Értem mire gondolsz, de a gerjesztést szeretném megoldani vele, mint ahogyan a drága, modern aggregátoroknál is. Hogy a fejlesztett feszültség gyors és pontos szabályozása legyen megoldott.
Amit linkeltem első hozzászólásomban, annak 4 csatlakozása van. Kettő a forgórész + és -, kettő pedig az állórésztekercs két kivezetése.
Amit küldtél, azzal az a baj, hogy kellene belőle pontosan 5 db. És nagyobbat nem is láttam.

Szia!
Nem használtam ezt a GAVR20A modult, csak az elérhető manualjaira néztem rá, és az alapján akár jó is lehet. Van ami nem teszik nekem, pl.: kell az induláshoz segédenergia (nem gerjed fel), a félhullámú egyenirányítás, a viszonylag szűk működési frekvencia. Ha ezekkel, és még kitudja mivel együtt tudsz élni, akkor, elvileg működnie kellene a dolognak. Esetleg egy rajzot, feltennél, hogy mit hova kötöttél, akkor talán előrébb tudnánk lépni. Persze a manualok is nagyon szűkszavúak, melyik pont pontosan mit jelent.
Ha a kondenzátorok a kimeneten vannak, akkor lehet hogy csak a hálózat felkeményítése a cél, vagy a kimenet felharmonikus szűrése (minél inkább szinuszhoz hasonlítson a kimenő feszültség), azaz célszerű lehet továbbra is bekötni.

Szia!

https://agregaty-serwis.pl/wp-content/uploads/2015/07/GAVR-20-AVR-Regulator-Napi%C4%99cia-GAVR-20A.pdf

Ezen PDF-en az 1.sz ábrának megfelelően kötöttem. A kefékről ez eredeti diódahídról jövő vezetékek helyére polaritáshelyesen F+, F-, az állórésztekercs 12 és 16. számú (fotón az gyári kapcsolás, bár én már oroszt nem tanultam) vezetékeket pedig N és R-hez kötöttem. Az állórésztekercstől jön még egy 14.sz szál, ami eredetileg az "ellenálláshalmazra" volt kötve, és a diódahídnál is jelen volt.

Érdekesség, hogy kb 1 éve, csak összedobáltam provizore, akkor szépen működött. Lehet, hogy volt annyi remananciája, hogy felgerjedjen? Most elkészítettem az új lemezdobozát, erre nem csinál semmit. Százszor átnéztem minden kötést (csak kismegszakítók és aljzatok vannak). Állás közben meghalt volna az az AVR?

Az, hogy félhullámú egyenirányítás, illetve szűk működési frekvencia, hogyan jelentkezik a használat során?

Esetleg tudnál javasolni idevalóbb AVR-t?

A gyári kapcsolást nem látom át, csak egy-két részletét értem. Úgy tűnik, mint ha kettő állórész tekercse lenne (OSZ és OD, csak ciril betükkel), és ebből nekem nem világos, melyik lenne a tényleges egyfázisú kimenet.
Könnyen lehet, hogy a korábbi alkalommal a remanencia miatt gerjedt fel, bár meglepne, ha a remanencia 180V-t hozna létre a kimeneten (ennyi kell, hogy a szabályzó elinduljon). Amit megtehetsz, megméred, hogy most mekkora feszültség jön le az állórészről, amikor forog a generátor.
Szerintem a manual 4. ábrájának megfelelően egy segéd táppal, célszerűen egy akkumulátorral kellene rásegíteni (a dióda nagyfeszültségű legyen, legalább 800V-os, de inkább 1000...1600V-os). Esetleg, ha kiderülne, hogy valamelyik állórész tekercs a gerjesztést szolgálta, abból létre lehetne hozni az indulást segítő áramkört, de ezt alaposan végig kell gondolni.
Az elektronikák nem szoktak állás közben meghalni.
A félhullámú egyenirányítás miatt a kimenő feszültség alakja torzabb lehet, mintha a DC-t jobban közelítő áramirányítás lenne, illetve a generátort dc áram terheli, ami valamekkora elmágneseződést okozhat. De ha nem folyamatos üzemben megy a generátor, akkor ne törődj vele.
A működési freki a meghajtó motor fordulatszám stabilitását igényli. Ha 6%-nál jobban ingadozik, akkor ez a szabályzó nem biztos, hogy jó választás (47Hz alatt hibával leáll, a gyújtásszög képző áramkör működési tartománya határozhatja meg).
Sajnos nem vagyok járatos ebben az AVR-es szabályzó világban, így javasolni sem tudok. Nagyobb, erőművi, próbatermi generátorok gerjesztőkörével vagyok járatosabb, de az más kategória.

Ha a saját gerjesztőáramköre csak 6V feszültséget adott 18A gerjesztőárammal, akkor a GAVR nem felel meg oda, sőt semmilyen jelenleg használatos elektronikus szabályzó sem. De honnan vetted ezeket az adatokat? Valahova fel vannak írva az adattáblán? Az talán segítene ha a generátor adattábláját lefotóznád és feltennéd a fotót ide. Ugyanis az adattábla néha tartalmazza a gerjesztési adatokat is, hátha a te generátorodon is ilyen adattábla van.

Szia!
Ezeket mértem a szénkeféknél. Erre vonatkozó adattáblája egyáltalán nincs sajnos.
A kapcsolási rajzon felül csak ez van rajta.

Köszönöm!
Eddig kb fél napot próbálgattam, 49 Hz alá nem megy a freki. Megpróbálom akkugerjesztéssel, hátha életre kel.

Mennyire kell stabil feszültséget adnia, hogy a mai modern háztartási fogyasztók ne károsodjanak?

A neten elérhető az eredeti generátor gépkönyve, többféle változatban. Célszerű keresési szavak: ГАБ-4-0-230-М1 , АБ-4-0-230-М1 . Ez a legjobb állapotú, amit én találtam. Ebben benne normálisabban is az eredeti kapcsolás (17. oldal 15. ábra). A gerjesztőköri jellemzőket nem találtam, viszont az benne van, hogy 10A, 100V-os diódákból épül fel a gerjesztőköri egyenirányító (és ugye 2db van minden pozícióban párhuzamosan), ami összhangban van az általad mért gerjesztőköri adatokkal.

A hagyományos áramfejlesztők feszültségingadozása a generátor tekercsek ohmos ellenállásától, a szabályozás gyorsaságától, és a fogyasztó fajtájától erősen függ. Pl. egy hagyományos kávéfőző akármilyen hálózati frekvenciájú áramról elmegy, a lényeg csak az hogy a megfelelő teljesítményt megkapja. Más a helyzet egy korszerű elektronikus eszközzel, pláne ha a működéséhez bármelyik jellemzőt a hálózat frekvenciájához szinkronizálja. Az elektronikus tápegységről működő kütyüknek semmi sem számít, azok jellemzően 100-250V és 45-65 Hz között gond nélkül működnek, a lényeg hogy a generátor a szükséges teljesítményt tudja biztosítani a számukra. Hegesztőinvertert viszont nem kellene próbálgatni róla, mert az lehet hogy térdre esik tőle. indukciós főzőlapot pedig még nem próbáltam aggregátorról működtetni.

Ez valóban korrekt leírás. Bár a szöveget nem tudom értelmezni, de köszönöm!

Itthon van minden földi jó, és arra hajtok, hogy aggregátorról is zavartalanul lehessen ügyködni. A gyári szabályozója elég lassú, legalábbis nekem annak tűnik.

A ti meglátásotok mi volna? Melyik a gerjesztő tekercs, és melyik amelyik a fejlesztő? OSZ, OD?
Melyik lehet a két kivezetés, melyek közt 230V lesz a feszültség?
Gépész vagyok, ezért is szorulok a szíves segítségetekre .

Az eredeti trafós szabályozás tökéletesen megfelel ehhez a generátorhoz, az elektronikus sem lesz jobb. Az előny csupán annyi hogy sokkal jobb a szabályzó hatásfoka, (kevesebb a vesztesége).és hiába gyorsabb az elektronikus szabályozás, a gerjesztés mágnesezőképessége ugyanolyan lomha marad, hiszen a gerjesztést megvalósító forgórész ugyanaz marad.

Értem. Kezdem felfogni az eddig ismeretlen oldalát.

A 17. oldal 15. ábrája elég jól átlátható. Az OSZ állórész tekercs a "fő" tekercs, ez állítja elő a kimenő 230V-t, a 10 és 20 pontok a kimenetek. Az OD a gerjesztéshez állít elő vélhetően jóval kisebb feszültséget. Az OB a gerjesztő tekercs, ami csúszógyűrűvel van csatlakoztatva, 51 és 52 pontok a végei.
A gerjesztés áramszabályozásának gyorsasága szabja meg az egész szabályzókör sebességét. Ha van lehetőség a forszírozásra, és az kiválasztott AVR szabályzónak van bőven feszültségtartaléka, akkor akár egy nagyságrenddel is gyorsabb lehet a szabályozás. Sok más érv azonban inkább a régi rendszer meghagyása mellett szólhat.

Tehát, ha AVR-t akarnék beépíteni, ahhor a 12, és a 14-es pontokra kellene kötni?
A helyemben inkább meghagynátok az eredetit?

Ha működőképes az eredeti, én meghagynám. Van nekem egy 2 kVA-es katonai 1 fázisú Evig áramfejlesztőm, eredeti trafós szabályzóval. Tökéletesen működik, az általam beállított 231V-ot ohmos terheléssel 2-3% pontossággal tartja 10A terhelésig, de hagyományos trafós Co hegesztővel is hegesztettem róla, igaz csak pontszerű varratokkal, mert a motor nem bírta a folyamatos igénybevételt. Tehát a trafós szabályzóban van bőven tartalék, nem tennék bele elektronikus szabályzót amíg az eredeti jól teszi a dolgát. Átalakítottam egy 3 fázisú 5kVA-es áramfejlesztőt, mert az eredeti szabályzóját valaki kiemelte belőle. GAVR 15 került bele, de a felgerjesztést az aggregátor indítóakkujáról kellett megoldani egy nyomógomb segítségével,de felgerjedés után már tökéletesen tartja a feszültséget. A trafós gerjesztés óriási hátránya a súly, amivel növeli a berendezés tömegét. 2-4 kVA-nál csak 5-10 kg, de 20-30 kVA áramfejlesztőnél már igen tetemes a súlytöbblet. Az igazán nagyoknál (100kVA felett) meg úgyis gerjesztőgép van, annak a szabályozása pedig megint csak tenyérnyi elektronika. Ennek viszont már fontos a gyorsasága, mivel a gerjesztés áttételes.

Nem, a 12 és 14 pontokat szabadon kellene hagyni. Ha az AVR panel manualjában lévő 1-es ábrából indulunk ki, akkor az L-N pontot a 22-re, az R pontot a 12-re, az F+ pontot az 51-re, az F- pontot az 52-re kellene kötni, és persze elég sok mindent vissza kell bontani.
Nem szeretnék a helyedben dönteni. Az eredeti meghagyása mellett szól, a vélhetően "kisebb ellenállás", azaz a biztosabb és hamarabb eredmény, a könnyebb felgerjedés, a robusztusabb kialakítás. Az új elektronika valószínűleg igényelni fog valamilyen segéd energiát a felgerjesztéshez, viszont ha jól van beállítva a szabályozója, minőségi változást hozhat a szabályozás terén.

Csak most néztem meg az általad belinkelt manualt, miután már konkrét tekercs és kivezetés számokra hivatkoztál. Ez teljesen más mint az Evig, ez nem terheléskövető szabályozás,hiszen a terhelőáramról nincs információ a gerjesztőkör számára,míg az Evignél van. Így az elektronikus szabályzás ennél a generátornál bizonyosan jobb lenne az eredetinél,mivel itt a jelentős terhelésnövekedést követő feszültségesést az R4-2 szabályzóval korrigálni kell, az Evignél ezt a korrekciót a terhelőáram körébe épített áramfigyelő trafó elvégzi. Az viszont szinte biztos hogy 6V körüli gerjesztőfeszültség mellett 18A körüli gerjesztőáramot egyik szabályzó sem képes előállítani a kereskedelmi típusok közül. Erre a célra legfeljebb építeni lehet szabályzót.

Amiket leírtál, azok szerintem nem állják meg a helyüket.
A terhelő áram az R1 és R2 ellenállás hálózaton feszültséget ejt, és ez növeli a gerjesztő áramot, mivel az ezeken eső feszültség a gerjesztő kör része is. Azaz van benne terhelés követő szabályozás.
Attól, hogy üzemszerűen kb. 6V körüli a gerjesztő feszültség, az elektronikus szabályzó esetén egyáltalán nem baj, ha 90V kiadására is képes (ez kb. 15szörös forszírozás). Másrészt, gyanítom, hogy az elektronika és a tirisztoros főáramkör szétválasztható (ehhez kellene jobb dokumentáció). És akkor esetleg kisebb feszültségről is megtáplálható a tirisztoros rész.
Az áram már más kérdés. Ha az AVR-es szabályzót akarod használni, nézd meg, hogy milyen tirisztor és dióda van benne, és egy kis szerencsével találhatsz hasonló tokozású nagyobb áramú, de kisebb maradék feszültségű tirisztort és diódát, amit ha beteszel, akkor azt a kb. 20%-kal több áramot elviselheti tartósan. Esetleg végig gondolandó, hogy a hűtésen is lehet valamit javítani.

"A terhelő áram az R1 és R2 ellenállás hálózaton feszültséget ejt, és ez növeli a gerjesztő áramot, mivel az ezeken eső feszültség a gerjesztő kör része is." Igaz, de az átfogást illetően vannak kétségeim. Az üresjárási feszültséget az OD jelű tekercs biztosítja az R4-2 ellenállással beállított értékre. A terheléstől függő pluszt pedig az R1 és R2 ellenálláshálón eső feszültség. Az ellenállásokon eső feszültségnek kell biztosítani azt a teljesítményt, ami a gerjesztés növeléséhez szükséges, de a gerjesztő áramkörrel soros kapcsolatban levő R4-2 szabályozható ellenállás ezt is behatárolja.Tehát lesz egy pont, amitől fogva a generátorból kivehető teljesítmény(kapocsfeszültség) rohamosan esni fog,és ez nem a névleges teljesítmény kétszerese, hanem sokkal kisebb, valahol a névleges teljesítmény környékén lehet,vagy pár százalékkal felette. Mindez azért, mert a plusz gerjesztés szükséglet egy részét a soros R1-R2 ellenálláshálón eső teljesítmény fedezi, azaz a növekvő gerjesztésigény jelentősen megnövekvő teljesítményvesztéssel jár az ellenálláshálón . Ha a gerjesztőáram üresjárásban 6V mellett 18A, akkor mennyi kell neki teljes terhelés mellett? Én egy 10kVA-es generátornak mértem meg a gerjesztési paramétereit, üresjárásban 20V mellett 1,6A,(32W) teljes terhelés környékén 88V 6,5A(572W) kellett neki, a szabályozója elektronikus volt. Nem tudom elképzelni hogy ezt az átfogást ellenállásokon eső feszültség képes legyen biztosítani hiszen az a teljesítmény ami az R1-R2 ellenálláshálón esik az kivonódik a hasznos teljesítményből. Persze azt is tudom hogy az OD tekercs teljesítménye is nőni fog a megnövekedett gerjesztés miatt, de azzal is soros az R4-2. Mivel ilyen orosz csodával nem volt még dolgom, így csak elképzelni tudom hogy is működhet a teljes teljesítménytartományban. De azt nem tudom elképzelni,hogy mi lehet az oka az irreálisan magas üresjárási gerjesztőáramnak, -már amennyiben a mért paraméterek egzaktnak tekinthetők. Az általam ismert AVR-ek bipoláris tranzisztorosak vagy FET-esek voltak, Tirisztorossal nem volt dolgom. Bár van egy döglött GAVR15 szabályzóm, még nem bontottam ki a műgyantából hogy feltárjam a lelki világát, így azt sem tudom hogy abban mi a gerjesztést kapcsoló elem.

Szépen belemerültünk, csodálattal olvasom írásaitokat. Tisztelettel adózom szakértelmetek előtt, és ez most nem a puncsolás helye.
A gerjesztőáramot tavaly mértem, de holnap kiszaladok a tanyára, és újra megmérem, nehogy hülyeséget írjak. Nagyságrendileg biztosan ott volt, csak most elbizonytalanodtam, hogy teljes terhelésen, vagy üresjárásban mért értékeket közöltem-e. Valamiért a 20A-os GAVR-t vettem meg.
Egyre jobban felcsigáz a téma, hogy mi is lapul a zöld dobozban .
Igazából azt nem értem, hogy ha az eredeti gerjesztő rendszert ha elhagyom, és a GAVR-t építem be (amennyiben lehet), akkor miért nem lehet simán az OSZ tekercs két kivezetésére kapcsolni az AVR-t és az aljzatot, miért kell bennehagyni a négy tekercset?

Amiért az eredeti gerjesztőtekercset is használni kell, az az üresjáratban mért 6V 18A gerjesztésszükséglet. Ezt csak simán nem lehet kivenni egy elektronikus szabályzóból, mert ha üresjárásban 104W teljesítmény kell a gerjesztéshez, akkor ez névleges teljesítményen ennek sokszorosa lesz, és ezt a teljesítményt a főáramkörnek kellene fedezni az általad a generátorból kivenni kívánt teljesítményen felül. Tehát a gerjesztőtekercs mindenképpen kell, mert csak ez képes biztosítani az extra teljesítményt. Ezért lehet szükség egy szervó-szerű szabályzóra, ahol a gerjesztéshez szükséges teljesítményt az OD gerjesztőtekercs, az ellenőrző jelet viszont a generátor "OSZ"főtekercse biztosítaná feszültségfigyelés elvén. Így íz OSZ tekercset csak az a teljesítmény terhelné amit rákapcsolsz, a gerjesztéshez szükséges teljesítményt pedig az OD tekercs adná. Magyarán nem mindegy hogy mennyi az az energia ami hasznos munkát végez a drót végén.

Világos, köszönöm.

No, nem bírtam magammal, elszöktem mérni.
Gerjesztési paraméterek:
Üresjárás: 3,7V, 6A
4,5 kW terhelés: 7,8V 15A

Annyi észrevétel, hogy üresjáratban ha 223V-ra állítom, akkor teljes terhelésnél 240V-ot állít elő. A frekvencia-ingadozás 1,3 Hz a két üzemállapot között.

Akkor az a szabályzás jónak mondható, ráadásul pluszos, tehát a terhelés növekedésével nem esik hanem növekszik a kimeneti feszültség. A 240V bőven a villamos készülékek tűrésén belül van, tehát nem kellene erőltetni azt a szabályzó cserét-szerintem.
Bár a mai "modern" generátorok tudnának ilyen paramétereket prezentálni.

Nocsak! Akkor ez alapján hagyom így. Annyit módisítok, hogy a Himmel-szekrénybe átrakosgatom a gerjesztő részt. Annyi kérdésem volna, hogy a csatolt képen a pirossal keretezett részt én akkumulátor töltőnek nézem. Az elhagyható volna?

Igen, az ott akkutöltő rész és az inditómotor. Ha elhagyod, mivel indítasz?