Fórum témák
» Több friss téma |
Az biztos, hogy engem zavart, és kidobtam a saját hajdú mosógépünkből a saját kezemmel....
Sziasztok! Segítségeteket szeretném kérni! A mellékelt képen egy olyan ház villanyóra szekrénye látható amelyben villanykályha és villanybojler is működött. Az lenne a kérdésem ,hogy a rádiófrekvenciás vezérlő felett lévő fekete dobozban mi lehet vagy milyen célt szolgál? Segítségeteket előre is köszönöm!
Szerencsétlen mérő mit vétett, hogy ennyi matrica került rá?
Talán háromfázisú mágneskapcsoló a villanykályháknak.
A mellette lévő kismegszakítóval tudod lekapcsolni, elvileg. De várjuk meg a villanyos szakikat, mert tévedhetek is
A mi óraszekrényünkben is van, éppen ilyen fekete doboz, és igen, ahogy már sejtették, a villanykályhák 3 fázisú mágneskapcsolója van alatta. Csak a miénk akkoriban amikor még használatban volt nem volt leplombálva, hogy ha kevés a fűtésmennyiség amit a vezérelt áram ad, akkor kézzel is ki tudjuk peckelni a mágneskapcsolót, hogy ne csak 19 fok legyen a lakásban.
Köszönöm a segítségeteket! Így felmerült bennem még egy kérdés : a vezérlő egyidőben működtette a villanykályhát és a bojlert is?
Igen, az is a vezéreltről megy vele egy időben.
Ezek szerint a villanykályha mágneskapcsolóján keresztül működik a bojler is , vagy a bojlert csak a vezérlő reléje működteti ?
Hát ha jól van bekötve, akkor a bojler is a mágneskapcsolón keresztül megy. (Ha nem így lenne, ha nincs vezérlés, akkor a bojler felől meg tudnád táplálni a mágneskapcsoló tekercsét külső árammal. ) Gondolom a bal oldali 3 fázisú mérő a vezérelt, jobb oldalon az egyfázisú a nappali(mindennapszaki) mérő. Középen a 10A-os kismegszakító tán csak a vezérlőkészüléket és a mágneskapcsolót védi. Fent a 16-os a bojleré lehet? A kályhának nincs külön? Vagy a fenti biztosítékok azok? Ki tudja?? Egyébként már létezik háromfázisú vezérlőkészülék. Be kell szólni, hogy pl. hangosan zúg a mágneskapcsoló és ledobják az egészet, nem lesz ott annyi felesleges cucc.
Sziasztok!
Egy kertes ház áramellátását úgy oldották meg anno, hogy az oszlop és a tűzfal között 10-es sodrott Alu fázis és PEN vezetőt ( mely egyben a tartósodrony ) alkalmaztak. A ház fele időközben eladásra került, ennek megfelelően külön hálózat került kialakításra külön mérővel, és úgy, hogy a tüzfalnál ketté osztották a fázist és a PEN-t is mindegyik mérőhöz. Az egyik mérő alatt 20 A, (elhelyezve a lakásban) a másik alatt 16 A megszakító van, ( elhelyezve az udvar felöli kúlső falon). A 16 A tulajdonosa az alanyi jogon járó teljesítmény bővítést akar, viszont a közös betápláló vezeték keresztmetszete ezt nem teszi lehetővé ( 36 A). A 20 A tulajdonosának nincs további igénye, neki megfelel a jelenlegi állapot. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani, az áramszolgáltató mit tud ilyenkor díjmentesen elvégezni az új tulajdonosnak, aki bővítést akar, illetve kire milyen költség merülhet fel.
Vagy egy jó villanyszerelőt, aki elintézi, hogy külön betáp legyen, akár egy másik fázisról.
A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2019
Sodrott ALU kábellel még 10 mm2-essel még nem találkoztam csak 16 mm2 és felette.
Alanyi jogon 32 A jár, nem 36 A. Vagy megelégszik egy 25A-re való bővítéssel, az megoldható. A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2019
Ugyan nem értek hozzá, de az "alanyi jog" is nem úgy van, hogy azért az "Óráig" a kedves felhasználó építi ki a vezetéket, nem az "Elmű"?
Aztán lehet bővíteni, ha lehet, az "alanynak".
Távolságnak is nagy szerepe van, hogy mekkora az oszlop és a tűzfal között. ez lehet 3 méter és 30 méter is. Az utóbbiért már kell fizetni.
Áramszolgáltatót szerintem nagyon nem érdekli.
Ha szabványosan ki van építve, és elbírja, akkor jöhet az "alanyi jog". Szerintem az "alanyi jog" nem méterhez van kötve. Ha meg nem szabványos, vagy nem bírja, akkor hiába van "alanyi jog", lásd első pont. De nem értek hozzá.
Bocs, miután rákérdeztem. A tartósodrony 16-os, rajta a szigetelt fázis vezető 10-es, emiatt terhelhető csak 36 A-rel a rendszer, amin két mérőóra van ( 20 A+16 A ).
Akkor arra rámehet egy másik fázisról egy 10-es alu és megoldva.
A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2019
Sajnos a méter is számít, légkábel esetén 30 méter, földkábel esetén 15 méter az alanyi jog.
Felette fizetni kell.
Hát a jelenlegi rendszer biztos nem szabványos. Az egyik mérő a lakásban, a másik meg egy udvarra néző külső falon az oszloptól kb.25-30 méterre.
Most tudtam meg, hogy a szolgáltató a mai szabványnak megfelelő mérőhely elhelyezés és kialakítás után hajlandó a bővítésről tárgyalni. Az uj tulaj elmondása szerint ez neki több 100 ezer forintjába kerülhet. Ez hogyan érintheti a másik tulajdonost, aki nem akar bővíteni, az a rendszer maradhat ( mérő a lakásban)?
Korábban már írtam erről :Bővebben: Link
Ebből a bejövő légvezeték cseréjének a költsége a legkisebb, talán a tizede. Ezért nem érdemest ezt kiemelni. A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2019
Azt a tulajdonost aki nem akar bővíteni, maximum egy rövidebb áramszünet erejéig érintheti a dolog, lévén neki minden megfelel úgy, ahogy van.
Akkor bizony valakinek a zsebébe kell nyúlnia.
Magyarként úgy gondolom, megegyezésre a lehetőség elvi esélye is ki van zárva... Innentől meg nem HE téma.
Ezt hívják úgy, hogy osztatlan közös tulajdon. Ha társasház lenne, akkor könnyebben el lehetne osztani a költségeket.
Aki bővíteni akar, az viseli a költségeket. Különös tekintettel arra, hogy új (külön) betápot kell hozzá kiépíteni. Az eredeti betáp, marad úgy, ahogy volt.
Gyuszó, Gafly, és aki még belekeveredett!
Tetszik nektek ez az "alanyi jog". Én nem vagyok villanyszerelő, meg jogász se, de mégis tudom hogy itt erről szó sincs. Persze a lényeg szempontjából nem a szóhasználat a fontos, de ha lehet akkor mégiscsak legyen helyes. Ha alanyi jog lenne, akkor minden ott lakónak (alanynak) járna. Tehát egy 4 fős családban 4-szer. Ezzel szemben 1 mérőre vonatkozik a szabály, függetlenül attól hányan élnek a mérő "alatt". Ha több mérő (előfizető) van, akkor a jog is többször jár.
Bocsájts meg Alkotó, de túlgondolod. A gyerek mitől lenne alany a 4 fős családban? Alany az aki a szolgáltatóval szerződéses viszonyban van. Ez nem jogász hozzáállás, csak józan ész. Járni maximum csak a szája járhat a többieknek. Egy hobbi fórumban talán ennyi belefér a fogalmazást illetően. Nem kell minden áron túlszabályozni azt amit az ember ír. éppen ez a a jó az élő nyelvben. Nem sarkos, dinamikus, változatos nyelvhasználat. De ha jobban tetszik a "nem tudom milyen jogviszony alapján jár" akkor helyettesítsd be nyugodtan. Ha pedig szigorúan nézzük az
Idézet: sem igaz. Hiszen lehet általános fogyasztásmérő mellett csúcskizárásos is, vagy geotarifás az meg kettő mérő legalább. Lehet szó szerint is idézni a vonatkozó szabályokat, de senki nem erre volt kíváncsi szerintem, csak a lényegi részekre. Ha igényelsz áramot a megfelelő űrlapon, 32A-t kapsz, egyéb Amperenkénti költségtől mentesen a szolgáltatódtól. Efölött fizetni kell mint a katonatiszt. „Ezzel szemben 1 mérőre vonatkozik a szabály”
Alapból 1 ingatlanra 1 db 32 A-es mérőhely. Társasház esetén, amennyi lakás, de csoportos mérőhelyet kell kialakítani.
Mennyibe kerül a teljesítménybővítés? 32 Amper igényléséig alanyi jogon jár, tehát az áramszolgáltató felé nincs költsége, kivéve a 7.328 Ft-os szerelési díjat, melyet utólag fizettet és számláz ki a szolgáltató. 32 Amper feletti igény esetén 3.600 Ft+Áfa/Amper hálózatfejlesztési díj fizetendő. DE! A mérőóra helynek azonban az ELMŰ és a szabványok előírásainak meg kell felelnie, melynek felülvizsgálata, dokumentálása, illetve kivitelezése, a műszaki feltételek megteremtése a regisztrált villanyszerelő kompetenciája. A regisztrált villanyszerelőnek fizetendő összeg mindig a helyszíni adottságok függvénye, ezért pontosan nem meghatározható. A leggyakrabban előforduló kivitelezési díjak az alábbiak: - mérőhely felülvizsgálat és dokumentáció elkészítése: 22.200 Ft - ELMŰ ügyintézés (opcionális): 15-30.000 Ft - mért és méretlen fővezeték cseréje: 30.000 Ft-tól - 1 fázisú villanyóra 32 Amperes teljesítménybővítése: 22.200-160.000 Ft. Pontos, tételes árajánlatot kizárólag előzetes helyszíni felmérést követően lehet adni.
Egyszóval lehet így csűrni, vagy úgy, de a tények makacs dolgok. Idézet az Elmü honlapján található információból:
Idézet: Ez sem korrektebb megfogalmazás, hiszen a család tagjai is fogyasztók. A szerződés alanya pedig a lakossági fogyasztó a szolgáltató megfogalmazása alapján. Úgy tűnik mások is az alanyt emlegetik, mint az alanyi jog megformálóját. Nem akarok nyelvészkedni, de nekem ez már túl sok. Ugyanígy szintén az ELmü oldalán szerepel nem csak a „Az egyetemes szolgáltatás a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó értékesítési mód, amely jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalon és áron vehető igénybe az arra jogosult felhasználók számára. Kik jogosultak egyetemes szolgáltatásra? A 2007. évi LXXXVI. Villamosenergia Törvény szerint egyetemes szolgáltatás keretében jogosultak villamos energiát vásárolni teljesítménytől, csatlakozási pont feszültségszinttől függetlenül a lakossági fogyasztók,” Idézet: , hanem a „felhasználó” Idézet: szó is. A „fogyasztó” Idézet: alapján a fogyasztó a „10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet” Idézet: A rendelet VIII fejezet 16. bekezdés c pontjában „csatlakozást igénylő” Idézet: szerepel. A VIII fejezet pontosan tartalmazza azt amiről a kérdező érdeklődött : „igénylő” Idézet: Ehelyet - gyarló emberként írtunk annyit - alany. Várom a tisztelt ítélőszék ítéletét, mi az ítélet a változatos ám nem messzemenően szabatos és részletes megfogalmazás miatt, amit most pótoltam. Ezentúl csak pontosan és szabatosan idézek 1 szó helyett - „c)11 a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén, ha annál a csatlakozási pontnál a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege – az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számítva – nem haladja meg a 32 ampert, ideértve a VET 146/A. § (9) bekezdés szerint meghatározott, összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű csatlakozást igénylőt is. (2)12 Ha a csatlakozást igénylő által igényelt teljesítmény meghaladja az (1) bekezdés szerinti teljesítményhatárokat, a csatlakozási alapdíjat csak az e feletti teljesítmény után fizeti meg.” Idézet: . „alany” |
Bejelentkezés
Hirdetés |