Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Ha van kéznél olyan végfokod amelyiknél a van biztosíték DC tápban és stabil a nyugalmi árama, javaslom a következő "kísérletet". Multiméterrel mérj feszültségesést biztosítékon és jegyezd fel amit mértél. Kapcsold ki az erősítőt, emeld ki a biztosítékot, vagy mozgasd meg a foglalatban, majd újra mérj feszültségesést. Ezt megismételheted néhányszor egymás után, majd írd meg nekünk a mért értékeket.
Szokásos módon gondolt egyet egy PA erősítő és elszálltak a végtranzisztorai. A védelem a szokásos módon lekapcsolt, a hangszóró túlélte az eseményt, a táp biztosítékok kiolvadtak. Sokáig őrizgettem a kimeneti relét, hogy majd egyszer lefényképezem az érintkezőit amik összehegedtek és köztük egy kb. fél mm-es olvadt fém volt látható az érintkezők saját anyagából, aztán sajnos figyelmetlenségből kidobtam. Ha nem lett volna az "üvegbizti" a tápban, most az én mesém is tovább tartott volna...
Idézet: Néhány emberkét leszámítva elég régóta tudja mindenki, hogy az úgynevezett "hangzás" úgy ahogy van mérhetetlen. Erre nagyon jó példa az én félvezetős meg csöves erősítőm. A félvezetős torzít 0,035%-ot, a csöves meg 1%-ot, és valahogy mégis a csövest hallgatom inkább, és sokan vagyunk még így ezzel... „Egyszerűen ezek már mérhetetlen dolgok, és placebó.”
Olyan túl sokan hozzánk képest azért neem
Én is azt hittem, aztán dehogynem. De én jól elvagyok kisebbségben is, szóval akkor legyen úgy...
Én egyik technológiát sem látom kevesebbnek, inkább mindegyik egyénfüggő, és megvannak az előnyei valamint hátrányai, ilyen ez a popszakma, tiszta kompromisszum...
Ja és nem a hangzásra értettem a "mérhető" dolgot. Hanem hogy ettől változna pl jobb irányba a thd. A Jósági tényező vagy bármi más. De a Hifisek így nevezik hogy jobb lesz a hangzás. Megmosolygom sokszor... Pedig megveszem csak azért az 50 e ft os fejhallgatót hátha jobb lesz mint a másik 30 e ft os. Hát nem!
Úgy már más. Megvannak azok a dolgok amik mérhetők, meg azok is amik nem. És utóbbi legalább annyit, ha nem többet nyom a latba, mint a mérhetők. A THD meg arra jó, hogy aki unatkozik legyen mit nézegetnie. Én nem hiszem pl. azt sem, hogy ez az egész dolog a hőtorzításra lenne visszavezethető mint néhányan állítják. Ennek ellenére azt nem lehet letagadni, hogy míg az egyikben átmegy a jel 3 triódán meg a kimenőtrafón amik (a felfűtést követően) stabil hőmérsékleten vannak, addig a másikban az összes félvezető lapkája kénye kedve szerint változtatja a hőmérsékletét, akár a zene ütemének a függvényében is, és elég sok van ebből egymás után kötve. Tehát míg az előbbi ebből a szempontból egy stabil rendszer, ráadásul egy fia visszacsatolás sincs benne, addig utóbbi a mindenféle kompenzálás meg visszacsatolás ellenére is egy instabil rendszer ebből a szempontból, még ha nem is látszik annak.
Alkotóval leveleztünk tegnap biztosíték ügyben, tehát neki válaszolok, de mindenkinek írom akit ez a téma érdekel(-het). Megígértem az este, pontosabban bennem vetődött fel az ötlet, hogy a Földelt Budget-ben található egyetlen 160mA-es üveg biztosítékot kicserélem jóval nagyobb értékűre... csak úgy kíváncsiságból, vajon hallok-e különbséget? Most kapóra jött ez a téma - csak úgy háttérzeneként szól mögöttem Földelt Budget. Beledugtam 10A-est a 160mA helyére. Magam is kételkedtem a hangzásbéli különbségben, hogy fogok-e hallani bármit, de ahogy mondani szoktam néha, se csodák se véletlenek nincsenek. Két különböző alkatrésznek két különböző hangja van. Az asszony azt mondta, azonnal csináljam vissza mert az egész zene lelassult, lagymatag lett. Valójában nyugodtabb lett, de unalmas és nekem sem tetszik a változás iránya. Lehet, a nagyobb ellenállású bizti belevisz valami csillapítást ami kellemesebbé, pengőbbé teszi a hangokat, de nem is a változás iránya, hanem inkább a mértéke érdekes az egészben. Nálam ez a biztosítékcsere egy "orto" különbséget jelent (a Hifi Magazin mércéjével mérve). (Emlékeztetőül: egy "orto" különbség akkora amekkorát a sarki rendőr is meghall.)
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2020
Ma már ne.menj a hűtő közelébe ,ártalmas lehet ,nem csak neked!
Úgy általában a hangzásról és mit is hall tulajdonképpen az egyén: lehet itt ilyen biztosíték, olyan biztosíték, vezeték minőség, ilyen OPA, olyan IC .... stb. ha egyén füle csak egy bizonyos frekvenciaátvitelt képes érzékelni. És vannak vájt fülűek , akiknek semmi nem jó ... (természetesen a fémes érintkezés, összeköttetés elengedhetetlen ...)
Aki végigcsinált sok évet a szinpad közelében mindenkinek van egy könyve szolo élménye. Voltak erölködök, amik biztositékkal meg anélkül is tönkre tudtak menni. Hiába voltak bennük 1,5 cm vastag amerikai biztik ( probálj ilyet tartalékolni, amikor szinte mindegyikben más volt), meg mindenféle egyébb védelmek. Meg voltak erölködök, amik a hangszorot is lángra lobbantották és semmi bajuk nem lett.
Tény és valo minél kevesebb ilyesmi volt bennük, annál szivesebben használtuk. Voltak erölködök, amiben a kimeneti relé még 1 A-t sem birt el ( gyári relé), meg voltak olyanok amit 100A-re voltak méretezve. Persze ezt az ember többnyire csak akkor látta, amikor már megérkeztek és igyekeztünk mindegyikbe belekukkantani, mielött be lett volna épitve a rendszerbe.
Nem csak a hallgató ára jellemző a hangjára, vannak más paraméterek is amik igencsak hallhatóak. Nem beszélve arról amibe dugod, hogy illeszkedik hozzá....
Talán más a hangosítás, és az audiofile szempontjából a bizti szerepe.
Az eddig nem derült ki Alkoto irásábol, hogy milyen is az az erösitö....
Ez egy olyan felvetés volt amin lehet rágódni , de értelme nincs. Mert logikátlan az egész , és értelmetlen.Ha egy biztosíték így megváltoztatja egy erősítő tulajdonságát , akkor az már régen rossz. Ha egy szerelésbeli hiba folytán változik egy erősítő tulajdonsága , arról sem a biztosíték tehet hanem , aki rossz munkát végzett.És ez vonatkozik a hálózati megtáplálást követően egészen a végéig , tehát a hangfalig.
Egyetértek. Az nekem egy kicsit olyan szarkasztikus és nem túl hihető hogy gyakorlatilag egy darab "Jumper" mert a biztosíték is az, vékonyabb vastagabb szállal, ami ráadásul a primer oldalon van 230 felől megváltoztatja a hangképet, és a torzítási tényezőket. Ez nekem akkora hülyeség mint pl a 250e ft os betápkábel. Egyszer egy ki volt dobva Ausztriában, nem tudni miért a lomiba széttörtük nem hogy arany aranyozás volt csak a felszínén meg egy 250v os fólia MKP X2 kondi.. Ez a volt a hatalmas nagy trükk ára... Én akkor ott és előtte is elmondtam a véleményemet.. Egyébként ebbe belemerülni is kár, mert mindenki azt hiszi el amit hall, és mindegyikünknek más a zenei ízlése, más az elvárása elvből! Tehát a csöves vs tranzisztoros vs fetes vs földelt emittereres, vs földeletlen vs emitterkövetős, vs kvázi, vagy komplementer tranzisztoros végfokok megoldások mindenkinek más fog bejönni.. Ki erre ki meg arra esküszik. Lehet hogy a legrosszabbnak tűnő egyébként szerintem is instabil baji fetes szarnak tűnik mert alapvető dolgok hiányoznak belőle, meg egy herélt hitachi fet kapcsolása, mégis számtalan embernek tetszik itt. Aztán van olyan aki nem esik hanyatt az ecc csövektől, van akinek az a minden.. Ilyen ez a popszakma... Csupa kompromisszum..
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2020
Egy kicsit pontosítom a javaslatod leírását.
Kétsugaras szkóp kell hozzá. A szkóp földje megy az erősítő földre. Az A csatorna tapija a bizti és az elko közé. A B csatorna invertáló gombját be kell nyomni és a bizti után levenni a jelet. Ezután benyomni az "A-B összegzőt" Ezzel csináltunk egy szimmetrikus bemenetű egycsatornás szkópot. Ha mindent jól csináltunk, akkor a szkóp képernyőjén megjelenik a biztosítékon eső feszültség. Óvatosan növeljük a két csatorna érzékenységét a szkópon ( figyelj a bemenetre adható max feszültségre!!) Mindkét csatorna feszültség osztó kalibrátora a kalibrált fix helyzetben legyen. Ezután kösd a bemenetre a zenét, a kimenetre pedig a hangszórókat. A szkóp ernyőjén megjelenő feszültség pontosan megmutatja, melyik biztosíték mit csinál.
Ide beillesztek egy nagyon tanulságos leírást , amit ugyan nem veled folytattam le , de mivel sokunkat megszólítottál negatívan , hát elolvashatod megengedem, neked .
Gondolom azt nem kell ecsetelni , hogy minden biztosítéknak általában 0 az ellenállása , és egy biztosítéknál az a mérvadó , hogy mekkora a szálkeresztmetszet ami a biztosítékon belül van , és az a keresztmetszet amperre vonatkoztatva adja meg , hogy egy biztosíték mekkora áramot bírjon még elviselni , amikor is utána már kiolvad.És általában ezeket a biztosítékokat egy erősítőkben azért kicsit nagyobbra terveznek , hogy egy nagyobb mondjuk zenei basszusnál egy ingadozó áramfelvétel miatt nehogy azért menjek ki , mert alul tervezték volna, tehát , hogy a kis amper bírás miatt olvadjon ki a biztosíték.Egyébként ha ezek az állítások igazak lennének , akkor nem csak a biztosíték a hibás hanem az összes olyan félvezető , amiben az átmenet sokkal kisebb átmérőt képvisel mint egy biztosíték Legyen az egy dióda , vagy fet , vagy tranzisztor , vagy ic , tehát bármi olyan ami sokkal kisebb mint egy biztosítékban lévő elemi szál.Tehát ezekhez képest egy biztosítékban lévő szál téglának számít.Az én véleményen az , hogy akik ilyesmit még alá is támasztanak azok már valahol unalmukba nem tudnak mit csinálni típus emberek.
A fentiekhez, egy ideje nem rakok biztit a szekunder oldalra. Ezt azért, hogy a pufferek be és ki áram áramlása ne korlátozódjon. Szerintem elég a védelem a prímér oldalon audiofil üzemmód esetén.
Talán ezért van az, hogy tervezni kell egy erősítőt, aztán még egyet, majd még tízet, és előbb-utóbb talán az egyiket sokáig lehet hallgatni.
Sziasztok!
Újabb projektem van. Van egy Anthem MRX510-es erősítő. Az egyik oldala (FL) zárlatba ment. Kicseréltem a hibás alkatrészeket (2SB1647, 2SD2560 stb). Ezután bekapcsolt és a nyáklapon lévő csatlakozó helyen lehet mérni az emitter feszültséget, melyet a mellette levő potméterrel lehet állítani. Ennek az értéket egy jól működő oldalról másolva beállítottam. Aztán gondoltam végig mérem a többi oldalét is és ekkor elszált a FR oldal... Tegnap ott is kicseréltem az alkatrészeket. Bekapcsoltam , nem melegedtek a kicserélt alkatrészek. Hangszórót is kötöttem a két javított oldalra, halkan szólt is, majd lekapcsolt az erősítő. Rámértem a végtranyókra és a CENTER erősítő ment zárlatba, amire nem is volt kötve semmi... Mi okozhatja ezt a hibasorozatot? Milyen értéket kellene mérnem a csatlakozón? Előre is köszönöm!
Most azon morfondírozok, hogyan, milyen módszerrel kellene esetleg bevonni a biztosítékot a negatív visszacsatolásba...
Ha már rég óta földelt kimenetű erősítőről folyik itt a diskurzus, 24 órája pedig a polgárháború, akkor bátorkodom én is megmutatni a saját építésű földelt kimenetű 300W/8, 600W/4ohm tudású optós peak-limiteres erősítőim egyikét. 2006 januárjában készűlt. Tessék:
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
