Fúró, véső, reszelő
Itt az idő, jer elő ...

A lombfűrész kimaradt, pedig erre a célra a legjobb.

Valóban, Alu -hoz én is azt használok ...
De úgy nem rímel .

Dehogynem, szép nyelv a magyar. Tedd a sor elejére, mind a négy szó vegyes hangrendű, passzolni fog.

Benned egy költő veszett el ...

Rendben , kérlek próbáld ki.
Ne felejstd el ha túlkompenzálod a vezetéket , negatív ellenállású erősítőt gyártasz (gerjed), ha nem kompenzálod eléggé ,pedig csak korlátozottan éred el a célod , ahogy melegszik a kábel ...
szerintem optimális ha 95% vezetékkompenzciót tűzöl ki célul .Vélemény?
A módosított 4 vezetékes is kb ilyen pontos .

Most így nézne ki, amíg eszembe nem jut még valami.
Nem nagyon lehet szellősebb, annyi magas tudás lesz belezsúfolva.
Szerintem ahogy bekapcsolja egy alap tudású villanyos ember, eligazodik rajta.

Még valami. Van kis méretű termosztátom, 95 Celsiusnál kikapcsol - később, ha hűl, vissza is...
Ezt odaraknám az áteresztő tövébe, csak nem tudom, nem sok-e...?

A termosztát mindenképpen hasznos, de a 95 fokot én sokallom, inkább valami 70 fok körülit tennék oda, mert ha 95 fok a borda, akkor a lapka attól már jóval melegebb, megfőhet. A hestore-ban szokott lenni nagyobb méretű csavaros, talán valami 65-75 fok körüli, kinézetre ugyanaz mint ami a mikrosütőkben van.

Nyilván ez nem pusztán egy elméleti rajz, aki felismeri, láthatja, hogy szimulátorban rajzolt, tehát a szimulátor szerint is működőképes!
De, ilyen elvű kompenzáló áramkörből nem egyet terveztem már meg, és azok mind valamilyen műszerben lettek alkalmazva(jellemzően precíziós 0-10V/0-20mA-es leválasztókban). Tehát ez nem pusztán egy szimulátor szerint működő áramkör, hanem a fizikailag megépített is azt csinálja, amire tervezve lett.
A kompenzálás közel 100%-os, azokkal az értékekkel is bőven <1mV pontossággal dolgozik, 10V-os kimenő feszültségnél. Ennek ellenére semmiféle instabilitás nincs jelen, hisz láthattad az impulzus gerjesztésre adott válaszát is a másik képen.
A melegedés hatására ez csökkenni fog, de értelmes vastagságú vezeték esetén ennek elhanyagolható hatása lesz. Mondjuk, tény, hogy 4(3) vezetékes elrendezésben ez a tulajdonság is kompenzálódik...

Én 75-85fokC-ig engedem a műterhelés FET zászlójának a hőmérsékletét, efölött lekapcsol. 95fokC-t soknak találom, még ha a zászlóra rögzíted közvetlenül, akkor is. Éppen a határon van. Ezt már vész-vész lekapcsolásnak használnám.

Sajnos messze nem ugyanaz. A mikrovezérlő beavatkozása digitális, tehát nem azonnali és nem tetszőleges mértékű. Ez magával hoz egy csomó problémát, pont a dinamikus viselkedésben.

Látom, hogy nálad a 4 vezetékes mód relével van megoldva, de érdemes lehet betartani a csatlakozók közötti távolságot, hogy a szabványos kábelek, vagy a gyári megoldáson látott kis összekötő lemez is használható legyen.

Köszönöm, hol találok mértet? A fő csatlakozók távolságát a normál villásdugó adta távra méreteztem. Az érzékelő bemenetek is így vannak, csak azok 2mm-es aljzatok, dugók lesznek...

Lenne egy kérésem , szimulációban futtasd le azt a verziót hogy emberünk nem tudja pontosan vezetéke ellenállását , ( nincs mikroohm mérője , saccra 50% hibát visz be a kompenzációba , tehát többre/kevesebbre gondolja vezetékét , akkor mit csinál a rendszer .

35 db. egyforma termosztát ... Ez már kisipari mennyiség !
( Az adóhatóság tud róla ? ..............................mostmár igen )

Most mentek el...visszavertem őket.
Húzómágnesek leégés elleni óvszere, meg a hozzávaló vezérlés.

Akkor ezt fogom bordára rakni, találtam. Most próbáljon túldisszipálni!

Ha ilyen szabályozásról van szó, nyilván pl motorvezérlésre szánt mikrovezérlőhöz kell nyúlni, nem egy 1ksps sebességet tudó darabhoz! Ott pedig alap a több 100k-s, de inkább több Msps sebesség, ami bőven alatta van egy gyors reagálású labortáp követelményeinek.

Semmi extrát, egyikben alul, másikban túlkompenzál!
Még mindig nem érted, hogy alapvetően a szabályozás továbbra is a visszacsatolt ponton hozza létre a kívánt feszültséget. Ez az érték ettől a szabályozástól függetlenül módosításra kerül a körben egyébként folyó áramtól függően.
Megpróbálom egyszerűbben szemléltetni...
Van egy labortápod, van rajta V/A mérő. Beállítasz mondjuk 10V-ot neki. Hosszú kábelen keresztül adsz egy terhelést. Elkezded feljebb tekerni a feszültséget addig, hogy a mért áramból és vezeték-ellenállásból visszaszámolva, pont annyival emelkedjen meg a kimenet feszültsége, amennyivel esik a kábelen. Ha alátekertél, nem kompenzáltad ki teljesen, ha túltekerted, akkor túlkompenzáltad a kelleténél. Hol fog ez begerjedni szerinted?

ok ha túlkompenzálod olyan mintha beiktatnál egy negatív ellenállású kétpólust másszóval pozitív visszacsatolást .
Bármit írok nem érted meg ,akkor csak annyit kérek ezekkel az értékekkel csinálj egy szimulációt .

Persze hogy nem értem, mivel nem úgy működik a valóságban, ahogy te elképzeled! Ettől kezdve hiába próbálod meggyőzni a másik felet...
De, ahogy kérted, szimulátorral is alátámasztom! Itt ugyanazok az értékek szerepelnek, mint az eredeti rajzomon, némi jelentéktelen sallang módosításával(csak a nagyobb kimenő áram miatt darlingtont vezettem be, de ez nyilván semmit nem érint abból, amiről most szó van). R8 értékét viszont 3.3333k-ró megváltoztattam 4.5k-ra. Ezzel jelentős túlkompenzálást valósítottam meg, egész pontosan 10 helyett immár 11.25V lett. A szkópábrán láthatod, gyakorlatilag ugyanolyan stabil maradt, mint amilyen 100%-os kompenzálásnál volt..., vagy akár 0% kompenzálásnál.
Mint említettem vala, ez az elv már számtalan eszközben működik. Ennél sokkal bonyolultabb visszacsatolásban is, ahol nem egyszer volt túlkompenzált is fejlesztés közben. Gerjedésnek nyoma sem volt egyszer sem...

Nem tudom, milyen korú lehetsz, de ha foglalkoztál már elektronikával még a kazettás magnók korában, ott számtalan hasonlóan(elvében) kompenzált áramkört láthatsz a szalagtovábbító motor fordulatszám és nyomatékszabályozójában! Pedig a DC motor erősen nyűgös fogyasztó, és mégis működött...még túlkompenzáltan is akár

Rendben , elfogadom amit írsz , én egyszer már próbáltam ilyen elven szabályzást csinálni , nálam nem volt jó mert gerjedt , le is tettem a módszerról

Jut eszembe erről, az Ezermester boltokban árultak ilyen kis feleslegessé vált BRG magnómotor szabályozókat.
BFY34-46? tranyóval és minimális körítéssel készült kis nyákok.
Jellegzetes hűtőzászlóval...Működtek, kipróbáltam bontás előtt, alkatrésznek kellettek.

Olcsóbb volt, mint az alkatrészek egyenként.
Én is vettem jó párat ...

Igen, nekem is volt pár darab belőle
Olyan hűtőzászlót lehet valahol még kapni vajon?

Szerintem az gyártmány specifikus helyi pöndörlet volt...

Sziasztok,

Nem tudom, hogy jó helyen járok -e ebben a topicban, vagy inkább valami felújítás/javítás témába kéne -e írnom egy régi labor tápegység életre keltésével kapcsolatban. A következő a problémám:
Még gyerekkoromban összeraktunk egy rádiótechnika évkönyves kettős labortápegységet egy barátommal. Én a nagyfeszültséghez nemigen értek, félek is kicsit tőle, viszont a gyengeáramú hobbimhoz nagyon jól jött ez a kis táp. Ezt most sok-sok év pincében állás után ismét elővettem, és megpróbáltam restaurálni. Amikor újra összeszereltem, bedugtam, minden szépen működött. De egy "isteni sugallattól vezérelve" megfogtam a vázisceruzát, és megnéztem, hogy a házon mit mutat. És persze a fázisceruza szépen kigyulladt.

Innentől kezdve nem nagyon merem használni. Rámértem, a földhöz képest 55V körüli AC feszültséget mutat. Még ha nem is lenne halálos, nem hiszem, hogy jó ötlet így használni, bedugni.

A kérdésem biztos nagyon amatőr lesz, de hátha tudtok segíteni:
A tápegység egy földeletlen 220-as (igen, 230-as ) kábellel működött mindig is. Lehetséges, hogy ez az 55V eddig is ott volt a fém házon, csak sosem foglalkoztunk vele? Gyerekként nem érdekelt még a biztonság? Egyelőre nem mertem a földelt kábelt rákötni a házra, mert nem értek ehhez a részéhez, nem tudom, mit okozok vele. Levágom a Fi relét? Esetleg a kismegszakítót? Remélhetőleg egy mai modern házban már elektromos tüzet ilyesmivel nem okozhatok, de amihez nem értek, attól félek, és inkább próbálom körüljárni a témát. Szóval a laikus kérdés, hogy elég ha a fém házat leföldelem, és kész? Vagy esetleg van aki azt mondja, hogy mi az az 55V AC neki, ne is foglalkozzak vele? Esetleg menjünk tovább, és derítsük ki, hogy honnan került feszültség a házra, mert az az alapvető probléma?

Amennyiben jól tippelek, és az alapvető probléma az, hogy hogy kerül a fém házra 55V, úgy majd tovább mennék a leírással és a segítség kéréssel, de egyelőre a fentiekben útba tudtok igazítani?

Előre is köszönöm!

Ps: ha esetleg a kérdésnek nem a labortápok közt lenne a helye, hanem a kezdők kérdései között, kérem a moderátorok segítségét a topic áthelyezésében. Azért tettem ide, mert azt gondolom, hogy a tápegységben lesz valami nem jó, amit majd szeretnék tovább nyomozni.

Üdv,
G

Földeld le a burkolatot és jó lesz. Célszerű minden nagyobb, üzemszerűen áramot nem vezető fém elemet (pl. trafó vasmagot, de a hűtőbordákat ne) külön egy-egy földelővezetékre kötni és ezt a burkolaton belű kiképzett összekötőcsavarhoz kötni (csillagpontos földelés) és ezt a csavart a hálózati tápkábel földelőerével összekötni.
Ja, igen, földelőeret tartalmazó kábellel csatlakoztasd a hálózatra és a csatlakozódugó és a konnektor is legyen földelt.

Az az 55 V valószínűleg a trafó primer tekercse és a vasmag közti kis kapacitáson át kerül a burkolatra.

Nnézd meg azért, hogy honnan jön ez a feszültség. Mi van a dobozhoz rögzítve, ami átvezethet?