Sziasztok! Megszeretném építeni a 2000-es verziót. 4 Ohm-on szeretném használni. Milyen értékű alkatrészeket kell ekkor használjak? Valami javaslat hogy számoljam ki ezeket, és a táp feszültséget?

Szia! Mekkora teljesítményt szeretnél elérni az erősítővel? Ebből számoljuk a 4 Ω-os terheléshez tartozó tápfeszültséget. A nyugalmi áramról itt írtam.

Szia!
Nekem valahogy nem az jön ki optimális nyugalmi áramnak. Ha feltételeztem hogy a kimenő csúcs áramnak fele az optimális nyugalmi áram, akkor 4 Ohmos terhelés, és 24V táp esetén (rail to rail) 12V a maximális csúcsfeszültség a kimeneten, ami 4 Ohmon 3A. Ennek fele 1,5A. Ebből nálam a tápfeszültség osztva a terhelés négyszeresével adja a nyugalmi áramot.
Esetleg valamit nem vettem figyelembe?

Szia! Nem az A osztályú működést választottam peremfeltételnek.
Azt vizsgáltam, meddig növeli a kivezérelhetőséget a nyugalmi áram fokozása, tehát mekkora bázisáram szükséges a végtranzisztor szaturációjához. A teljesítménytranzisztor linearitási hibája is benne van a számításomban.
Ellenőrzésül kiszoroztam ezt a táblázatot a számolókámmal és kellemes egyezést tapasztaltam, ezért merem olyan bátran ajánlani.
Hasonló kapcsolás a DoZ, ahol U_t=40 V, Z_h=8 Ω estén az ajánlott nyugalmi áram 1,7 A (az általam ajánlottól 86 mA-rel tér el).
A végtranzisztor telítésbe vezérlésének azt a gyakorlati hasznát látom, hogy a kimenő jel túlvezérlés okozta tetőesésének végei lekerekítettek, az ilyenkor észlelt torzítás meglepően kis mértékben zavaró.

Szia!
Köszönöm a kiegészítést. Gyanítottam hogy nem csak egyszerű matematikai alapokon nyugszik a kalkuláció.

Köszönöm (én is)! Még egy kérdésem van, ami most jutott eszembe: A kicsatolókondenzátor lehet bármilyen bipoláris elko, vagy esetleg van valami bevált darab?

2200 uF, LOW-ESR 105°C-os kondiból kettőt kötök párhuzamosan 8 ohm-os hangszóróhoz, neked 3-4 darab párhuzamos kapcsolását ajánlom.

Köszi. Majd jelentkezek ha haladok a dologgal, esetleg képeket teszek be ha kész

Hát korábban jelentkeztem, mint hittem, mert elakadtam a vásárlásban. Bocsi, ha idegesítő vagyok, de nem akarok mellélőni. Két csatornát szeretnék építeni, amivel 4 Ω- os dobozokat hajtok.

Egy 300 VA-es, 2 x 15 V-os szekunder feszültségű transzformátort szeretnék vásárolni. Ez pufferelés után 21,15 V.

A képleted alapján a disszipáció ez esetben 39,93 W, a nyugalmi áram pedig 1,88 A.
Az eredő teljesítményt olyan 80 W körül saccolnám.

A pufferelést csatornénként 22 mF / 25 V oldanám meg(esetleg egy feszültségmérettel feljebb? Szerintem elég kell legyen).

Betöltöttem a jól ismert '69-es verzió kapcsolási rajzát.
Az itt jelölt R6, lehet egy helyére egy poti és ellenállás párost tennék párhuzamosan (sorosan? mert akkor megint máshogy, feltéve ha nem kell nagy teljesítményt bírni), mindkettő értékét 100 Ω-ra választanám meg, nem tudom hogy ez helyes - e. Milyen teljesítményű alkatrészekre van itt szükség?
Rg esetében 330 vagy 220 ohm poti - ellenállás párost gondoltam. Ebben már erősen bizonytalan vagyok mi lenne ide jó.

C4 helyére meghagynám a 470 μF / 25V -ot. Jó lenne így?

Mit javasolsz, miket vásároljak hogy jó legyek? meg keveeredtem, és mivel már más is megépítette 4 Ω impedanciára, megkérdezem.

Ja, és olvastam, hogy a 2N3055 -öket hamisítják. Az ezen a linken található rendben lenne?

Itthon már csak hamisítványt kapsz az üzletben is, ebay-en találhatsz még eredetit. Szerintem az RCA jelölésű az eredeti, keress ilyet hátha szerencséd lesz. Amire meg ON van ráírva Mexico párosítással az tuti hamis, nekem a múltkor égett szét 6db ilyen maszkolású.

A tápfeszültséged kicsit másként alakul. A 15 VAC csúcsfeszültsége ugyan 21 V, viszont ebből le kell vonnod az egyenirányító híd két diódáján eső feszültséget, ami ekkora áramnál legalább 1-1 V.
A puffer kisülése is számottevő két töltési periódus között, ezért 18 V körüli egyenfeszültséget várok.
A hozzá tartozó nyugalmi áram 4 ohm terhelés esetén 1,6 A.
A csatornánkénti kimenő teljesítmény 7 W lesz, ami nem hangzik soknak, de biztosan meg leszel vele elégedve.
A 25 V-os feszültségtűrésű puffer így biztos rendben lesz, a 22000 µF kapacitásra esetleg dobhatsz egy lapáttal.
Ez a hivatkozott rajz?
Az R6 és R9 együttes (soros eredő) értéke a tápfeszültség és a végtranzisztorok üzemi áramnál mért bétájának a függvénye.
A rajtuk eső feszültség féltáp mínusz 1 V (az 1 volt T3 hozzávetőleges B-E feszültsége). Az áram a két végtranzisztor bázisáramának összege. A bétát becsüljük meg 80-ra, ettől a gyakorlat fele/kétszerese mértékben is eltérhet, ezért végezzük a beállítást trimmer-potenciométer segítségével. Tehát 1,6 A/80= 20 mA becsült bázisárammal az R6 ás R9 árama 40 mA lesz.
Ezzel elosztva a rajtuk eső 9-1 V feszültséget 8/0,04 = 200 Ω-ot kapunk. Az R6 értékének 47-68 Ω-ot ajánlok. R6 terhelhetőségénél a C4 által közvetített kimenőfeszültséget vesszük figyelembe ami a 7 W-ból számolva 5,3 V. Az 5,3 V a 47 Ω ellenálláson 0,6 W hőt termel. Ha nem akarjuk, hogy az ellenállás kellemetlenül forró legyen, akkor legalább 2 W-ost kell használnunk.
Az R9 értéke majd a beállítás során dől el. A trimmert a beállítás végeztével fix ellenállásra cseréljük, ezt 2-3 ellenállás soros/párhuzamos kapcsolásával tudjuk értékazonosra hozni, ide 0,6 W ellenállások is megfelelnek. Legyen pár ellenállásod 100 Ω-tól kisebb és nagyobb értékben.
Az R9 helyére kerülő ideiglenes trimmer lehet mondjuk 250R-os és egy vele soros 220 Ω ellenállással indulhatna az élesztés. Az előzményekből látható, az ellenállás értéke és a nyugalmi áram fordítottan arányos.
A 470 µF 25 V megfelel a C4 számára.

Igen, sokan nem hiszik el, hogy néhány W mire elég. A kimenő teljesítményt milyen összefüggéssel számolom ki? Lehet hogy akkor nagyobb feszültséget választanék.

Visszaellenőriztem a "számolókáddal", és egyezik is kb. A fent leírtak alapján meg ki tudom számolni adott feszültségű táp esetén, mekkora ellenállásokat használjak.

Hát most valahol itt tartok. A ventik nem lesznek üzemben vagy maximum csak éppen hogy járatva lesznek. Attól függ mit tud a hűtőm. A mérete egyébként 248 x 62 x 75 mm. Egy hatalmas fékellenállás lógott rajta, meg maga a félvezető blokk (Szervoerősítőből kukáztam őket, van még belőlük 4 egyébként)Meg a 10 W kimenő teljesítmény sem kell mindenképpen, majd meglátom. A trafóm szekundere 2 x 18 V. Párhuzamosítsam őket, vagy alkalmazzak két egyenirányítót a két ághoz? Valami tipp?

A két külön egyenirányító után párhuzamosítsd.
Elég alacsony lesz a tápfeszültség, 20-22V között, jobb lenne egy 24V-os hálózati transzformátor, abból lesz kb. 33V a pufferen és marad a magas nyugalmi-üzemi áram miatt, kb. 25-27V, ami jobb mint az előző esetben.

Üdv!

Szia, köszi a választ, elfelejtettem említeni, hogy 4 Ω-ra lesz

A két független szekunderből építs két teljesen független tápot, így nem lesz gondod a földhurokkal.
A hűtőbordádnak milyen a keresztmetszete? Ebből a szögből nehéz megállapítani.

Itt egy kép a bordáról. Ezt a zárt kialakítást esetleg azzal tudnám magyarázni, hogy végig húz közte a levegő, ezáltal hatékonyabban hül. Persze nem értek hozzá. Maximum visszaveszek a nyugalmi áramon majd, mert a ventiket nem akarom hallhatóan hajtani.

A földhurok az hogyan képződik, mit csinál pontosan? Ha jól hiszem a 0V egyesítése miatt van. Viszont a bemenet miatt majd egysítenem kell őket. Hogyan oldom ezt meg?

Elég keskenyek a rések, a bordát láthatóan kényszerhűtésre tervezték, tehát arra, hogy ventilátor fújja át rajta a levegőt. Valamennyire azért természetes áramlással is tud hűteni, ami a borda méretére tekintettel, akár elég is lehet. Ehhez a hűtőbordát függőlegesen kell beépítened, kellő helyet hagyva alul a hideg levegő beáramlásának. Ha egyéb okból nem zavar, az erősítő háza legyen oszlop alakú. Legutóbbi két erősítőmet is ilyenre építettem és bevált annyira, hogy egyelőre maradok ennél a dobozformánál.
Földhurok akkor keletkezik a két, vagy több csatornás erősítőben, ha a táp közös. Kezelhető, hogy minél kisebb áram folyjon a hurok testvezetőjén, de a rendelkezésedre álló lehetőség, a csatornánkénti független táp (dual-mono kialakítás) csírájában szünteti meg ezt a problémát.

Van valami megkötés, vagy irányelv a bemenet kialakítására? Mik a buktatók, mire figyeljek?

Mi lesz az erősítő jelforrása?

Mac, vagy TV

A TV kimenet terhelhetőségét nem ismerem, de feltehető, hogy egy 10 k-s hangerő szabályzó potenciométert elbír. A poti a szabályzáson kívül a jelkábel számra is lezáró ellenállásként szolgál, mely zavarelnyomást biztosít. Ha a jelforrások kimenetén egyenfeszültség mérhető, akkor a poti elé is kell csatoló kondenzátor, pl.: 10 uF, az észlelt feszültségnek megfelelő polaritással bekötve.
Ezzel a poti sercegését minimalizáljuk.
A fém potenciométer házát a jelföldre kötjük.

Digitális potmétert fogok használni azt hiszem, amit valamilyen itthon levő mikrokontrollerrel fogok vezérelni rotary encoder-rel (feltéve ha nem
ront valahogy a hangon). Mivel ennek van egy nyomógomja is, ezért ezt meg a trafó ki - és bekapcsolására fogom használni. kikapcsolás előtt le tudom így húzni a bemenetet, hogy ne szóljon a kikapcsolás után is egy darabig. Ez a kis áramkör egy apró külön tápról megy majd. Csak kell majd nézzek valami alkalmas relét a feladatra.

Az elektronikus hangerőszabályzó nem ront a hangon, inkább a kezelését tartom kényelmetlennek. Amilyen lendülettel szereltem be annak idején, ugyan azzal a lendülettel dobáltam ki őket.
A potenciométer gombjának kezelése és az aktuális állás leolvasás számomra sokkal kényelmesebb mint az encóderé.
A mikrovezérlő használatát távirányítás miatt tartanám indokoltnak, de ott is a motoros potit részesítem előnyben.
Relét a kimeneten használok, az alaphelyzeti érintkezőpár zárlatban tartja a kimenetet. Bekapcsolás után 1 másodperccel húz be a relé és bontja a kimeneti rövidzárat, ezalatt a kicsatoló kondi töltése lezajlik, nem pattan a hangszóró. Az kondi töltőáramával nincs gond, mert a kapcsolás sajátossága révén nem több az értéke a nyugalmi áram kétszeresénél.
A hálózati feszültség megszűnésével egyidőben természetesen old a relé és néma lesz a kimenet.
Az A-osztályú erősítő puffereinek kíméletes töltése érdekében lágyindítót használok, még akkor is ha a transzformátor teljesítménye ezt nem indokolja. A primer kör áramát 47 ohm 10 W soros ellenállással csillapítom az kezdeti 500 ms idejére, majd relével zárom rövidre az ellenállás lábait.
Utóbbiak analóg módon is egyszerűen kivitelezhetők, de PIC-re írható intelligens algoritmus, mely a feszültséget is figyelembe veszi.

Sziasztok. Segitséget kérnék, ugyanis már forrok az idegben... Ez lenne az első olyan erősítőm amiben nyugalmi áramot kell hogy állítsak. Megcsináltam ezt a kapcsolást, csatoltam a képet hogy melyiket. Kettő darabot csináltam belőle mind a kettő működött is tudtam állítani nyugalmi áramot. Aztán eltelt vagy egy hónap és raknám össze hogy rendesen dobozba legyen. Az egyiket bekapcsoltam annak a nyugalmija 0.6A-t mutatott hát gondoltam feltekerem vagy 2A-ra. Na már most mivel hogy ez az első ilyen erősítőm azt sem tudom hogy kell pontosan mérni. De a hozzászólásokból azt bogoztam ki hogy a kollektor- emitter között kell hogy mérjek. Eddig működött is a dolog ugye mivel hogy láttam hogy mennyi a nyugalmi. De most hogy raknám be a dobozba a tranzisztor lábánál mértem, ahogy oda érintettem a multiméter érintkezőjét a lábához (K-E) villant egyet ahogy hozzá érintettem és kész. Az addig normálisan szóló zene elhallgatott és kész. Hát nyeltem egyet kicseréltem a két tranzisztort nem a két végtranzisztort hanem a másik kettőt. Semmi változás igy hát gondolom a két végközül az egyik ment ki.. vagy mindkettő. Ugyanezt eljátszottam a másikkal oldallal is és ugyanezt produkálta. Mit nem csinálok jól??
Másik kép a multiméter állásáról és érintkezőinek helyzetéről. Mert hogy ebben sem vagyok biztos hogy jó helyre dugtam...

Mindig SOROSAN kapcsoljuk a terheléssel a multimétert, ha áramot akakrunk mérni! Tehát ha a tranzisztor K-E között szerettél volna mérni, akkor először meg kell szakítanod az áramkört, bekötni a multit, majd csak ezután szabad bekapcsolni az erősítőt. Vagy a biztosítékot kiveszed (ha biztos vagy benne, hogy az erősítő jól működik), és a biztosíték helyére rakod a multit, természetesen áram mérés módba kapcsolva, és a kábelek a megfelelő helyre csatlakoztatva! Harmadik lehetőség, ha egy ellenálláson eső feszültséget mérsz, pl. a tranzisztorokkal sorba kapcsolt, 0.1-0.6 Ohm nagyságrendű ellenálláson. A JLH-nál nincs ilyen ellenállás, ne keresd, de sok erősítőben megtalálható. Ekkor átkapcsolod a multit feszültség mérésbe, átdugod a kábelt a megfelelő helyre, az ellenállás két lábán mérsz feszültséget (mV-os tartományban), és Ohm törvénye alapján kiszámolod a rajta átfolyó áramot.
De! Hidegen más értékű áram folyik, mint amikor forróak a tranzisztorok! Szóval a 0.6A hidegen, lehet nem is rossz érték (nem tudom mennyit változik időben, ezért mérünk).

A biztosíték helyére megy az ampermérő. Az áram legyen a tápfeszültség osztva a hangsugárzóimpedancia 2,8-szorosával.

Köszönöm a gyors válaszokat, bár ezt még emésztenem kell.
Tehát "A biztosíték helyére megy az ampermérő" ne haragudj nyilván én vagyok az amatőr, ez nem is kérdéses de ez nekem igy kicsit érthetetlen. A kérdés az hogy a multiméter amit csatoltam képet az előző hozzászólásban az abban az állásban jól van? És ha igen akkor melyik pólusát hová kell hogy rakjam? Mert ez igy nekem még nem annyira egyértelmű sajnos.

A multid jól áll, a biztosítékot kiveszed a biztosítéktartóból, a multi egyik pólusát, a biztosítéktartó egyik feléhez csípteted, a mésikat pedig a mésik feléhez. A lényeg, hogy az áram a multin keresztül folyon, keresztül.