Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » TD osztályú erősítő
Sziasztok!
Régóta foglalkoztat a téma hogyan lehetne hazilag is elkeszíteni egy TD osztályú erősítőt. Ezt a kapcsolástechnikát a LabGruppen használja, működési elve az, hogy a végfok tápfeszültségét úgy állítja be, hogy az míndíg 5V al magasabb legyen, mint a kimeneti feszültség azaz a tápfesz követi a jelet. Ezzel nagyon magas hatasfok érhető el sima AB osztályú erősítő esetén, hiszen a tranzisztoroknak keves +feszültséget kell eldisszipálniuk. Várom a hozzászólasokat és az ötleteket. A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2019
Először is Szia!
Kérdezed vagy mondod? Ha lenne kapcsolásom megépíteném. Vissza kell fejteni esetleg kitalalni egy kapcsolást. Azért alapítottam uj témát, mert nem olyan egyszerű dolog ez. A neten sok infó megtalálható róla, de én egyenlőre nem találtam működő utánépítést. A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2019
Ezek szerint te ügyesebb vagy mint ên mert most hirtelen râkerestem de semmit nem talâlok róla,
Belinkelnêl erről bârmit is . A hozzászólás módosítva: Márc 27, 2019
Sziasztok!
Bob Carver cégei csináltak ilyen elven működő erősítőket. Itt találni cikkeket erről. https://hometheaterhifi.com/volume_2_3/v2n3f.html https://hometheaterhifi.com/volume_2_1/productr.html Persze kapcsolási rajz nincs, de részletes leírás van. Az alábbi címen rengeteg Carver termék doksi van, rajzok is. https://elektrotanya.com/ Lehet, hogy van köztük olyan is, amit keresel.
Nincs benne semmi ismeretlen extra dolog.
A leírás és a gyártó weboldalán egyértelműen az áll, hogy ez nem új dolog, hanem a TD azt jelenti, hogy követi a D-osztályú működést (Tracking class D), ha az szükséges, a nagy teljesítmény eléréséhez. Nyilván ilyen-olyan trükkös megoldások vannak a késztermékben. Házilag megépíteni, minek? Nagy teljesítményeknél van csak értelme, az meg drága buli lesz. Üdv!
Hogy hogy minek? Ez egy hobbi.. ennyi erovel minek hazilag epiteni d osztalyut vagy barmilyen erositot?
Ezt te sem gondolhatod komolyan. Érdekel a kapcsolastechnika es szeretnem kivesezni.
A TD a "Tracking Downconverter"-ből ered és nincs köze a kapcsolóüzemű, D-osztályú működéshez.
Ez a működési elv megvalósítható egy D osztályú és egy A (vagy AB) osztályú erősítő sorbakötésével. Pl. az A osztályú erősítő egy +-5V-os tápról üzemel, de a táp "közepe" nem a GND-re csatlakozik, hanem a D osztályú erősítő kimenetére.
A másik lehetséges irány valami hasonló megvalósítására az az elv, amit a QUAD405 esetén B és A osztályú erősítő kombinálásával csináltak - csak ebben az esetben egy D osztályú erősítőt kellene egy A osztályúval megfelelő hídkapcsolásban összekötni. Az, hogy a megvalósíthatóságuk ellenére nem terjedtek el ezek a megoldások, az arra enged következteni, hogy vagy nem éri meg a ráfordítást a kapott eredmény, vagy a gyakorlatban eleve nem hoz olyan eredményt amilyet szeretnénk. Ezen kívül manapság már elérhetők olyan félvezetők, amelyekkel akár audiofil célra is építhető D osztályú végfok.
A SiC fetek még el sem terjedtek igazán (még nem olcsók), de az elmúlt években azóta is volt előrelépés. Érdekességképpen érdemes megnézni néhány (egyébként már kapható) GaN FET adatlapját.
Pl. Bővebben: Link Idézet: „Features •650V enhancement mode power switch •Top-side cooled configuration •RDS(on) = 67 mΩ •IDS(max) = 22.5 A •Easy gate drive requirements (0 V to 6 V) •Very high switching frequency (> 100 MHz) •Fast and controllable fall and rise times •Zero reverse recovery loss És mindezt 4,4nQ Total Gate Charge mellett....”
Szia! A különböző kapcsolásokat nézve úgy tűnik, kecske és káposzta nem fér el egymás mellett. Tehát igaz hogy van jó (és lesz jobb) "D" osztályú erősítő, de a kapcsolójel jelváltozási sebessége nem lehet végtelen. Nagy kimenő feszültséghez kisebb vivőfrekvencia használható, így tipikusan a 2-300Vpp kimenő jelet már nagy falat lenne ha 800kHz, vagy még nagyobb frekvenciájú vivővel kellene megoldani. Persze PA rendszerben elég a 200kHz is. Ha a nagy áramokat el kell kerülni, akkor nem megoldás a hangsugárzó impedancia csökkentése, pedig ez lenne előnyös a magasabb frekvenciájú kapcsolójel szempontjából.
Nézegettem a Labgruppen ezen erősítőit, és a jelváltozást követő konverter nem lehet nagyon gyors, így limitálni kell a bemenetek a jelváltozást, hogy egy hirtelen meredek él ne vigye torzításba az alacsony tápfeszről járó végfokot. A Yamaha ezt úgy oldotta meg az Eeeengine szériájában, hogy a kapcsolóüzemű step down konvertert egy párhuzamos lineáris áteresztő tranzisztoros fokozattal gyorsítja ha egy meredek jel érkezik. Így nem kell korlátozni a bemeneten a magasabb frekvenciájú összetevőket. Talán túlságosan bonyolultra tervezték ezt a "TD" technológiát, és mire megszületett addigra majdnem el is avult. Pedig biztosan van tőle jobb megoldás, de már kifizették a mérnökök munkáját, így be kell szedni az erősítők árát, hogy legyen pénz az újabb projektre.
Szerintem igen nagy előrelépést jelentenek az új félvezetők, elég hamar lesz MHz-es vivőfreki is a pwm erősítőkben. A közeljövőben lehet, hogy lesz lehetőségem alaposabban megnézegetni egy GaN fetekből felépített szinkron step-down konvertert (csak a kollégám még nem ültette be a nyákot), kíváncsi leszek mit tud majd hatásfokra, kapcsolási sebességre stb...
Az imént találtam egy FET adatlapot, ezzel kW-os tartományban is lehetne nagy a kapcsolófrekvencia:
650V Enhancement Mode GaN Transistor VDS 650 V E-HEMT IDS 120 A RDS(on) 12 mΩ QG 25 nC Very high switching frequency (> 10 MHz) Fast and controllable fall and rise times
Igen is nagyon nagy jelentősége van a TD osztályú erősítőknek, hiszen több kW nem érhető el, könnyen csak TD-ben gondolkozva.
Ha érdekel még valakit a téma feldobom a Lab 3600 rajzát.
Itt egy szigorúan elméleti rajz. Gondolat ébresztőnek 2011-ből.
Szia.
Tessék itt a full service manual Gruppenék fP3400-as PDF-je. Teljes alkatrészlistával, board rajzzal stb. Amúgy meg Yamaháék EEENGINE néven fejlesztik a TD-t, indiai, vietnámi meg minden más távol-keleti noném cég Class HD-nek nevezik. De elvben ugyan ez.
Szia!
A Yamaha eeengine topológiájának az érdekessége, hogy alacsony kapcsolójelű a "D" osztályú rész. Természetesen nem is túl nagy a sávszélessége ez miatt, viszont lassú félvezetőkkel is képes üzemelni. Persze kérdés merülhet fel, hogy akkor hogy tud olyan nagy jelváltozási sebességet produkálni, hogy az "AB" osztályú erősítő viszonylag alacsony tápfeszültségét a gyors jelekre nézve is szaporán tudja utánhúzni. Természetesen sehogy. Valójában mind a két tápsínről egy-egy párhuzamosan működő kapcsolóüzemű, és egy lineáris feszültség csökentő áramkör látja el alacsony tápfeszültséggel az "AB" fokozatot. Amíg a kapcsolóüzemű "step down" áramkör feléled, pontosabban annyira magas kimenő feszültséget képes előállítani amiről már az "AB fokozat torzításmentes jelet képes produkálni, addig a disszipatív lineáris és egyben gyors szabályzó veszi át a szerepet. Ebből látható, hogy az "AB" fokozat tépfeszültsége nem követi pontosan a kimeneti jelet, hanem inkább annak burkolójelét próbálja követni. Gondolom mára már kicsit megmosolyogjuk, de érdekes ötletnek tartom. Viszont el tudom képzelni egy olyan erősítőben, ami az év nagy részében 1-2W teljesítményig van kihasználva, majd szilveszter éjjelén odapirítunk neki. Volt erősítőm, aminek 2X60V-os tápja ellenére soha nem lett meghajtva. Akár 2X15V-táp is elég lett volna. A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2020
Felfoghatjuk egy folyamatosan -bemenő jelre azonosan (vagy bizonyos szintre limiterelt) változó kitöltésű -és amplitudójú aktív PFC-vel meghajtott AB fokozatú erősítőnek a TD osztályt.
Érdekes amit írsz, mert ha már aktív PFC, akkor az is elképzelhető, hogy már a tápegység primer oldalán lehetne modulálni a tápfeszültséget. Persze ez sem tudná követni a hanghullámot, legfeljebb a burkológörbét. Hatásfokot viszont mindenképpen javítana.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |