Fórum témák
» Több friss téma |
Ez a kérdés akkor a kukában landol, teljesen értelmetlen, csak azért létezik, hogy felidegesítse az embereket...
Nem mindent mindennel kell EPH-ra hozni, hanem szépen felfűzni amit kell. Nem lesz földhurok, hurok ellenállás, csak jééé egy potenciálon van minden. Régen egy 30X5-ös laposvassal körbe mentek egy üzemen. Minden le volt testelve +védőnulla.... Mellesleg 2 hónapja EPH-zok, mert a gyár totál *** volt, amit megcsináltam-tunk... hibátlan. Külsős cég méri be, a mi méréseinket el se fogadják. Galván üzemekről van szó, elektrolit folyadékokról, savakról, lúgokról.
A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2020
Moderátor által szerkesztve
Nem igazán erről beszéltem, nyilván ilyen esetben nemigen számít, hogy milyen hosszú egy védővezeték. (bár ha működne néhány nagyteljesítményű inveter, vagy indukciós kemence, mindjárt más lenne a helyzet)
abban az estben, ha sok kapcsoló üzemű tápegység működik a hálózatban, akkor már számít, hogy milyen hosszú a védővezeték, ezesetben még az átmérő sem számít. A több tíz, esetleg 100 kHz -en működő nagyteljesítményű tápegységek által keltett zavar, amit ugyebár "leföldelünk", már nem biztos, hogy az egyik végén leföldelt vezeték, a berendezés földelési pontjában nagyfrekvenciásan is földet mutat. Ha ott is leföldeled, földhurok lesz, márcsak egy jó kis gerjesztés kell, (villám) és röpülnek a kalapok. Erre mondtam, hogy nem jó megoldás, mikor mindent leföldelünk, abban a tudatban, hogy elvégeztük a dolgunkat. Ma már 100 Hz körül igencsak nincs vége a világnak, még a villanyászoknak sem. Ráadásul pl. egy irodaház tervezésénél mondjuk gondoltak ilyesmikre is, csakhogy időközben nagyobb teljesítményű, és több eszközt is üzembe helyeztek, de az elosztó hálózat csak esetleg teljesítmény szempontból lett felülvizsgálva, zavar szempontjából nem. És akkor kiderül, minden csíp, de a védőföldelések rendben levőnek látszanak.
Szia!
Az EPH nem ugy készül, hogy csak Y elágazások vannak. Hanem ilyen szép kockák --hurkok. Ha az A elosztónál, a B és a C elosztónál is meg csinálod az EPH kötést ,akkor a vizcső, gázcső stb nem fog vezetni? Pedig a szenyvizcső is vezetőképes ! Hiába műanyag ! Szerinted egy 10emeletes épületben ,hány ilyen áramút lessz ? Két 10 emeletes épület között milyen kiegyenlitőáramok folynak a csöveken ? Főleg,ha két külön trafóról táplálod? A hozzászólás módosítva: Feb 22, 2020
Szia!
Egy galvánüzemben vannak igazán szép hurkok AC +DC áramokkal. Ahol a bejövő 200kA ből 1%"elkóborolt"----szerinted mitől fogyott a vas ,és minden fém?
Ahol sok az inverter a technologia is más. Meddő kompenzálásban is van induktivitás stb.
Sziasztok! Az a kérdésem lenne, hogy egy villamosmérnöki diploma mellé miképpen lehet olyan kiegészítő képzésen résztvenni, hogy gyakorlati oldalról is szerelhess, jogszabályok, stb ismerete? Egy hagyomágyos OKJ képzés onnan kezdi, hogy mi az az elektron. Időtakarékossági kérdés ez elsősorban a képzésre bejárás szempontjából, vizsga ugyis ugyan az.
Mindegy, honnan kezdődik a képzés, végig kell ülni.
Bővebben: Link
Bővebben: Link Bővebben: Link Ezek a leggyorsabbak, ebben az évben még lehet ilyen képzés, utána már csak a 3 éves nappali oktatásban képeznek villanyszerelőket.
Pár dolgot azért itt kifelejtettetek. Mert nem csak a vezeték, hanem a kötés jósága sem mindegy. Ezért félrevezetőek az elméleti kérdések. Ha például egy csavaros kötéssel rögzíted a vezetéket, nem mindegy mekora felöleten fog érintkezni. A sodrott ilyen szempontból job lehet, mert nem csak 2 -3 ponton fekszik fel a kötés, hanem akár teljes felületen. Legalábbis jóval nagyobbon, mint e kör keresztmetszetnél. Ezért van sokszor a valóságban, hogy éppen a kötéseknél van gond. Persze a nyomaték sem mindegy, mivel van összeszorítva az a kötés.
Meg az idő sem mindegy, mennyit oxidálódott a vezeték. Tegnap javítottam egy 72-ben vásárolt akkutöltőt, ami eddig működött, most meg kellett volna de se kép se hang. Bedugva a trafó megciccen, tehát a primer kör jó, de a csipeszeken nincs feszültség. Szelén egyenirányító van benne, mondom az nem nagyon szokott tönkremenni. Kitekergetem a sok apró csavart, szétszedem, mérve minden rendben, közben lecsúszik az asztalról a negatív csipesz, lenyúlok érte, emelem fel, nézem, a sodrott ér teljesen kirohadt a préselt kötésből, a levegő meg ugye nem vezet...
Semmi egyéb korrózió nem volt mivel sértetlen, gyakorlatilag még fényes volt a préselt rész, nem kapott a csipesz sem savat sem vizet az évek folyamán, egyszerűen csak eloxidálódott a sodrott réz utolsó szála is. Végeztem némi felesleges munkát, és levontam a tanulságot.
Szia!
Ezért is érdekes a 40-60 éves forrasztott kötés . Tudom , hogy mennyire rossz -nem birja a villámot sem stb. Csak nem kellett hozzányúlni. Ez a 48 éves kötés elromlott , mert eltört a vezetéke ? Borzasztó ! Az azóta feltalált világmegváltó kötőelemek ,meg legalább cserélhetőek.Munka=pénz ?
Szia!
Sok helyen nem várják el a végigülést, csak a kifizetését!
Sziasztok
Régi ház, fa mérőóra szerkrénnyel. A szekrény jó mélyre lett bevésve a téglába. Azóta szigetelték a házat, nyílászáró csere, csak a villanyóránál vékony a fal. A házon belül a fal másik oldalán hidegpont keletkezik. Mennyire életszerű az elképzelés, hogy lekötni a betápot, órát regisztrált szerelő által, és a fa szekrény mögé hőszigetelést építeni ? Feltétlenül szabványosítani kell a mérőhelyet ?
Szigeteld kívülről, az ajtaja elé rakott burkolt, kőzetgyapot táblával, ahhoz semmilyen engedély nem kell. Nem hiszem, hogy az áramszolgáltató belemegy ilyenbe, de azt hiszem, hogy a szabályok sem engedik:
Idézet: „Az MSZ 447:2019 szabvány 5.2.8. pontjában meghatározottak szerint a méretlen fővezeték teljes vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérőhelyet, csatlakozóberendezést) is érintő építészeti felújítása esetén az épület részét képező kialakításokat úgy kell megvalósítani (nyomvonal, védőcsövezés), hogy az megfeleljen az MSZ 447:2019 szabvány követelményeinek. A VMBSZ-ben meghatározottak szerint a villamos berendezés műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell: a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés), rendkívüli eseményt követően, átalakítás, javítás esetén, annak üzembe helyezése előtt, időszakosan, a berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.” Én a házam hőszigetelése előtt ilyen ok miatt is csináltattam mérőhely áthelyezést. A szigetelés után sokkal macerásabb lett volna. A ház villamos felújítását úgyis be kellett fejezni (folyamatosan ment már évek óta helyiség felújításonként), és egyúttal szabványosított mérőhely is ki lett alakítva. Persze ez nem kis pénzbe került.
Ha meg akarod oldani csak teljes felújítással megy így, ahogy a képen és ahogy az előző hozzászóló leírta:
Itt a szigetelés előtt megtervezve lett, előregondolva. A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2020
Hali!
Tavaly mentem át egy ilyesmi akción. Írj privát.
Igen!
Nekem is ez van az egész házban!
A Schneider Asfora összes konnektor, kapcsoló, tv, telefon, hálózati aljzattal ami Asfora kompatibilis. Ha szereled, majd fog maradni egy csomó 1-es kereted.
Sziasztok!
Ezek milyen minőségűek, mondjuk a Legrand Cariva, Valena-hoz képest? (ezeket ismerem)
Igen, sajnos az maradni fog ezek szerint!
Köszönöm!
Mivel hálózat felújítás kezdődik hamarosan, ezért szeretnék tisztában lenne néhány dologgal...
Egy Ilyet szeretnék beépíteni! Az a kérdés hogy ez egyszer használatos? Tehát egy esemény ellen véd? Vagy jobb megoldás lenne a cserélhető betétes? Csak SCHNEIDER dolgokat használok , azért ilyen alternatívákat keresek... Köszönöm! A hozzászólás módosítva: Márc 3, 2020
A "kisebb"villámoknál többször használható, de nagyobb is lehet, ez jelzi a rajta levő kijelző.
De inkább ezt kelljen cserélni, megvédve a sok drágább berendezésedet.
Nem feltétlenül csak egy eseménytől véd. Attól függ, mekkora a levezetendő áram?
Nagyon kevés lakóházban van jelenleg túlfeszültség védelem, és mégis elvannak valahogy. Szerintem lakóházban ez is elég. Jó eséllyel sosem megy tönkre.
Ha van lakásbiztosításod akkor nézz utána a szerződésben ki van e kötve milyen túlfeszültség védelmi eszköz megléte esetén fizet villámkárra. Vagy érdeklődj utána. Vannak ugyanis biztosítók, ahol csak olyan esetben fizetnek elektronikus eszközöket ért kárra ha valós szikraközös túlfeszültség védelem volt beépítve. Ez persze nem meglepő módon sokszor az elektronikus eszköz árában van. És sokszor indokolatlan. Ha ki van kötve a fajtája (szikraközös vagy varisztoros), akkor olyat érdemes beépíteni. Persze akkor ha a várható kár jelentősen több lenne mint a túlfeszültséglevezető ára.
Idézet: „Nagyon kevés lakóházban van jelenleg túlfeszültség védelem, és mégis elvannak valahogy.” Ezt egészen addig így gondolhatod, ameddig nem ér néhány éven belül több "esemény". Sokáig nem volt itt semmi gond. A környékünkön az elmúlt kb. 1,5 évtizedben viszont egyre gyakoribb vendégek lettek a biztosítók emberei egy-egy nagyobb zivatar után. Nálunk is jártak többször, mindegyik "másodlagos hatás" volt (távol csapott vezetékbe, többedik szomszéd házába stb). Minden közvetlen kárt fizetett a biztosító, de a dolgok szervizbe hordását (szakvélemény), elhozatalát, új beszerzésének járulékos költségeit, ezek miatti időveszteséget, eszközök nélkülözését stb. már nem. Már egyszeri eset ilyen extra költségei + "nem anyagi kára" is összemérhető egy minimális védelem költségeivel. Mivel minden védelmi eszköz a mért oldalon van, beépítésük óta többször előfordult, hogy közeli villámcsapások után leoldott a kismegszakító... (Egy normálisan kiépített, teljes körű védelem ezt elkerülné. De úgy vagyok vele, hogy ez legyen a legkisebb gond.) A hozzászólás módosítva: Márc 4, 2020
Sziasztok. Ez mennyire jó megoldás, eszembe nem jutott volna. Légvezeték átdobva gyengeáramú kábelen...
A hozzászólás módosítva: Márc 6, 2020
|
Bejelentkezés
Hirdetés |