Awi hegesztésre használt wolfram szál?

2 kép ipari ezüst hulladék összeolvasztásából származó pogácsáról. A jobb oldali az első, "hidegebb" ( de felmelegített !!! ) öntöttvasból esztergált, majd polirpapírral felsimított felületű "kokillából". Az olvadáspontja elég magas ~1200°C. Grafit kanálban, acetilénnel ( nagypuskával ) lett megolvasztva.
Ha megtalálom teszek fel képet vörösrézről, sárgarézről és a kokilláról is.

Hogy gondolod megoldani ?

Nem tudom, maximum 2,4mm átmérőjű, 175mm hosszú pálcákat lehet kapni nem nagy összegért. Az áram bevezetése lenne nehézkes, a megfelelően mértezett transzformátorral a szükséges áramot is elő lehet állítani hogy felizzanak a kívánt hőfokra.

A két végén csokiszoritós csatlakozással.

Nem olvad el?

De, csak másnap.

A Wolfram … "levegőn közönséges hőmérsékleten nem változik, hevítve sárga trioxiddá oxidálódik... " - magyarul: elég. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Volfr%C3%A1m#Kémiai_tulajdonságok)

A molibdén hevítve sötétvörös színű lesz. A fém a levegőn állandó, izzítva azonban fehér füst képzése közben oxidálódik. - magyarul: elég. ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Molibd%C3%A9n#Tulajdonságai )

A Wolfram - ot az AVI -nál az Argon védi az elégéstől.
A Molibdén -t pótfűtésnél az üvegolvasztásban elterjedten használják. Ott az olvadt üveg megvédi az oxidációtól. ( Az olvadt üveg ion olvadék -> kiválóan vezeti az elektromos áramot. )

Pár kép egy 80 tonnás üvegolvasztó kemence belsejéről - az üveg leengedése és a falazat kihűlése után. Jól látható a karnyi vastagságú ( ∅ ~ 75-80 mm ) Molibdén elektródák "maradványai" az üveg (talaj) szintjén ( fekete körök). Üzem közben az üveg ~ 800 mm magasságú, az elektródák ~ 500 mm magasságig vannak feltolva az üvegbe. Leeresztéskor ( 4-5 évente ) felfűtik az olvasztótér hőmérsékletét ~1.500 °C -ig, majd "megfúrják" ( szó szerint !!!) a falazatot az aljánál és kifolyik az üveg. Ahogy csökken az üvegszint a belógó molibdén elektródák elégnek és csak a csonkok maradnak.

Szia!

Sárospatakon van egy ágyúöntő műhely ,a múzeumban .

Megnézve házilag is meg lehetne csinálni.......Igazi XVI századi technológia.
Bár egy kész bronzágyú, 12 fontosban -olcsóbban rendelhető

Az 1-4 fontos meg alig 150 000 Ft,-készen.

Valószínűleg igazad van, rég jártam Sárospatakon- van vagy 40 éve.



Ha van helyed, pénzed és nem utolsó sorban elegendő tudásod hozzá. De ahogy írod:



Még annyit tegyél meg, légy szíves - a többiek kedvéért -, hogy leírod nekünk:

1: Ez a műhely mekkora területet foglal el ?
2: Ránézésre - Te - mennyiből tudnád "összedobni" a szükséges felszerelést ?
3: Honnan és mennyiért tudnád beszerezni a szükséges alapanyagokat, mintákat, tűzálló anyagokat, formázási segédeszközöket, szerszámokat stb …
4: Saját bevallásod szerint, Neked hányadik "öntés" eredménye lenne elfogadható. ( Gábor Áron öntőmester volt, de az első kísérletei neki sem sikerültek … )

Ne felejtsd el ! Az egy múzeum, ami nem mutat meg mindent, ami egy öntészethez kell. Csak a szépet, ami eladható a nagyközönségnek. Pedig a költőnk is azt írja: " … az igazat írd, ne csak a valódit … "

Szeretném még egyszer nyomatékosan leírni !

Senkit nem szeretnék lebeszélni a házilagos öntészkedésről !

Akinek tudok, szívesen segítek. De ne kergessen senki délibábot.

A kohászkodás/öntészkedés, üveg olvasztás rendkívül anyag, energia és munkaigényes tevékenység ! ( Az esetleges környezeti károkat nem is említem meg … )

Az, aki pár tízezer forintból "összedob" egy elektromos kemencét és megolvaszt benne pár ezer forintért egy gyufásdoboz méretű valamit, amit leesztergálva lesz egy olyan fémdarabja, amit ~800 Ft -ért meg tud venni egy színesfémkereskedésben (kis szerencsével a MÉH telepen "talál" egy hasonlót), nos a sikerélményen kívül nem tudom még miért éri meg neki.

Nem titkolt szándékom egy otthoni "olvasztómű" készítése.

A főiskolán megkérdeztem a tanszékvezető tanárunktól - egy kötetlen beszélgetés alkalmával -, hogy: Tanár Úr ! Miért ezt tanuljuk ? ( A Martin acélgyártás volt éppen terítéken. Az elmúlt 100 évben alig változott a technológia ...) A válasz: Mert ez van ! (Mármint az országban.)

Előzménye a dolognak, hogy korábban beszélgettünk az adott városban szakirányú középiskolából jött évfolyamtársainkkal, akik elmondták, hogy ezt már ők tanulták ( igaz, nem ennyire mélyrehatóan ). Sok újat nem tanulnak csak a "száraz" maszlagot nyomják beléjük. ( Ez utóbbi azért nem igaz, mert amit tanultunk az megalapozta és megmagyarázta mit, miért, mikor és miért akkor kell elvégezni. ) Aki ezt megértette az lediplomázott, akik nem azok kihullottak útközben.

A tanulmányok és a ~30 évi szakmai tapasztalat az alábbiakban csapódtak le nálam:

Ha komolyan akarsz öntészkedni és van helyed, 50 kg olvadt anyaghoz grafit tégely/olajégővel.
( ón, ólom, cink - parasztosan: horgany, alumínium olajégő helyett mehet gázégővel is - ha nem félsz a gáztól ) Réz, bronz, sárgaréz, ezüst csak olajégővel olvasztható meg ! Olaj helyett lehet használni kokszot ( bár ennek beszerzése igen körülményes manapság ) vagy faszenet, ami azért egy más kategória. E két utóbbihoz mindenképpen kell egy ventilátor szabályozható súberrel !!!

Kisebb mennyiség- max. 1 Kg - az indukciós olvasztás jöhet szóba. Sok videó látható internetes oldalakon. Ezeknek egy nagy baja van: szépen felizzik az anyag, de ha megolvadna, nincs mibe összegyűlnie. A megoldás: szintén egy grafit tégely, amit körbe vesz az induktor tekercs. ( Az iparban is alkalmazzák, akár több száz kg -ig is. Egy döngölt falazat elkészítése tűzálló anyagból, házilag szinte kivitelezhetetlen. ( A döngölt falazat nagyságrendekkel olcsóbb mint a grafittégely. Azon kívül grafittégely nem gyártanak tetszőleges méretben. Nem bírná el a fém nyomását. )

Az elektromos olvasztóműveknél álltalánosan elfogadott határ az 500kWh/t.

Ez azt jelenti: 1 t megolvasztandó anyagba 1 órán át 500 kW energiát kell belepréselni: Ezeket az olvasztóműveket nevezik UHP kemencének. Ultra High Power. ( Már létezik ennél jobb is.)

Visszaosztva a dolgokat:
1 t -> 500 kW
1 kg -> 0,5 kW , 500 W

Ez már nem elérhetetlen/megvalósíthatatlan házilag ! ( Figyelembe kell venni, hogy ennek az energiamennyiségnek bele kell kerülnie (!!!) az olvasztandó anyagba !!! A fajlagos veszteségek a méretek csökkenésével ugrásszerűen növekedni fognak. Pontos adatot nem találtam erre vonatkozóan csak becsléseket. Ez olyan 2.5 - 8 szoros felvett teljesítményt prognosztizálnak.

Ez még mindig belefér, házilag is:
1 kg -> 2.5 - 4 kW/h

Miért nem építettem még meg ?

Igazából elég sok a buktató … Láttam működni ( dolgoztam is ! ) indukciós kemencével. Sok múlik a tapasztalaton és a szerencsén is -> ezt hívják megszerzett tudásnak. Kiváló minőségű KGST gyártmányú, közepes minőségű angol gyártmány és precíz német kemence van a látóteremben. 50 kg -tól a 6 t -ig terjedő méretekben.

Ezen kívül egy adott ipari vállalat meghatározott célra épít olvasztóműveket.

A legegyszerűbbek a hálózati frekvencián ( 50-60 Hz ) működő csatornás kemencék. Ez tulajdon képen egy traszformátor, aminek a szekunder oldala az 1 menetes olvadék. Ebből látható, hogy ezek csak úgy tudnak működni, ha az áramkör nem szakad meg -> mindig van benne olvadék. Olyan helyen használják, ahol folyamatosan állandó összetételű olvadt anyagra van szükség. Valamennyit kiöntenek belőle, majd amég ezt "feldolgozzák" pótolják a hiányzó mennyiséget szilárd anyaggal, ami beolvad közben. Szilárd anyaggal nem indítható -> nem záródik az áramkör a csatornában. ( A falazat javítása után úgy indítják a hideg kemencét, hogy egy másik kemencéből öntenek bele olvadékot az "áramkör záródásához") Otthonra alkalmatlan.

Szilárd betétanyagot csak és kizárólag magasabb frekvencián lehet megolvasztani.

Az elektronika fejlődésével piacra kerültek nagy teljesítményű, gyors, korszerű félvezetők.
Elterjedtek az inverterek, frekvenciaváltók, stb …

Amég a 4 t -ás KGST kooperációban épült 600 Hz -es ( egyébként kiváló ! ) kemence vezérlő elektronikája - a kondenzátor telepek nélkül ! - 7 db. (!!!) szabvány méretű elektromos vezérlőszekrénybe volt "beletaposva" ( + egy duplaajtós volt még a kemencénél is ), addig a 6 t -as angol "középszerű" vezérlőpanelje egy A4 -es lap méretű NYÁK -on elfért ( a teljesitmény alkatrészek és a kondenzátortelepek nélkül )

De nem kell ilyen nagyban gondolkodni.
Ami biztos: a súly ( megolvasztandó anyag) csökkenésével az üzemi frekvencia növekedni fog.
A 6 t -ás kemence 400Hz -en, a 4 t -ás 600 Hz -en, egy 200 kg -os 2kHz -en "üzemelt".

Véleményem szerint 1 kg -hoz, olyan 5 - 10 kHz kell.

( Láttam üzem közben indukciós edzőket. Ezek 8 - 50 kHz -en üzemeltek. Igaz, itt nem kell megolvasztani az anyagot "csak" felhevíteni. )

További nehézséget jelent, hogy a hőmérséklet változásával változik az anyagok mágneses tulajdonsága. A vasnál mindenki hallott már a Curie - pontról, ez más fémeknél is ( többé-kevésbé ) van.

Egy fémnek nem kell mágnesezhetőnk lennie ahhoz, hogy indukciós úton meg lehessen olvasztani.
Ampère-törvénye szerint egy áramjárta vezető maga körül mágneses teret hoz létre - függetlenül a vezető anyagától. ( Röviden ...)
Ennek a fordítottja: Faraday-féle indukciós törvény. Időben változó mágneses tér feszültséget indukál egy vezetőben. ( Röviden ...)
Ezt használják ki az indukciós kemencék.

Számomra a legnagyobb buktatója a dolognak a vezérlő elektronika megtervezése.
( A megépítése nem lenne gond. )

A probléma ott van, hogy egy adott geometriával rendelkező tekercs ( a gyakorlatban ez egy réz cső a grafittégely körül ) mágneses tulajdonságai erősen változnak a benne lévő anyag mennyiségétől. Ez némi elektromos/elektromágneses ismerettel könnyen belátható.

A tekercsnek közel azonos frekvencián kell "rezegnie" üresen és tele pakolva is.
Mivel a tekercsen nem lehet változtatni ( üzem közben, meg egyébként sem ), ez csak a rezgőkör másik összetevőjével a kondenzátorok változtatásával valósítható meg.

Amit másoktól - ehhez a témához jobban értőktől - megtudtam, hogy ezt egy oszcillátorral lehet megvalósítani, amiben a kapacitást egy elektronika kapcsolgatja a terhelés függvényében.

Ha valaki rendelkezik elég tudással és van egy nagy adag ambíció benne a téma iránt, nyugodtan megkereshet akár itt, akár privátban. Megbeszélhetjük a részleteket.

Köszönöm, hogy végig olvastad !

Kisérleteztem indukciós hevitővel, tulajdonképpen a grafit tégely izzot fel ami átadta a hőt a benne levő fémnek, néhányszor tiz kHz frevencián csak vasfémeket sikerült heviteni a curie pontig.

Mennyi volt a bevitt teljesítmény ?

Szia!

Hát igen - a hely azért a 40x100 m -rt képzelném el + az asztalos/ács műhely.
Kb 20-30 emberrel működtethető !

A berendezése xx millió Ft
Az anyagok úgyszintén a millió Ft -s tétel.

Itt látható ;
https://rakoczimuzeum.hu/hu/kiallitasok-2/agyuonto-muhely

Szia!
Régebbi lakatos, autószerelő mestereknél láttam hasonlót .
Persze amit a 70 s években meglehetet csinálni ?.
Pl; motorkerékpár dugattyú titánból kiöntve.

Ma már elképzelhetetlen.!

Indukciós kemencékből láttam ilyen Xdkg--1kg olvasztásra valót.
Szintén hobbi célből.

A kemencékből meg leginkább a laborban , az öregitéses vizsgálatokhoz valót.
Persze ; egy cserepes/fazekas, tűzzománcos ezektől alig tud valamivel többet.

Ma a végeredmény , meg biztosan nem éri meg.
De ha a régi falusi kovácsokat is hozzávesszük?
Szerintem az se lenne gazdaságos --manapság .

De a horgász halászleve sem olcsóbb 40 000 Ftnál. Mégis főzik.....

Itt van ez a csávó -érdekes hobbija van- , gázzal olvaszt. Rezet is.
Bővebben: Link

Pofon egyszerű szerkezetnek tűnik az olvasztója.

Szia!
ugyanott -az alapprobléma már készen.

DIY Mini Cannon from Giant Stainless Bolt by Home Tool

https://www.youtube.com/watch?v=iu_JjoWo3BI

Megtörtént eset - velem. ( Aki hiszi, elhiszi, aki nem az úgy járt … )

Mielőtt az üveg olvasztó kemencéhez kerültem volna dolgozni, más területen tevékenykedtem a "cégnél". Valószínűleg "híre ment" a végzettségemnek és egy nyugdíjazás miatt kapóra jöttem az egyik "nagyfőnöknél". Egy "maneger" típusú, fiatal, telefonnal a füléhez nőtt, ambíciózus ámde igen szerény tudással rendelkező személyről beszélgetünk. Viszont benne volt az" igazgatói tanácsban ". Igazából hálásnak kellene lennem neki, hogy elvitt az eredeti helyről - de nem igazán tudok. Beszélgettünk a leendő helyről/beosztásról. Elárulta, hogy földgázzal olvasztanak ~1.200 °C -on. Mondtam neki: az kizárt ! Pedig ez így meg évtizedek óta ! - válaszolta ellentmondást nem tűrő hangon. Ráhagytam …

Tegyünk tisztába néhány dolgot !

A hidrogén H₂ bár rendkívül robbanás veszélyes az égéshője - ellentétben a köztudattal - egyeltalán nem magas ~650°C.
A földgáz nagy része metán ( CH₄ ) Egy jó minőségű orosz földgáz 90% felett tartalmazza. A nemzeti színű magyar jó esetben 75%, de találkoztam már rosszabbal is. ( Amikor sárgán világít a fazék alatt a gázrózsa és nem akar felforrni a víz benne, csak a gázóra pörög ezerrel - annak ez az oka !!! )
A PB gáz ( palackos gáz) 75% propánt ( C₃H₈ ) és 25% butánt ( C₄H₁₀ ) kellene, hogy tartalmazzon.
A lánghegesztéshez használt acetilén elvileg 100% -os ( C₂H₂ ).

Miért írtam ezt le ?

A gázok elégésével keletkező hő nagy része a szén ( C ) elégéséből származik.
( Köznapibb példa a benzin és a gázolaj esete. Mindenki tudja, hogy ugyan annyi gázolaj elégéséből több hő keletkezik, mint ha benzint égetnénk el. )

Ennek magyarázata: a szénlánc növekedésével a C/H atomok aránya növekedni fog.
Metán: 1/4 -> 0,25
Etán:2/6 -> 0,33
Propán:3/8 ->0,375
Bután: 4/10 ->0,4
Benzin:6/14 ->0,42
Gázolaj:8/18 ->0,444
Acetilén: 2/2 -> 1 !!!

A levegő oxigén tartalma: ~21%

Viszont az égéstermék tartalmazza a maradék 79% nitrogént is, ami szintén felmelegszik az égés során és "viszi ki" a hőt az égéstérből.

Nem akarom bonyolítani a dolgot, gondoljátok végigés higgyétek el bátran:

Hidrogén + levegő keveréke: max 650 °C
Földgáz + levegő keveréke: max. 850°C
PB + levegő keveréke (a Propán/Bután aránytól függően): 1.000 - 1.100 °C
Acetilén + levegő keveréke: 2.000 °C ( Az acetilént nem lehet levegőn tökéletesen elégetni, fekete, erősen kormozó lánggal ég. )

Akkor hogyan lehet földgázzal 1.200°C -ot elérni ???

2 lehetséges megoldás van:

1. Elő kell melegíteni az égéslevegőt ~850C -ra.
2. Levegő helyett tiszta oxigént kell a lángtérbe juttatni.

Az 1. variáció a Rekuperátoros égéslevegő előmelegítő berendezés alkalmazása.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a kemence mellé kell építeni legalább 2 db. hőcserélő rekuperátort. ( lehet több is, akkor nagyobb lesz a hatásfok )
Első körben: A felfűtött rekuperátoron ventilátorral átnyomják a hideg égéslevegőt, ami felmelegszik és ezzel égetik el a földgázt. A távozó füstgázokat pedig bevezetik a lehűlt 2. rekuperátorba, ami ezáltal felmelegszik. Az első lehűl, a második felmelegszik - majd csere. Ezt így kell csere-berélgetni olyan 30 percenként. Az iparban alkalmazzák is az eljárást.

Igen költséges és egyre inkább kiszoruló technológia.

A 2. variációhoz kell egy levegő cseppfolyósító üzemet építeni, ahol szét lehet választani az oxigént és nitrogént.

Ez utóbbi igen jól automatizálható és egyre jobban terjed. Ráadásul sokkal költséghatékonyabb.

Földgáz + oxigén keverékkel akár 1.550 - 1.600°C is elérhető.
Az acetilén - oxigén keveréke 3.200°C -on ég.

Otthon egyik megoldás sem alkalmazható - gondolom nem kell részletezni miért. ( Legfeljebb, ha valaki oxigén palackkal rendelkezik dúsíthatja a levegőt - ha elég őrült hozzá. )

A videóra visszatérve:
Nem hangzott el milyen gázt használ a "csávó". Vagy elhangzott, de elkerülte a figyelmemet … Erősen gyanakszom PB gázt levegővel egy jól tervezett égéstérrel. ( 1 csövet látok a "kemencéhez" kanyarogni. ) Viszont a pogácsán jól látható, hogy alig az olvadáspont felett volt a hőmérséklet, igen durva, ráncos a felület, nagy lyukakkal.
A másik amiről nem hallottam infót: meddig tartott a művet ?

Elhasznált 10 kg PB gázt és van 3 kg semmire nem jó réz pogácsája ...

Csak 600W körül de az alu mgolvadt, olcsó kínai önrezgő kapcsiolással, az a hátránya hogy a teljesítményt csak feszültség szabályozással lehet változtatni, olyan tápom meg nincsen, ha túlterheli a grafit tégely elcsattannak a fet-ek ha nincs kihajtva akkor meg nem olvaszt mert kicsi a teljesítmény.
Nem merültem bele nagyon az elképzelés ami miatt értelmét láttan hogy kinyomtatok valamit 3D nyomtatóval, azt kiöntöm gipsz homok keverékével majd kiégetem, a PLA kék lánggal elég úgy hogy nem hagy salakot, ez is egy külön szakma mert tudni kell hová kellenek beömlők stb. a képen ónból lett öntve a sas.

Ahogy írod:
Hogy a forma teljesen kifolyjon a legtávolabbi, legvékonyabb részeken is …
A vastagabbak hűlés közben ne szívódjanak meg …
Az esetlegesen bekerülő salak fennakadjon a beömlőrendszerben …
Egy összerakott mintát hol és hogyan kell lesúlyozni, hogy a fém ne emelje szét …
stb …

Hosszú évek tanulását igényli.

És nem beszéltünk még az olvadt fémek kezelésére való anyagokról és szükségességéről …
A kokillamázak fajtájáról, típusáról, használatáról …
Az öntési időről …
Az olvadt fém pihentetésének hatásáról, szükségességéről …

Egyenlőre ott tartunk, hogy kellene egy kb. 3 kW -os felvett teljesítményt elbíró áramkör, ami önszabályozó. Össze is lehetne dobni max. 50.000 -ből. Megjegyzem egy ellenállás fűtésű kemence összerakása sem lenne kevesebb.

Szia!

A levegő csepfolyósitás helyett ;
10bar levegőből
N2 és oxigén szétválasztás molekula szeparátor segitségével.

Van kinai meg PSA is belőle. a kisebb kemencéknél láttam ilyet.

Hol és mennyiből lehet egy ilyet beszerezni ?

Szia!

Pl; itt -de az ár egyedi .....

http://www.abh-gas.hu/index.php?option=com_content&view=categor...ang=hu

Membrán légszűrőket használnak a Kínaiak is a Tibetbe vezető vasútvonalon ( 5.000 m -es magasságban ), hogy az utasok ne kerüljenek kómába a nagy magasságban uralkodó alacsonyabb oxigénszint miatt. A kocsikat enyhe túlnyomás alatt tartják így a megemelt O₂ szint " bentről kífelé " tud csak " mozogni ". De az így megemelt oxigén szint csak 2 - 3%.

Attól, hogy én nem tudok valamiről, az nem jelenti azt, hogy nincs !

Az üvegolvasztó kemencékhez (átlagos üzemmenet mellett ) a MESSER 2 naponta hozta tartálykocsiban a cseppfolyós oxigént ( 10m³), amit a helyszínen párologtattak el. Ezzel volt a legkevesebb probléma …

Nem ismerek olyan technológiát, ami a cseppfolyósított levegő frakcionált lepárlásánál olcsóbb oxigént állítana elő.

Ha palackban veszel oxigént ( 20l, ~ 10.000Ft) azt is így állítják elő.

Olvasztani így is lehet. Bővebben: Link
Van ennél egyszerűbb? Nem kell ide NASA technika, az ív plazma akármit elolvaszt.
Egyenlőre csak az olvasztásról van szó, az öntésről még nem.

Az eljárás az iparban régóta ismert. Az indukciós kemencék előtt ívfényes kemencékben lehetett csak és kizárólag minőségi, ötvözött acélokat előállítani. Az alacsony karbon (szén) tartalmú acélok ( C<0.1%, ötvözőanyag tartalom > 10% ) gyártástechnológiája az alábbi:

Egy kör keresztmetszetű kemence ( mint egy nagy vizeslavór ) tetején 120° -ban elosztva benyúlik a kemencetérbe 3 db. nagy grafit (műszén) elektróda. A kemence test le van földelve. A kemence teteje elfordítható, ahol egy nagy kosárból beleszórják az olvasztani kívánt anyagot. Visszafordítva - az elektródákkal együtt - bekapcsolják az áramot és elkezdik leengedni az elektródákat. Ahogy átütési távolságba kerülnek a hulladékkal elkezdődik az olvasztás. Eleinte az elektródák és a hulladék közt lesz ív, később már az elektródák közt is. Ezzel a módszerrel az 1850 - 1900 °C -os fémhőmérséklet is elérhtő, ami egy saválló 8/18 Ni/Cr vagy CrMoV szerszám acélnál kívánatos.

Nagy különbség az ívfényes és indukciós olvasztás közt a hő keletkezésének a helye. Az ívfényes eljárásnál az ív sugárzó hője olvaszt elsősorban, még egy jól méretezett indukciós kemencénél a fémben keletkező örvényáramok olvasztják meg a fémet.

Ívfényes kemence Magyarországon Dunaujvárosban ( 8 t ), Diósgyőrben (LKM) ( 50 t ) és néhány kisebb öntödében ( 1 - 2 t ) volt. [ Hogy manapság hol van még nem tudom. ]

Sziasztok!
Hőkezelő kemence tervezéssel/építéssel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Ellenálláshuzalos (0,8 mm vastag Kathal D) fűtésű kemencét szeretnék építeni, amiben pl. 1-2 nagyobb méretű kést lehetne hőkezelni. 2-3 kW környékire gondoltam, 1100 °C körüli maximális üzemi hőmérséklettel (a fizikai méretekkel, teljesítménnyel, stb kapcsolatos korábbi terveimet, számításaimat sikeresen eltüntettem valahova...).
Van valami hátránya a kerámia csőre tekert ellenálláshuzalnak a kemence falába mart nútban elhelyezett spirállal szemben? Valószínűleg sokkal könnyebb és olcsóbb lenne a kemence falát, szerkezetét elkészíteni a kerámiacsöves rendszerhez, mert ott lehetne kőzetgyapot vagy valamilyen szilikát hőszigetelést alkalmazni közvetlen bent a kemencetérben és hozzá ytong/pórusbeton falazatot használni, a nehezebben megmunkálható és drágább samott vagy egyéb, magas hőállóságú falazat helyett, ami a nútos rendszerhez kellene. Szerintem már egy vékonyabb hőszigetelés is elegendő lehetne ahhoz, hogy a pórusbeton tartósan használható legyen (ne károsítsa a magas hőmérséklet) illetve gyorsabban felfűthető lenne a kemence, a PID szabályzó pedig valószínűleg jól kompenzálná a kisebb hőtehetetlenség miatti nagyobb hőingadozást. Továbbá nem lenne gond azzal sem, hogy a huzal kiesik a nútból. Mi a véleményetek erről?
Hány oldalra célszerű elhelyezni a fűtőbetéteket, hogy kellően egyenletes, homogén legyen a hőmérséklet a kemencén belül? Elegendő csak a két oldalsó falra vagy célszerű a hátsó és/vagy a fölső falra is elosztani a fűtőbetéteket?

Köszönöm!

szeretnék építeni egy elektromos kemencét hogyan csináljam? még kezdő vagyok ebben a témában. találtam egy videót ez használható lenne hozzá? https://www.youtube.com/watch?v=EmldUqi7kpA