Szépek. Olyat lehetne kérni, hogy 100 Hz és 10 KHz négyszög 7-8 ohm/680 nF-820 nF paralel (2 V/osztás a szkópon, cs-cs 10-12 V körül), és 5 V/ostással (20V cs-cs) 30-50 Hz, 1-2 KHz és 30 KHz 7-8 ohmon (persze ha a kimenő már össze van szorítva). Ez milyen erősítő amúgy(próbáltam vissza keresni, de elfogyott a türelmem)?

Úgy néz ki egy darabig nem lehet ilyesmit kérni, mert lefüstöltem a 8 ohm 5W-os ellenállatomat. Ami meg jóval nagyobb van, annak nagyon nagy saját induktivitása van. Ez egy 6H13C (6N13SZ) PSE, a két triódafél simán párhuzamosan van kötve, a 150V körüli anódfeszt késleltetős-szűrős-stabilizátorról kapja, a katódban csak 10 ohm van, a -Ug külön 220k-n keresztül megy a rácsra.

A négyszögjelnek pontosan ilyennek kell lennie (klasszikus tankönyvi), így biztosítható, hogy ne legyen gerjedékeny az erősítő). Beékelt rendszerben lehet sarkosabb is (de háklisabb lesz a hangszóró vezetékre, hangsugárzóra).

Hát, ez a kimenő pontosan úgy készült, ahogy tankönyvben (illetve még ott se) le van írva. És épp azért csináltam így, hogy hangzásra össze tudjam hasonlítani egy olyannal, ami meg nem úgy készült. Ha ez lesz szebb hangú, akkor elfogadom a tényt, msizerint a kimenő a csöves leglényegesebb alkatrésze, és nagyon nem mindegy hogy hogyan van elkészítve.
Ha meg a másik hangja lesz szebb, amelyik műszakilag rosszabb, akkor csúfolkodni fogok (sajnos nincs nyelvkidugós szmájli), na meg persze jókat kacagni is, és nem fogom tudni ezt a "tényt" elfogadni.

Ja, és ezúton is köszönet annak, aki segített abban némi infóval hogy ez ilyen legyen. Nem írom le ki az, ő tudja.

Biztos vagyok benne hogy a most készült messze jobb lesz!!!

A hibátlan (tankönyvi) jelalak egyáltalán nem garantálja a jobb hangot, de általában megkönnyíti a kiváló hang elérését. pl. egy felfutó élnél kis rezonanciát mutató négyszög simán takarhat jobb, életszerűbb hangot. Az eltalált vasanyag is nagyon sokat számít (talán a legtöbbet). Nyilván a tekercselés is fontos, de Én pl. nem sokat foglalkozom a menet menet mellé tekeréssel (de persze ez nem jelent teljesen vad tekerést, mert az már túl nagy helyet foglalna (amúgy annak sem vagyok ellensége)). Elég sok kimenőt tekertem már, többnyire három vagy négy primert tekerek, fél primer résszel kezdve és befejezve, közöttük egy egy szekunder (legtöbbször párhuzamosan). Keresztben osztottat is csináltam már, kb annak megfelelően amit belinkeltél, csak volt rajt quad tekercs is (érdemben az sem foglal több helyet, mintha csak rétegzés lenne, hiszen ugyanannyi réz megy bele). Az a tapasztalatom, hogy 0,35 mm, vagy annál vékonyabb lemezű sima si. vasakra (0,2mm), illetve ugyanilyen vastag irányított szemcséjű vasakra jó kimenőt lehet készíteni (szalag magra is). 0,5 mm vastag lemez már nem jó.

Miért ne lehetne bizonyos határig az?
Lehet hogy a pp - vel tovább el lehet menni mérésben, viszont ameddig keresztezési torzítások meg fázisfordítóból eredő torzítások vannak addig a hangjuk biztosan nem közelítheti meg az SE erősítőkét.

Mivel egy két PP esetében szintén láttam ilyen négyszögjelet, azokra azt tudnám mondani, hogy bizony, nem volt egyforma a két félperiódus. Akkor mennyire is szimmetrikus egy olyan PP?
Már elvben sem lehet szimmetrikus, hiszen meghajtást még csak csak lehet csinálni szimmetrikusat (bár az általában használtak (pl. katodin) eleve nem azok), viszont fizikai képtelenség hogy 2 teljesen azonos paraméterű végcsöved legyen, valamint az is, hogy két teljesen egyforma tekercsfeled legyen a kimenőn.
Bár biztos akad itt olyan ember is, aki képes a cséve legalsó sorát is pont ugyanakkora átmérőjűre készíteni mint a legfelsőt. Én ilyet nem tudnék.

Talán vegyük példának a diferenciál vagy másnéven hosszú farkú fázisfordítót. Mondjuk azért, hogy ne a leghitványabb katodinnal érveljünk. A fázisfordítóban a második trióda egy általában 1 mega ohmos ellenálláson keresztül kapja a vezérlő jelet ami aztán egy kondenzátorral váltakozó áram szempontjából a földre van kötve. Az ellenállás és a kondenzátor aluláteresztőt képez. Éppen ezért a kapcsolás mint ismeretes nem rendelkezik jó nagyfrekvenciás tulajdonságokkal. Mi lehet a legjobb fázisfordító? Talán a transzformátoros megoldás? Hát igen, ezzel nagy gondok lépnek elő. Megfelelő magot beszerezni és szuper minőségben elkészíteni. Sajnos a tény hogy a fázisfordításból és a keresztezési torzításokból adódó KIOLTHATATLAN torzítások alárendelik a pp erősítőket hangminőségben. Mondhat bárki bármit ezek a tények vannak.

Erre néhány évtizeddel ezelőtt készült megoldás. Az a hét és félszeres javulás már valami.
ITT

Nem teljesen így van. Bár nem ezért készítem ilyenre, de a lehetőség megvan a 2 kamrás kivitelnél az egyforma paraméterekre.
Valamint egy későbbi felvetésre, hogy keresztezési torzítás: Tiszta "A" osztályban működő PP-k is vannak.
Nem gondolom, hogy PP-vel reménytelen megközelíteni az SE-t. Mindegyikben léteznek nagyon jónak ítélt művek.

Feltételezzük hogy igaz. Mi a helyzet a keresztezési torzítással? Vagy feltaláltak valami pp végfokot ami szebben szól mint az se?

Ha nincs negatív-visszacsatolás, akkor ez érthető.
Megnövelted az erősítést, ezért instabil lett a végfok és gerjed. A katódkondenzátor növeli a végcső erősítését, de ára van. A soros katód-ellenállás némileg biztosít valamekkora negatív-visszacsatolást, ezáltal stabilan működik a végfok. De próbáld csak ki más hangszóróval, vagy valamilyen többutas hangsugárzóval, lehet, hogy azonnal gerjedni fog, mert felborul a stabilitása.
Tehát, kell valamekkora negatív-visszacsatolás a stabil működés érdekében.

Üdv!

Én azt írtam, hogy "szimmetrikus kapcsolástechnikával készült csöves erősítők" - az SE erősítők totális aszimmetriája pedig elvi dolog - nem kivitelezés kérdése.
A mellékelt kapcsolási rajzon pedig egy szimmetrikus csöves erősítő elvi működése látható.
Több infó:
http://www.elektroncso.hu/cikkek/amptitok.php

Minden jobb hangú pp A osztályban működik de csak kisebb kivezérlésnél . De ez sajnos nem az a hangzás amit egy jól megépített SE nyújt

Egyvégű erősítőknél nem kapcsolgatnak a végcsövek ki be. Állandóan nyitva vannak. Ennek köszönhető hangzás világot nem lehet pp vel elérni.

Szerintem olvass még jócskán utána a PP elv működésének, mert eléggé félre beszélsz. Nem D osztályú ez, hogy ki be kapcsolgasson!

A fázisfordító működését is hibásan írtad le.
Nem az 1M ellenálláson kapja a második csőfél a vezérlő jelet, hanem a közösített katódon keresztül.

Azon gondolkodom, hogy a szimmetrikusság elve alapján lehetne csinálni komplementer csöves végfokot, úgy mint a tranzisztoros világban: NPN/PNP (azaz elektron/pozitron).
Egyből adja is magát az EL84 és PL84.

Igen, azon a módon valóban lehet egyforma a két tekercsfél, ezért is javasoltam azt a fajta tekercselési módot annak aki ilyennek szeretne nekiállni. Viszont osztott sorok nélkül sosem lesz egyforma a két oldal.

Szerintem te beszélsz félre. És a fázisfordítót is jól írtam le.

Elárulhatnád nekem, hogy azon kívül hogy a papíron szép szimmetrikusnak látszik az a rajz, az elkészült végfok mitől lesz szimmetrikus? Mert az addig rendben van, hogy maga a kapcsolási elrendezés az szimmetrikus, nincsen semmiféle impedancia és fázisprobléma a két oldalt illetően.
De. Láttál már életedben 2 teljesen egyforma csövet? Én még nem láttam. Van 20db ugyanolyan végcsövem, még véletlenül sincs belőle 2 teljesen egyforma. De, állítólag ha 200db-ot vettem volna, akkor se találtam volna köztük 2 teljesen egyformát. Az első fokozatban is lesz eltérés, a másodikban is, meg a harmadikban is, az meg lottó hogy melyik csőnél melyik irányban.
Javaslok egy kísérletet. Vegyél egy adott átmérőjű csövet, önts át rajta adott ideig (mondjuk pontosan 10 percen keresztül) vizet, előbb az egyik irányba, majd fordítsd meg a csövet, és a másik irányba is (ez lesz az SE, amin mindkét félperiódus ugyanazon a primer tekercsen és ugyanazon az 1db végcsövön jön létre). Aztán vegyél két másik csövet, amelyiknél az egyik belső átmérője legyen egy hajszálnyival kisebb vagy nagyobb a másiknál, és azokon is önts 10 percen keresztül vizet (ez lesz a PP, ami szerinted bár roppant szimmetrikus, mégsem az, még annyira se mint az SE). Aztán nézd meg, hogy a 4 esetben mennyi víz lesz a tartályban...
Ez a PP szimmetrikusság olyan, mintha azt állítanád hogy ha egymás mellé állítok két embert, én meg beállok középre, akkor nekem ők jobbról balról teljesen szimmetrikusak. Ja. Ha csak az embert (végcsövet) nézem, akkor valóban. De ha már az egyiknek nagyobb orra van, vagy a másiknak kisebb cipője, akkor már koránt sem.

Ha úgy működne ahogy írtad, a második csőfél vezérlő rácsa váltó áramilag kondival földelve van, majd egy nagy értékű ellenálláson keresztül váltó áramú jelet vezetsz rá, akkor ott nem történik semmi, mert a kondi kisöntöli, nemde??
Szóval szerencsétlen mégiscsak a katódból kapja a vezérlő jelet nemde?

Illetve ami még kimaradt. Vajon a két félperiódust előállító csőfelek táptrafójának kivitele pont ugyanolyan-e, esetleg 1db hálótrafón van mindkét tekercs egymás felett, mert akkor már eleve nem beszélhetünk semmiféle szimmetrikusságról, hiszen más lesz a 2 tekercs ellenállása, szórása, azaz másféle tápról fog működni a 2 féloldal.

Szerintem olvasnod kéne egy kicsithttp://www.elektroncso.hu/cikkek/csoalap_fazisf.php

Látom Te még nem olvastad, ezért kimásolom Neked a saját linkedről:
"A második trióda a katód ellenálláson keresztül kapja a vezérlést hiszen földelt rácsú kapcsolásban működik, mert az első trióda rácsáról egy 1M-os ellenállással kapcsolódik, ami aztán egy 220nF-os kondenzátorral váltakozó áramú szempontból a földre van kötve."

Így már érthető, vagy akkor a magad által linkelt oldal is félrebeszél?

Tovább légyszíves

A lényeget is amiről szó van!

Hiába erőlködsz, földelt rácsú kapcsolás! katódból vezérleve. Elég félreérthetően írja le, de ez a lényeg benne.

Egyáltalán nem erőlködök. Amiről eredetileg akartam beszélni azt nem másoltad ki.