Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   329 / 626
(#) sany válasza Rosszmáj hozzászólására (») Márc 8, 2020 /
 
Mennyire nehéz?
(#) pucuka válasza sany hozzászólására (») Márc 8, 2020 /
 
Gondold meg. A ferrit gyűrű maga 2 mm külső átmérőjű, a közepén egy 1 mm -es lyuk, és 1 mm vastag. Ebbe kell belefűzni 2 szál drótot, ezek a kijelölő vezetékek, (ez a könnyebb, mert csak egyszerűen mátrixban át vannak fűzve), de van pluszban egy egy író, és olvasó tekercs is, 5 - 5 menet, mindez 0,05 -ös drótból. Igen csak derekas munka, igazi szemrongáló.
A hozzászólás módosítva: Márc 8, 2020
(#) erbe válasza Rosszmáj hozzászólására (») Márc 8, 2020 /
 
Nálam van egy komplett memóriakártya. 2*32k. Nagyjából A3-as méret.
(#) sany válasza pucuka hozzászólására (») Márc 8, 2020 /
 
Biztos nem könnyű elkészíteni, nem beszélve arról, ha véletlen egy hiba is előjön. Én csak egyetlen egy modulját láttam.

Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Márc 8, 2020
(#) nagym6 válasza sany hozzászólására (») Márc 9, 2020 / 1
 
Ára is volt, komoly. Akkoriban egy teljes számítógép ára talán több autó ára is lehetett.
(#) lazsi válasza Rosszmáj hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Most erősen elbizonytalanodtam...
A neten sehol sem találtam meg a megfelelő információt:
Ez RAM vagy ROM-ként működött?
A legtöbb helyen "memóriaként" írnak róla, de van, ahol a háttértárak között sorolják fel.
A működési elve alapján kikapcsolt állapotban is meg kellett, hogy tartsa a mágnesezettségét (valahol volt egy olyan utalás is, hogy rendszerösszeomlás esetén is megmaradtak az adatok), de az is egyértelmű, hogy nem túl hosszú ideig, hiszen a lemágneseződéssel is számolni kell.

Valaki meg tudná mondani, hogy akkor mi az igazság? Kb. mennyi ideig volt képes tárolni az adatokat?

Valahol nekem is van egy ilyenből egy lap ( 8x8-as vagy 16x16-as, már nem emlékszem).
(#) Epu2 válasza lazsi hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Ha nem éri mágneses tér, tartósabb lehet, mint a floppy, de annyira biztos. A floppyra is most lennék kíváncsi. Van olyan ami Tíz évesnél idősebb, de vas kazettában van.
(#) Massawa válasza lazsi hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Többnyire csak mint WOM müködött..
(#) pucuka válasza lazsi hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Jó kérdés. Amolyan dinamikus RAM féle, mert a kiolvasás után a tartalmát vissza kellett írni. De a beírt adatokat jó ideig megtartotta, elvileg addíg, amíg nem kapott negatív gerjesztést, mert elég nagy a koercitív ereje. A B/H karakterisztikája négyszög alakú, ez teszi lehetővé az információ tárolást.
Nem volt valami túl gyors dolog, de mikor használatban voltak, a félvezetők sem voltak túl gyorsak.
(#) nagym6 válasza Rosszmáj hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Ebben a korszakban milyen procik voltak? Gondolom azok működtették a ferrites memóriákat, ezek szerint elég volt nekik lassúaknak lenni.
(#) Rosszmáj válasza nagym6 hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Nem processzor volt az, hanem a professzor ... embere, aki értett a kütyühöz.
(#) pucuka válasza nagym6 hozzászólására (») Márc 9, 2020 / 1
 
Ötvenes évek vége, hatvanas években még nemigen volt processzor, az integrált áramkörök is csak a hatvanas években voltak. Addig volt a Siemens kocka, diszkrét alkatrészekből összeállított alap logikai áramkörök. Sorjában: RTL, DTL, majd TTL.
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Márc 9, 2020
(#) lazsi válasza pucuka hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Tehát akkor jól gondoltam, hogy ROM (egészen pontosan EEPROM) és nem RAM típusú volt...
(Az hogy kiolvasás után azonnal vissza kellett írni, az az olvasási protokoll részének tekinthető.)
(#) Gafly válasza lazsi hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
DRAM inkább.
(#) pucuka válasza lazsi hozzászólására (») Márc 9, 2020 /
 
Akkoriban még nem ismertünk ilyen kategorizálást, a tárolókat a bistabil áramkörök képviselték, a ROM -nak megfelelő áramkörök huzalozva voltak.
Készítettem annakidején ilyesmit is, egy 8 × 8 -as mátrix alakban elhelyezett szembe fordított U - U ferritmagokból. Az információt egy sablonban elkészített vezetékhálózat tartalmazta, amit behelyeztünk a U - U magok közé, amiben fixen benne volt a kiolvasó hálózat. Ha a szembefordított U - U magokból álló "transzformátorokban" benne volt az "adatvezeték", akkor kiolvasáskor 1 -et adott, ha nem (kikerülte a vasmagot) akkor 0 -t.
Jó kis mechanikai konstrukció volt, meglehetősen precíz, hogy az információ váltásakor nyitni zárni lehessen, hogy a vezeték sablont ki tudjuk cserélni, és a szembe levő ferrit magok is passzoljanak.
(#) lazsi válasza Gafly hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
A RAM-ra jellemző, hogy a tápfeszültség megszűnésekor elveszíti a tartalmát. Itt ez nem így volt.
A DRAM-ra az jellemző, hogy a tápfeszültség megléte alatt is folyamatosan aktívan kezelni kell, különben egy adott idő múlva még így is elveszíti az információt. Tehát DRAM-nak semmiképpen sem lehet nevezni.
Egy ROM fix, (többé-kevésbé * ) megváltoztathatatlan tartalommal rendelkezik. EEPROM esetében magában az áramkörben megoldható a törlése és újraírása, és a tápfeszültség megszűnése után is megőrzi a beírt adatokat. Ez pontosan így viselkedett.

* : A kialakítástól függően lehetséges, hogy egy adott ROM (PROM) esetében a beprogramozott 0-kat 1-be, vagy más esetben 1-eket 0-ba lehet írni. De egy konkrét áramkörnél, ha egyáltalán lehetséges, akkor is csak az egyik irányban működik a dolog. De az is lehet, hogy egyiket sem lehet utólag megtenni.

pucuka: Igazad van, akkor még nem használtak ilyen kategóriákat, de ma már igen...
(#) Inhouse válasza sany hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Aztamindenit, azért a NASA ezt ennyiből megoldotta...nem semmi. A videóban 25p környékén, amikor megfordítják a panelt, sok amatőr emléke ugorhat be az első tákolmányáról.
(#) pucuka válasza lazsi hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Próbálkoztunk mi is valamiféle DRAM -al, kapacitív tárolóval, de valamiért nem volt sikeres. Gondolom kicsi volt a kapacitás, és/vagy lassú volt az írás olvasás.
Maga a tároló egy vékony polistyrol fólia két oldalára felvitt hálószerű ezüstrétegből állt. A DRAM -ok ma is hasonlóan működnek, csak a cellák egy valamiféle félvezetőbe vannak integrálva.
(#) StefuPeti válasza sany hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Sziasztok.
Nekem van is ilyenem itthon. A szuper titkos adataimat ezen tárolom

IMG_1127.JPG
    
(#) mateatek válasza StefuPeti hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Van hozzá Arduino-s könyvtárad?
(#) Massawa válasza mateatek hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Két regállal!
(#) mateatek válasza Massawa hozzászólására (») Márc 10, 2020 /
 
Föl kellene tolni őket a githubra.
(#) vargham válasza mateatek hozzászólására (») Márc 10, 2020 / 1
 
Arduinora MINDEN van.
Bővebben: Core Memory Shield
(#) david10 hozzászólása Márc 11, 2020 /
 
Szerintem itt kezdődik a példaprogram: https://www.rosettacode.org/wiki/Count_occurrences_of_a_substring
Meglepődtem azon hogy 108 nyelven megírták.
(#) sargarigo válasza david10 hozzászólására (») Márc 11, 2020 /
 
Én azon lepődtem meg, hogy nem megkeresték az előfordulást, és megszámolták őket, hanem trükkösen! Legalábbis Javaban. Az eredeti hosszból kivonták annak a sztringnek a hosszát amiben nem szerepel a keresett darab, osztva a darab méretével. Soha eszembe nem jutott volna így nekimenni ennek a feladatnak

Szerk.: Mondjuk pont nem hatékonyabb semmivel, mert a replace ugyanúgy megkeresi, a darabokat, csak még ki is cseréli, a végén meg hosszakat kérdez le, és matakozik is velük. Én a keresés közben növelnék egy számlálót és kész. Szerintem jobb. De attól még trükkös volt!
A hozzászólás módosítva: Márc 11, 2020
(#) Rosszmáj válasza david10 hozzászólására (») Márc 11, 2020 /
 
Személy szerint hiányolom a C=64 basic progit. Commodore-on szocializálódtam, ez volt az első nyelv, amit megtanultam. Meg az utolsó is.
(#) kameleon2 válasza Rosszmáj hozzászólására (») Márc 12, 2020 /
 
A C64-nekvolt basicje? Én Spectrumos voltam.
(#) pucuka válasza kameleon2 hozzászólására (») Márc 12, 2020 /
 
Volt, BASIC ROM -ban. Három ROM volt benne, a Kernel, a BASIC, és az ASCII (de ebben nem vagyok biztos)
A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2020
(#) Inhouse válasza kameleon2 hozzászólására (») Márc 12, 2020 /
 
Biztos, hogy volt. Komolyabb dolgokhoz kellett benne poke-olni.
(#) tbarath hozzászólása Márc 13, 2020 /
 
Idézet:
„Azt mondták, az eredetileg elkülönített 75 MHz-es sávból 30-nak elegendőnek kell lennie V2X céljaira, így 45 MHz-zel bővíthetik a Wifi-célokra használható sávot. Ez azonban az autógyártók szerint nem lesz elegendő a zavartalan működéshez. A Ford mérései szerint az új viszonyok között úgy 30m után elvész a jel, ami 40 km/h feletti sebességnél használhatatlanná tesz minden olyan biztonsági funkciót, amely a V2X kommunikációra alapul.

Bővebben: Link

Csak én nem értem?
Következő: »»   329 / 626
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem