, meg olyan elektronika se érdekel ami két hétnél tovább kell bejáratni.

De tréfát félreréve ha nem a határadatokra van kihegyezve a kapcsolás, nem törvényszerű hogy megadja magát a kondenzátor. Egyébként szerintem jobb az elkónak ha állandóan tápfeszültséget kap mintha hónapokat áll a sarokban, majd hirtelen teljes áramerősséggel rákerül a jelen esetben 325V.
A régiek tudták mit jelent a formálás, de ma csak beforrasztják oszt jó. Vagyis pukk.

Jó ez a kondin vitatkozás és mindez onnan indul ki, hogy egy Tda2030 végfok némítása nem úgy működik ahogy kell. Totál összefügg a minőségi elkó és a tda2030. Igazi high end cucc nemde?! Persze a problémámon nem igazán segít ez az egész. Ezt csak zárójelesen jegyeztem meg. Ja és a kérdéses hiba környékén nincs is elkó