Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Nem az LTP másik csövének rácsán van 10V. Hanem a végcsövek rácsán az egyiken ha 40Vpp AC jel van, akkor a másikén 10Vpp AC jel van. Tehát a megértési képességgel azthiszem nem ott van, amit most jelen pillanatban gondolsz.
Szimpla tudatlanság nem ismerni a világ egyik legkülönlegesebb push-pull erősítőjét - hogyan is fordítják itt a fázist?
Ja! Válasz a kérdésemre, hogy mi biztosítja dinamikus viszonyok közt a próba kapcsolásod szimmetriáját, az ugye nincs. Igen, egyszerűbb azt mondani: nem igaz. Csalódtam benned. Te nem csak engem nézel le, hanem itt mindenkit, aki már legalább egyszer épített erősítőt.
Személyeskedés minden egyes mondatban - a betett Gomes SRPP amplifier persze nem ér meg egy féloldalas elemzést
Rámutatnál arra a szóra az idézetben, ami említi a végcsöveket?
„Egyébként igen látszik szkópon. Pont az latszik, hogy mennyire rohadtul asszimetrikus a differencialerositos meghajtas. Az egyk rácson mikor 40V a vezerlojel, a masikon kb 10V. Sajnos ez nem tranzisztor, nincs az az atom meredeksége, ebből kifolyólag az asszimetria is rendekkel nagyobb sajnos.” Mert én ilyet nem látok. De ha a két végcső rácsán van ekkora eltérés, akkor ott valami nagy baj van. Az a differenciál erősítő nem differenciál, mivel a, rosszul van megépítve, b, nagyon gagyi, egy búrában teljesen eltérő paraméterű csővel építették meg c, rossz a mérés. d, a differenciál erősítő a rossz munkapontok miatt elbillent. Javításnál, csőccsere után volt már ilyennel találkozásom. Szívatott engem is. Itt egy differenciál erősítő kimenetén lévő két módusú jel, és azok összege látható. Én mértem, egy korrekt erősítőn. Mérj valami hasonlót a próba erősítődön is. A dinamikus viselkedésre meg mérj úgy. hogy három féle frekvenciájú, 3 féle amplitúdóju jellel végezd el a mérést. Meg fogsz rémülni kisbarátom a látványtól. Mégvalami: a különbségi jelen lévő hullámosság a torzítás. Ez nagy mértékben csökkenthető az NFB-vel. A fotón nics NFB az áramkörben. Az csak egy diff erősítő két kimenete, s annak összege. Ha nem tudnád, a fázisfordító akkor működik jól, sőt az egész erősítő is, ha a két 180 fokkal egymáshoz képest eltolt jelek összege zérus. Az oszcilloszkópon a zérus egy vízszintes vonalnak felel meg. Segítség: a méréshez kétsugaras szkóp kell, amelynek két csatornája ki van egyenlítve.
Kérdezek akkor egy egyszerüt:
Tegyük fel, hogy egy LTP-t 1Vpeak szinusszal vezerlünk. Amikor a jel a felső csúcsán van, akkor olyankor ugye a rácson van +1V. A katódon pedig valamennyi, legyen x. Amikor az alsó csúcson vagyunk, akkor -1V van a rácson, a katódon pedig most más valamennyi, ez legyen y. Az effektiv rácsfeszültégek rendre +1-x és -1-y. Ez idáig gondolom tiszta. Az össz rácsfeszültség változás peaktopeak tehát: (+1-x)-(-1-y) jegyezzük ezt fel. A másik félcsövön, mivel ugye annak AC és DC szempontbol is földelt a rácsa, felső csúcson 0-x, az alsó csúcson 0-y lesz az effektívrácsfeszültsége. Így azon az össz rácsfeszültségváltozás peaktopeak tehát: (0-x)-(0-y) Te azt mondod, hogy megegyezik a vezérlés a két félen és emiatt a kimenőjeleik is szimmetrikusak lesznek. Ez esetben akkor azt állítod, hogy: (+1-x)-(-1-y) = (0-x)-(0-y) Csak ebben az esetben lehetne igazad. Kérlek magyarázd el, hogy ez az egyenlőség milyen x és y értékeknél igaz! Kösz!
Basszus! Tényleg különleges! Legalább mint a tiéd. Nem is lett ismert, mert még több hibával rendelkezik mind a tied. Jelesül a fázisfordításba még a kimenő trafó fázis torzítása is beleszól. Mellesleg azért különleges, mert nagyon nem jött be ez a konstrukció. Inkább csak műszaki emlék arra, hogy hogyan készítsünk szar erősítőt. Ennek ide való citálása semmiféleképpen nem magyarázat a Te kapcsolásod hiányosságaira. Amúgy meg nagy lehet itt a turpisság is. Talán ki is derülne, ha feltennéd a táp rajzát is. Nos lássuk!
Nem kell rajz.
GZ34 ×2 >150uf>68R>150uf>1,5k>150uf
Szimulálva és mérve is ennyire egyforma a két kimenet amplitúdója.
Megint csak egy hibás okoskodás. A katódon nem x, és y van, hanem 1 és -1 volt. Amit leírtál még a saját rossz mérésed sem igazolja. Soha nem írtam olyat, hogy a vezérlés megegyezik a két triódán. Én azt mondtam, hogy a kimenő jeleik egyenlők, s ezt a mutatott fotó igazolja is. Olvass könyvet. Szakkönyvet. Ne számítástechnikait, mert az nem az elektronikáról szól. Sajnálom, hogy Te még a szemednek sem hiszel. Mérd már meg wazze egy diff erősítő kimenetét! Csak meg tudod már tenni, s saját szemeddel is fogod látni. Nem kell, hogy feltedd a mérést, csak ne szekírozz már bennünket a valótlanságokkal. Amúgy meg ha elolvasod a legautentikusabb könyvet a témáról, akkor abban olvashatod, hogy a diff erősítő akkor válik szimmetrikussá, ha az anód ellenállásai elegendően nagyok. Ennek az ökörszabálynak a nem betartása maga után vonhat helytelen következtetéseket is. Azért csak kísérletezzél tovább nyugodtan, mert esetleg úgy szerzel valós ismereteket. Hajrá!
Még valami: Szívesen látnánk TJ-től is ilyen differenciál mérést, mint amit én feltettem, de csak akkor, ha van kétsugaras szkópja.
Hogyne. De ettől függetlenül ez egy csődtömeg, bár lehet neked tetszik, de attól még igen szmörcsil ez a kapcsolás.
Erről beszélek én is a T. fórumtársaknak. A rajzodon a FET-es áramgenerátor teszi pontossabbá a két jelet, mint az én mérésemen. DN2540?
Még 1-2 oldal és csak eljutunk végre oda, hogy mindenkinek kötelező lesz az M60 HD-dat építenie.
Mert mi mást...
Ez a felismerés a nap legnagyobb igazsága
Valami lemaradt. A rajzot példaképpen tettem fel. Egy ARC gyártmányú előfokot mutat, amit szimmetrikusnak árulnak. Ugye SüteményX ha igazad lenne, akkor ennek az erősítőnek a kimenetén 4:1 arányban kellene megjelenni a kimeneti jelnek. Sajna nem így van, s ez azért jó, mert a nevezett cég sem ment tönkre.
Idézet: „DN2540?” Igen DN2540, áramgenerátor nélkül rosszabb, 3-4V különbség a két kimeneti jelszint között.
Én elhiszem meg minden, de sajnos akkor is ez van:
Szkop helyesen van beallitva, ha egy anodra teszem a ket probe-ot, akkor ugyanazt mutatja a sugár.
Csőcsere után is ilyen. Anódellenállásokat lemértem, 1%-on belul van a diffi. Nyugalmi anodfeszek 360V kornyeken, 1-2V eltéréssel. Bekötés 4x visszaellenőrizve. Egyik rács foldelve 470k+1u, masik racs foldelve 470k, 1u-val jel becsatolva. Nyugalmi rácsfeszultsegek 19 és 24mV.
Ja és még a terhelést is lekötöttem rola, nehogy bekavarjon a végcső.
Talaltam itt egy csekket, ugyhogy le is rajzoltam:
300kOhm az E88CC anódjában... Mindenesetre érdekes, örülök hogy jól szól☺
Sziasztok!
Előre is elnézést, hogy amatőr kérdésemmel zavargok. Segítséget szeretnék kérni, elkezdtem építeni nagyon amatőr szinten a GU50-es erősítőt Ágoston Lajos írása alapján, ami a Rádiótechnika 2014-es számaiban jelent meg. Most az alkatrészek beszerzésénél tartok, azon belül is az anódfeszültség előállításához szükséges szűrőkondik beszerzésénél, ami 680µF 250V-legalább. Milyen márkájú kondenzátort, célszerű vásárolni, ami még elérhető árú, és nem is annyira gagyi?
250V-os kevés lesz oda...nem 450V véletlenül?
A megbízható márkák, Nichicon, Rubycon, Elna, Epcos, vagy a Nippon Chemi-Con biztosan nem fog csalódást okozni. A felsoroltak mind üzletben megvásárolható, standard típusok/márkák.
Köszi az infókat. Az újságban 680µF 250V-t sorba kötve.
De lehet hogy tévedek, mert ahogy írtam is, nagyon kezdő szinten vagyok. A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2019
Értem, elnézést.
Ettől függetlenül ajánlom a felsoroltakat. Az Epcos pl. már gyárt 500, és 550V-os elkókat is, 1db 330µF-dal kiváltható a két soros 680uF. De ez csak részletkérdés...
Szia! Üdvözlünk ebben a kis bandaháborúban.
Sajnos ahogy a valóságban, úgy itt is el kell döntened melyik oldalon állsz! Na jó a viccet félretéve. Bárorkodom válaszolni, mert az idei év egy jó részét azzal töltöttem, hogy ellenállásokat és kondenzátorokat hallgattam egymás után ugyanazon elég transzparensnek mondható nagyon egyszerű áramkörben. Nevezhetjük szintetikus tesztnek is. A ma forgalomban lévő új gyártású elkók közül ami a legjobb azok a jensen és AN Kaisei elkók. Ezek azért drágábbak és rendelni kell külföldről, de messze nem kerulnek annyiba, mint az emlegetett blackgate-ek, mondjuk nem is szólnak úgy. A másik jóféle kondik a kemet márkából az ALC széria biztosan és barmilyen furan hangzik a kínai Samwha-ból a HE, HC és az RD sorozatúak, de az SD, SG és WL peldaul nem. Ez a ket fajta ez olyan szinvonal, mint a régi Philips feliratos Philipsek. Ha esetleg abbol tudsz olcsón, az is jó, de ne hagyd magad átverni, vishay vagy bc felirattal ne vedd meg, mert nemjok. Lépünk egy jó nagyot lefelé és itt pedig kezdődnek az ELNA Silmic, Nichicon FG-k, de ezeket én már nem javaslom. Most persze valoszinuleg nekem fognak esni, dehat ez van.
Köszönöm mindkettőtöknek a segítséget. Most elkezdem végigböngészni az ajánlott márkákat, és megtalálni az anyagi középutat.
Meg kellene vizsgalni, hogy szukseg van-e 450V-osra. Ha elég mondjuk 400V-os, akkor Samwha-bol van 330µF/400V HE. Ha kell, akkor van 150µF/450V, ebből párhuzamosan tudsz tenni kettőt. Jobb megoldás, mint sorbakötni kisebb feszültségűeket. Ha belinkeled ide a kapcs rajzot, megvizsgaljuk. Én nem talaltam meg.
Rádiótechnika 2014 január/február-számaiban van.
A színházban hátradől az Ember, és nézi az előadást. Egy idő után kezdi zavarni, hogy történet nem szól semmiről, csak a színészek egójáról, meg egyéb érdekekről, becsípődésekről. Sajnálom, hogy ez történt a csituló viharban.
A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2019
|
Bejelentkezés
Hirdetés |