Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
Témaindító: highand, idő: Aug 12, 2009
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Mint említettem ez egy próbapanel, ezért sem került direktben eddig a helyére a tápvezeték.
No meg azért mert valami szép, még nem biztos, hogy jobban is szól. Erre jó példa a jó nevű készülékekben a penel átvágások után kialakított helyes földcsillagpontok miatti vezetékdzsumbuj, és mégis jobb hangú eredmény. Audiofilben a sodrott vezeték eleve kérdéses. Azt audiofilben érdekes dolog, ha valaki nem hall nem hall százalékon belül, és véleményez. Az a helyzet audiofilben, hogy olcsó húsnak híg a leve, így ha nem telik jobb alkatrészre, az nem lehet ez a műfaj az építés eredményét illetően. De már megint miről is van vita? Hát, hogy hogy néz ki. Pedig sokkal érdekesebb, hogy hogy szól! Ti meg azt kommentezitek távolról, amit én hallottam. A Bursonok, meg nem is drágák ahhoz képest amit nyújtanak. Tisztelettel megköszönném, ha a Te építési tapasztalataid árnyékát nem vetítenéd az én építési tapasztalataimra.
Csak ismételni tudom magam. Ha tetszik a hangja, az a legfontosabb.
Azért a semmire az túlzás, de az is igaz, hogy vannak kivételek.
E fórum egyik lehetősége az információ közlés, akár ilyen dolgokban is. Ha nem rossz szemmel olvasnál, tapasztalhattál ilyet az írásaimban, úgy hogy megjegyzésedet nem értem. Meg aztán Te ezekből a dolgokból mit próbáltál ki? Mert feltételezni olyan dolgokról valamit, amit nem is hallottál, nem küzdöttél meg a hangjáért (bejáratás), nem tartom etikusnak. Ha arra gondolsz, hogy egy alkatrész hangja nem mindenható magában, azzal csak egyet tudok érteni. Ezért szoktam a környezetéről is írni, nem dicsekvés ként, meg hogy kritikát kapjak a kinézetéért. Csupán tényként.
Én hiszem és tapasztaltam a kábelek, kondenztátorok hangját. Írtam is ide erről, de törölve lett.
Kételkedés jogát fenntartom.
A folytatást eltüntette a gép, így most már nem leszek olyan részletes.
Hát újból. A képeidet hasznosnak tartom! Láttam ilyet egy ismerősöm Cambridge-ben is. Amikor az ember véleményez dolgokat, nem árt a realitás talaján maradni. A gyári termékekre az elsődleges jellemző tulajdonság az eladhatóságuk. Ez összefüggésbe van az árukkal, az pedig az önköltségükkel. Így annyi az annyi. Ebből következik, hogy arányaiban a külső a fontosabb, a belsőn ami kívülről nem látszik tudnak fogni. Lényeg, az hogy jól nézzen ki. Remélem érthető voltam. Nálam, mivel nem eladásra építek, a hangja az elsődleges. Cicomára, hogy gyáriasan nézzen ki, se időt, se pénzt nem szánok. Ha lenne műhelyem gépekkel nem így néznének ki. De nincs. Először nagyokat nyeltem, ahogy így lehet valamit csinálni külsőre, de a hangjuk kárpótol a foltosságukért
A bejáratás hatodik órájában semmi változást nem tapasztalok, úgy szól, mint amikor legelőször bekapcsoltam.
Most süket vagyok, vagy azért van, mert nincs semmi ami bejáródjon benne?
Nem akarok Dalai Láma lenni. A kérdésed, ha akarom huncut, vagy nem lehet innen csak úgy megválaszolni. Te írtad, hogy nincs fejhallgatós tapasztalatod. Hallottál eddig két fajta hallgatót az új építéseddel. Írtam Neked olvasd el a 430 tesztjét, hogy képben legyél mit hallhatsz rajta. Mert amit a hallgatód tud az elég irányadó az ohmikus tulajdonságaival együtt. Nem szeretném, ha félreértenél, mert a bejáratásaim során én az 5000HUF Maxellt szoktam használni, és innen váltogatok 32ohmról 72-re, illetve 300-ra, Maxell- K701- HD650-re, hogy halljam mi mennyi az adott helyzetben. Mint írtam Neked, igen kíváncsi vagyok az új építésed hangjára. De ezt innen, a szokott tesztanyagaim, a használt hallgatóim nélkül véleményezni nem tudhatom.
Ahhoz, hogy egy alkatrész bejáródásának hangra gyakorolt hatását követni lehessen, nem árt egy arra megfelelő háttér. Ebben az esetben a műszer mindenkinek a saját füle, és az erre kikupált agya. Olyan ez mint a bodybuilderkedés, csak ezt a tükörben nem látni. A lényeg a részletek felismerése, és a memorizálás képessége, és amit szeretnék hallani kizárása. Nem szeretném elvenni tőled az élményt az eredményedtől, pláne így, hogy nem is hallottam. A paramétereid igen hízelgőek, hát várom, hogy hallhassam, hogy milyen a hallható hangja a készülékednek. Mégegyszer megköszönöm a munkádat, annak közlését Mindannyiunknak! A hozzászólás módosítva: Jún 14, 2019
Nem tudom, hogy nekem szántad-e, én csak az olcsó hús-ra reagáltam azzal, hogy ott egy szolgáltatásához képest drága erősítő az árához képest sokkal olcsóbb alkatrésszekkel.
Tapsztalatom szerint éjjel fél egy és fél három között szólnak a legjobban az erősítők.
Azoknál akiknek nincs szinuszos kimenetű hálózati tápregenerátora
Várj, mert lehet, az csak több zajt visz a rendszerbe, ahogy én tapasztaltam (minél kevesebb alkatrész, annál kevesebb zaj!), csak a lengőn összedrótozott, minden szabályt mellőző, de drága (lehetőleg méregdrága, nem bizonyítottan jobb paraméterekkel bíró) alkatrészekből összeállított dolgok audiofilek. Ezért nem lesz sosem audiofil erősítőm, mert én logikusan a helyes utat keresem.
A hozzászólás módosítva: Jún 14, 2019
Az árat úgy határozza meg egy gyártó, hogy kitalálja mennyit akar keresni rajta darabonként. Aztán ez a "nagyoknál" be is jön. A "kicsik" pedig idővel újragondolják az árképzést, vagy csődbe mennek.
Hát, most nem értem mire gondolsz pontosan, pedig kétszer is elolvastam.... ?
A személyeskedéseidre nem kívánok válaszolni. Galambokkal nem sakkozom.
"A téma szerint, csak műszaki halandzsa, minden megnyilvánulásod." No, akkor néhàny tovàbbi halandzsa, kötekedés, nevezd aminek akarod: "minél kisebb egy trafó teljesítménye, annál nagyobb lehet az üres, és a terhelt feszültség különbsége, és a megadott áramú terhelés esetén kell, hogy a névleges feszültséget lehessen mérni rajta." Mivel többször trafót cseréltèl, gondolom belátod mi is a probléma. Általàban túlméretezni szokás, hogy az annyi annyi legyen, és ne 'beterhelem, oszt majd beàll valamennyire'. A tàpegység feszúltségét modulálod ki tulajdonképpen a hangszórókra egy erősítőben. Nekem fura, hogy OCC Silver kàbelek, Burson OPA, de a táp nyeklik-nyaklik. Kiváncsi lennék egy szkópábràra a tàpágon zenehallgatàs közben. (Nem digitmultira.) 30 mA viszonylag kevés àram, ha már ennyi terhelésnél 1 V esik, szerintem ott fingilingi a trafó. Szerény magànvélemény. "Mivel egy tápra is érvényes, hogy kevesebb alkatrész, kevesebb járulékos hiba, így a legelőnyösebb a puffer magában. Az meg nem baj, ha gyors, és tovább javítja a helyzetet a helyes földcsillagpont." Nem így képzelnék el egy audiofil tápot, ez inkàbb a Zen stílus. Például próbaképp tennèk a Graetz diódáival párhuzamosan 47-100 nF kondikat. Van-e hallható változás. De, a gondolom kommersz 4000 sorozatú diódàkat is csereberélném. Van-e hallható vàltozás. Folytathatnám: pufferkondi, esetleg RC, LC szűrés, stabilizálás, stb. Hü, és még csak a tápról halandzsáztam, miközben nem is értek hozzá, tanulmànyaim ellenére. "Az üzemelés közben digitális voltmérővel mért adatok csak viszonylagosak a dinamikus változások viszonylatában. Ezek egyébként századvoltok. Az ilyen kis tápnál adódik a teljesítménytől függően a mérhető pufferfeszültség, de adott hangerőn is csak százados léptékben mérhető a dinamikus terhelés okozta feszültségeltérés." Erre nem mondanék semmit, a mondatok egymàssal hadilàbon állnak. Ismét szkóp vs. digitmulti. "Mitől torzít? Hát attól, hogy működik. Nem ez a jó kérdés az audiofilben, hanem az, hogy mennyire, és ebből mennyit hallani. De mihez képest is? Hát mondjuk az eredeti élő hanghoz. Hogy mérnéd meg egy szép énekhang élményét, műszakilag paraméterezve, hogy ugyanúgy, ugyanazt az élményt reprodukáljad, amikor csak akarod? És ez csak egy hang lenne, nem egy kórus, egy zenekar" Számomra ez a konkrét halandzsa. Miközben megállapítod, hogy a poti egy órás állásánál hallhatóan torzít, a legvégèn viszonyítod egy élő zenei előadáshoz. A torzítàs egy mérhető, müszaki paraméter. Szerintem kerülendő és nem az a szempont hogy mennyire torzít és ebből mennyit hallani, főleg audiofilben. Tovàbbra sem értem, honnan veszed a jogot, hogy ilyen személyes/szakmai megállapításokat tegyél velem kapcsolatban. Nem írom le többször, szimplán a szerintem hibás tápelgondolásról írtam. Ez az "alapok alapja". Aztán elkezdítek a személyeskedést. Úgy látszik egyeseknek lehet.
Szerintem a hebehurgya hálózati feszültsèg jelalakját tökéletesen szinusz alakúra alakító készülékre gondolt.
Kedves ronin75!
Nem értelek, ha te nem vagy audiofil gondolkodású, akkor miért "sakkozol galambokkal", itt ahol az audiofil a téma? Mellé nyulkálsz folyamatosan. A trafó csere nem áramerősség miatt történt, hanem feszültség növelés céljából. A diódák meg schottkyk, és nem "egyenesek". Egy egyszerű táp jóságához nem gondolnám, hogy szkóp kellene, ha nem jelentkezik hiba. Az óraállás, adott körülmények között a problémamentes kivezérelhetőséget jelentette. "A torzítás egy mérhető, műszaki paraméter." Ezt nem vitatom. De milyen torzításról is beszélünk? Színusz, négyszög, fűrészjel... Csak ennyiből állna a zene világa. Ha ez rendben akkor már élethű is? És akkor jön a kinek mi a fontos, hogy hol legyen a kompromisszum. Ami a véleményeket illeti, nem én szóltam más munkájába, véleményt formálva arról úgy, hogy hallottam volna. Nem én vélelmeztem először a másik hozzáállását sem. És én nem a szakmai tudásodat értékeltem, hanem a hozzászólásod leszóló stílusát, e témát illetően. Változatlanul nem értem, mért jár ide olyan fórumtárs akit e téma bőszít. Én sem audiofilezek az erősítők, stb témában. A hozzászólás módosítva: Jún 14, 2019
Akkor tegyük félre a szakmai szempontokat. Idéznéd tőlem ezeket:
- a hozzászólásom leszóló stilusát, - hogy bőszítene engem eme téma? Olyan dolgokkal próbálod körülbástyázni magad, amik netto kitalációk, mögöttes tartalmak belemagyarázása. "itt ahol az audiofil a téma?" Értem. Mosolygok. "Mellé nyulkálsz folyamatosan. A trafó csere nem áramerősség miatt történt, hanem feszültség növelés céljából." Ezt aztán mellényúlás. Az első tàpnàl alapból kicsi volt a feszültség. A második meg beterhelődik. "Egy egyszerű táp jóságához nem gondolnám, hogy szkóp kellene, ha nem jelentkezik hiba." Így van. Nincs hiba, nincs torzítàs, nem hallható. Hisz audiofil. "De milyen torzításról is beszélünk?" Még mindig az általad hallható torzításról. "Színusz, négyszög, fűrészjel... Csak ennyiből állna a zene világa. Ha ez rendben akkor már élethű is?" Igazad van, sok buta meg csak mér, beállít, aztàn meghallgat. "És akkor jön a kinek mi a fontos, hogy hol legyen a kompromisszum." Kompromisszum? Audiofilbe? "Ami a véleményeket illeti, nem én szóltam más munkájába, véleményt formálva arról úgy, hogy hallottam volna." Ezek szerint/szerinted itt nem lehet véleményt nyilvánítani egy tápról, amíg nem hallgattam meg? "Nem én vélelmeztem először a másik hozzáállását sem." Elöször valóban nem te butàztàl le. Te csak folytattad. "És én nem a szakmai tudásodat értékeltem, hanem a hozzászólásod leszóló stílusát, e témát illetően." Akkor ezeket a sorokat sem te irtad:? "A téma szerint, csak műszaki halandzsa, minden megnyilvánulásod." Nem tudom miért ellenség számodra mindenki, aki itt hozzàszól. Tudod mit, legyen tied ez a topik, blogolj benne tovább magányosan, nevezd ki audiofil topiknak, mindenkit hajts el innen, aki szerinted nem megfelelő témát hoz fel, neked tetsző szájizzel. További sikeres barkácsolást.
Tisztelt Fórumtársak!
Meg kéne szelidíteni ezt a topikot, ráférne... Én a fentebb említett tápokkal kapcsolatban évekkel ezelőtt kapott tanácsokat idézném. Nem tudom őket mind teljesíteni, de igyekszem a lehetőségeimhez képest... Nem vitának szánom, csupán közreadom és senkit meggyőzni, vagy másokat cáfolni nincs szándékomban. Aki tudja, akarja, hasznosítsa. Csöves végfokról van szó - tápokról. Ez is egyfajta szemlélet, gyakorlat. "Külön tápegységeket kell használni minden fokozatnak, szerintem külön trafót is, ezt sokan ellenzik, mert az elmélet mást mond. Kit érdekel az elmélet ? Minden alkatrésznek kiválónak kell lennie, és nem a legdrágább a legjobb. ... ...A primer és a szekunder között, valamint kívül rézfólia árnyékolást használok, ezek a hálózat földjére vannak kötve. A hálózati biztosíték aljzat vastagon ezüstözött és aranyozott vörösréz, hasonlóan a biztosítékhoz. Minden trafó saját biztosítékkal van a hálózaton. A legjobb egyenirányító diódákat használom, nincs cső, az fűt és folyamatosan gyengül ! Teljes ezüst belső kábelezés. (Hex-fred //10nF/db) Minden táp túlméretezett és önálló. A 15 W-os erősítőnek külön táp a bemeneti fokozat, külön táp a fázisfordító, és külön a végfokozaté. A csőfűtés minden esetben önálló trafó, akár előfok, akár végfok. .... a hálózati kábelem fixen beépített, amerikai "drót". Hálózati kapcsoló a dugvillán. Tápegységeim leginkább az ARC tápjaira hasonlítanak ami a nagyfeszt illeti. Sok újat már nagyon régen nem lehet kitalálni, a cső technika is 1959.-re gyakorlatilag kész volt."
Én azt tapasztaltam, hogy akkus, inverteres táplálásnál is az említett napszakban a legjobb a hangminőség. Akkor régen, igyekeztem minden permutációt kipróbálni, hiszen tervező voltam.
Most nem kötekedni szeretnék, de én éppen ebben a "napszakban" szoktam aludni (már ha tudok a meleg miatt ).
A hozzászólás módosítva: Jún 14, 2019
Idézet: „Egy egyszerű táp jóságához nem gondolnám, hogy szkóp kellene, ha nem jelentkezik hiba.” Pedig nekem rémlik valami a szkóppal mért tápfeszültség esésekről (amik nem régi mérések). És most tényleg nem akarok senkit megbántani.
Más napszakban én nem tudtam a fejlesztések hangminőségét relevánsan összehasonlítani.
"Nem tudom miért ellenség számodra mindenki, aki itt hozzàszól."
Mért lennél Te Mindenki? Meg nem is tartalak ellenségnek, csak tématévedtnek, már megbocsáss, de nálam itt vége veled.
Majd elfelejtettem megemlíteni, hogy hogy jártam a Bursontól rendelt DIP8-akkal. Rendeltem 4 db-ot, amik a V5D-kel érkeztek.
Ezekből kerültek a FH4-T paneljára a foglalatok. Elhűlve tapasztaltam, hogy épp hogy megtartja az IC-ket. Beleértve a V5D-t és az OPA2134-et is. Lazán lehet betenni-kivenni azokat. Míg a DAC-ban a Burson V6 saját foglalatában van, ami viszont a szokott húzóssággal csatlakoztatja a bedugott IC-ket. Az igaz, hogy láthatóan több aranyat látott a Burson foglalat, de úgy látszik, az említett kompromisszum is benne volt az árában. Közben meg véleményeket is kaptam a FH4-T vélt hibáiról. Mivel azonban csak én hallhattam eddig a hangját, nem tudtam hasznosítani a fórumtársaim által felvetett hiányosságokat, és az azokból szerintük adódó hibák elkerülésére vonatkozó ajánlataikat, mivel tapasztalataim szerint nem létező problémákat elemeztek. Viszont vannak problémáim a további jobbítást illetően. A bejáratás 300 órája táján változások történtek a hangképben. Lágyabb lett, minden más erényét fenntartva. Ráhúzódott egy tüllfüggöny. Elsőre az OCC silverre, bejáródására fognám. Azonban az egész egy rendszer, így lehet, hogy idáig is valamiből kevesebb volt, és az OCC silver ezt kiegyenlítette parányi metálos feltéttel ugyan, de az eredeti problémát elfedte, ehetőbbé téve azt. Szóval csak óvatosan a feltárással. Először is van a Jantzennak még száz órája, hogy magasban korrigáljon. Ha viszont nem változik, akkor csak a silver gold változata mutathatja meg a kondi és a kapcsolás jelenlegi kivitelezéséből adódó hangját. Vagyis, ahogy Tóth Béla fórumtársam mondta, több árammal, nagyobb feszültséggel lehetne jobb ez a kapcsolás. De az ember reménykedik, ha már megvette oktondian a V5D-ket, és kiderül, hogy a V4D-t kellett volna rendelni, mert annál rendelkezésre állt volna mindkét tulajdonság. Aztán meg, hogy mi mennyi, azt csak a gyakorlat mutatja meg igazán. Félve, hogy e kapcsolásban mennyire elég a V4D végül is, próbálnék kevésbé költséges megoldást találni. Meg egy minőségi kondinak több helye van egy amatőrnél, mint egy komplett áramkörnek, ha valami miatt nem talált a beszerzése. Ami a jelenlegi helyzethez tartozik, hogy a Burson V5 D-t visszatettem a fiókba, mert erősen melegedett. A bejáratási szakaszban semmilyen értelmét nem láttam ilyen melegben a kínzásának, pedig +-12V-on, mint írtam, ő volt a király ebben a kapcsolásban. Az igazi probléma a hűtése nálam, adott körülmények között, mert az csak ventilátorral lehetséges. Milyen az élet, az OPA-nál, ahogy KT is csinálta, igen egyszerű, egy lapocskával. Hát életet leheltem a régi Apex-embe. Nem egy audiofil konstrukció volt. Megkapta a tartalék 2x9,5V-os tápot, és amikor meghallottam a hangját, eldőlt a folytatás a FH4-T minden hallott erénye ellenére. Idézet: „Hát életet leheltem a régi Apex-embe. Nem egy audiofil konstrukció volt. Megkapta a tartalék 2x9,5V-os tápot, és amikor meghallottam a hangját, eldőlt a folytatás a FH4-T minden hallott erénye ellenére.” Ez számomra megint zavaros. Most az APEX nem audiofil, de mégis jobban szól az FH4-nél? Melyik is az APEX? Mi gond lett hirtelen az FH4-el? És mi van a Canamp-al? A múltkor az volt a favorit. És mi az, hogy meleg a V5? Garanciális, nem?
Hogy milyen audiofil az APEX azt akkor tudom megmondani, ha audiofilre építettem meg, előbb csak találgathatom az eredményt. A FH4-T-vel nem több a problémám mint volt, vagyis ez a kapcsolás ezekkel az anyagokkal ilyen határt szab jelenleg. csak megjegyzem, ha hallanád a mélyét, amikor a szám olyan, hogy lágyan lehajlik a mellkasodban és lehallkúl az alsó hallásküszöbödön. Hi9dd el nem olyan rossz érzés. Azonban mint írtam nekem ez a DAC-ba kell monitorerősítőnek, és abban kevés a hely. Hűtésre végkép nincs. Minden a mi melegszik, behemót, ugrott. A Canamp A osztályú, és melegszik, nincs rá hely. Ami a V5D illeti, mint Béla is írta a FH4 kapcsolásról, nem szerencsés bele, még ha jól is szólna, ebben az üzemmódban végerősítő feladatai lennének és ez az A osztályúakhoz hasonlóan plusz hűtéssel járna. Ha szereted, ha nem nincs azzal semmi gond ha a "helyén" kerül alkalmazásra. Ki lett próbálva ennyi. Köszi jól van a fiókban, és az is lehet, hogy eladom, ha már be van járatva, nehogy elfelejtse, mire felhasználom. Mert most az APEX projektel leszek elfoglalva, és ha át megy a "vizsgán" megy a DAC-ba, mert nem melegszik, nagyobb a hallgatási szintje, és amit régen is tapasztaltam, jó a linearitása. De többet, ha megkapja a házikóját.
Az APEX rajza kint volt a füles-témában mielőtt belekezdtél a tiedébe.
Elmentettem az APEX-et anno és meg is találtam.
Vissza is olvastam és már akkor is írtuk, hogy kell bátorság a megépítéséhez. Rákerestem, a RET-nél a legolcsóbb a BS250 175 forintért, a BS170 ugyanitt csak 40 pénz. Érdemes több (sok) darabot betáraznod belőle. Most Te következel majd a füleses topic-ban a részletes beszámolóval Nagyon izgi Ez a V5 duál, vagy szimpla? És mennyiért árulod? Arra kellene, hogy visszarajzoljam a kapcsolását, de előtte meg fogom mérni mit adnak el ennyi pénzért. Mert tán 70$ ? Ui: Most látom, hogy V5D, tehát a D gondolom a duált jelenti... A hozzászólás módosítva: Jún 15, 2019
Szerintem a "semmit" áruljàk ennyi pénzért. Kommersz kapcsolástechnika, esetleg válogatott alkatrészekkel. Ha valami "csoda" lenne belül, nem lehetne kinyitni, koppintani. Te nem így csinálnád?
Érdekes a dokumentációtlansàga is, mérések nélkül. Ha annyira csodálatos lenne, büszkén kitennèk. Bár az audiofilben ez szükségtelen. De ne legyen igazam. |
Bejelentkezés
Hirdetés |